Somogyi Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-14 / 88. szám

4 MEGYEI KORKÉP 2012. ÁPRILIS 14., SZOMBAT Élményvadász digitális bennszülöttek gyerekirodalom Ne tanulságos legyen, inkább érintse, szólítsa meg fiatal olvasóját! „Reading fór fun!” Vagyis élményszerző olvasás. Gombos Péter, a Magyar Olvasástársaság alelnöke, a Kaposvári Egyetem ad­junktusa szerint ez az, ami bár ma hiányzik, ol­vasóvá nevelhet. Még a mai digitális bennszülött generációt is. Márkus Kata- Diákként a kedvenc kötelező olvasmánya?- Egri csillagok.- Amit nem olvasott el?- Nagyon nem szerettem a Légy jó mindhaláligot. Talán a végére se jutottam felsőben. Egyszerűen a hangulata taszí­tott Tudtam a végét, s ma már felnőtt fejjel azt is tudom, hogy ez nagyon nem gyerekkönyv. Móricz maga is megdöbbent azon, hogy gyerekekkel olvas­tatják. Hiszen a könyv allegori­kus síkon azt mutatja be, amit ő a vörös kommün és a fehér ter­ror között átélt. Egy debreceni kisdiák hányattatásain keresz­tül azt írta meg, ahogy felnőtt emberként semmi befolyása sem volt a dolgokra, csak há­nyódott ide-oda.- Nem vagyok rá büszke, de A kőszívű ember fiai engem is taszított, nem is értem a végé­re.- Ez a lányoknál természetes.- Mégis, a kötelezőkkel szem­beni eredendő ellenállást le­győzve mi az, ami vonzóvá te­het egy gyerek számára egy kötelezően olvasásra kijelölt könyvet?- Ha megszólít egy könyv, ha aktuálisan mond valamit, ak­kor az érdekes, és el tudom ol­vasni. Egy kortárs történet per­sze könnyebben megszólít, de nem kizáró tényező az idő. A Pál utcai fiúk például, miköz­ben százéves, a mai gyerek szá­mára is érdekes. Mert olyasmi van benne, ami ma is aktuális. Kaposvári iskolákban dráma­órákat tartunk A Pál utcai fiúk színielőadása kapcsán. Nagy él­mény, hogy a gyerekek értik, érzik, mi az a grund, pedig ma már nincsenek ilyenek. A Kini­zsi iskolában például lemondó­an nyilatkozott egy fiú, hogy sajnos nincs a történetnek ka­posvári kötődése. Megnyugtat­tam, ez nagy tévedés: a Pál utca a kaposvári képviselő Somssich Pálról kapta a nevét- Az idő és a nyelvezet persze összefügg. Lásd tizenegy- néhány évesen Antigonét ol­vasni, s főleg értelmezni....- 14-15 éves átlagos képessé­gű gyerek számára az Antigo­nét adni merénylet Nem gon­dolhatja senki komolyan, hogy számukra élmény lehet az elol­vasása. Ráadásul így később sem veszi a kezébe, amikor már tényleg értené, élvezné.- Pedig élményszerzés nélkül reménytelen vállalkozás az ol­vasóvá nevelés.- Egy általunk készített fel­mérésből kiderül, hogy a kilen­cedikes gyerekek számára az irodalmi szöveg „valami régi és tanulságos”. Én meg azt gondo­lom, hogy az irodalom ne tanul­ságos legyen! Az irodalom érintsen meg, szólítson meg! S mellesleg persze szolgáljon ta­nulságokkal is. A baj az, hogy nem hisszük el: az irodalom le­het olyan dolog, ami itt és most nekem szól. Lehet irodalom, ami számomra kedves, érdekes, szórakoztató. Borzasztó, hogy ez a két dolog kettévált. Lássuk be, egy mai mű jobban befogad­ható egy gyerek számára a nyel­vezete, a problémafelvetése mi­att. Ám ez nem azt jelenti, hogy el kellene felejteni a klassziku­sokat. Csupán a sorrendet kel­lene megfordítani: a maitól in­dulva menjünk visszafelé. A könnyebben befogadhatótól a nagyon értékes régebbiig si­mán el lehet jutni, ám fordítva nem biztos, hogy sikerül. Gombos Péter: a könnyebben befogadhatótól kell a klasszikus felé haladni A tanító útja a leendő tanárok oktatásáig 1973-ban született Zalaeger­szegen. A zalaegerszegi Zrínyi gimná­ziumban érettségizett. A kaposvári tanítóképzőben előbb tanító-hitoktató, majd kommunikációs szakemberi végzettséget szerzett. A Berzsenyi Dániel Főiskolán magyartanári oklevelet, majd a Miskolci Egyetemen egyete­mi diplomát szerzett magyar szakon. Jelenleg a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Karán gyermekirodaimat tanít. A magyar gyermekirodalom disztópiáiból írta doktori dol­gozatát Nős, három lánya van.