Somogyi Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-29 / 124. szám
6 GAZDASÁG 2012. MÁJUS 29., KEDD Hektikusan változik az adórendszer vámosi-nagy Szabolcs szerint hektikusan alakúit az adórendszer az elmúlt két évben. Pozitív változás, hogy a fogyasztást terhelő adók nagyobb szerepet kapnak, rossz ugyanakkor, hogy kiszámíthatatlan az adópolitika, s új adónemeket vezetnek be, amelyek elriasztják a befektetőket. Az APEH volt alelnöke szerint a telefonadó és a pénzügyi tranzakciós járulék adótechnikai szempontból nagyon jó, gazdaság- politikai szempontból azonban veszélyes. Forintban teljesített azAKK az államadósság Kezelő Központ az év eddigi devizatörlesztéseit forintban teljesítette, februárban és májusban mintegy 180-180 milliárd forintot törlesztett, euróra átváltva az összeget - mondta az MTI-nek adott interjúban Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára. A politikus hangsúlyozta: egy aláírt IMF megállapodás akár 1,5-2 százalékos hozamcsökkenést is eredményezhetne, ami jövőre 100-130 milliárd forinttal csökkentené az adósságszolgálatot. Egy EU/ IMF megállapodás után az MNB is csökkentheti a devizatartalékok szintjét, ami ugyancsak megtakarítással járhat - tette hozzá. Közbeszerzések: megtört a trend a Közbeszerzések darabszáma 2008 óta a múlt év végéig folyamatosan növekedett, míg az értékük 3 éve csökken, az idei első negyedévben viszont az eljárások száma csökkent, értékük pedig emelkedett - derül ki a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzétett elnöki tájékoztatóból. Január-márciusban 2 064 darab eljárás volt, 12,8 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, a 319 milliárd forintos összérték viszont éves ösz- szevetésben 17,2 százalékos növekedést jelent. 2011-ben 10918 darab eredményes közbeszerzés volt. Inkább saját hatáskörben pályázatok A vállalatok túlnyomó többsége elkerüli a közbeszerzést Júniusig lehet pályázni a közös földtulajdon megosztására Ügyfélszolgálat a MAG Zrt-nél. Nem a közbeszerzésről érdeklődnek. Mikor éri meg közbeszerzést kiírni? Ha egy vállalat egy beszerzéshez pályázati támogatást nyer, akkor bizonyos értékhatárok felett közbeszerzést kell kiírnia. A tapasztalatok - és a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ adatai is - azt mutatják, hogy a cégek inkább önmérsékletet tanúsítanak, semmint hogy vállalják a közbeszerzés-kiírással járó bonyodalmakat. Csaba Ferenc Mennyit ér egy közbeszerzés? Az elvontnak tűnő kérdés számos vállalat számára, amely pályázaton próbál tőkéhez jutni, nagyon is konkrét: sok olyan pályázati felhívás van, amelynél bizonyos értékhatár fölött a pályázónak közbeszerzést kell kiírnia. Ilyen helyzetben van például az a Békés megyei autóipari beszállító is, amely egy 300 millió forintos technológiai fejlesztéshez igényel pályázati támogatást: ha a maximális, 195 millió forintos összeget kéri, akkor közbeszereztetnie kell, ha megelégszik 150 millió forinttal, akkor saját hatáskörben járhat el. A vállalkozások nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá, de ha egy beszerzéshez pályázati támogatást nyernek, akkor bizonyos értékhatárok felett kötelesek közbeszerzést lefolytatni. Ha a támogatás meghaladja az 50 százalékot, de nem nagyobb 75 százaléknál, akkor a választó- vonal az uniós közbeszerzési értékhatár, ami árubeszerzés és szolgáltatás esetében jelenleg körülbelül 54 millió forint: ha a projekt értéke ezt meghaladja, akkor kötelező közbeszerzést kiírni. Ha a közvetlen támogatás több mint 75 százalék, akkor a nemzeti értékhatár (8 millió forint) a döntő: az ennél nagyobb projektek esetében már kötelező a köz- beszerzés kiírása. Ha tehát egy