Somogyi Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-31 / 126. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2012. MÁJUS 31., CSÜTÖRTÖK 5 PERCES INTERJÚ Összetartó a közösség Figyelemreméltóan gazdag volt a tavaszi programsorozat, s a nyár elején is újabb rendezvényeket szervez a kaposvári Noszlopy Gáspár honvéd nyugállo- mányúak klubja.- Melyik eredménynek örült a leginkább?- A társaság lelkesedése, hozzáállása szerintem továbbra is példaértékű - felelte kérdésünkre szerdán Dinya Miklós vezetőségi tag.- Tagjaink az első hívó szóra örömmel bekapcsolódnak a munkába. így volt ez tavasz- szal, amikor több sikeres programot tartottunk.- Kikapcsolódásra is lehetőségük nyílott.- Nemrég Mátraházán üdült a tagság egy része, s a közelben is tettünk néhány kirándulást. Petörkén jártunk, júniusban Boldogasz- szonyfára utazunk.- A csapattagok között erős a kötelék?- Ez egyértelműen elmondható. A vakáció előtt újabb közösségi rendezvényre várjuk tagjainkat. Jövő héten például az egyik kaposvári idősek otthonában lép fel a vegyes kórusunk.- Mikor alapítanak új klubot a csapaton belül?- Ez egyelőre nincs napirenden, ám remekül működik a horgász szekció is. Ők június elején pecaversenyen mérik össze tudásukat a Desedán, s az összejövetel tervek szerint halászléfőzéssel zárul. ■ Harsányi Miklós 20 ÉVE ÍRTÜK A tejipar, a húsipar gondja közvetve vagy közvetlenül szinte az egész lakosságot érinti - természetesen másként a termelőt és a fogyasztót, derült ki a megyei agrár- érdekvédelmi egyeztetőfórumon. Igen lényeges tehát, hogy a kormány az ország érdekében nagyobb figyelmet fordítson a mezőgazdaságra, s a lehetőséghez mérten jobban támogassa az agráriu- mot Az intézkedéseket addig kell megtenni, amíg végzetesen nem késő, s meg kell kérdezni a termelőket, szándékukban áll-e részesedni az állami vagyonból Szándékuk most is lenne, csak hát a mézesbödönhöz kevesen férnek hozzá... A gazdák egyelőre tűrnek vadászat Nemcsak a Dráván, hanem a Balatonnál is láttak hódot Rapsicot fogtak Ságyáron, már régóta figyelte rendőr, erdész Megjelent a hód a Balatonnál és a Kaposhomok- pulai szőlőhegynél is - derült ki a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága megbízásából készített vizsgálatból. Varga Andrea Ahogy az is: 2011-ben a Dráván és mellékágain mintegy 10-20 hódot számláltak. A hódok téli fadöntéseikkel erdészeti, gátépítésükkel vízügyi problémákat is okoznak, de az érintett gazdálkodók egyelőre tolerálnak. Ismert: az eurázsiai hód 1865-ben pusztult ki hazánk területéről, leginkább a túlzott vadászata miatt. Utána eltelt másfél évszázad, mígnem 1985-86-ban újra megjelent a Szigetközben. Bajomi Bálint elemzéséből kiderül: a WWF Magyarország 1996 és 2008 között összesen 234 hódot telepített Gemencen, a Hanságban, a Mátrában, illetve a Tisza és a Dráva mentén. Az állatok 90-95 százaléka Bajorországból származik, a fennmaradó egyedek Ausztriából és Lengyelországból érkeztek. A Dráván és mellékágain egyébként már a WWF Magyarország telepítései előtt megjelentek a hódok, öt éve 17-18 állat élhetett a környéken. A határfolyó mentén 2007. október 26-án lezajlott telepítés során két - valószínűleg más családból származó - £ hód lett visszatelepítve azonos I helyszínre, ezért a telepítés utá- | ni napokban vélhetően a J stressz, az idegen környezet mi- S att a két állat egymásra támadt Hódtelepítés a Dráván. Százötven éve eltűnt, ma már a Balatonnál Is van és az egyik a sérülések miatt elpusztult. Mivel a hód éjszakai állat, ritkán kerül szem elé, ezért egyed- számuk nyomon követése főként közvetett úton történik: a téli rágások, a várak és a gátak megkeresése után a monitoro- zók igyekeznek beazonosítani a territóriumokat. A telepítések óta ugyanis rendszeresen moni- torozzák a faj hazai állományát, amely növekvő tendenciát mutat, és jelenleg 718-905 egyed- ről tudnak. Megtudtuk: a Mura mentéről a tavalyi árhullámok ellenére sem vándoroltak el a hódok, sőt a folyóba torkolló kisebb patakokon is megjelentek. Mintegy 30-40 család él ebben a térségben a Mura magyar oldalán, ami jelentős növekedés. A Murán a hódok szívesen használják várnak, pihenőhelynek a zátonyok felső végénél kialakuló hordalékkupacokat. Az egyik általuk használt partizán-szigeti zátony azonban teljesen megszűnt, mivel a magyar és a horvát vízügyi kezelő árvízvédelmi okokra hivatkozva kikotorta. A környéken talán ez az egyetlen példája az emberi tevékenység, zavarás okozta elvándorlásnak. Az emberek fejében amúgy sok tévhit él a hódokkal kapcsolatban. Például az, hogy halat esznek, ezért a horgászok is konkurenciaként tekintenek rá. A rágásnyomait sem ismerik fel, gyakran a hódot összekeverik a vidrával. A fadöntések erdészeti, a gátak építése vízügyi gondokhoz vezet, azonban az érintett gazdálkodók ezt egyelőre elviselik. Egy kézikocsin