Somogyi Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-16 / 89. szám

6 GAZDASÁG 2012. ÁPRILIS 16., HÉTFŐ Késésben az EU-pénzek lehívása úsztAz uniós források lehívását szakértői szupercsapat létrehozásával gyorsítanák A pénzlehívás felgyorsítása érdekében a kormány kérte, hogy a Közlekedési operatív programból tegyenek át pénzeket az energetikaiba A 6600 pontos támasz alá zuhant a DAX árfolyama egy korrekciót követően még­is beesett második próbálko­zásra a német DAX részvény- index árfolyama a kritikusnak tekinthető 6600 pont alá a hét utolsó kereskedési óráiban. Pe­dig a spanyol félelmek miatti esés kissé túlzónak mondható, ha az indexkosárban található két bank - Deutsche Bank és Commerzbank - spanyol ki­tettségét vizsgáljuk. Látható, hogy jelentős eszközárcsökke­nés esetén sem kellene akkorát esniük a bankrészvényeknek, mint amit az elmúlt hetekben produkáltak. A tényadatok szerint a Commerzbanknak négymilliárd euró a spanyol kitettsége, és a kihelyezések 84 százalékán nem keletkez­ne veszteség akkor sem, ha a spanyol eszközök 40 szá­zalékkal leértékelődnének. Amennyiben a Deutsche Banknál is hasonló a kitett­ségszerkezet (a pontos adatok nem ismertek), akkor leg­rosszabb forgatókönyv esetén részvényenként 1,6 euró lehet a negatív hatás. ■ Rácz Balázs A fundamentumok jók, mégis lefelé tart a Mól eső trendbe került a Mól rész­vénye a március közepi 20000 forint elérését követően. Azóta megállás nélkül zuhan az ár­folyam, és 16000 forintig már nem látható erős támasz. Ezen a szinten már megfordulhat a Mól, a fundamentumok is ezt támasztják alá. A cég becsült finomítói árrése a 2008-as ér­ték közelébe ugrott az elmúlt hetekben, ezért ebben a szeg­mensben a közel dupla árrés, mintegy 200 milliárd forinttal javíthatja az üzemi eredményt éves szinten. Ezt ellensúlyozza ugyan a kitermelés eredmé­nye, mely 10 százalékkal, 300 milliárd forintra csökkenhet, de a nettó javulás így is el­érheti a 150 milliárdot. A fenti számolással azért óvatosan kell bánnunk, hiszen csak vál­tozatlan árak esetén érvényes, de az elemzők nem ezt a jó fundamentális környezetet ve­szik figyelembe. ■ M. J. Legalább heti 30 milliárd fo­rintos kifizetési szintet kelle­ne elérni az ország számára elérhető uniós források teljes lehívásához. A jelenlegi ütem azonban nem haladja meg a 20 milliárdot sem. Tar Gábor Közel 2500 milliárd forint - a Nemzeti Fejlesztési Ügynök­ség (NFÜ) honlapján található számláló legfrissebb adatai sze­rint ennyi uniós forrást fizettek már ki a sikeres pályázóknak a jelenleg futó 2007-13-as költ­ségvetési időszakban a ren­delkezésre álló mintegy 8000 milliárdos keretből. „Miután az uniós projektek pénzügyi zárá­sát 2015 végéig lehet megtenni, így a támogatások heti átlagos kifizetési szintjét - csak a for­rások méretét alapul véve - leg­alább 30 milliárd forintra kell még felpörgetni ahhoz, hogy a hátralévő három és fél évben az ország teljes egészében felszív­ja a még ki nem fizetett mint­egy 5500 milliárdos forrást” - mondta el lapunknak Essősy Zsombor. A MAPI Magyar Fej­lesztési Iroda Zrt. vezérigaz­gatója kiemelte: ha a pályázati rendszer működési gyakorlatát is figyelembe vesszük, a kifi­zetések ütemét indokolt lehet a heti 40 milliárdos szint felé kö­zelíteni. Számítani kell ugyan­is arra, hogy bizonyos összege­ket egyéb okok - felhasználási szabálytalanságok, a projekt vagy a pályázó ellehetetlenü­lése - miatt vissza kell majd fizetni. ■ Hetente átlagosan 13,3 milliárd forintnyi támogatást hívnak le a kedvezményezettek. A szakértő által kívánatos­nak tartott kifizetési számokat azonban még nem sikerült el­érni. Lapunk megkeresésére az NFÜ azt közölte, az idén a heti átlagos kifizetések érté­ke 13,3 milliárd volt. Az NFÜ mindamellett megjegyezte azt is, hogy a kifizetések nagysá­ga függ a beruházások kivi­telezési szezonalitásától, így nagyobb számlamennyiség várhatóan a nyári és az őszi időszakban érkezik majd. Ezt támasztja alá a szervezet 2011 végi tájékoztatása is, amely arról szólt, hogy 2011 harma­dik negyedében a jelenleginél magasabb, 19,7 milliárd volt a kifizetések heti átlagos értéke. Essősy Zsombor úgy véli, a kifizetések gyorsításához nemcsak az NFÜ munkájá­ra, illetve az önrészt biztosító pénzintézetek rugalmasságá­ra, hanem a kedvezményezett projektgazdák (vállalkozók, önkormányzatok, egyéb non- profit szervezetek) erőfeszíté­sére is szükség lesz a beruhá­az uniós források kifizetésé­nek gyorsítását eredményez­heti az EU-pénzek tavaly év végén kezdeményezett átcso­portosítása. Az Európai Bizottság jóváhagyására vá­ró kormányzati terv szerint 163 milliárd forint kerülne át a zömében hosszú átfutá­zások mihamarabbi végrehaj­tása, illetve a számlák időben történő benyújtása terén. „Ha nem kő jtkezik be radikális, az uniós fejlesztések folyama­tában minden szereplőt érintő szemléletváltás, akkor elkép­zelhető, hogy az ország csupán 70 százalékos arányban tudja majd lehívni az EU-forrásokat” - mondta. Jelenleg a kifizeté­sek aránya éppen meghaladja a 30 százalékot. Kengyel Ákos, a Corvinus Egyetem Világgazdasági Tan­székének egyetemi docense sú idejű közlekedésfejleszté­si nagyprojekteket gondozó operatív programból (KÖZOP) a Környezet és energia operatív programba (KEOP), amely többek között viszonylag rövid idő alatt megvalósítható energiahaté­konysági projekteket kezel, úgy véli: csalóka lehet, ha a mostani lehívási sebességet vetítjük ki a hátralévő időszak­ra, bár mindenképpen jelentős gyorsításra van szükség, és még így is „bennmaradhat” a pénzek egy része. A szakértő lapunknak elmondta: a PHARE-, SAPARD- és ISPA-programok- nál, vagy a 2004-06 közötti időszakban is az volt a helyzet, hogy a támogatási periódus utolsó szakaszában gyorsultak fel a lehívások. Essősy Zsombor úgy véli: a pályázati rendszer fölött álló amelyek a nagy érdeklődés miatt mára forráshiányossá váltak. UTÓBBIAK ELSŐSORBAN az önkormányzatok és a vállalkozások energiaracio­nalizálási, például hőszige­telési, ablakcsereprogram­jait jelentik. konzultatív, javaslattevő „szu­percsapatot” kellene létre­hozni, amelynek az lenne a fő feladata, hogy felgyorsítsa az EU-források lehívását. A szak­értő egy gyakorlott intézményi és civil szakemberekre épülő, operatív professzionális stáb megalakítását javasolja, élén egy olyan vezetővel, aki köz­vetlenül a kormányfőtől kap egyfajta „teljhatalmat” felada­tai ellátására. Essősy Zsombor szerint e modell bevezetésére azért van szükség, mert már nincs idő egyéb, a forráslehívás gyorsítását célzó strukturális intézményi változtatásra. Ezzel szemben Kengyel Ákos úgy látja, a jelenlegi helyzet­nél nem lehet jobban centra­lizálni a pályázatokat kezelő intézményrendszert. Az opera­tív programok irányító hatósá­gai már 2006-ban átkerültek a szaktárcáktól az NFÜ-be, így elvileg van lehetőség arra, hogy teljesen központilag hozzanak döntéseket - mondta. A pénzek átcsoportosítása gyorsíthatja a kifizetést Lokális maximumról esett az ArcelorMittal Hétfon kigördül a gyárból az első kecskeméti Merci Visszaveszik a nem járó adósságpénzt egészségügy Hátrányba kerülnek a jól gazdálkodó kórházak AZ ARCELORMITTAL és a Tata a tavalyi felhasználáshoz ké­pest idén 62,4 millió szén-di- oxid-kvótát takarít meg együtt, ez 840 millió eurót jelent. Az ArcelorMittal 47,3 millió kvóta­többlettel rendelkezik, amely 640 millió eurót hozhat a cég­nek Az árfolyam a 16 eurós március közepi lokális maxi­mumról a 12,7 eurós támaszig süllyedt, ahonnan múlt héten megpróbált elrugaszkodni, több-kevesebb sikerrel. Segít­het, hogy a Credit Suisse vételre ajánlja a részvényt. R. B. ’ FORRÁS: ERSTE BANK HUNGARY ZRT. ÉS ERSTE BEFEKTETÉSI ZRT. - ELEMZÉS A mercedes-benz új kecskeméti gyárában eddig kétezer értéke­sítésre gyártott személygépkocsi készült el, első szállítmánya hét­főn hagyja el az üzemet Az első 50 darab B osztályú Mercedes a magyar kereskedőkön keresz­tül magyar vásárlókhoz kerül. Frank Klein, a cég ügyvezető igazgatója reméli, hogy az első ügyfélnek gyártott B 2000 Blue EFFICIENCY, Jupiter vörös színű, 1595 köbcentis 156 lóerős autó Kecskemétre kerül. A Hovány cégcsoport rendezvényén be­mutatták azt az autót is, melyet a gyár a Vatera aukciós portálon árverésre bocsátott, és a vétel­árral a Magyar Gyermekmentő Szolgálat munkáját támogatja. ■ A kórházi adósságkonszoli­dációra tavaly év végén szét­osztott 27 milliárd forint több mint egyharmada kerülhet vissza az államkincstárba, miután olyan intézmények is kaptak a pénzből, amelyeknek év végén nem volt lejárt tarto­zásuk. Információink szerint 16 kórháznak összesen 10-12 milliárd forintot kell visszaad­nia. Köztük van a Semmelweis Egyetem is, amelynek 1,16 mil­liárd forintot kell visszafizetni. Mint Ivády Vilmos gazdasági főigazgató a Világgazdaságnak elmondta: azt kérték, hogy kö­telezettségüknek háromhavi J részletben tehessenek eleget. £ Úgy tudjuk, a többi érintett in­Feller Antal (Hungaropharma) tézmény is ugyanilyen részlet- fizetést kap majd. A Magyar Kórházszövetség szerint a kormányrendelet alapján nem kellene vissza­fizetni a pénzt, mert az csak annyit mond ki, hogy a kórház „a támogatást kizárólag a már lejárt szállítói tartozása csök­kentésére fordíthatja”, de a fel- használást nem köti időhöz. A Nemzetgazdasági Miniszté­rium szerint azonban van idő­korlát, és ez a hatálybalépés napja, 2011. december 30. Az adósságkonszolidáció­ra tavaly szétosztott milliár- doknak még mindig csak a töredékét kapták meg a be­szállítók. A gyógyszereket és orvostechnikai eszközöket for­galmazó cégeknek tavaly év végén becslések szerint 40-50 milliárd forinttal tartoztak az intézmények. A lengagyobb hazai gyógy­szer-nagykereskedő, a Hunga­ropharma vezérigazgatója, Fel- ler Antal lapunknak elmondta: néhány intézmény ugyan el­kezdte törleszteni a tartozá­sát, de ez alig volt hatással a kinnlevőség-állományra. Azt a cég csak azzal tudja szinten tartani, hogy drasztikus, ám kényszerű lépésként csak ak­kor szállít az adós kórházak­nak, ha előre fizetnek, vagy ha életmentő készítményre van szükségük. ■ H. É.

Next

/
Thumbnails
Contents