pályázati támogatás maximuma 55 százalék, akkor egy 60 millió forintos projekt esetében 3 millió forint a köz- beszerzés „ára”: ha egy cég 30 millió forintra pályázik, akkor ha a különbség csupán néhány millió forint, akkor erősebbek az érvek az „önmérséklet’’mellett, és érdemes elkerülni a közbeszerzés bonyodalmait - véli Szabó Bence, az Euro Pályázat Kft. ügyvezető igazgatója. az említett békés megyei cég számára a plusz 45 millió forint viszont már kifizetődhet, ekkora többlettámogatásból már alkalmazható egy közbeszerzési tanácsadó, aki gondoskodik az eljárás szabályos lefolytatásáról. DE ELŐFORDULHAT az ÍS, hogy a közbeszerzés megakasztja a normál üzletmenetet. Ha például egy gyártó cégnek a pályázat benyújtása után azonnal meg kell rendelnie a megpályázott gépet annak érdekében, hogy időben tudja teljesíteni a megrendelői igényeket, akkor elképzelhető, hogy nincs már idő a közbeszerzés lefolytatására. Ilyenkor célszerűbb olyan mértékű támogatást kérni, hogy ne legyen kötelező közbeszerzés lefolytatása. nem kell közbeszereztetnie, ha viszont a maximális 33 millió forintra, akkor ki kell írnia a közbeszerzést. Az Új Széchenyi Terv keretében a technológiai innováció illetve kutatás-fejlesztési tevékenység támogatására kiírt pályázatok között vannak olyanok, amelyekben jelentősebb összegre 50 százalék feletti- esetenként akár 65-75 százalékos - támogatást lehet kérni, ezeknél tehát előfordulhat, hogy a pályázónak közbeszerzést kell kiírnia. Több tízmillió forintos tételek esetében nem kizárt, hogy érdemes így dönteni, de számos érv szól amellett, hogy néhány millió forint többlettámogatás nem ér ennyit. Egy közbeszerzéses pályázat általában sokkal nehezebben módosítható, mint egy közbeszerzés nélküli; a társaságnak általában ki kell fizetnie egy közbeszerzési tanácsadót, és az esetek jelentős részében még így sem garantálható, hogy - mondjuk - a megszokott partner szállítsa a pályázott gépet. Ha a bevált partner külföldi cég, akkor a helyzetet tovább bonyolítja, hogy a közbeszerzési eljárás hivatalos nyelve a magyar, ami - egy komolyabb tétel esetén - a beszállítóra további terheket róhat, például azzal, hogy az esetenként több száz oldalas dokumentációt le kell fordíttatnia. A pályázók többségénél ezek az érvek az erősebbek. A MAG- Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. - arról tájékoztatta lapunkat, hogy 2010 júniusától összesen 44 olyan pályázatot kezelt, amelyben közbeszerzés ellenőrzésére került sor. A MAG jelenleg 15-20 olyan projekttel foglalkozik, amelyben a közbeszerzési kötelezettség jogszerű mellőzésének vizsgálata a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztályának állásfoglalását igényli. Az intézmény nem tartja nyilván, hogy a pályázók hány százaléka választja inkább a közbeszerzés mellőzésével is megkapható (a maximálisnál kisebb) támogatást, de a Világgazdaság által megkérdezett szakemberek egyöntetűen azt valószínűsítik, hogy ez a szám csak kevéssel különbözik a 100-tól. június 1-jéig még lehet jelentkezni a területileg illetékes körzeti földhivataloknál a részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös földtulajdonok megosztására, állami költségátvállalás mellett - emlékeztet a Magyar Agrárkamara. Felhívja a figyelmet: a lehetőség csak a részarány-földkiadás során keletkezett közös földekre vonatkozik. Jelenleg egy-egy táblában akár több tucat tulajdonos is osztozik a területen, és nem tudják - mert nincs nevesítve -, hogy melyik rész kié, csak annyit ismernek, hogy a táblán belül hány aranykorona érték az övék. Az eljárás egyszerűsített, ez az agrárkamara szerint komoly adminisztratív terheket vehet le az