Somogyi Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 17. szám
2012. MÁJUS 6., VASÁRNAP SZTORI 5 Egyre csak drágul a vasárnapi ebéd élelmiszerárak Mindenért többet kell fizetnünk, de a napi fogyasztási cikkeken érezzük meg legjobban Négy éve emelkedik és csúcsokat dönt az élelmiszerek ára a világpiacon. Egy átlag magyar háziasszony ebből annyit érzékel, hogy egyre többet kell fizetnie a kasszánál, ha bevásárol. Az EU-ban az elmúlt hónapokban nálunk drágultak a legtöbbet az élelmiszerek. A rekorder a tojás és a cukor. Tíz tojásért 145 forinttal, egy kiló cukorért 126 forinttal fizetünk többet most, mint két éve. Fábos Erika Az EU 27 tagországából az unióban 2012 elején a fogyasztói árak átlagosan 2,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A legnagyobb, 5,6 százalékos áremelkedést Magyarországon mérték, míg a legkisebbet Svédországban (0,7) és Írországban (1,3). A drágulás több tényezőre vezethető vissza. Az áfaemelés, az üzemanyagárak emelkedése, a gyenge forint, az adott évi termés mind hatással van a bolti árakra. Szabó Márton független elemző azt mondta: a magyar lakosság a jövedelmének átlagosan 23 százalékát költi (cigaretta és szesz nélkül) élelmiszerre, ami az unió fejlett országaihoz viszonyítva magas arány. Ráadásul a legalacsonyabb jövedelmű csoportoknál ez 40 százalék is lehet. Magyar- országon részben azért megy el több pénz élelmiszerre, mert európai viszonylatban is magas a forgalmi adó. Idén már 27 százalékos az az áfakulcs, amelyik tavaly még 25 volt. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt tíz évben 12 százalékponttal emelkedett a legtöbb élelmiszer fogyasztási adója, kivéve a tejtermékeket és a pékárukat. Ilyen élelmiszeráfa csak Dániában és Svédországba van, ahol az élet- színvonal is jóval magasabb. A legtöbb országban - például Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Spanyol- országban - a tíz százalékot is alig éri el vagy alatta marad, Írországban és Angliában pedig az élelmiszerekre nincs is forgalmi adó. Szabó Márton hangsúlyozta: A lakosság a jövedelmének 23 százalékát költi élelmiszerre, ami az unió fejlett országaihoz viszonyítva magas arány ez azt jelenti, hogy ha ezekben az országokban, ugyanannyiba kerül egy élelmiszer előállítása, mint nálunk, a boltban akkor is 15 százalékkal kevesebb lesz az ára. Ez az áfa pedig már olyan mértékű, amely csökkenti a keresletet, és a határ menti településeken akár arra is ösztönöz, hogy a szomszédos országban oldják meg a nagy- bevásárlást. Az elemző szerint azonban az élelmiszerárak változása kicsit túl van lihegve. A fogyasztók ugyanis - ha a pénzükről van szó - hajlamosak az érzelmeikre hallgatni az emlékezetük helyett. Egy kutatásból kiderült például, hogy a tényleges inflációhoz képest mi az, amit az emberek „érzékeltek”. Eszerint a valójában ötszázalékos inflációt, 12-13 százalékosnak érezték azok, akiket a közvélemény-kutatók erről megkérdeztek. Olyan új adót is kivetettek tavaly, amelyik csak bizonyos élelmiszereket drágított. A népegészségügyi termékadó tavaly szeptemberi bevezetése miatt az úgynevezett egészségtelen élelmiszerek drágultak meg rendkívüli módon: az édességek, a chipsek, üdítők emiatt kerülnek jóval többe, mint tavaly ilyenkor. Az adók és az infláció mellett akár uniós szabályok is befolyásolják az egyes élelmiszerek árát. A rekorder tojás ára például 55 százalékkal emelkedett a tavalyihoz képest. Ennek oka az uniós „ketrecszabály”: a tojós tyúkokat már csak a korábbinál nagyobb, komfortosabb ketrecekben lehet tartani. Emiatt csökkent idén eddig 10-15 százalékkal a tojástermelés az unióban - hetente 200 millió darabbal Alapvető élelmiszerárak változása FORRÁS: KSH TEJ (1 liter) KENYÉR (1 kiló) _ CSIRKE (1 kiló) 2010 196 forint 2010 ____________________237 forint 2010________________________706 forint 20 11 _ 216 forint 2011____________________260 forint 2011 729 forint 2012 237 forint 2012___________________ 287 forint 2012 756 forint LI SZT (1 kiló) KRISTÁLYCUKOR (1 kiló) ZSÍR(lklló) 2010 Hl forint ____________________184forint 2010 _ 369 forint 2011 153 forint ____________________222forint 2011_____________406 forint 2012 158 forint ____________________310fofint 2012 440 forint SAJT SERTÉSCOMB (1 kiló)_________________ TOJÁS (10 darab)______________ 20 10 1370 forint ___________________1140 forint 2010 300 forint 20 11 1520 forint ^___________________1120 forint 2011 320 forint 20 12 ___________________1600 forint ^___________________1300 forint 2012_______________________445 forint ke vesebb kerül a közösségi piacra. Mártonffy Béla, a Zöldség Gyümölcs Terméktanács elnöke elmondta: az idei téli és húsvéti fagyok komolyabb károkat okoztak, mint tavaly, így a kajszi- és őszibarackért, a cseresznyéért, a meggyért biztosan többet kell majd fizetni, de a hazai piacra lesz elegendő gyümölcs. Hogy a szárazság meddig tart szintén befolyásolhatja az árakat, de a többi zöldség, gyümölcs esetében nem számít drasztikusabb emelkedésre. A húsok esetében az elmúlt évek áremelkedését az okozta, hogy két évvel ezelőtt igen jelentősen nőtt a gabonák ára a világpiacon, ezzel pedig a hústermelés legfontosabb önköltsége, vagyis a takarmányok ára hízott. Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke azt mondta: a forint gyengülése sem tett jót az áraknak, és az sem, hogy az európai piacon harminc százalékkal nőtt az élő sertés ára. Ez ugyan még csak részben érvényesült a fogyasztói árakban, de lassú, folyamatos drágulást okozott. Ennek eredményeként a magasabb minőségű termékek helyett az olcsóbbat keresi a többség, vagyis nincs több pénze húsra. A téliszalámi helyett így inkább olcsó kolbászt vásárol, a felvágottak közül pedig a kisebb hústartalmú termékeket kénytelen választani. Nyilván nem meglepő, ha leleményes spórolási technikákkal igyekeznek mindezt ellensúlyozni a háztartások. Egyre népszerűbbek az árösszehasonlító portálok, a közösségi vásárlási lehetőségek és a piacok is, ott ugyanis - főként vidéken - nem csak frissebb áruhoz lehet jutni, de termelői áron lehet megvásárolni a szezonális zöldséget és a gyümölcsöt. Fülöp Zsuzsanna, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője azt mondta: egyre sikeresebb a tavaly novemberben indult Nemzeti fogyasztói termékkosár nevű kezdeményezés. Ennek keretében a hatóság minden hónapban két kategóriát - egy élelmiszer és egy nem élelmiszer jellegűt - határoz meg, ezen belül pedig a fogyasztók ár és minőség szerint szavazhatnak, ajánlhatnak egymásnak. Tapasztalataik szerint a fogyasztók egyre inkább figyelnek arra, hogy az ár/érték arányban legjobb termékeket találják meg. Az emelkedő árak és a csökkenő kereslet a kiskereskedelemben is éreztette hatását. A vásárlási szokások változását tapasztalják az ágazat szakemberei. Vagyis az olcsóbb, diszkont jellegű üzletek népszerűsége növekedett, és a termékek között is úgy differenciálódott a választás, hogy inkább az akciós és olcsóbb árfekvésű árukból fogy több. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke azt mondta: tavaly ugyanannyi élelmiszert vásároltak a családok, mint egy évvel korábban, vagyis a fogyasztás 2011-ben még nem csökkent, ugyanakkor ugyanazért az árumennyiségért 200 milliárd forinttal többet fizettek. Ráadásul úgy, hogy a kereskedelemben tapasztalható árverseny miatt a boltok nem is érvényesítették azt a mértékű drágulást, amekkorát az alapanyagok árnövekedése megkívánt volna. Gigi a villamoson RADOS VIRÁG az újságíró a villamoson ücsörgött. Tekintete az ablakon keresztül éberen pásztázta a nagyvárosi forgalmat. A villamos egy park mellett haladt el. Az újságíró szemügyre vette a piros pádon összebújó szerelmespárt, a babakocsit tologató fiatal- asszonyt, a két kisfiút, akik rendületlenül passzolgatták egymásnak a focilabdát. Ó igen, a gyerekek! - villant át az újságíró agyán. Apró örökmozgó mindegyik. Micsoda energia! A szerelvényben az utasok elpilledtek a nyári hőségtől. A kánikula valóságos szaunát csinált a kocsiból. Hiába voltak letekerve az ablakok, a levegő nem mozdult. AZ újságíró kedvtelve nézelődött. Szerette figyelni az embereket: mit csinálnak, hogyan élnek, miket mondanak. A világ kiapadhatatlan forrása volt az igaz meséknek. Ám ezen az álmos, forró délutánon úgy tűnt, most nem terem sztori az újságíró jegyzettömbjébe. Legfeljebb néhány életkép. a következő megállóban fiatal nő szállt fel, kézen fogva vezette három év körüli kislányát. Az újságíróval átellenben telepedtek le, egy csontos asszonnyal szemközt. A kislány nemsokára hangosan megszólalt: „Anyu, nézd, milyen nagy orra van a néninek!” Kicsiny mutatóujjával a csontos nőre bökött. Az nem szólt semmit, csak elvörösödve fészkelődött a helyén. A fiatalasszony elkapta a kislány kezét. „Hányszor mondjam, Gigi, hogy nem illik mutogatni? Amit pedig a néni orráról mondtál, azt majd otthon szépen megbeszéljük”. Az anya-lánya vita ezzel le volt zárva, mindketten nyugodtan utaztak tovább, kifelé nézegetve az ablakon. Csak a csontos nő pattant fel még mindig pulykavörösen, és ahogy a villamos ismét kinyitotta ajtaját, gyorsan leszállt. az újságíró titkon elmosolyodott. Már tudta, mit ír meg a hetilap legközelebbi számába. Elképzelte, hogy a rajzon, melyet majd a grafikus kanyarít a történethez, ott ül a fiatal- asszony, ölében a kislánnyal, szemben pedig a nagy orrú nő. Az újságíró elővette jegyzetfüzetét, amit mindig magánál hordott, és csak egy szót írt bele: „Gigi”. (A fenti eset igaz történet. Az újságíró Királyhegyi Pál volt, a Giginek becézett kislány pedig én. Királyhegyi karcolata, az anya-lánya párbeszéd Gigi címmel a hajdani Lúdas Ma- tyiban jelent meg.) Rakétaember a svájci Yves Rossy, más néven Jetman ezúttal Rio de Janei- róban robbantott. Rakétákkal felszerelt, kevlárból készült szárnyaival kiugrott egy helikopterből, végigszáguldott a riói égen, majd ejtőernyővel landolt a Copacabana strandon. Az nem derült ki, mindezt miért csinálja. 4
