Somogyi Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-21 / 118. szám

4 2012. MÁJUS 21., HÉTFŐ Klímaérzékenység: nagy az aszály, támad a szú a lucfenyvesekben (Folytatás az 1. oldalról)- Az aszály jelei Somogybán is mutatkoznak, minden faállomá­nyon, így a lucfenyvesekben is. Utóbbiak általános állapota rossz, gyakorlatilag teljesen egészséges állomány megyénk­ben sem található - tájékoztatott a Somogy Megyei Kormányhiva­tal Erdészeti Igazgatósága. Ugyanakkor Somogybán kevés a luc; az Országos Erdőállomány Adattár szerint nem egészen 900 hektárnyi lucfenyves van, amely az 172 ezer hektár erdőállomány­nyal borított területhez képest el­hanyagolható. Éppen ezért jelen­tős erdővédelmi problémát sem okozott, nem kellett kényszer tar­vágást elrendelni, mint a szom­szédos Zalában, ahol a 3860 hek­tár lucos területből 400 hektáron be kellett avatkozni, kivágni a be­teg fákat. Természetesen az er­dőgazdálkodók a fahasználati előírásoknak megfelelően tavaly is vágtak lucfenyőt, ennek mér­téke azonban az összes fahaszná­lathoz képest elenyésző. A kivá­gott állomány helyén az újraer­dősítés már nem luccal, hanem a termőhelynek megfelelő fafajjal történt ■ Somogybán is mu­tatkoznak az aszály jelei szinte valameny­nyi faállományon.- A klímaváltozás sebességét, mértékét nem ismerjük, de tu­dományos berkekben még a fel- melegedést előidéző okokról is komoly viták folynak - mondta lapunluiak Jankó Gábor, a Sefag Zrt. erdészetpolitikai osztályve­zetője. Erdészszemmel egy dolog azonban biztos: a klímaérzékeny fafajok, például a lucfenyő állo­mányainak egészségi állapota romlik, s ezáltal védtelenebbek a károsítok támadásaival szem­ben. Szintén ismeretlen a tudo­mány számára, hogy az egyes-fa­fajok a klímaváltozáshoz Hülyén mértékben tudnak alkalmazkod­ni. Annyi azonban bizonyos, hogy a fafajokban gazdag, diverz erdők ellenállóbbak, ezért a SEFAG ZrL ezt a fajgazdagságot tudatosan is szorgalmazza erdő- felújításaiban. Mi a helyzet a telepített lucfenyvesekben ? - kérdeztük a csurgói gazdálkodót, Ilia Csabát. Elmondta: idén a növényvéde­lemre nagy gondot kell fordíta­ni. Küzdenek a gubacsatkával, és nagy a levéltetű fertőzés. A meleg ősz miatt sok kártevő átte­lelt, és hiába voltak kemény mí­nuszok a télen, a sokból több tu­dott megmaradni. A szárazság a tavaszi ültetésű fenyőt megtize­delte, aki korán ültetett, öntöznie kellett. Nyilván inkább az érté­kesebb fenyőt locsolták, a luc az olcsóbb fafajta. ■ Varga Andrea Római Klub: nagy a baj az éghajlatváltozás drámai erősödését jósolja a Római Klub, amely már 1972-ben figyelmezte­tett a környezetszennyezés hatá­raira. Szerintük több aszályra és áradásra, a kártevők és az ext­rém időjárási események elsza­porodására számíthat bolygónk az évszázad közepétől A klub a napokban tette közzé2052 című jelentését: az emberiség kiaknáz­ta a bolygót, néhány esetben már2052 előtt helyi összeomlá­sokat élünk meg. A színház Kaposvár-j elenségei csiky-csuki Nagy idők az 56-os „Corvin közjátéktól” az 56/06 kivert biztosítékáig MEGYEI KÖRKÉP Eörsi a színház előtt. A történész a kaposvári műhely múltját kutatja (Folytatás az 1. oldalról) Azóta több új forrásra bukkant, de az alaptézis nem változott.