húzta hazafelé az orvvadász a zsákmányolt gímbikát, amikor lekapcsolták: a ságvári férfit már régóta figyelték a rendőrök és a SEFAG Zrt. munkatársai, míg a napokban egy közös ellenőrzés során tetten is érték. A szántódi erdészet vadászterületén Ságvár határában tartóztatták fel a sportvadászt, aki beismerte, hogy kiskaliberű, 022-es kisgolyós - vadászatra nem engedélyezett - fegyverével tilalmi időben, éjszaka meglőtte a SEFAG területén lévő bikát. A negyvenéves férfi ellen a Siófoki Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya indított nyomozást nagy értékre elkövetett lopás kísérletének gyanúja miatt. Az engedéllyel tartott fegyvereit is lefoglalta a rendőrség. Varga Gyula a SEFAG Zrt. vadgazdálkodási osztályvezetője elmondta, hogy a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság több mint 12 éve működik együtt a SEFAG Zrt.-vel, rendszeresen tartanak közös ellenőrzéseket az orvvadászat, valamint a falopások megelőzése és megakadályozása érdekében.- A hatékony együttműködéshez szükséges információkat a SEFAG Zrt. szakemberei napi szinten gyűjtik terepi jelenlétük során. Már korábban a látókörükbe került a most elfogott orvvadász - mondta az osztályvezető. - Az erdőgazdaság nagy hangsúlyt fektet a tulajdonvédelemre és az esetleges bűncselekmények megelőzésére, melyre jó példával szolgál a mostani közös akció eredménye is. Az orvvadászattal okozott kár mintegy egymillió forint. ■ F. Sz. Á. Együtt kerek a világ az akadálypályákon fogyatékosság A szemléletváltást ösztönözték a barcsi iskolában Tapsonyban találták meg az eltűnt fiatalt Belekóstolhattak a fogyatékkal élő emberek mindennapjaiba a gyerekek Barcson. Ability napot tartott a Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Központ. Domonkosné Rippel Éva igazgatóhelyettes elmondta: a fogyatékkal élő emberek társadalmi beilleszkedéséhez szükséges szemléletváltást igyekez-nek elősegíteni, illetve a fogyatékosok képességeinek, lehetőségeinek érthető, megélhető formában történő bemutatásával próbálják az együttérzés és megbecsülés érzését életre hívni. Kipróbálhatták a kerekes széket egy akadálypályán, s speciális szobában a vakok hétköznapjaiba is belekóstolhattak: bottal kellett megkeresniük a székeket, asztalt, tárgyakat felismerni. ■ J. G. Tapsonyban igazoltattak a járőrök egy helybeli fiatalkorút, akiről az ellenőrzés során kiderült, hogy a Marcali Rendőrkapitányság eltűnés miatt nemrég körözést adott ki ellene. A rendőrök előállították a fiatalt a böhönyei rendőrőrsre, majd ezt követően átadták az illetékes gyermekvédelmi intézetnek. Dollármilliókat fialnak a hazai nyulak külföldön üzlet Tavaly több mint 5000 tonna nyúlhúst exportáltak a magyar nyúltenyésztők Amíg három éve 4800 tonna nyúlhúst exportáltak hazánkból, addig tavalyelőtt 4500 tonnát vittek ki, 2011-ben viszont újra nőtt a mennyiség, s 5090 tonna áru hagyta el az országot. Az ágazat helyzetéről, kilátásairól a 24. nyúltenyésztési tudományos napon szerdán értekeztek a szakemberek, melynek a Kaposvári Egyetem (KE) adott otthont. - Keresleti piac alakult ki a magyar nyúlhús iránt - hangoztatta Szendrő Zsolt egyetemi tanár, a rendezvény egyik főszervezője. - A hazai termelők teljesítik az állatvédelmi előírásokat, köztük a világ legszigorúbbjának tartott svájci szabályokat is. Magyaroszágon a két nagy Nyúlnak a munkáért A kisüzemi nyúltenyésztésnek nagy lendületet adhat a Nyúl-unk a munkáért elnevezésű projekt - erről is szó • volt a szerdai tudományos napi megbeszélésen. Öt anyanyulat és egy baknyulat adtak át gondozásra a programba vont családoknak. Lényeges tudni- a vágónyulakat nem vásárolják fel a családok kapják meg az állatokat A kezdeményezés célja a szocálisan nehéz körűimé nyék között élő emberek megsegítése. A nyúlágazat fellendülését várják Somogyi siker RANGOS SZAKMAI elismerés - idén Egyiptomban rendezik a nyúltenyésztők világkong resszusál s az állatjóléti szekció belezető előadását Szendrő Zsoll a KE munkatársa tartja. A somogyi szaktekintély egy német, illetve belga-svájci kettőssel szemben kapta a legtöbb voksol s ősszel az ágazat újdonságait vázolja jel.- NAGYON LÉNYEGES, hogy a hazai szakemberek rögtön értesüljenek a nemzetközi kutatásokról - emelte ki vágóhíd - Lajosmizse, Baja - környékén található az állattartótelepek többsége. Pillanatnyilag csaknem 70 nagyobb vállalkozás működik, melyek folyamatosan biztosítják a vágóállat utánpótlást. A két vágóhídon hetente közel 70-75 ezer nyulat vágnak le. Szendrő Zsolt rámutatott: megyénkben, illetve a térségünkben igen kevés nyulat tenyésztenek. Ugyanakkor a nyúlágazat fellendülésével számolnak a szakemberek. Ezt tükrözik a középtávú tervek is. A Nyúl Terméktanács azt kívánja elérni, hogy 2014. és 2020. közötti a mostani 4,7 millióról hétmillióra növekedjen a vágónyúl előállítás. ■ Harsányi Miklós
