Somogyi Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-16 / 114. szám
6 GAZDASÁG 2012. MÁJUS 16., SZERDA „Csapataink harcban állnak a pénzért” kormányzat Balog Zoltán azt mondja, ha az állam segít valakin, cserébe el is várhat valamit Falumentő programot és közmunkásoknak szóló képzést ígér Balog Zoltán, az új emberierőforrás-mi- niszter. A politikus lapunknak adott interjújában beszélt arról is, hogy az egészségügyben soha nem lesz annyi pénz, mint Nyugat-Európában, az oktatási államtitkárságnak pedig jobban össze kell hangolnia a munkát a többi érintettel. Rovó Attila- Kezdjük egy formabontó kér- dezz-felelekkel. Mondok önnek olyan társadalmi rétegeket, csoportokat, amelyek bizonyos okok miatt sokat szerepeltek az elmúlt időszakban a sajtóban. Kérem, mondja el, ki mire számíthat öntől. Orvosok és rezidensek? Bízom benne, hogy az egészségügyi béremelés, amit elterveztünk, nemcsak orvosoknak, hanem más ágazati dolgozóknak is jelzést ad arról, a kormány szeretné, ha itthon maradnának. Hatszáz rezidenssel már megegyeztünk. Remélem, úgy tudjuk konszolidálni a helyzetet, hogy ha annyi pénz soha nem is lesz a rendszerben, mint Nyugat-Európában, az orvosok megbecsülése, a csapatmunka, az érzés, hogy szükség van rájuk, sokakat az itthon maradásra vagy hazatérésre ösztönöz.- Pedagógusok?- Velük ugyanez a helyzet. A tervezett életpályamodellt el akarjuk indítani. Ennek két része van. Az egyik a pénzügyi, vagyis a béremelés, aminek meg akarjuk teremteni a feltételeit. A másik a szakmai előrejutási feltételrendszer, amivel a szakma presztízsét emeljük, és ami a minőségjavítás irányába mozdítja a rendszert.- Ebben a kérdésben a Nemzetgazdasági Minisztériummal, NGM-mel kell majd megharcolnia. Ki fog állni a programért?- Nincs más választás. Szerintem az NGM-ben is megvan az érzékenység, ők is tudják, hogy ha az emberi erőforrásba nem fektetünk be, az a gazdaság rovására megy. Nemzetgazdasági növekedés nincs kiművelt emberfők nélkül. Az oktatás a legfontosabb gazdasági tényező, bízom benne, hogy a gazdasági tárca is így látja.- Javítson ki, ha tévedek, de én úgy láttam, hogy az elmúlt hónapokban az oktatási államtitkárság döntései ütköztek leginkább társadalmi ellenkezésbe. A felső- oktatási keretszámok szűkítésétől a diplomások röghöz kötéséig számos példát lehet mondani erre. Hoffmann Rózsa járhatja tovább a saját útját, vagy megpróbálja kicsit eltéríteni ettől?- Nagyon fontos dolognak tartom, hogy összehangoljuk a tárcák érdekeit azoknak az érdekeivel, akikre a tevékenységük vonatkozik. Hogy hol lesz egyetem, milyen egyetem lesz, az legalább ugyanannyira gazdasági kérdés, mint szociális vagy egészség- ügyi, illetve azzal is összefügg, hogy milyen állapotok vannak az adott vidéken. Őszintén szólva nem gondolkoztam azon, hogy ennek az államtitkárságnak az élén változtatni kellene, de arra, hogy jobban összehangoljuk a munkánkat, véleményem szerint szükség van.- Mit tud ígérni a leszakadó falvaknak, elnéptelenedő vidékeknek?- Elindítottunk egy program kidolgozását kétszáz falu munkanévvel. A falvak azok a civilizációs végpontok, ahol ha nem emberhez méltó az élet, akkor az elvándorlással egyfajta „belső Trianont” hozunk létre, az országnak lesz egy olyan perifériája és vidéke, amelyről lemondunk, miközben pedig más területeken prosperál a gazdaság. Kulcskérdés a vidék fejlesztése, nyilván a másik minisztériummal együttműködve. Minderre nagy lehetőséget nyújt a közös tárca: az egészségügyi ellátást, a szociális ellátórendszert, az oktatást, a lelki közösségek megerősítését együtt tudnánk kezelni ezeken a vidékeken, hiszen az egyházak is ide tartoznak. Ha komplex módon próbáljuk megállítani azoknak a falvaknak a lecsúszását, ahol még van reprodukciós képesség, gyermekek születnek, és Névjegy: Balog Zoltán: az gazdasági kérdés is, hogy hol lesz egyetem, és milyen állapotban van egy adott vidék van esély arra, hogy ott tartsuk az iskolát, orvost, lelkipásztort, akkor ezt meg kell lépni. Ennek segítségével ezek a területek fejlődésnek indulhatnak.