- Érthetetlen, hogy a hatalom köreit nem egyszer érintő, a dik­tatúrát az akkor megszokotthoz képest élesen bíráló kaposvári színházról az állambiztonsági szolgálatok ennyire kevés anya­got készítettek - mondja Eörsi László. - Ezt nem a rendszervál­tás előtti évekből hiányolom, ami­kor a változások miatt már keve­sebbet dokumentáltak, hanem a 70-es évekből, a 80-asok elejéből. Amikor a szamizdat Demszkyék, Krassó-ék, Kis Jánosék fellépése nyomán az aranykorát élte. A kérdésre a történész szerint Pozsgaylmre 1990-es nyilatkoza­ta lehet a válasz, amikor a volt ál­lamminiszter elmondta: javarészt telefonos ukázok kísérték a szín­ház működését. Az állami és a pártvezetés eltérése is magyará­Mohácsklobások A CSAK EGY szög 2003-os be­mutatójáig nem volt érzékel­hető mozgolódás a politikai közélet részéről a színház iránt: egymástól független források így értékelték a kö­zelmúltat Eörsinek Aki kí­sérletet tesz arra, hogy Schwajda György halálig föl­tárja a színházi kultúrpoliti­ka eseményeit Ezek, tudja, másfajta megközelítést kí­vánnak, mint a rendszervál­tás előtti idők történészi kihí­vásai Távolságtartóan és tár­gyilagosan nyúl a 2000es évtizedhez, ahol az 56/06 őrült lélek vert hadak jelen­tett vízválasztót S országos botrányt Tóth Ilona szerepel­tetése miatt, melyben a medi­ka drámai körülményektől hajtva, elcsigázva emberölést követ el társaival Eörsi a for­radalom fővárosi eseményei­nek kutatójaként a Mohácsi­rendezéssel azonosulva, a Jobbágyi-féle álláspontot té­nyekre hivatkozva vitatva ér­tékeli a történteket Melyek, s ezt a rendező nyilatkozta, színházvezetői lehetőségeit is meghatározták: „Egy nagyon kedves, kaposvári, fideszes képviselő mondta nekem az Őrült lélek, vert hadak ide­jére János, ezzel kivertétek a biztosítékot”. zat lehet, ha ugyanis nem volt be­fűzött dokumentum, akkor ké­sőbb könnyebb lehetett bűnbakot kreálni. így eshetett a legendás Mara^Sade-előadás „áldozatául” egy fegyelmi erejéig Tóth Dezső miniszter-helyettes. Ács János 1981-es rendezése a francia forra­dalmat idézve, de az 1956-os ese­ményekre utalva fejeződött be, a Corvin köz fotójával a háttérben. A kritika értette, de a színház iránti lojalitásból elhallgatta a A jelentős K.-iigynök A KAPOSVÁR-JELENSÉG 1971- tő( Komor István igazgatói és Zsámbéki Gábor főrende­zői kinevezésétől kezdődően formálódott, amikortól egyre látványosabban szakítottak a szocialista realista hagyo­mánnyal, vallja Eörsi Átfor­málták a műsortervet is, csökkentették az operettek és a könnyű komédiák számát, igényes műveket, klasszikus és modem színdarabokat mutattak be. Figyelték a fejle­ményeket a kaposvári ügynö­kök is. „Kérlek, hogy Fehér Tamás fn. [fedőnevű] tmbt [titkos megbízottat] az alábbi feladatok végrehajtására iga- zíttasd eb Kerüljön szorosabb baráti kapcsolatba Zsámbéki Gábor, Pauer Gyula [díszlet- tervező], Ascher Tamás szín­házi vezetőkkel.. ” (ÁBTL) M- 38235.). Kovács Péter 1977- ben arról tudósította tartó- tisztjét, hogy sokakat foglal­koztat egy „rémhír”: eltávolít­ják a színházból Zsámbékit és Babarczyt A kultuszmi­niszter Pozsgay „offenzívája ” volt ez, ami a legjobb vidéki színházak vezetőit a főváros­ba lendítette”. Tóth Dezső mi­niszterhelyettes erről társula­ti ülésen beszélt Jt fővárosi színházi élet elmerevedése csak így oldható fel ” rendszerellenességet. Nem úgy az MSZMP KB osztályvezető he­lyettese, aki nem csak megértet­te az interpretációt, de föl is jelen­tette a kaposváriakat Köpeczi Bé­la miniszter bekérte a szöveg­könyvet, de végül is kiengedték a társulatot a belgrádi BITEF-re. Amikor hazajöttek a díjakkal, ak­kor tudták meg, hogy föl vannak jelentve, emlékezett Babarczy László akkori direktor. A titok is lelepleződött, a Süddeutsche Zei­tungban megdőlt a Corvin közi „nagy kuss törvény”. Babarczy, akinek kommunikációs készsé­ge a hőskor átvészelésének egyik sarokköve volt, Tóth Dezsőhöz ment raportra, ahol előadta, Ács a Corvin köznél lakik, s európai forradalmi nagyvárosokra akar­tak emlékeztetni vele. „Bevették... Nem akartak direkt politikai bot­rányt csinálni, ha nem volt mu­száj.” Ascher Tamás szerint ekkori­ban Aczél, esetleg Köpeczi kez­deményezésére az is felmerült, hogy az egész színházat betiltják, de