Somogyi Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-07 / 132. szám
HIRSAV Más a szagunk időskorban? valóságos jelenség a sokak által ismert „idős-szag”, amit a magas kort megélt emberek körében lehet érezni. Egy amerikai tudós szagmintákat osztott ki önkénteseknek, akik többször is pontosan eltalálták, melyik minta származik idős embertől - bár egyáltalán nem tartották azt kellemetlennek. A testszag megváltozása összefüggésben lehet a sejtpusztulással és a bőrmirigyek korral járó változásával is. Az erőszak és a stressz hatása a DNS-re a bántalmazott gyermekek génjei éveket „öregedhetnek” az átélt kínok és szenvedések miatt. Egy kutatás során mutatták ki, azoknál a tízéves gyerekeknél, akiket rendszeresen bántalmaztak, olyan szintű a DNS kopása és töredezése, amit eddig csak idős embereknél tapasztaltak. Ennek oka: a stressz hatására gyorsul a sejtosztódás, ami a DNS-ben található telomérek korai rövidülését okozza. Szájápolással a női betegségek ellen fogorvosok jöttek rá arra, hogy a fogmosás és a fogselyem rendszeres használata nagyban hozzájárulhat a sikeres gyermekvállaláshoz is! Több mint 100 tudományos kutatás összegzése nyomán kiderült, hogy az elégtelen szájápolás miatt olyan toxinok kerülhetnek a nők szervezetébe, amelyeknek közük lehet a csontritkuláshoz, a koraszüléshez és a vetéléshez is! Okos nő erre is kiemelten ügyel A mozgás egyenlő az egészséggel megelőzés Kevesebb betegség, még kevesebb gyógyszer - még több mozgás! Felmérések szerint a lakosság kétharmada inaktív. Köztük sok a fiatal, bár ők könnyen tudnak ezen változtatni. Magyarország is csatlakozott az amerikai kezdeményezéshez, Európában is átvették az Exercise is Medicine népegészségügyi programot. Most egyetemisták egészségi állapotát mérik fel, milyen is a valós helyzet nálunk. Tótfi Tímea A Magyar Sporttudományi Társaság szakbizottsága által koordinált Mozgás=Egészség Program nemrégiben átesett a gyakorlati próbán, azaz a gyakorlatban is elindult. Május-június folyamán, az első próbaszakaszban több mint 300 győri és veszprémi egyetemista egészségi állapotát mérik fel. ■ A gyerekeknek napi 60 perc közepes intenzitású és heti 3 x 60 perc nagy intenzitású mozgásra lenne szükségük az egészséges fejlődésükhöz! Magyarországon a lakosság 77 százaléka gyakorlatilag inaktívnak tekinthető, mert havi három alkalomnál nem mozog többet. Ez rendkívül rossz adat! Míg a magyarok 53 százaléka soha nem végez rendszeresen testmozgást, addig ez a szám az európai átlagban csak 37 százalék. Márpedig a mozgásszegény életmód kedvezőtlenül hat az emberek életminőségére és életesélyeire is - számos betegség megelőzhető lenne a rendszeresen végzett testmozgással! Ehhez képest a magyar felnőtteknek alig 5 százaléka mozog hetente legalább ötször. A felnőtt magyar lakosság egészségi állapotáról egyértelműen árulkodó adat a várható élettartam. Hazánkban ez jelenleg 73 év, míg a skandináv országokban, de még a szomszédos Ausztriában is 80 év. Az EU országok 76 életévnyi átlaga is meghaladja a miénket. Már napi 30 perces közepes intenzitású mozgással 20-30 százalékkal csökkenteni lehetne az Inaktív életmóddal bizonyíthatóan összefüggésbe hozható betegségtípusok (elhízás, magas vérnyomás, daganatos betegségek, kardio-vaszkuláris betegségek, csontritkulás, cukorbetegség) kialakulásának veszélyét, illetve a már meglévő tünetek is enyhíthetők lennének, ha az emberek életének részévé válna a mozgás. A lakosság rendszeres testmozgásra szoktatását szeretné elősegíteni a Mozgás=Egészség Program is. Hasonló jellegű programot három éve indítottak az Egyesült Államokban, ahol a rendszeres mozgást már receptre írják fel a háziorvosok. Tavaly Európában is elindult a kezdeményezés, amelyhez Magyarország is csatlakozott a Magyar Sporttudományi Társaság szakmai vezetésével. A program hosszú távú célja a tudatformálás, a lakosság rendszeres testmozgásra szoktatásával a prevenció, a már kialakult krónikus betegségek gyógyszeres kezelésének terápiás célú testmozgással való kiegészítése és mindezzel - nem utolsó sorban - az egészségügyi kiadások csökkentése. A nemzetközi példák hazai alkalmazásával a program fokozatosan országos szintűvé terjedne ki, magába foglalva a szükséges infrastrukturális hálózat bővítését és a szakemberképzést is. Sok egyetemista felhagy a sporttal A túlsúlyos vagy egyéb, az inaktív életmódból származó rizikófaktor miatt veszélyeztetett hallgatóknak most az állapotuknak megfelelő rendszeres testmozgást írnak elő. Egy év múlva pedig visszamérik