Somogyi Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-16 / 89. szám

4 2012. ÁPRILIS 16.. HÉTFŐ Lesovinisztázták, de a bíróság szerint nem történt rágalmazás Bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást Buday Miklós, a minálunk.hu weboldal szerkesztője ellen a Siófoki Váro­si Bíróság, mely Takács József balatonszemesi polgármester feljelentése nyomán indult. Aho­gyan korábban beszámoltunk róla, Buday azt írta az internetes portálon: „Ha a közigazgatási re­form változásának Szemest érin­tő hátrányos következményei vannak, akkor annak kizáróla­gos okozója a nyíltan ellenséges, soviniszta Takács József polgár- mester. Persze a falu lakói is fe­lelősek a kialakult helyzetért, mert nem demokraták, félnek saját véleményüket kifejezni, a megbélyegzés, a várható hátrá­nyos megkülönböztetés miatt.” Takács József polgármester saját és a képviselő-testület sé­relmére elkövetett rágalmazás miatt tett feljelentést. A bíróság elsőfokú döntésének indoklásá­ban olvasható: „A feljelentő sze­rint a falu teljes lakosságát megbélyegezte, a soviniszta jel­ző pedig saját becsületének csorbítására alkalmas. A bíró­ságnak azt kellett vizsgálnia, hogy Buday Miklós cikkében a társadalomra veszélyesnek ítél­hető tényállást valósított-e meg, vagy cselekménye a vélemény- nyilvánítás körébe tartozó, al­kotmányosan nem büntethető magatartás volt-e. ” ■ A közszereplőnek többet kell elviselnie. A szemesi polgármesternek is. A bíróság úgy ítélte meg: Buday nem tényeket, hanem ér­tékítéletet közölt mind a polgár- mesterrel, mind Balatonszemes lakosságával kapcsolatban. „Utóbbi vonatkozásában a pol­gármester, valamint a képviselő- testület nem is volt jogosult felje­lentést tenni, magánindítvány előterjesztője a sértett lehet, a sértettet pedig konkrétan meg kell jelölni, hogy egyedileg azo­nosítható legyen” - szól az in­doklás. Mely alkotmánybírósági határozatra és bírósági gyakor­latra is utal, amikor megállapít­ja: „Az értékvélemények a köz­szereplőnek tekintendő polgár- mester tekintetében nem valósí­tanak meg a társadalomra ve­szélyes magatartást. A sértett személyére vonatkozó általános jellegű becsmérlő utalás nem tényállítás, így rágalmazás meg­állapítására a feljelentett maga­tartása nem alkalmas. Kijelenté­se nélkülöz minden olyan konk­rét tényállítást, amely a valóság bizonyításának alapjául szolgál­hatna. A bíróság megítélése sze­rint kijelentései nem gyalázkodó jellegűek, nem közmegvetést ki­váltó, mások becsületébe gázoló, sértő tartalmúak. Ezek a kijelen­tések sérelmesek lehetnek ugyan az érintett számára, de nem terjeszkednek túl a szabad véleménynyilvánítás alkotmá­nyosan biztosított keretein. ” Takács József polgármester kérdésünkre elmondta: még nem döntötte el, hogy fellebbez- e. Buday Miklós pedig így kom­mentálta a bírósági döntést a minálunk.hu-n: „Én, akit felje­lentett, csak azt sajnálom, hogy a bíróság megszüntette az eljá­rást, mert eddigi tevékenysége alapján nagyon reméltem, hogy Takács Józsefnek papírja lesz ar­ról, hogy soviniszta, illetve hímsoviniszta.” ■ Fónai I. MEGYEI KÖRKÉP Nyúlcipőben a segesdiek fesztivál Senki nem kergette őket, mégis kilométereket futottak Futottak, mint a nyulak: Segesdet és környékét is megmozgatták a szervezők. Természetesen a gyerekek is nagyon élvezték a hétvégi testmozgást Nyúlcipőt húztak újra Segesden: közel kétszáz versenyző állt rajthoz szombaton. Varga Andrea A fut, mint a nyúl című rendez­vénynek már hagyománya van, de ezúttal fesztivállá alakult, hi­szen