Somogyi Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-11 / 85. szám
6 2012. ÁPRILIS 11. SZERDA GAZDASÁG HÍRSÁV Bérkompenzáció: elindult a pályázat indul a 21 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett kiegészítő bérkompenzációs pályázat, amelyen a Nemzetgazdasági Minisztérium várakozása szerint 450-650 ezer munkavállaló juthat 2-3 százalékos bér- kiegészítéshez - jelentette be Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatásért felelős államtitkára. A munkáltatók júliusban juthatnak az igényelt kompenzáció 70 százalékához, a további 30 százalékot szeptemberben kapják. Üzemanyagok: ezen a héten nincs áremelés A héten nem változik az üzemanyagok nagykereskedelmi ára - értesült az MTI. A Mól egy hete bruttó 5 forinttal emelte a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát, a 451 forintos átlagárral a benzin ára új csúcsra került. Támogatás kérhető agrárbiztosításhoz 60 százalékos díjtámogatást nyújt a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) nemzeti forrásból az időjárási kockázatokra kötött mezőgazda- sági biztosítási díjhoz. A díj- támogatást is az április 2-án megnyílt egységes kérelem elektronikus kitöltő felületén igényelhetik a termelők. Az egységes kérelemben 26 jogcímre lehet pályázni. A legnagyobb tétel a 280 milliárd forintos területalapú támogatás. Nem költenek eleget kutatásfejlesztésre Magyarország kutatásfejlesztési ráfordításai a GDP arányában bővültek ugyan, de a vállalati ráfordítások alacsonyak; sok a jó és megvalósítható ötlet, de elégtelen azok menedzselése - ez derül ki a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) gondozásában elkészült Vállalati KFI-jelentésből. Mészáros György, az NIH elnöke elmondta: a hivatal igyekszik felkarolni az innovatív elképzelésekkel rendelkező vállalkozásokat. Beszerzés zárt ajtó mögött titkosítás Visszaélésre adhat lehetőséget a rugalmas megfogalmazás NAV-akció: egy hónap alatt tizenhárom külföldi rendszám A Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó Alkotmányvédelmi Hivatal listájára kell felkerülni a bizalmás megbízások elnyeréséhez ellenőrzés: Összesen tizenhárom külföldi rendszámos adóelkerülő, ebből két ügy már határozattal lezárva - ez az első havi mérlege a külhoni azonosítóval közlekedő autók országos NAV-ellenőrzésének. Az adóhatóság március elején indított akciót, melynek lényege, hogy a vám- és pénzügyőrök a napi munkájuk - például a teherautók szállítmányának ellenőrzése - mellett a külföldi rendszámú autókat is kiveszik forgalomból, és megvizsgálják, jogosan hasz- nálják-e az azonosítójukat. Akkor a NAV azt a tájékoztatást adta, hogy legkevesebb egy hónap kell, míg értékelni lehet az eredményeket. Ez letelt, az adatok szerint a lefüleltek több mint fele a szlovák rendszámot választotta. Ellenük még nincs határozat, német és svájci rendszámra viszont már igen: egy-egy. Az „elit elitje” vehet csak részt a nemzetbiztonsági érdekeket érintő köz- beszerzéseken, amelyek titkosítását néhány napja tovább szigorították. VG-összeállítás A nyilvánosság szempontjából nincs komolyabb jelentősége annak a friss törvény- módosításnak, amely szerint a nemzetbiztonsági vagy különleges biztonsági érdekeket érintő beszerzések egyes adatai tíz évre titkosíthatók. A „minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzet- biztonsági érdekeit érintő vagy különleges biztonsági intézkedéseket igénylő” - részletesen egy 2011-es kormányrendeletben szabályozott - beszerzések nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá, még akkor sem, ha a beszerzés összege az uniós értékhatárt meghaladja. Az utóbbi esetben az Ország- gyűlés bizottsága hozhat határozatot. A megfogalmazás eléggé