Somogyi Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 19. szám

2 KÖZÉLET 2012. MÁJUS 20., VASÁRNAP Ma is Kádár árnyékával birkóznak íoo éve született, és akkor halt meg, mikor elkezdődött a Nagy Imre-per felülvizsgálata Kádár tekintélyuralmi rendszerében csakis a gyakorlat igazolt mindent. Legfeljebb piaci reformokban tudott gondolkodni. HÍRSÁV Horthy-emléktáblát avattak Debrecenben A HORTHY-RENDSZER rein- karnálása nem a magyar társadalom igénye, hanem a szélsőjobboldali igények kor­mányzati tűrése - hangoz­tatták az MSZP politikusai Debrecenben a református kollégium előtt, miközben az intézményben felavatták az egykori kormányzó em­léktábláját. A református kollégium előtt többtucatnyi ellentüntető és szimpátia­tüntető is felsorakozott, olykor heves szóváltásba ke­veredve egymással. „2014-ben a Jobbiknak kell kormányoznia” vona Gábor szerint a Jobbik frissen választandó veze­tőinek csak az lehet a cél­juk, hogy 2014-re ez a párt irányítsa Magyarországot. A Jobbik tisztújító kongresz- szusán Vona ismét elnök lett. Az USA-ba menekült a vak kínai jogvédő a pekingi nemzetközi repülő­térről szombaton felszállt az a repülőgép, amellyel Csen Kuang-cseng vak kínai jog­védő aktivista - érvényes úti okmányokkal - a családjával együtt az Egyesült Államok­ba távozott. Éjfélkor zár a virtuális utazási kiállítás A NAGYSZABÁSÚ virtuális utazási kiállítást eddig több mint ötvenezren látogatták meg. Áz utazási irodák és a többi kiállító éjfélig még elérhető a www. utazas- kiallitas2012.hu honlapon. Ismét temetett a Kennedy klán ismét gyász miatt sereglett egybe az Egyesült Államok leghíresebb politikus di­nasztiája, a Kennedy klán: eltemették Mary Richardson Kennedyt, aki felakasztotta magát a New York állambeli Bedfordban lévő családi kú­riában, és néhány nappal ez­előtt találtak rá. Áz asszony az ifjabb Róbert F. Kennedy, a néhai szenátor, igazság­ügyi miniszter és demok­ratapárti elnökjelölt fiának felesége volt. Kádár János talán a legmeg- osztóbb politikusunk, neve bizonyos helyeken már-már szitokszó, miközben sokan még mindig nosztalgiával gondolnak vissza rá. De hogy hogyan lett az iroda­műszerészből egy korszak, de talán a jelen politikát is meghatározó alakja? Történészek szerint elérke­zett az értékelés ideje, sze­mélyén keresztül viszont a társadalom is tükröt kaphat. Száz éve született. Kun J. Viktória Kádár Jánossal a mai napig bir­kózik a magyar köztudat, mely a huszadik század meghatározó magyar politikusának pályáját, életét s mindenekelőtt hatását sem dolgozta fel - olvasható Roger Gough angol történész a 2006-ban „Kádár János, a jó elvtárs?” címmel magyarul is megjelent könyvében. A könyv­ajánló szerint a magyar toll- forgatók ódzkodtak attól, hogy Kádár szellemét és életművét boncolgasssák. Sokan hivat­koztak arra, hogy még csak nagyon kevés idő telt el halála J óta, és szükség van arra a bizo- I nyos „történelmi perspektívá­ra”, amelynek híján nem állít­hatók kontextusba a közelmúlt történései. Az igazi ok azon­ban alighanem másutt rejlik. A történész szerint az, aki arra vállalkozik, hogy Kádár János­ról könyvet írjon, egyben arra is kísérletet tesz, hogy tükröt tartson Magyarország 1956 és 1989 közötti társadalma elé. Egy 1999 nyarán - a rendszer- váltás után tíz évvel - elvégzett közvélemény-kutatásban arra kérték a magyarokat, a millen­nium közeledtével rangsorolják történelmük legnagyobb figu­ráit. A győztes Mátyás király lett, a második helyre azonban - sokak megdöbbenésére és nem kevesek visszatetszésére - Kádár János, az ország hosszú időn át