- A komplex kezelést említette. Én hadd közelítsem meg ezt egy másik irányból: a leszakadó falvak problémáját nehéz különválasztani a segélyezettek, munkanélküliek világától, nehézségeitől. Az ő számukra várható változás?- Az előbb a középszintről beszéltünk, a lecsúszás előtti állapottól, ez a kérdés pedig a már teljesen leszakadottakra irányul. Számukra a közfoglalkoztatásban szeretnénk olyan esélyeket kínálni, hogy legyen kitörési lehetőség. A közmunka mellé képzést is párosítunk, a programokban részt vevők közül akiknek nincs meg az általános iskolai végzettsége, azok el tudják majd végezni a nyolc osztályt, akiknek nincs szakmájuk, azok szakmát tudnak tanulni, hogy ne a közfoglalkoztatás legyen számukra a munka világában elérhető maximum.- Ha szociológiai értelemben még lejjebb megyünk a még nehezebb helyzetben lévőkig, eljutunk a romákig. Azonbelül is a roma felzárkóztatás szükségességéig.- Valóban ők vannak a legnehezebb helyzetben, de ez nem csak rájuk érvényes, hiszen ma már minden második ember, aki mélyszegénységben él, az nem roma származású magyar ember. Nem az etnikai hátteret kell nézni, hanem a kiszolgáltatottságot, amin segíteni kell. Vannak speciális programjaink, melyek egy következő generációnál, a gyermekeknél próbálja iskolai integrációval kezelni az ügyet annak érdekében, hogy nekik ne kelljen a szüleik sorsában osztozniuk. Az elmúlt húsz év legnagyobb ösztöndíjrendszerét állítottuk fel az elmúlt évben. Ez teljesítményre ösztönöz. Ami fontos dolog: ha az állam nyújt valamit, akkor várjon el cserébe teljesítményt, egyébként nincs előrelépés.- Az eddigi beszélgetés is jól mutatja, hogy rendkívül szerteágazó a tárca feladatrendszere, ráadásul most kapott öt új területet - társadalmi felzárkóztatás, civil kapcsolatok, egyházak, nemzetiségpolitika, roma integráció - elődjéhez képest. Tudni fogja mindezt kezelni?- Nagyképűen hangozhat, de ez a minisztérium lényegében egy kisebb kormány. Ezt megBALOG ZOLTÁN 54 éves, Ozdon született, 1983-ban szerzett református lelkészi diplomát, majd lelkészként és hittantanárként dolgozott. Ösztöndíjasként és tudományos munkatársként is éveket töltött német nyelvterületen. 1991-től a Fi- desz-frakció teológiai tanácsadója, az első Orbán-kormány idején miniszterelnöki főtanácsadó, majd a Köztársasági Elnöki Hivatal munkatársa. 2006- tól parlamenti képviselő, az emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottság elnöke, majd társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár. Nős, öt gyermek édesapja. beszéltük a miniszterelnök úrral is, tehát ő nem gondolja, hogy az ő székére pályázom. De így kell működtetni a közigazgatási tárcát, a nemzetgazdasági tárcát is, melyek szintén hatalmas területeket integrálnak. Nagy hatalmi csomópontokban gondolkodunk a kormányban, hogy az a gyors átalakulás, amivel az intézményrendszert- nyugdíjrendszert, oktatást, egészségügyet - megreformáljuk, sikeres legyen. A megegyezéseknek, kompromisz- szumoknak alsóbb szinten kell megszületniük, hogy a minisztériumok már tényleg csak a stratégiai kérdésekben kell döntsenek.- Lesz minderre elég pénz? Az orvosoknál, tanároknál már említettük ezt a kérdést, de ösz- szességében hogy fog tudni megküzdeni az NGM-mel?