egyebek között Ki mit tud?, főzőverseny és fafaragó-bemu­tató is színesítette a programot. A szervező Nagy Erika az egészséges életmód jegyében, húsvéthoz kapcsolódva hívta életre a rendezvényt négy éve, és a sikert látva természetes a folytatás. A rávalót előteremte­ni viszont évről évre nagyobb kihívás, de Nagy Erika örömmel mondta: sokan megmozdultak, hogy sikerüljön. Az anyagi tá­mogatók mellett legalább ötven önkéntes segédkezett, polgár­őrök, pedagógusok, diákok és a helyi nyugdíjasklub. A IV. Béla Király Általános Iskola igazgatója, Péntek Vince korábban kézilabdázott, most példamutatóan melegítőbe bújt, és a futásra bemelegítve elárulta: otthon saját „sportud­vara” van, a mozgás része az életének. A polgármesteri hi­vatal munkatársa, Lieber János ugyancsak rutinos futóként je­lentkezett; esténként a háza környékén edz, hacsak egy mérges kutya nem állja útját, ahogy ez történt vele a napok­ban is. A férfi a mezőnyön vé­gignézve megállapította: egy­előre nem ő a legidősebb futó, Szűcs Miklós nyugdíjas testne­velő már hetven felett van. Nyuszifüles biciklis felveze­tőkkel rajtoltak az elsők, az ovisok és a hobbifutók egy ki­lométeren. Aztán három és hat kilométeren versengtek a gye­rekek két csoportban, e mellett ifjúsági, felnőtt két csoport és senior kategória volt. Szurkoltak édesanyáknak, kistesó a nagynak, és a polgár- mestereket is képviselték: itt volt Hajdú Tibor kaszói polgár- mester a fiával és Szíjártó Hen­rik böhönyei polgármester, aki ugyancsak a kezdetektől részt­vevő. Ezúttal némi hiba csú­szott a futásába, véletlenül előbb leállt, mint a cél volt, de aztán újra belehúzott. Azt mondta: éppen ezért a tavalyi­nál kicsit rosszabb idővel vég­zett, de jobban bírta. Külön nem edzett, hacsak a' szobabi­cikli és a szőlőlugasoszlop-állí- tás nem számít annak. „Be­csületből” futott, ahogy mond­ta, hogy ötvenhét évesen pél­dát mutasson, és amíg szu­szog, így is akar tenni.- Ha ez ment, akkor a követ­kező önkormányzati év is men­ni fog - összegzett. A hat kilométeren legjobb fu­tó kapja minden évben a ván­dorkupát: Witman Tamás már másodszor nyerte el. Ha jövőre is nyer, végleg az övé, de a szer­vezők nem bánják, ha újat kell készíttetni, hiszen a visszatérő résztvevők igazolják a Fut, mint a nyúl sikerét. Érembörze: egy ötvenes meg négyszázért sem kelt el Vasárnap az éremgyűjtők tartot­tak börzét a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnáziumban.- Amit elhoztam, az a felesleg - mondta Bujtár János. - A gyűj­temény az más. Kuriózumra nem lehet börzén bukkanni, ha­misítványokra annál inkább. Az Árpád-házi érméket az utóbbi időben egyre többet hamisítják...- Elég gyenge a forgalom - mondta Balogh Pál, aki régi pén­zeket is árult. - A közgazdászok szerint a lakosságnak nincs pén­ze a hobbijára, holott az érme­gyűjtés értékálló. A régi papír 50 forintost 400-ért árulom, még ropogós, így sem kell senkinek.- Nézd ezt meg! Szerinted va­lódi? - kérdezte egy férfi. A tár­sa szerint biztosan nem, nincs benne egy gramm ezüst sem. Az érmegyűjtők többsége nem árulja el a nevét. Az egyesü­let vezetőségi tagja azt mondta, a rossz közbiztonság miatt. Ha egy bizonyos réteg megtudja, hogy ilyen gyűjteménye van, be­törnek hozzá. A kisebb értékek forognak, tette hozzá. Szomba­ton a bécsi nemzetközi börzén az arany és az ezüst kilós tétel­ben cserélt gazdát A börze érdekessége az 1200 eurós képeslap volt. Az 1898-as bécsi szecessziós kiállításra in­vitált. Ebből a képeslapból Ma­gyarországon