volt kommunista veze­tője került, az az ember, aki el­tiporta az 1956-os magyar for­radalmat. Kádár a mélységes nyomorból, egy illegális párt aktivistájaként, veszedelmek közepette emelkedett a hata­lom csúcsáig. Azon döntése, hogy elárulja és elnyomja az 1956-os forradalmat, becsmé­relt emberré tette hazájában és külföldön, s ezt csak fokozta a forradalmárok ellen indított hajsza brutalitása és az ő sze­mélyük elárulása. Ám képes volt arra, hogy pozícióját meg­változtassa, tiszteletet, mi több: Kádár János kádár János (eredetileg Cser- manek János, Fűimében szüle­tett 1912. május 26-án. 1948 és 1950 között belügyminiszter. 1952 és 1954 között egy kon­cepciós pert követően börtönbe zárták. Az 1956-os forradalom alatt részt vett Nagy Imre kor­mányában, de november 4-én átállt a szovjetekhez, akik a visszaállított diktatúra vezetőjé­vé tették. 1956 novembere és 1988 májusa között az MSZMP első titkáraként, később pedig főtitkáraként megkérdőjelezhe­népszerűséget vívjon ki. Az egyik legmegosztóbb sze­mélyiség. Vannak, akik csak a szovjet hatalom bábjának, má­sok nagyon is céltudatos sze­mélyiségnek, a nép fiának ne­vezik. Sokak szemében vörös posztó, a múlt század egyik leg­gyűlöltebb ellensége, s vannak, tétlenül Magyarország első em­berének számított. 1956. november 26-Ai rádió­beszédében az „ellenforradal­márok, ellenforradalmi uszítok” felelősségre vonását is meghir­dette. A következő években 1956-os tetteik miatt százakat végeztek ki és tízezreket börtö- nöztek be vagy internáltak. A 1963-as amnesztia után halá­láig puhult a diktatúra, épült a gulyáskommunizmus. Jelentős nemzetközi tekintélyt vívott ki magának. akik ma is nosztalgiával gon­dolnak rá, visszasírják a ma már egyszerűen „kádárinak” nevezett időket. Ami biztos: ma is viszonyítási pont. „Minden legyen az, ami. A krumplileves legyen krumpli­leves, elvtársak!” - Kádár János azóta is emlegetett programadó szlogenje, ami nagyjából meg is fogja politikusi lényegét. Ahogy Krausz Tamás történész látja, Kádár János nagyon is autonóm politikus volt, olyan világkép­pel, amit egész életében hordo­zott, annak kimenetelét viszont nemigen értette. „Nem elméleti ember volt, a szocializmusról, az eszmékről csak az a képe volt, ami meg is valósult, az azonban nem, hogyan lehet mindezt demok­ratikus, önigazgató irányba te­relni. Nem engedte magát sem­milyen irányzat, eszmék által elvinni, mindig a józan realitá­sok mezsgyéjén maradt, talán éppen ezért válhatott a környe­ző országok vezetőihez képest egy egészen más formátumú politikussá” - mondja a törté­nész, aki szerint Kádár volt az, akinek megvolt minden képes­sége ahhoz, hogy a kor megha­tározó, nemzetközi tekintélyű személyisége lehessen. „Nem moszkvai kommunista volt, hanem itthon volt. Jobban is­merte a hazai viszonyokat, a munkásságot. Volt benne aka­raterő és eltökéltség, s szemben a Horty-időszak utáni próbál­kozókkal, érezte pontosan a magyar nép lelkivilágát. S mi volt a viszonylag békés, jóléti időszak megteremtésének a tit­ka? Kompromisszumot kötött a párt, az apparátus és a túlélé­sért küzdő munkásság, a vidé­ki emberek között. Ennek pedig az ára az volt, hogy a politikai jogaikról le kellett mondaniuk. K4dár a szocializmusról nem is gondolkodott, tekintélyural­mi rendszerében a gyakorlat igazolt mindent. Nem is kísér­letezett nagy eszmei rendszer- váltásokkal, legfeljebb piaci reformokban tudott gondolkod­ni" - véli az ELTE professzora, aki szerint az ’56-os politikai kezdése összefügg azzal, hogy további politikai kísérleteket ne folytasson. „A legnagyobb