rugalmas ahhoz, hogy visz- szaélésekre adjon lehetőséget, és megérne egy alaposabb vizsgálatot az is, hogy mennyire áll összhangban ez a lehetőség az uniós irányelvekkel - jelezte a Világgazdaságnak több, közbeszerzésekkel foglalkozó jogász. Ezeken a beszerzéseken az „elit elitje” vehet csak részt szigorúan „meghívásos” alapon. Kizárólag olyan társaság jöhet szóba, amely szerepel az Alkotmányvédelmi Hivatal irányadó jegyzékén (IJ). Ehhez elég, ha a cég megfelelő minősítésű Telephely Biztonsági Tanúsítványnyal (TBT) rendelkezik, amihez nem csupán a cégadatok ellenőrzése, de a cég vezetőinek és a „titkokhoz” várhatóan hozzáférő munkatársak nemzetbiztonsági átvilágítása is szükséges. TBT-vel nem rendelkező társaságok esetében az irányadó jegyzékbe való felvételről a kérelmezésen szereplő adatok ellenőrzése után az Alkotmányvédelmi Hivatal dönt, a döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. A jegyzékbe bekerülés azonban még csak fél siker: a szóban forgó beszerzéseken az ajánlatkérő joga eldönteni, hogy az IJ-ről mely cégeket hívja meg - így választják ki a fővárosi Kossuth tér felújítóit is. Sem a TBT-vel rendelkező, sem az jegyzékben szereplő cégek listája nem nyilvános - tájékoztatta lapunkat az Alkotmányvédelmi Hivatalt felügyelő Belügyminisztérium, amely jelezte: utóbbi listán „több száz cég” szerepel. A „piac” méretéről sem kaptunk adatot: „a kormányrendelet hatálya alá tartozó beszerzések konkrét, részletes adatainak kezelői a felmentést kérő (ajánlatkérő) szervek”. A képet árnyalja, hogy a nemzeti TBT-vel rendelkező cégeket a Nemzeti Biztonsági Felügyelet (NBF) tartja nyilván, amely a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium irányítása alatt áll. A felügyelet csak Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet részére állít ki TBT-t, külföldi cégek ellenőrzése a bejegyzés szerinti ország társhatóságánál kezdeményezhető. Erre akkor kerülhet sor, ha a minősített adatot átadó szerv nem Magyarországon bejegyzett szervezetet kíván „Bizalmas!” vagy magasabb minősítési szintű szerződés végrehajtásába bevonni, és a cég nem rendelkezik TBT-vel. A homályos megfogalmazás tág teret engedhet a fantáziának önmagában az, hogy a magyar szabályozás kiveszi a közbeszerzési törvény hatálya alól a védelmi jellegű, nemzetbiztonsági érdekeket érintő beszerzéseket, nem sért nemzetközi, illetve közösségi jogot: ezt az uniós alapszerződés 296. cikke is elismeri, és eltérést biztosít az olyan esetekre, amelyekben a közösségi jognak való megfelelés veszélyeztetné a tagállamok „alapvető biztonsági érdekeit” - fejtette ki Dagonya András közbeszerzési ügyvéd, európai uniós szakjogász. BÍRÓSÁGI JOGGYAKORLATA ÍS van az ügykörnek: a Bizottság kontra Spanyolország ügyben például az Európai Bíróság úgy ítélkezett, hogy azok a szakaszok, amelyekben a szerződés rendelkezik az ilyen jellegű eltérésekről, „kivételes és egyértelműen meghatározott esetekre” vonatkoznak. Ezért is fontos, hogy a belső szabályozás miként határozza meg „az ország alapvető biztonsági érdekének” fogalmát, egy homályos, nem kellően pontos megfogalmazás ugyanis tág teret engedhet a fantáziának - figyelmeztet a szakember. A magyar szabályozás közösségi kereteken nyugszik, és kivételként kezeli ezeket beszerzéseket, a belső jogalkotás és főleg a jogalkalmazás felelős azért, hogy betöltse valódi funkcióját -foglalja össze Dagonya András. ■ A legaktívabb a NAV észak-magyarországi szervezete volt. Bár a NAV nem részletezte megyénként az adatokat, az Észak-magyarországi Régiós Főigazgatóságuk hétvégi közleményéből kiderül, hogy ők járnak élen a rendszámvadászatban. Saját közlésük szerint kilenc eljárást indítottak, ebből egy esetben hoztak