- Ezt figyelembe véve készül­tek az olvasástársaság javasla­tai a NAT módosításához?- Megfogalmaztuk, hogy konkrét szerzők konkrét műve­it kellene a kötelezők közt aján­lani, az irodalomtanárok is szí­vesen vennék ezt. A NAT-ban ugyanis csak két konkrét könyv, a Tanár úr kérem és az Egri csillagok van kötelezőként kijelölve, plusz egy szabadon választott lókai. S azt is megfo­galmaztuk, mivel sajnos kevés a magyar írók nevével fémjel­zett kamaszirodalom, hogy a felső tagozatban külföldi szer­zők műveit is ajánlják. Amúgy a NAT egyik pozitívuma, hogy minden korosztálynál javasolja néhány kortárs szerző művét olvasásra.- Nem hamvába holt próbál­kozás ez akkor, amikor az ol­vasástársaság 2009-es felmé­résében hivatkoznak egy ko­rábbi eredményre, miszerint 1985-ben a felnőttek 38, 2005- ben pedig 60 százaléka nem olvasott el évi egy könyvet sem? Egyáltalán biztos, hogy tragédia ez, amikor az inter­netes újságok, magazinok irá­nyába tolódtak az arányok?- Biztos. Bár az internettől nem kell félni, de egyelőre nem tartunk ott, hogy megtanítsuk a gyerekeinket a tudatos inter­nethasználatra. Pedig a gyere­kek szívesen vesznek könyv­ajánlásokat is a netről. A kamaszok és a (nem)olvasás (Folytatás az 1. oldalról) A KÖZÉPISKOLAI SZLENG használatáról, az anya­nyelvi érettség és az olva­sási kultúra összefüggése­iről, s a kamaszok (nem)olvasási szokásairól is szó esett az anyanyelvi kultúra és az oktatás kap­csolatát boncolgató szak­mai konferencián. TOLCSVAI NAGY GÁBOR, OZ ELTE egyetemi tanára ar­ra kínált alternatívákat a magyartanárok számára, miként érhető el, hogy a diákoknak sokkal inkább legyen közük mindahhoz, amit nyelvtanórán csinál­nak. - Mert a ragozáso­kat tanulva nehéz azt megérteni, mi közük is van nekik mindehhez - mondta. gombos Péter, a Magyar Olvasástársaság alelnöke az általa 2009-ben készí­tett felmérés eredményei közt kitért arra, hogy a kamaszok között a szép- irodalom olvasása tizen­harmadik a szabadidős elfoglaltságok listáján. - Megváltoztak a tanítvá­nyaink - mondta -, ám az iskola egyelőre nem tud mit kezdeni a digitális kor hatásaival. AZ OKTATÁSI RENDSZERNEK tehát egyelőre nincs konst­ruktív válasza a megválto­zott kultúrára, ezért is biz­tatott arra Gombos Péter: ne féljenek a tanárok (ki)használni az inter­netet!- Az ön gyerekei talán, mert bennük esetleg genetikusán kódolt az olvasásszeretet.- Szerintem ebben nincs ge­netika. Szülői minta viszont an­nál erősebben.- Ők mit mondanak, miért jó olvasni?- Mert izgalmas, érdekes do­log. Élményt nyújt nekik. Ugyanakkor érdekes, hogy ami­kor gyerekekkel dolgozom, szinte mindenki ugyanazt vála­szolja: „mert bővül a szókin­csünk, mert az olvasás hasz­nos”. Tehát olyan dolgokat mondanak az olvasásról, ami­ket megtanultak róla. S nem az jut eszükbe, hogy élmény szá­mukra. Pedig az olvasás élmé­nyét kell megszerettetni velük, s akkor fognak olvasni.- Még a digitális bennszülött generáció is?