hibát akkor követte el, amikor a munkástanácsi mozgalomból nem szövetségest csinált, ha­nem frontális ellenzéket, de ta­lán éppen ez mutatja politikusi nagyságát, hogy ’56 után, illet­ve annak ellenére népszerű po­litikus maradt, s hogy azután Is csaknem minden válságos idő­szakból aránylag jól ki tudott evickélni” - mondja Krausz Tamás, aki szerint azóta sem tud az akkori időszaknál, szoci­álisan legalábbis, jobbat ígérni: valamennyi politikai erő az ő árnyékával küszködik, vala­mennyi új rendszer szociális és gazdasági teljesítménye elma­rad az akkoritól. „Épp ezért lett ő szitokszó, legyenek azok szo- ciálliberálisok vagy a legkemé­nyebb antikommunisták, nem tudnak mást, jobbat ígérni. Eljuthatunk egy olyan szélső­séges rendszerig, ahol a tömeg­gyilkos - aki két népirtásban is történelmi felelősséget visel - Horty Miklós személye köré kultuszt építünk, csakhogy ke­ressünk egy ellenlábast Kádár­ral szemben.” Szakmai, etikai képtelenség a génteszt a jobbikos leletének elkészülte jelzi, hogy teljes a fejetlenség a diagnosztikában Az igazi kudarc Erőss szerint Horváth elvesztése Nemcsak a közvéleményt hök­kentette meg, de a genetikai szakmánál is kiütötte a bizto­sítékot a jobbikos képviselőnek készített genetikai teszt. A Zala megyei politikus a Nagy Gén Kft.-től megrendelt vizsgálattal igazolta ugyanis, hogy nincs benne sem cigány, sem zsi­dó vér. A Szakmai Kollégium Klinikai Genetikai Tagozata hétfőre rendkívüli ülést hívott össze, a Magyar Humángeneti­kai Társaság vezetősége pedig vizsgálatot kezdeményezett. Mint mondják: mind szakmai­lag, mind etikailag helytelen indikáció alapján végzett és elfogadhatatlan következtetés levonásához vezető genetikai teszttel kapcsolatos együttes állásfoglalás kialakítása és jó­váhagyása a cél. Dr. Melegh Béla, a társaság elnöke szerint tudományosan is butaság a vizsgálat. Olyan teszt, ami kizárná, hogy vala­kiben lenne zsidó vagy cigány vér, nem létezik. „Bizonyos népcsoportokra jellemző dol­gokat meg lehet határozni, de mindaz, hogy ebből valami megvan vagy éppen nincs, nem jelenthet kizárhatóságot vagy bizonyosságot. Önmagában vi­szont az, hogy egy ilyen lelet ma Magyarországon egyébként elkészülhet, azt jelzi, hogy tel­jes a fejetlenség a diagnosztiká­ban” - mondja a professzor. ■ Nemcsak etikailag, hanem szakmailag is elfogadhatatlan az ilyen vizsgálat erőss zsolt hegymászó szerint az Annapurna megmászására indított expedíció a lehető leg­rosszabbra sikerült, elveszí­tették a barátjukat, és a csú­csot sem tudták megmászni. A hegymászó ezt szombaton a Liszt Ferenc repülőtéren mond­ta az MTI-nek, miután az expe­díció három tagja hazaérkezett. A légi kikötőben családtagjaik és barátaik várták Erőss Zsol­tot, Kollár Lajost és Földes And­rást. Mécs László később érke­zik haza. Erőss Zsolt szerint az igazi ku­darc az volt, hogy elveszítették Horváth Tibort. Társukat má­jus 7-én jéglavina temette ma­ga alá. Kollár Lajos, az expedíció má­sik tagja hozzátette: az Anna­purna nagyon nehéz terep, de most már tudják, korábban kell a hegyre érkezni, több időt töl­teni rajta, továbbá helikoptert is igénybe kell venni - ami vi­szont egy újabb expedíció költ­ségeivel ér fel. A konfliktushelyzettel kapcso­latban azt mondta, ezeket az is okozhatta, hogy két, nehezen feldolgozható problémát éltek át, holott expedícióik általában sikeresek. Ebben a helyzetben velük volt egy újságíró, aki „túllőtt a célon", de arról nincs szó, hogy cserbenhagyták vol­na egymást. Hozzátette: meg fogják beszélni a történteket. ■ Á i 1 4

Next

/
Thumbnails
Contents