Somogyi Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-04 / 80. szám

MEGYEI KORKÉP 2012. ÁPRILIS 4., SZERDA K-------------­0 ■ PERCES INTERJÚ Vonzódnak a sereghez A szomszéd kertje se zöldebb foglalkoztatás Most maguknak termelnek, de a közétkeztetés beszállítói lennének Kedden érdekvédelmi napot tartott a megyei toborzó- és érdekvédel­mi iroda Nagyatádon. Kiemelten foglalkoz­nak az idősebb kato­nák sorsával is.- Milyen gondok foglalkoz­tatják a nyugállományú honvédeket?- Sok területet érintett az érdekvédelmi nap - mondta Horváth Jenő őrnagy, a ka­posvári toborzó- és érdekvé­delmi iroda parancsnoka. - A nyugdíjas katonák üdülési lehetőségein kívül az egész­ségügyi ellátással kapcsola­tos tudnivalókat is ismertet­te kollégám.- Már megkezdődött a tava­szi roadshow előkészítése. Idén is folytatják az iskolai kampányt?- Minél több helyre szeret­nénk eljutni. A honvédséget népszerűsítő kampány kere­tében a héten a kaposvári élelmiszeripari szakközépis­kolába látogatunk el, s felke­resünk egy évadnyitó kerék­páros versenyt is. A lehető legtöbb helyre elakarjuk vin­ni a repülőgép-szimulátort, amely hosszú ideje nagy népszerűségnek örvend.- Milyen visszajelzéseket kapnak?- Egyértelműen kedvezőe­ket. Célunk, hogy minél több fiatal megismerje a katonai hivatás főbb tudnivalóit, jel­lemzőit. Szerintem a szerző­déses-, illetve az önkéntes tartalékos állományba jelent­kezők száma is jelzi, hogy jó úton járunk. ■ H. M. Horváth Jenő: seregnyi fiatal vonzódik a honvédséghez (Folytatás az 1. oldalról)- Az önkormányzat még tavaly kötött együttműködési megálla­podást a Kapós Kistérségi Szoci­ális Szövetkezettel és a munka­ügyi központtal - mondta keddi sajtótájékoztatóján Szita Károly polgármester. - A megállapodás értelmében a város 44 hektár­nyi műveletlen földterületet térí­tésmentesen használatba ad a szövetkezetnek, hogy a munka­erőpiacon kisebb eséllyel induló, alacsony végzettségű emberek megtermelhessék önmaguknak és családjuknak a szükséges élelmiszereket, s ha azon felül marad áru, azt értékesíthessék. Ám a távolabbi célunk az, hogy egy-két év alatt erősödjön meg annyira a szövetkezet, hogy ne csupán a saját szükségletüket tudják megtermelni zöldségből az emberek, hanem tudjanak annyit termelni, amiből a kapos­vári közétkeztetésbe is tudnak majd beszállítani. Kaposváron naponta kilencezer adag ételt készítenek a közétkeztetésben, vagyis a város képes átvenni a megtermelt élelmiszert. S ahogy hallom, kisállatokat is kívánnak majd tartani, s azoknak is fel­vevőpiacot jelenthetne a köz­étkeztető cég. Reményeink sze­rint a szövetkezet megerősödve tartósan tud munkát adni sok­sok kaposvárinak és környékbe- t linek. | Jelenleg 24-en kapnak mini- § málbért a munkájukért, a ; START-programban részt vevő * húsz dolgozó pedig 47 ezer fo­Egy évig lesz munka SZEPTEMBERBEN INDULT a zöldségtermesztő tanfolyam 24 fővel Ezen kívül húszán a START-programban vesz­nek részt, ám ők is járnak oktatásra - mondta Kadlicskó Pál - Háztáji zöldségtermesztő és tartósító végzettséget is kapnak, sze­retnénk ugyanis, hogy a többlettermésből télire is tud­janak eltenni Jelenleg palán­tákat nevelnek az üvegház­ban, s a földet készítik elő a kiültetéshez. A megtermett zöldség egy részét a rászoru­ló nagycsaládosoknak kíván­juk felajánlani, akiket a pol­gármesteri hivatal munka­társai választanak ki. A ter­més nagyobb részét azonban értékesíteni szeretnék, hiszen fejleszteni kell a gépparkun­kat. Huszonnégy millió forin­tot nyertünk a program meg­valósítására, ebből több mint 17 millió forint az emberek munkabére és a járulékok. A program további eredmé­nye, hogy a dolgozók, akik eddig otthon nem művelték a földjüket, most veteményez- nek, hiszen ingyen palántát is biztosítunk számukra. A rendelkezésünkre bocsátott többi területet folyamatosan tisztítjuk, a következő évek­ben terjeszkedni kívánunk, s tervezzük, elsősorban tojó­tyúkok nevelését. rintot kap - tudtuk meg Kadlics­kó Páltól, a Kaposvári Kistérségi Szociális Szövetkezet elnökétől. - S ha eredményesen elvégzik a tanfolyamot, akkor plusz száz­ezer forintot kapnak. A 44 hek­tár térítésmentesen rendelkezé­sünkre bocsátott földből jelenleg öt hektárt Töröcskén művelnek az emberek, s itt egy kis konyha­kerti részben folyik a gyakorlati képzés, ahol saját részre is ter­melnek. Mosdóson pedig 2,5 hektárt már elvetett az ott dolgo­zó tíz ember, akiket a többiekkel együtt a munkaügyi központ közvetített ki. Bogdán Lászlóné reméli, hosz- szabb távon dolgozhat majd tár­saival a kaposvári zöldfoglalkoz­tatás keretében. - Nagyon jó a csapat - mondja -, szeretjük, amit csinálunk. Nem véletlen, hogy többen választottuk ezt a lehetőséget. Sokan vagyunk ugyanis családosok, akik otthon is műveljük a földet, tartunk jó­szágokat, tehát nem teljesen is­meretlen számunkra ez a mun­ka. Ám az itteni magas színvona­lú elméleti képzésen elsajátítot- takat otthon is tudjuk hasznosí­tani. A gyakorlati képzés kereté­ben pedig saját célra is vethet­tünk magokat, a gyakorlati kis­kertben ugyanakkor saját fo­gyasztásra is termelünk zöldsé­geket. Az itteni paradicsomnak, paprikának, uborkának, hagy­mának biztosan jobb lesz az íze, mint a boltinak, mert azon túl, hogy tudjuk, honnan származik, s milyen földben termett, ma­gunk gondoztuk.* Márkus Kata Szórakozva tesznek szert ismeretekre víz-kvíz: Ökoiskola címre pályáznak, víztárolóhoz kirándultak a világnapon Virágvasárnapi misek: a kereszt árnyékában Iskolai projektnapot szerveztek, s az elméleti ismereteket a gya­korlatban is tanulmányozták a Víz világnapja alkalmából a mi­nap Hetesen. Putnoki Petronella, a Somssich Imre Általános Iskola mentor tanára elmondta: szív­ügyük a fenntartható fejlődés, a környezettudatos életmódra ne­velés. Minden alkalmat megra­gadnak, hogy ennek jegyében ismét elnyerjék és az Ökoiskola címet. Ezúttal szaktanárok be­Víz-kvíz Hetesen: bebizonyították, hogy szórakoztató is lehet az iskola vonásával tanulmányozták a ta­nulók a víz szerepét fizikai, bio­lógiai, élettani és egyéb szem­pontokból. A projektnapra így elegendő ismereteket szereztek egy ezzel összefüggő tabló elké­szítésére. Ellátogattak a falu víztárolójához, és az uniós pá­lyázatból készült szennyvíztisz­tító üzemhez. A Víz élővilága és vízijár­művek című rajpályázat és a víz-kvíz is a tudásbázist gyara­pította Hetesen. ■ B. T. Előtérben az ünneplő tömeg, a háttérben a halálra készülő Em­berfia. A Jeruzsálembe bevonuló királyt üdvözli a nép, halljuk a Hozsánnát: Áldott, aki jő az Úr­nak nevében! De látjuk már a ke­resztet is - emelte ki szentbe­szédében Csorba Tamás lábodi plébános a virágvasárnapi misé­ken. A helyi templomban Jézus szenvedésének történetét az egy­házi kórus foglalta énekbe, míg Csokonyavísontán és Görgetegen a hagyományőrzők. ■ G. A. Helységnév rovásírással: elfeledett kultúrkincs szellemi örökség Ősi írás őrzi ezentúl Buzsák és Nikla nevét is a települések határában A pogányvölgyi térségben elsőként Buzsákon avattak rovásos névtáblát Buzsákon az országban a 202. településként, a pogányvölgyi kistérségben viszont elsőként helyeztek ki rovásos helység­névtáblát a Rovás Alapítvány közreműködésével. A buzsáki Sebők Gábor és Mezriczky Fe­renc kezdeményezésére a kép­viselő-testület is rábólintott, Ka­ra Lajos polgármester szerint fontos, hogy ápolják a régi ma­gyar ősi örökséget. Sebők Gá­bor somogyvári utalása szerint: Koppány az ősvallás, a rovás utolsó nagy védelmezőjének te­kinthető. A honfoglalás idején Koppány vezéri vára Somogy- váron volt, a Szentesica forrás mellett 2001-ben Koppány em­lékművet is avattak. - Ez a kö­zelség is megerősít bennünket abban a hitben, hogy Buzsákon, és máshol is helye van az őse­ink által használt írásnak. Még akkor is, ha maga a település abban az időben még nem léte­zett - közölte Sebők Gábor.- A magyar rovásírás a nemzet egyik méltatlanul elfeledett | kultúrkincse. Honfoglaló őse- 1 ink bizonyíthatóan használták, | a rovásműveltség az egyetemes I emberi kultúra és a magyar szellemi örökség része. A rovás az anyanyelvvel együtt a ma­gyar önazonosság elidegeníthe­tetlen része. Ezt fogalmazta meg Fülöpné Kesztyűs Ágota niklai polgár- mester is: - Nem szabad elfe­lejtenünk, hogy honnan jöt­tünk, kik voltak az őseink. Egy nép, mely az identitását el­veszti, maga is elveszik - mondta a településvezető. - Ebben egy székely közmondás is megerősített: ha nincsen gyökér, nincsen fa. Mi most gyökeret állítottunk és a fa ki fog hajtani. Ez volt az egyik motiváció, hogy Niklán is rová­sos helységnévtábla legyen, a marcali kistérségben elsőként. A másik indíttatás pedig a kör­nyék történelmi bölcsőiből fa­kadt. Gondolva itt Somogyvár- ra és a közeli Bodrogra, ahol a a legrégebbi ősi rovásírásos emléket találták. - Egyfajta ne­velő szándékot is jelképez a tábla: „Itt élned, s halnod kell”. Máskor is voltak nehézségei a magyaroknak, most is vannak, de itt kell boldogulni - folytat­ta a polgármester. - Nincs eb­ben semmi politika. A magyar­ságunk van benne, hogy erőt kapjunk, példát állítsunk, hogy igen is él még a gyökér, s száz év múlva is legyen rovás­írás, és ki legyen írva: Nikla. ■ Vigmond Erika Elismerés a zongorista tehetségeknek Zongoristák muzsikája töltötte meg Barcsot a tizenötödik Varró Margit zongoratalálkozón. A Vikár Béla Zeneiskolában az ifjú somogyi zongoristák négy kor­csoportban mérték össze tehet­ségüket, a repertoárban többek közt Haydn, Mozart, Bach, Csaj­kovszkij és Beethoven művek szerepeltek. A nyolc helyi induló két bronz, három ezüst, két arany minősítést kapott, s a legjobb kor­társ, illetve klasszikus mű előadá­sáért járó különdíjat is barcsiak kapták, Kecskeméti Endre és Boateng Kármen személyében. Kármen kapta a Ferenczy Alapít­vány és a verseny nagydíját is, felkészítője, Tóth Krisztina pedig a Tanári Nagydíjat. ■ J. G. 4 Zöldfoglalkoztatás.Töröcskén nem csak a fák, a veteményes is zöldül

Next

/
Thumbnails
Contents