- Kicsit vonatkoztassunk el Magyarországtól. Tud olyan országot Európában, ahol tudják, milyen lesz a jövő évi költség- vetés? Ha elindulunk Spanyol- ország, Olaszország, Görögország felé vagy északra, mondjuk Írországba, azt látjuk, hogy megrendült a státuszbiztonság, amit eddig a költség- vetésből biztosítottak. Ez egy komoly küzdelem, csapataink harcban állnak, és mindent meg fogok tenni, hogy az ország teherbíró képessége és emberierőforrás-igénye anyagi területen is összhangba kerüljön egymással. Távközlési adó változtatások nélkül parlament Változtatnának a forráselosztáson a főváros és a kerületek között Pörög a törvénykezési nagyüzem: a hétfői feszített ülésnap után tegnap és ma másfél tucat törvényjavaslat vitája zajlik le a parlamentben. A távközlési adóról szóló indítványnak fél nap alatt lefolyt a vitája: hétfő éjjel az általános vita után kedden kora délután már a módosító javaslatokról tárgyaltak, pénteken pedig a zárószavazásra is sor kerülhet. Valószínű, hogy a kormány változtatás nélkül át tudja vinni akaratát a Fidesz-frakción, kormánypárti módosító indítvány ugyanis nem érkezett egy sem. Vitáztak a jegybanktörvény átírásáról is, Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke pedig újabb módosító javaslatot nyújtott be hozzá, a monetáris tanács tagjainak felmentési körülményeit részletezve. Megkezdődött az általános vita az egészségügyi törvény módosításáról, ez az indítvány többek közt az egészségügyi dolgozóknak korábban megígért bérelemés miatt lehet fontos. Eldőlni látszik, hogy nem lesznek Budapesten járások - helyette kerületi szinten folyhat az ügyintézés. Még a hétfő esti, lapzártánk utáni szavazáson döntöttek úgy a képviselők, hogy a fővárosi kormányhivatal alá tartoznak 2013-tól a kerületi hivatalok, vagyis nem a választott kerületi önkormányzatok Rogán Antal újra módosítana felügyelik majd ezeket. A járásokat kialakító törvényről a zárószavazás jövő héten lesz, egy akkori módosítással változhat még a mostani helyzet. A mai nap legfőbb napirendi pontja az új büntető törvény- könyv tervezetének általános vitája lesz. Budapest azonban téma lesz ma is: a kerületek közti forráselosztás szabályain változtatnának. A jövőben nagyobb súllyal veszik figyelembe, hogy mekkora a kerület lakossága, és kevésbé számít a lakások alapterülete, valamint az iparosított technológiával épült lakások száma, vagyis a népes, de kisebb lakásokkal bíró kerületek járhatnak jól. ■ SZ. I. Domokos: veszélyes az évközi adóváltoztatás ÁSZ Az évközi adóváltoztatásokat rossz néven veszik - mondta sajtótájékoztatóján Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. Szerinte ezek a növekedési kilátást veszélyeztetik, és növelik a bizonytalanságot. Az idei költség- vetési számokat viszont tarthatónak látja. Sőt mint hozzátette, a Költségvetési Tanács sem változtatta meg korábbi álláspontját, amely szerint elég a tartalék a büdzsében. A rossz növekedési adatokat úgy kommentálta: az EU a második félévre bővülést vár, ha ez megvalósul, akkor minimálisan, de a pozitív tartományban lehet év végén a mutató. Azonban a beruházások száma „félelmetesen alacsony”, az államnak a foglalkoztatási piacon extrémen aktívnak kell lennie szerinte. Az ÁSZ konferenciája után az elnök úgy összegzett: bizonytalanok voltak az előadók, mi lehet a kiút a rossz helyzetből. Abban egyetértettek, hogy a mozgástér szűk, a növekedési potenciál legfeljebb 1 százalékos. Nem költeni kell a közpénzt, hanem befektetni - mondta Domokos. Más országok a nehéz helyzetből egy 4-6 százalékos, rapid növekedéssel tudtak ebből kijönni, erre azonban Magyarországnak nincs esélye - véli az elnök. ■ SZ. I.