az eredményeiket. A két egyetemi városban, Veszprémben és Győrben zajló vizsgálatsorozatot egyébként hosszabb távra, három évesre tervezik. Az egyetemista korosztály felmérése azért is indokolt, mert ebben a korcsoportban ugrásszerűen megnő a túlsúlyos vagy elhízott fiatal felnőttek aránya, míg a 12-19 évesek között ez 15 százalék, addig a 20-29 év közötti korcsoportban csaknem megkétszereződik (29). Ennek egyik nyilvánvaló oka, hogy már nem vesznek részt a tanrendbe beépített testnevelés órákon, életmódjuk az órák és az előadások látogatásával, a vizsgákra való felkészüléssel egyértelműen az inaktivitás irányába tolódik el. Amikor pedig munkába állnak, mindehhez legtöbbjüknél hozzáadódik a munkahelyi stressz is, így ez a fiatal generáció egyenes úton halad afelé, hogy fizikai állapota, életkilátásai és életminősége semmivel se legyen jobb a jelenlegi felnőtt magyar lakosságénál. Fókuszban a kisiskolások veszélyeztetett a helyzete a gyerekeknek is. Egyrészt a mozgáshiányos életmód - főként a tévé és a számítógép előtt töltött idő miatt - már a fiatal korosztályban is egyre jobban terjed, pedig a gyermekkor döntően meghatározza az egész további életünket. Ráadásul, aki mozgásszegény életmódot folytat, az az ebből fakadó rizikófaktorokat átörökíti az utódaira is. Nem véletlen, hogy egyre nő az elhízott vagy cukorbeteg gyermekek száma. Az egészséges és szép bőr minden nőnek fontos Véralvadási betegség a vetélés mögött? gyermekvárás Egyszerű vizsgálattal kideríthető a kudarc oka A KÜLSŐ ÁPOLÁS önmagában nem elég ahhoz, hogy megfelelően hidratált legyen a bőr. A víz kívülről nem képes bejutni a bőr mélyebb rétegeibe, így a megfelelő vízellátást belülről kell segíteni. A test- és arcápoló krémek használata természetesen segít a bőr felsőbb rétegeinek ápolásában, azonban csak az a bőr igazán szép, amely a megfelelő belső hidratálást is megkapja. A különböző krémek hatóanyagait is az a bőr tudja leginkább befogadni, amelyik megfelelően hidratált. Ha nem iszunk eleget, szervezetünk a vízben gazdag, laza kötőszövetből vonja el legelőször a folyadékot, aminek következménye a bőrben fellépő vízhiány. Kezdetben a felszíni rétegekből tűnik el a víz, majd a mélyebb rétegek is vízhiányossá válnak. így bőrünk elveszti rugalmasságát, matt és fénytelen lesz, majd hámlani és ráncosodni kezd. Egyes vélemények szerint a magas ásványianyag-tartalom- mal rendelkező ásványvíz a legtermészetesebb és legjobb arclemosó - köszönhetően a benne lévő ásványi anyagoknak. A kalcium megnyugtatja pattanásos bőrt, a szulfáttartalom jó hatással van a zsíros bőrre, a szén-dioxid pedig gyorsítja a vérkeringést, így rózsás, feszes arcbőrt eredményez. ■ Azoknak a nőknek, akiknek vetélés szakította meg terhességüket, érdemes részt venniük egy vérvizsgálaton, amely az úgynevezett anti-foszfolipid szindróma jeleit kutatja. Szakmailag közismert tény, hogy a vér alvadása legoptimálisabban akkor jön létre, ha a vérben bizonyos felületek alakulnak ki, amelyeket foszfolipidek alkotnak - ezek az anyagok döntően a vérlemezkékből származnak. Ezen felületekre képes rákötődni az az úgynevezett alvadási faktor, amelynek az előalakjá- ból enzim lesz. A foszfolipidek jelentősége abban áll, hogy az alvadáshoz szükséges összes faktort térben közel hozzák Úgy tűnik, nála minden rendbenl egymáshoz. Ám mint minden több összetevős rendszernek, ennek is vannak hibái, azaz betegségei: jellemzően a fokozott véralvadás miatt létrejövő trombózis, a másik véglet pedig a vérzékenység. Az immunrendszer minden bonyolult anyag ellen képes Ha méhlepény sem védi a magzatot az embriót burkoló méhlepény valójában - és „kifelé” - nagyon agresszív szerv! Minden képességével védi a magzatot, fejlődéséhez ereket bocsát a méhbe, és az anyai szervezetből táplálja. ellenanyagot termelni, ha az nem saját. Ha viszont ez az idegen-saját felismerőképesség felborul, akár a saját foszfolipidek ellen is beindíthatja az ellenanyag termelést. Ez az antitest leköti az foszfolipideket, és létrejön az ún. anti-foszfolipid szindróma, amely ritkán okoz trombózist, viszont erősen kihat a terhességre! Ha ugyanis a méhlepényi erek elzáródnak, a magzat nem jut oxigénhez és táplálékhoz, így elhal. Ha kiderül, hogy fennáll ez a szindróma, az alvadásgátlást végig kell vinni a várandósság alatt. Nem befolyásolja a magzat fejlődését, és ezzel sok tragikus eset megelőzhető. ■ A * ♦ » út T?TMnn C-i Hím íMIíXIVIUJLI CSALÁD & NEVELÉS » AUTÓ & MOTOR » LAKÁSKULTÚRA / UTAZÁS » EGÉSZSÉG • MINDMEGETTE • INTERJÚ, RIPORT
