Somogyi Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 53-76. szám)

2012-03-29 / 75. szám

4 2012. MÁRCIUS 29., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP zsebszerződésgyanű Óriásbirtokot ölel körül a kerítés Görgetegen, a helyiek számára azonban nem jut munka, ötven százaléknál nagyobb a munkanélküliség a környéken CSELÉDSORSRA KÁRHOZTATVA Díszes kovácsoltvas kapu szakítja meg a végtelenbe nyúló, vakítóan fehér ke­rítést a görgetegi határ­ban. Messze bent, a fák között a rinyatamási kas­tély látszik, földi halandó számára elérhetetlenül. Vas András- A tölgyfákig állami út fut - mutatja Ander Balázs, a Jobbik megyei önkormányzati képvi­selője csakhogy a tulajdonos lezárta. Mint ahogyan Görgeteg és Rinyaszentkirály környékén szinte minden önkormányzati vagy állami utat. Már amelyi­ket nem szántotta be. De feles­leges lenne arrafelé bárkinek is átjárnia, hiszen ameddig a szem ellát, minden egy ismert olasz család sarjáé.- Óriási birtoka van - állítja meggyőződéssel egy harmin­casforma férfi a görgetegi presszó előtt.- Még annál is nagyobb - kontrázik rá egy ötvenes kollé- | gája, s megemlíti, csak a terű- g letalapú támogatásból komo- | lyabb vagyon jöhet össze. g Bizonyos szempontból mind- £ egy is, nagyobb kérdés, ho­gyan került az olasz birtokába a két falu határa. Hivatalosan ugyanis még érvényben van a termőföld-vásárlási moratóri­um. Az eredeti, az uniós csatla­kozáskor kötött megállapodás ugyan tavaly április 30-án le­járt volna, ám az Európai Bi­zottság 2010. decemberében úgy döntött - a csatlakozási szerződésben foglaltaknak megfelelően -, engedélyezi az átmeneti időszak meghosszab­bítását három évvel. Magyar- ország ugyanis jelezte, tovább­ra is jelentős különbségek áll­nak fenn a mezőgazdasági ter­melők jövedelemszintje, vala­mint a termőföldek ára tekin­tetében az ország és a 2004 előtt csatlakozott tagállamok között. Ennek ellenére nem­csak „olasz” földek vannak So­mogybán: Nagyatád környé­kén belga, Berzencén osztrák, a Balatonnál német, a tótól dé­lebbre holland tulajdonosokról tudnak a helybéliek.- Ezek a földek Görgeteg környékén már szinte a rend­szerváltás után külföldiekhez kerültek - jelenti ki egy poca­kos nyugdíjas férfi. - Az egy­kori téesz előbb egy német fér­fié lett, majd osztrák kézbe ke­rült, hogy aztán kis kitérővel az olaszé legyen. Utóbbira Ander Balázs el­mondása alapján egy felszá­molási eljárás során kerülhe­tett sor.- A cég felszámolási ügye megjárta a Legfőbb Ügyészsé­get és Budai Gyula elszámolta­tási kormánybiztos hivatalát is- magyarázza a jobbikos kép­viselő. - Bár az iratokból kitű­nik, zsebszerződésekről van szó, s annak idején strómanok külföldieknek vásárolták fel a földeket, a Legfőbb Ügyészség elévülésre hivatkozva ad acta tette az ügyet. A környéken a jólértesültek irányított felszámolási eljárás­végtelenbe nyúló, vakítóan fehér kerítés a görgetegi határban. Mögötte óriási birtok, mely csak néhány helybelinek ad megélhetést, a többiek segélyből tengődnek ról beszélnek, melynek során a helyieknek esélye sem volt földhöz jutni.