Somogyi Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-07 / 132. szám
6 GAZDASAG 2012. JÚNIUS 7., CSÜTÖRTÖK Lassú halált hoz a chipsadó veszteség A vásárlók ma még inkább árérzékenyek, kevésbé egészségtudatosak HÍRSÁV Milliárdos bevétel eshet ki havonta 1,5-2 milliárd forint játékadó-bevételtől fosztja meg magát az állam a szerencsejáték-törvény újabb módosításával - kalkulált az E-Casino Szakmai Szövetség. A szervezet álláspontjában közölte: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter álláspontjával szemben szerintük a jogi környezet miatt a szerveralapú üzemeltetésből adóbevétel nem tud keletkezni, és a meglévő gépek száma még jobban csökken. A szövetség emlékeztet: a korábbi 22 ezer helyett ma már csak 4 ezer gép működik. Kisebb bortermésre számítanak az idén becslések szerint a bortermelés 2012-ben nem éri el a 2,5 millió hektolitert, ami a közepesnél kisebb mennyiséget jelent - mondta Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. Megjegyezte: az alacsonyabb belföldi mennyiség a behozatal emelkedését hozhatja. Nyilvánosak a kormány tagjainak adóbevallásai közzétették a miniszterek és az államtitkárok adóbevallásainak kivonatát. A legjobban Pintér Sándor járt 2011-ben, ő 118 millió forintos rendszeres jövedelme mellett 476 milliónyi tőkejövedelmet kapott. Ples- chinger Gyula NGM-állam- titkár 82, Németh Lászlóné fejlesztési miniszter 58 milliót kapott. A legtöbb kormánytag éves adóalapja - köztük Orbán Viktor miniszterelnöké is - 18-19 millió forint. Pintér Sándor kapott a legtöbbet Kényszerű áremelés, visz- szaeső forgalom, stagnáló vagy csökkenő árbevétel, elbocsátások, elmaradó beruházások - ezektől szenved ma több, chipsadóval sújtott cég. Nem is fizetnek majd várhatóan összesen annyi pénzt a költségvetésbe, mint tavaly, miközben a népegészségügyinek nevezett termékadóból sem jön egyelőre a remélt bevétel. VG-összeállítás „Alig észrevehető tételt jelent a költségvetésben az új adó, népegészségügyi hatása is elhanyagolható, ellenben egy viszonylag kis piacot rendkívül nehéz helyzetbe hozott. Ez tavaly ősz óta több gyártó esetében elbocsátásokban is megnyilvánul. A snackgyár- tók az idei évben várhatóan befizetnek ugyan kb. 2,9 milliárd forint népegészségügyi termékadót a költségvetésbe, emellett viszont mintegy 1,4 milliárd forintnyi kiesés is várható az értékesítéssel együtt zsugorodó áfa, járulékok, iparűzési adó miatt.” így összegezte véleményét a tavaly októberben bevezetett népegészségügyi termékadóval (neta) kapcsolatban a Chio piackutatási koordinátora. Ágyai Szabó Gábor tájékoztatása szerint a hazai snack- piacot vezető vállalat 11,6 milliárd forint árbevételt realizált tavaly, amely mintegy 5 százalékos zsugorodás 2010-hez hasonlítva. A csökkenést a kevés konzultáció után bevezetett neta okozta, ez kilogrammonként 15-40 százalékkal növelte a ropogtatnivalók árait. A neta által érintett sós snackek forgalma összességében 15-17 százalékkal esett vissza. „A bizonytalan piaci helyzet miatt a Chio tulajdonosa, az Intersnack Csoport 2011 nyara óta semmilyen beruházást nem valósít meg győri üzemében” - érzékeltette a helyzet komolyságát Ágyai Szabó Gábor. Az édesiparból az elmúlt hónapokban több száz embert bocsátottak el. Bizonyíték ugyan nincs arra, hogy mindez kizárólag a chipsadó miatt következett be, tény: a népegészségügyi termékadó esetében az összes befizetés kétharmadát az édesipar és a sós ropogtatnivalók gyártói és forgalmazói adják. Bélái Krisztina, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára kifejtette: mindezek miatt aránytalanul nagy teher hárul az édesiparra, amelynek következtében a piac érzékelhetően stagnál, sőt egyes szegmensek esetében visszaesés tapasztalható. „Az új teher miatt beruházások maradtak el, így a létszámbővítési terveket is zárójelbe tette a chipsadó.” Bélái Krisztina rámutatott: a magyar édesipar gyártókapacitása az 1992-es értékről 15 százalékra csökkent HÚSZMILLIÁRD FORINTNAK kellene befolynia az idén a chipsadóból, ám úgy tűnik, túltervezték az előirányzatot. Az év első négy hónapjában 5,8 milliárd forint folyt be a netából, ami 4 százalékkal kevesebb a vártnál. a nav hivatalos adatai szerint az adónem bevezetése óta eddig valamivel több, mint 9 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. A legtöbbet a mára kezdetektől adóköteles csomaaz elmúlt húsz évben, ez az új adó pedig a „lassú halált” jelentheti az ágazat számára. Az ugyancsak termékadó-kö- teles üdítőital-ágazatban is több száz embertől voltak kénytelenek megválni az elmúlt hónapokban, és a beruházások ott is elmaradtak. „Az elmúlt egy évben több új teher is sújtja a szektort. Ilyen például a környezetvédelmi termékdíj, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a népegészségügyi termékadó. Mindezek mellett azonban általános költségnövekedés is van, hiszen drágulnak az alapanyagok és az energia” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Bikfalviné Hamza Kinga. A Magyar Üdítőital Szövetség golt édességek és sósságok, az ételízesítők és az üdítőitalok után fizették be. Az energiaitalok gyártói időben változtattak a termékek összetételén, így az adójuk is csökken. Lassan csordogálnak a forintok a cukrozott kakaóporok, az ízesített sörök és a gyümölcsízek után is, igaz, ezekre csak ebben az évben vetették ki az adót. így kilencféle termék tartozik a 4-5Ö0 céget terhelő adó hatálya alá. titkára hozzátette: „a fogyasztók vásárlóereje egyre csökken, így a fogyasztói árakat nem lehet emelni." „Ha a kormány ezzel az intézkedéssel akarta visszaszorítani a fogyasztást, akkor tulajdonképpen sikeres kezdeményezésről beszélhetünk. Az ugyanis egyértelműen látszik, hogy a népegészségügyi termékadóval sújtott termékeink esetében csökkent a fogyasztás és a piac” - mondta lapunknak Gyenes András. Az Unilever ügyvezető igazgatója úgy látja: a fogyasztók a jelenlegi gazdasági környezetben inkább árérzékenyek, mint egészségtudatosak. így egyelőre szerinte nehéz egyértelműen megmondani, hogy mi áll a fogyasztás csökkenésének hátterében. A piaci szereplők egy része a receptek módosításával igyekszik csökkenteni az adóterheket. „Előfordult, hogy csökkentették a gyártók az üdítők cukortartalmát, és azt édesítőszerrel helyettesítették, mint például a természetes eredetű stevia édesítőszer” - mondta Bikfalviné Hamza Kinga. A hazai snackgyártók is gondolkodtak ugyan a termékek receptúrájának megváltoztatásán, de úgy tudjuk, végül szinte mindenki felhagyott a kísérletezéssel. Az Unilever ügyvezető igazgatója azt mondta lapunknak: termékeik összetételét nem az adózási kritériumok szerint választják meg. A cég - még bőven a népegészségügyi termékadó megjelenése előtt - csökkentette termékei sótartalmát. „A megfelelő arány elérése kényes kérdés, mivel a bekötött szemmel végzett termékkóstolások megmutatták, hogy a fogyasztók leginkább a jobban sózott termékeket részesítik előnyben a kevésbé sósakkal szemben. Ráadásul vannak olyan termékek, amelyeket nem lehet só- talanítani. Az ételízesítőkben alapvető alkotóelem a só, ha kivonjuk a sótartalmat, magát a terméket tesszük használhatatlanná” - fogalmazott Gyenes András. Neta-bevétel (millió forint)* ______ El őrecsomagolt cukrozott ^ ^ készítmény_________________________________ Só s snack _______ 1600 Ét elízesítő 1326 Üdítőital____________ 1080 En ergiaital______________________________217 Cu krozott kakaópor*_____________________78 Gy ümölcsíz*_____________________________60 Íz esített sör és alkoholos frissítő* 47 Szörp*___________________________________11 Ös szesen:______________________, 9129 •AZ ADÓ BEVEZETÉSE ÓTA "2012 JANUÁRJA ÓTA NETA-KÖTELES FORRÁS: NAV Húszból majdnem hatmilliárd Majdnem recesszióba csúszott az eurózóna Európai bankmentés másként felszámolás Brüsszel nem közpénzből szanálná a csődbe jutott pénzintézeteket eurostat Az exportnak köszönhetően az eurózóna elkerülte, hogy az első negyedévben technikai recesszióba csússzon, vagyis, hogy egymást követő két negyedévben zsugorodjon a gazdaság - derült ki az Eurostat adataiból. A valutaunió gazdasága - a 27 tagú EU-hoz hasonlóan - stagnált az előző három hónaphoz képest, miután 2011 utolsó negyedében 0,3 százalékkal csökkent a GDR Az előző év azonos időszakához képest viszont 0,1 százalékkal esett vissza a gazdaság az eu- rózónában, míg az EU-ban 0,1 százalékkal nőtt. A GDP negyedéves csökkenésének elkerülése az exportnak köszönhető, miután a kivitel 0,5 százalékponttal járult hozzá az adathoz. Elemzők szerint azonban a globális növekedési aggályok miatt az eurózóna a jövőben már nem támaszkodhat az export húzóerejére. Az adatokból kiderül, hogy kilenc EU-tagállam (Ciprus, Cseh- és Görögország, Hollandia, Nagy-Britannia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország) is már recesszióba került. Az Eurostat összesítése szerint az előző évhez képest csak Görögország és Portugália GDP-je csökkent nagyobb mértékben, mint az 1,5 százalékos esést mutató magyarországi adat. ■ VG „Döntő lépést tettünk az EU-n belüli bankunió felé” - így jellemezte a pénzintézetek szanálására vonatkozó európai bizottsági javaslatot a testület elnöke. Jósé Manuel Barroso kiemelte: a tervezet célja, hogy a jövőben ne az adófizetők pénzéből mentsék meg a bajba jutott bankokat. A globális pénzügyi válság 2008. októberi kitörése és 2011 októbere között ugyanis Brüsszel 4500 milliárd euró értékű állami támogatást hagyott jóvá a pénzintézetek megsegítésére. Brüsszel a fenti helyzet megszüntetése érdekében azt javasolja, hogy a felügyeleti hatóságok kapjanak olyan Barroso elnök ismertette a tervet hatásköröket, amivel még időben fel tudnak lépni, ha egy bank pénzügyi helyzete megrendül. Emellett a tervezet garantálná azt is, hogy a csődbe ment bank átszervezésének és szanálásának költségeit a bank tulajdonosai és hitelezői viseljék az adófizetők helyett. A csődbe jutott bankok szanálására négy eszközt vázolt fel Brüsszel. A hatóságok eladhatnák az érintett pénzintézetet. Esetleg egy részét egy másik banknak, illetve úgynevezett hídintézményt is létrehozhatnának, vagyis a bank jó eszközeit egy új bankhoz (hídbank) telepítenék, amelyet aztán értékesítenek. Harmadik megoldásként az eszközelkülönítést említi Brüsszel, amely során a bank rossz eszközeit egy eszközkezelő társaságra ruháznák át. A negyedik verzió a hitelezői feltőkésítést jelenti, amikor a bank feltőkésítése a részvényesek kiszorításával vagy részesedésük felhígításával történne, a hitelezői követeléseket pedig csökkentenék vagy részvényekké alakítanák át. Ha piaci finanszírozás nem érhető el, a szanálás költségét olyan alapok biztosítanák, amelyek a bankoktól szednének forrást. Az alapoknak tíz év alatt kell a fedezett betétek egy százalékának megfelelő kapacitást kiépíteni. ■ VG