nincs is több, mondta Török József, ■ F. Sz. Á. A nagyító elengedhetetlen kellék Szántód: elillant a tizenöt évvel ezelőtti lelkesedés megemlékezés Sokakat csábít a vízpart, mégsem csábulnak el, mondja az alpolgármester Egymás mellett. A négy szántódi képviselő: Kárpáti József (balról), Karabinszky Gyula, Szabó Gyula és Rudolf Nándor Rudolf Nándor: vak vezet világtalant. Szerencsénk a jó anyagi hátterünk Beszédek nem lesznek, fogad Szabó Gyula alpolgármester. Négy helyi érdeklődőt számolok össze a „hivatalból” megjelente­ken túl, mondja is beszédében, merthogy ad hoc szót kér és kap Karabinszky Gyula expol- gármester: - A szántódiak vagy nem tudják, hogy mi történt ti- 1 zenöt éve, vagy nem érdekli | őket, esetleg nem értesültek az | ünnepségről. Szántód ünnepel: 1997. ápri­lis 15-én hirdette ki Göncz Ár­pád köztársasági elnök a köz­ség önállóságáról szóló határo­zatát. De kettős az idei évfordu­ló, mert a somos! falurész meg éppen tíz éve csatlakozott Kő­röshegytől Szántódhoz. Volt hát kivel csatázni az elmúlt másfél évtizedben; az „elhagyott” Zamárdival és Kőrösheggyel, s ezért vagy másért, de a helyi képviselő-testületben se volt bé­ke sose.- Nagy volt a lelkesedés ti­zenöt éve, ami nem nemesült tovább az elmúlt másfél évti­zedben; nem nemesedett ki az az alapelv, hogy az önkormány­zat az emberekért van - sum­rudolf Nándor képviselő nem az ünnepre szánta sorait a Szántódi Hírlevélben, hanem a 2010. októberi választás óta el­telt időszakot értékelte, többek közt így: „Az elmúlt másfél esz­tendőt nem nevezném sikertör­ténetnek Gazdálkodásunk pá­rnáz Karabinszky, az akkori fa­luvezető, ma „ellenzéki” képvi­selő (utódja, Dolgos János pol­gármester betegsége miatt nem tud ünnepelni). Kedvet kap vé­zarló és átláthatatlan. Vízpar­tunk elhanyagolt, a falugond­noki szolgálatot oly mértékben túlzásba visszük, hogy a Mál­tai Szeretetszolgálat aktivistái a fejüket csóválnák. A testület­ről, beleértve magamat is, le­sújtó a véleményem... gül tőle a szántódi nótakörve­zető („kevés a lokálpatrióta, nincs iskolánk, ami összefogna, és jobban ki kéne kukorékolni az üyen alkalmakat”), sőt, a kö­OLYANOK VAGYUNK Ml ÍGY ÖTEN: vak vezet világtalant. Az, hogy a község talpon van, működik és némileg fejlődik, túlnyomórészt nem a jó köz­ségvezetés érdeme, hanem a szerencsés anyagi háttérnek köszönhető. ” zösségi ház vezetője is („jó kis község, fejlődik, és sok minden történt az elmúlt tizenöt évben, ezt mutatja a másfél évtized tör­ténéseit erre az alkalomra be­mutató fotókiállítás is”), ahhoz képest, hogy egy beszédet se terveztek... Megérte-e, ezt a kérdést már Bor Ferenc egykori alpolgár­mester, ma már csak „egysze­rű” somosi polgár mellének szegezzük, és ő igennel vála­szol: - A szántódi önállósodás történelmi tett volt, s megérte Somosnak is, mert Szántód ré­szeként fejlődni kezdett. Szabó Gyula jelenlegi alpol­gármester is amondó: az elsza­kadás híján egy másik település perifériáján lennének, és leshet­nék, mikor kerül sor Szántód fejlesztésére. S alakuljon akár­hogy az önkormányzatok jövője - teszi hozzá -, ezt már senki sem veheti el tőlük, így lehet önálló akaratuk, senkitől sem függnek. Arra a felvetésünkre, hogy a testületen belüli állandó ellentétek alapján az is baj, ha van pénz, azt feleli: - A Balaton- part csábító, üzleti ajánlatok folyton jönnek, elcsábulhat- nánk tehát, de nem tesszük, ta­karékos gazdálkodást folyta­tunk, különválasztva a műkö­dést a fejlesztéstől. ■ Fónai Imre

Next

/
Thumbnails
Contents