- Egy néhány évvel korábbi amerikai felmérés eredménye tanulságos. Ők pár évvel előt­tünk járnak, ott az első digitális bennszülött generáció már le­diplomázott. Izgalmas a jellem­rajzuk: a verbális intelligenciá­juk magasabb, mint a korábbi generációnak, hiszen óriási igé­nyük van az interaktivitásra. Ugyanakkor a tanulási képessé­geik évről évre gyengébbek, mert miközben óriási informá­ciómennyiség áramlik át rajtuk, rengeteg információt begyűjte- nek, nem képesek ezeknek a feldolgozására, rendszerezésé­re. Csupán felületes tudással rendelkeznek. S arra a követ­keztetésre jutottak, hogy ennek a legfőbb oka az, hogy meg­szűnt az élményszerző olvasás.- Előbb talán értő módon kel­lene megtanulnia a fiatalság­nak olvasni, persze tisztelet a kivételeknek.- A 2010-es PISA-felmérés eredménye sok szempontból nagyon megnyugtató. Két ko­rábbi felmérés a középmezőny aljára rangsorolt bennünket, most pedig inkább az élmezőny végefelé járunk. Igaz, bizonyos típusú szövegek olvasásában még az európai átlag szintjén sem vagyunk. Mégis optimista vagyok, valami elindult az isko­lákban. A mostani tanítóknál tapasztalok egy komoly nyitott­ságot, elszántságot.- Mire szánták el magukat?- Például, hogy megváltoztat­ják a kötelező olvasmányok egy részét. Aztán azt tapasztalják, hogy minden gyerek elolvassa a kijelölt könyveket Megértet­ték, hogy nem kell feltétlenül ugyanazt olvasni minden gye­reknek, mondjuk a lányoknak sci-fit, a fiúknak lányregényt. Tehát igaza van aggódó szülő­társamnak: a siker nem a NAT- on, a pedagóguson fog múlni. Amikor még hangászmestemek hívták a városi zenetanárt emelt fejjel Nyúl Gábor 1853-ban nyitotta meg zenetanodáját a mai Irányi Dániel utca eklektikus stílusú villájában Ha a művészeti élet gyökerei után kutatunk Kaposváron, az Irányi Dániel utca egyik különösen szép épülete előtt találjuk magunkat. Egykor Nyúl néni zsúptetős há­zacskája állt itt, amíg le nem égett. Helyén épült fel az az osz­lopdíszes ház, ahol Nyúl Gábor „főhangászmester” lakott Nyúl úr (akiben Takáts Gyula Kossuth- díjas író-költő egyik felmenőjét tisztelte) itt alapította meg 1853- ban Kaposvár első zenetanodáját. Az eklektikus stílusú városi villaépület rusztikus tagolású homlokzatának különlegessége, hogy nagy hangsúlyt kap a kö­zépső épületrész. A háromabla­kos homlokzatszakasz négy kompozit oszloppal alátámasz­Előző heti feladványunk: az első zeneiskola oszlopos, tetőteraszos épülete tort balusztrádos mellvédű tető­teraszt tart Az 1807-es születésű jeles mester a harmincas évek elejé­től módszeresen pallérozta a ka­posvári gimnáziumi nebulók ze­nei műveltségét Hangszeres ze­nére - egyebek közt zongorára és hegedűre -, és énekelni nagy buzgalommal tanította az ifjúsá­got Vasár- és ünnepnapokon rá­adásul ingyen orgonáit „Alólírt hivatalosan bizonyítom, hogy Nyúl Gábor hangászmester úr azon 15 év lefolyása alatt, mióta itt köztünk lakik... az oktatás közben tanúsított ügyessége s az ifjakkali szelíd bánásmódja által magát annyira megkülönböztet­te, hogy valamint a szülőknek, úgy az iskolai elöljáróságnak is teljes megelégedését s helyeslé­sét folyvást egész mértékben megérdemlette s bírja...” így szól az a bizonyítvány, amelyet Fatér Mihály kaposvári gimnázium­igazgató állított ki 1847. április 12-én. Nyúl úr később a kaposvári római katolikus elemi iskolában vállalt tanítói állást, ahol az újonnan felállított leányosztály vezetésével bízták meg. Ezenfe­lül a vidéki kastélyokba is rend­szeresen járt tanítani; azt mond­ják, gyönyörű hintót tartott erre a célra. Házának hangverseny- termében gyakran adott foga­dást, rendezett előadásokat ► Bővebben: S0NUNE.hu Ugye milyen szép ez az épületrész? Vajon hol látható? írja meg: Somogyi Hírlap Szerkesztősége, 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/A, vagy emeltfejjel@sonline.hu

Next

/
Thumbnails
Contents