határozatot 200 ezer forintos szankcióról, vagyis az ország többi régiójára összesen jut négy további ügy. Az adóhatóság közléséből kiderül, hogy a tavaly nyártól tavaly év végéig érvényes kedvezményes, „felezett regadós” autóhonosíttatási lehetőséggel 2009 alkalommal éltek. A NAV közlése szerint az eddigi adatokból nem lehet objektíven megállapítani, sikeres-e az egyébként folytatódó rendszámvadász akció, ehhez minimum fél év kell, ráadásul a preventív hatást még akkor sem lehet becsülni. ■ VG Lefülelt rendszámok Honosság Eljárás román 1 szlovák 6 német 2 svájci 2 osztrák 2 Összesen 13 FORRÁS: NAV Akadályokat bontottak le a nagyberuházások előtt parlament Frakciószövetségi vita alakult ki Fidesz-KDNP-ben a képviselői álláshalmozás tiltásáról Felgyorsulhatnak a kiemelt beruházások, megalakulnak a foglalkoztatási szövetkezetek - gazdasági tartalmú törvényekről is végszavazott tegnap lapzártánk után a Parlament. Előbbi törvény jelentősen rövidíti az ügyintézési határidőket, amelyek a kiemelt állami beruházásokra vonatkoznak - az indoklás szerint a cél az uniós kifizetések gyorsítása. Utóbbi pedig lehetővé teszi, hogy a „társadalom perifériájára sod- ródottak” közfoglalkoztatóként működő szövetkezetbe tömörüljenek, ha legalább ötszázan vannak, és egy nemzetiségi önkormányzat is csatlakozik. A szövetkezet a tagjainak munkát ad, az előállított terméket és szolgáltatást pedig értékesíti. Döntött a T. Ház arról a törvényről is, amely finomítja a látványcsapatsportok céges támogatását lehetővé tevő szabályokat. A támogatás igénybevételéhez két évi köztartozás-mentesség kell, a pénzt pedig bizonyos esetekben frissen alakult sportegyesületek is kaphatják - így egy egyesület formai átalakulása nem lesz kizáró ok, ha már régebb óta végez érdemi szakmai munkát. Leszállítják továbbá az értékhatárt, mely felett már miniszteri döntések kellenek a fejlesztési támogatásokról. Frissül a szabálysértésekről Rubovszky György (KDNP) Nem kell az államosítás A dorogi önkormányzat felterjesztéssel fordul a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz a Dorogi Szent Borbála Szakkórház és Szakorvosi Rendelő Nonprofit Kft. államosításának megakadályozása érdekében - közölte a város polgár- mestere. Tittmann János (MSZP) azt mondta: a város vagyonából csaknem egymilli- árd forintot fordítottak az egészségügyi infrastruktúra kiépítésére, a kórháznak nincs adóssága, felújított épületekben működik, így érthetetlen, hogy az állam átveszi, ráadásul egyeztetés nélkül. szóló törvény is, a megszavazás után bekerül ebbe például az engedély nélküli gyógyszer-- készítményekkel kapcsolódó szabálysértés, közigazgatási bírság váltja a szabálysértési szankciókat bányászatnál, állattenyésztésnél, illetve pontosították a rossz minőségű termék forgalombahozataláról szóló passzusokat is. Szavazott a napirend szerint a Parlament néhány, előtte fekvő törvénytervezethez benyújtott módosító csomagról is. Az Országgyűlésről szóló törvény egyik módosítójáról kisebb vita alakult ki: a KDNP-s Rubovszky György elfogadhatatlannak nevezte, hogy a következő cikj lusban a 199 képviselő egyikének sem lehet más kereső tevékenysége, mint a honatyai főállás. A korlátozásért cserébe egyébként 750 ezer forintos keresetük lenne, ami sok esetben jövedelemcsökkenést jelentene: bizottsági és egyéb posztokkal akár egymillió forintot is kereshet ma egy képviselő. Az országgyűlés elkezdte az 55 települési kórház májusi állami átvételéről szóló, valamint a bányászati és energetikai törvényeket módosító javaslat tárgyalását is. Ma a tervek szerint a T. Ház a járásokról szóló törvényt tárgyalja, illetve folytatja a tegnap kezdett vitát az említett két tervezetről. ■ VG