- Hatvan hektárt béreltem az osztráktól - mondja Pettendi Miklós rinyaszentkirályi ön- kormányzati képviselő -, de a felszámoló egyszerűen leza­vart róla. Éppen csak be tud­tuk takarítani a termést, szóba sem kerülhetett, hogy ajánlatot tegyek a birtokra. A helyiek helyett jött az olasz, aki az itt élők szerint fűt- fát ígért az érintett önkor­mányzatoknak: munkát a hely­bélieknek, ipari üzemet, a rinyaszentkirályiaknak utat Nagyatádra. A falvak vezetése pedig örült, hogy eljött a várva- várt megmentő, s Rinyaszent- királyon például Pettendi Mik­lós állítása szerint szinte min­den önkormányzati utat, birto­kot bezsebelt - bagóért. Emel­lett megszerezte a rinyatamási kastélyt is.- A törvény előírja, három­száz hektár föld lehet egy em­ber tulajdonában - jegyzi meg a harmincasforma görgetegi férfi -, itt viszont ennek állító­lag sokszorosáról van szó, per­sze nem mind az olasz nevén. A görgetegieket és a rinya- szentkirályiakat azonban nem elsősorban az egy kézben ösz- szefutó latifundium zavarja, sokkal inkább, hogy a gigabir­tok szinte egyáltalán nem ad munkalehetőséget.- Jó, ha tízen dolgoznak az olasznak - állítja a pocakos férfi, Pettendi Miklós pedig hozzáteszi, az olasz tulajdonos ígérete ellenére a lehető legol­csóbb munkaerővel dolgozik. - Minden munkát megpályáztat - mondja a rinyaszentkirályi képviselő -, ha úgy adódik, Győrből jönnek a traktorosok. Vagy Olaszországból a krump­liszedők. Ennél is nagyobb gond a he­lyiek szerint, hogy a birtok je­lentős részén nem hagyomá­nyos termelés folyik: az olasz gazda ugyanis óriási ütemben fásít, a szántókra is nyárfáso­kat telepít.- Húsz embert nem tudnék összeszedni a faluban - mond­ja a harmincasforma görgetegi férfi -, aki egyetért a fásítás­sal, de senki sem tesz ellene semmit, még a polgármester sem.- Ha ez így megy tovább - háborog társa -, öt év múlva nem lesz termőföld Görgete­gen. A nyárfa ugyanis kiszívja az összes vizet a földből, már a házaknál lévő kutak is elkezd­tek kiszáradni. A rinyaszentkirályiakat vi­szont éppen a vízbőség zavar­ta, az olasz vállalkozó ugyanis beszántotta a földek közötti ár­kokat, az első nagyobb eső után a falura zúdult a höm­pölygő égi áldás.- Az utakat is beszántotta - teszi hozzá a harmincasforma görgetegi, s erre már az éppen odaérkező alpolgármester is csak bólogatni tud. - Régen nyolc faluba el lehetett jutni a földeken át, ma már csak Rinyabesenyőre. Pedig ezek mind önkormányzati vagy álla­mi utak, jogilag nem lehetett volna megszüntetni, pláne nem lezárni őket. Kapuk éktelenkednek a föld- utakon, például amelyik a te­metősorról Rinyaszentkirály felé vezet. A szellősi utat pedig a halastavak után egyszerűen fákkal telepítették be.- Minek menne arra bárki, senkinek sincs földje arrafelé - legyint egy eddig jobbára hallgató bajuszos férfi, akinek két fia is az olasznál dogozik.- Éppen ez a baj - mondja Pettendi Miklós. - Amikor ide­költöztem, mindenki dolgozott a faluban, munkát adott a té­esz, a háztáji. Most viszont öt­ven százalék feletti a munka- nélküliség a környéken, s amíg ilyen nagybirtokrendszer mű­ködik, nem is fog változni. Il­letve csak romlik tovább.