a helybeli, lokálpatrióta párt­vezetés kiállt a színház mellett. Babarczy szerint a helybeliek nem vették észre a színház ellen­zékiségét, és az volt a vélemé­nyük, hogy „ezek a hülyék, ott Pesten, paranoiások”. Szintén Ács-rendezésben játszották Jean Génét Balkonját, ami csak né­hány előadást ért meg, az egyet­len kritika a Somogyi Néplapban jelent meg Leskó László tollából 1983-án. A hatalom szemében provokatív produkció miatt a til­tás mégsem a hatalomtól, hanem a szerzőtől érkezett, és nemcsak Kaposvárra adóhatósági össze­függések miatt. A kéthónapos munkát Ács János kísérleti szín­háza néven gondolták tovább vin­ni, de eredménytelenül. Eörsi kutatásait a múlt rend­szer somogyi közművelődésének ismerői, egykor gyakorló szerep­lői is segítik. A még élők, és a már elmentek. Leskó írásai mellett Tröszt Tibor egykori helyettes művelődési osztályvezető, későb­bi főszerkesztő, kulturális rovat­vezető írásai és interjúi is értékes adalékot jelentenek. Tröszt hu- mánműveltsége Babarczyék mél­tó partnere volt. Zsámbékitől Babarczyig a kor minden lénye­ges szereplőjével beszélt Eörsi, aki Gothár Péterrel is interjúra készül a napokban, s tervezi ezt még a korabeli színházcsinálást belülről ismerő Szinetár Miklós­sal is. ■ Balassa T. Ötvenéves lett a kaposfüredi óvoda bejelentés Négyszázmilliós pályázat a kaposvári kisdedóvók javára Feng Shui és ezotéria Fonyódon Ezoterikus Találkozó Fonyódon Természetgyógyászok, orvosok és szolgáltatók sokasága találko­zott Fonyódon az Országos Feng Shui és Ezoterikus Találkozón. - Nagy az érdeklődés, az embe­rek egyre nyitottabbak a Feng Shui és az ezotéria iránt - mond­ta Fauszt Terézia fonyódi orvos, a rendezvény házigazdája. - A találkozó túlmutat a feng shui-n. Az alternatív gyógyászat, az egészséges életmód számos ele­me megjelenik. ■ Vigmond E. Vendégségben Fajszon az ovisok Hetedhét határ TAVASZI FESZTIVÁLRA hívta a somogyfajszi óvoda a marcali térség összes óvodását Hat­éves hagyomány ez a fesztivál idén kilenc óvodából érkeztek csapatzászlókat lobogtatva a gyerekek a hetedhét határra szóló mesés napra. Miután a hét próbát kiállták, a játszóud­varban megpihenhettek. Min­den évben más a témája, v. e. Madárcsicsergés madárcsicsergés” címmel rajzkiállítás nyílt 2012. a Tallián Gyula utcai Tagóvo­dában. ERRE A pályázatra a Mada­rak és Fák napja alkalmá­ból került sor, ahol részt vett a Festetics Karolina Központi Óvoda és három tagóvodája is. A kiállítás mellett a jeles nappal kap­csolatos vetélkedőre is sor került. nak, udvari- és csoportjátékai­nak fejlesztésére. Heintz Ta­más országgyűlési képviselő azt mondta: egy felnőtt emlé­keiben csak néhány pillanat az óvodában töltött idő.- Megint fordult egyet az időkerék, s a hajdani óvodások már a saját gyerekeiket hoz­zák. A kaposfüredi óvoda kö­zösségteremtő vidám légköre elkíséri majd a gyerekeket éle­tük során. ■ F. Szarka Á. Az egykori óvodások ma már gyerekeiket hozzák a füredi óvodába Ötven éve valamivel több, mint húsz kisgyereket írattak be az akkor nyitott kaposfüredi óvo­dába. Az idei évben kilencven csöppség jár oda. Fennállásá­nak ötvenedik születésnapját ünnepelték.- A kaposfüredi szülők nyu­godtan engedhetik el a gyere­keiket óvodába - mondta kö­szöntőjében Szita Károly Ka­posvár polgármestere -, a ki­csik nem csak jó kezekben, de gyönyörű környezetben és kellemes körülmények között töltik napjaikat. Kaposvár óvo­dáiba 2300 kisgyerek jár, eny- nyien kapják meg azt a lehető­séget, hogy elérve a hatéves kort felkészülten mehessenek iskolába. Szita Károly az ünnepségen jelentette be, hogy a város négyszázmillió forint értékű pályázatot nyújtott be, a kapos­vári óvodák eszközállományá-

Next

/
Thumbnails
Contents