érintettek válláról. A június 1-jei határidő jogvesztő, ezt követően a közös tulajdon megszüntetésére csak jóval bonyolultabb és költségesebb eljárásban van lehetőség. A kérelem benyújtásához szükséges űrlap beszerezhető személyesen a földhivatalok ügyfélszolgálatain, vagy a Magyar Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálatának területi irodáiban, illetve letölthető a www.agrarkamara.hu , vagy a www.foldhivatal.hu honlapokról. A Vidékfejlesztési Minisztérium külön összeállítást készített a leggyakrabban felmerülő kérdésekről. A Magyar Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálatának tanácsadói ingyenesen segítenek a kérelem összeállításában. ■ Meghosszabbított határidő A területalapú támogatáshoz kapcsolódó elkülönített bogyós gyümölcs támogatására jogosult málna-, és földieperter- mesztőknek csak mintegy ötödé jelentkezett - hívja fel a figyelmet az Agrárkamara. A pályázat beadási határideje május 15-én lejárt, de június 11-ig még benyújtható a támogatásigénylés. Ez azonban nem tekinthető az egységes kérelem módosításának, így a késedelmes benyújtásra vonatkozó szabályok alkalmazandóak. A kórházigazgatókat is vonzza a havi fix pályáztatás Vannak, akik biztosra mennének, ezért több helyre is jelentkeztek Nem enged a kormány jegybanktörvény-ügyben A miniszteri fizetéssel azonos, bruttó egymillió-egyszázezer forintos jövedelemre számíthatnak lapunk információi szerint a 10 milliárd forintnál nagyobb éves forgalmú kórházak újonnan kinevezendő első emberei. A félmilliárdnál kevesebből gazdálkodó intézmények vezetői mintegy havi félmillió forintot kaphatnak. Úgy tudjuk, ezek az összegek nem térnek el lényegesen a jelenlegi kórházigazgatói fizetésektől, különbség inkább abban van, hogy többféle fizetési kategória is lesz majd. Nem is feltétlenül az ösz- szeg nagysága, inkább a biztos jövedelem, illetve a hasonló üres főnöki székre összesen 202-en pályáztak álláshelyek szűkössége az oka annak, hogy az egészségügy problémái ellenére is többszörös a túljelentkezés az állami kórházak igazgatói állásaira. A július közepétől betöltendő 35 főigazgatói és ugyanennyi gazdasági igazgatói álláshelyet 79-en, illetve 123-an pályázták meg. Úgy tudjuk, a jelenlegi igazgatók több mint kétharmada ringbe szállt. Egyes, döntően a jelentősebb fővárosi és a nagyobb vidéki intézmények különösen vonzóak: ezeknél a tízszeres túljelentkezés sem ritka. Többeknek szinte mindegy, melyik kórházra nevezik ki őket, ők 3-5 intézményre is beadták pályázatukat. ■ H. É. a devizatartalékok ügyében hozott stratégiai döntések a Monetáris Tanács hatáskörében maradnak - tájékoztatta a Magyar Nemzetet a Nemzet- gazdasági Minisztérium. A jegybanktörvénynek ezt a pasz- szusát korábban az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap is kritikával illette. A lap információi szerint a kormány kitart amellett is, hogy harmadik alelnököt nevezhessen ki. A jegybanktörvény - egyelőre nem nyilvános - módosításait a parlament június 4-én tárgyalja, a kabinet a szóban forgó két ügyben addig meg kívánja győzni tárgyaló- partnereit. A miniszterelnök kezdeményezésére pénteken tárgyaló- asztalhoz ült Orbán Viktor, Matolcsy György és Simor András. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a kormányfő az európai uniós csúcs eredményeiről tájékoztatta a nemzetgazdasági minisztert és a jegybankelnököt. Az MNB megfogalmazása szerint „áttekintették az európai gazdasági folyamatokat és azok lehetséges hatásait a magyar gazdaságra”. Hasonló találkozó volt már januárban is, azon Varga Mihály és Fellegi Tamás is részt vett. A kormányfő akkor növekedésösztönzésre kérte a jegybankot. ■ SZÉCHENYI TERV