- Pedig a Nemzeti Vidékfej­lesztési Stratégia, melyre oly gyakran és oly szívesen hivat­kozik a kormány, éppen a kis- és középbirtok erősítéséről szól - teszi hozzá Ander Balázs -, hiszen bizonyítottan ötször- hatszor annyi embert foglalkoz­tat, mint a nagybirtok. Ráadá­sul ígérték is, az alaptörvény­hez meghozzák a sarkalatos törvényt, mely lebontja a nagy­birtokot. Ami most le van írva, maga a mennyország, a tettek viszont a pokol. Egy klasszikus dél-amerikai típusú mezőgaz­daság felé haladunk, mely a fal­vakban élőknek a cselédsorsot, a segélyből tengődést jelenti. S ennek megakadályozása kor­mányzati felelősség! A külföldi gazdának csak a haszon számít, a helyi tudja, felelős a jövőért is A nyárfa kiszivattyúzza a vizet alólunk A MEGYEI TERMŐFÖLDEK tulajdo­ni viszonyairól a megyei önkor­mányzat is megkísérelt képet kapni nemrég, éppen Ander Balázs kezdeményezésére. Arra a kérdésre, mekkora földterület van külföldiek tulajdonában vagy használatában Somogy­bán, Treféli Katalin, a nagyatá­di földhivatal vezetője a jegyző­könyv szerint azt válaszolta: hozzávetőlegesen 16 ezer hek­tár. Külföldi magánszemélyek tulajdonában hozzávetőlegesen 6600 hektár termőföld van, s kilenc olyan Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság ról tud, amelyekben külföldi magánszemélyek érdekeltek. Az ő tulajdonukban közel 10 ezer hektár termőföld van a földhivatali vezető szerint Kül­földi magánszemélyek haszná­latában közel ötezer hektár, külföldi érdekeltségű jogi sze­mélyek tulajdonában 23 ezer hektár van a becslése szerint gelencsér Attila, a megyei közgyűlés elnöke ugyanitt úgy fogalmazott: nem csupán az a baj, hogy külföldi r kézben van a föld, hanem r ” főleg az, hogy a külfól- A Igj di profittermelő ^gmUL. szempontok alap üj|f| ján jön ide, és a üül 11 ' működésének komplexkor- ífl övezeti hatáséit jpK nem jig\eli. Ma- gurul, rendes tér késként működik, és ki akarja zsákmái- l@je , ,s.: avulnia környezetet. A i- mezőgazdaságban azonban egyszerre kellene a terménnyel hasznot termelni és ápolni a környezetet, gondozni az uta­kat, figyelni a parlagfűre. A külföldi nem sajátjaként kezeli a több ezer hektáros földet, ha­nem egyszerűen a hasznot makarja belőle hazavinni Míg egy ott élő gazda úgy kezeli, á^Lhogy tudja: a gyerekei, az -■ iunokái is ott fognak fel­menőm. .1 másik problé- Hk ma, hog\' minél na- Xsk.g\obb egy birtokmé- , R/rt, annál kevesebb Mmunkaerőre van S Wszükség. M R Ander Balázs kezdemé- AlR nyezte a külföldi tulajdonú V földek feltérképezését A riportban szereplő vállal­kozás élen jár a nyárfatelepí­tésben; óvatos becslések sze­rint is több száz hektárt tele­pítettek be már eddig DélSo- mogyban. A nyárfa igazi ta­lajzsaroló növény, kiszivaty- tyúzza a vizet a környeze­téből, s gyakorlatilag tönkre teszi a talajt. Ezt erősítette meg kérdé­sünkre Tóth István, a megyei nö­vény- és talajvé­delmi intézet nyugalmazott igazgatója is. A nyárfa a ta­laj felső réte­geit kiszárítja, egy kilométeres körzetben a kör­nyező szántóföldekről is ké­pes elszívni a nedvességet - mondta. - Csapadékos évek­ben nincs ezzel gond, de olyan aszályos években, mint amilyenekben mostanában részünk van, valóban sú­lyos problémákhoz ve­zethet. Bekövetkezhet akár a talaj tönkretétele is. Tavaly Somogy volt az ország legaszályosabb megyéje, s a talajmű­velésnél idén is az a jelszó, hogy minden eszközzel lassíta- kell a talaj kiszáradását. Tóth István: a nyárfa kilométerről is elszívja a vizet a talajból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents