Somogyi Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 53-76. szám)
2012-03-27 / 73. szám
6 GAZDASÁG 2012. MÁRCIUS 27., KEDD ilüIEi-iii Magasabb lesz a benzin ára, mint a gázolajé emeli bruttó 4 forinttal a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mól Nyrt., ezzel a benzin ára új csúcsra kerül, miközben a gázolajé 2 forinttal csökken. Az emeléssel a benzin átlagára 446 forintra nő, míg a gázolajé 441 forintra csökken. A Mól egy hete bruttó 5, illetve 4 forinttal emelte a 95-ös benzin és a gázolaj nagykereskedelmi árát. Csaknem másfél milliárd a zöldségtermesztőknek idén 1,4 milliárd forintot különített el a vidékfejlesztési tárca a zöldség-gyümölcs termelői csoportoknak a Darányi Ignác-tervben. A termelői csoportok megalakulásuk után első és második évben a bevételük 10, a harmadikban 8, a negyedikben 6, az ötödikben 4 százalékának megfelelő ösz- szeghez juthatnak, továbbá tőketámogatást is igényelhetnek beruházásokhoz. Júliustól jöhet a fordított agráradózás A gabonák, olajos magvak és a fehérjenövények értékesítésekor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni július elsejétől egy törvény- tervezet szerint. A fordított adózásnál az eladó nem számít fel áfát, a forgalmi adót a vevőnek kell megfizetnie. Matolcsy György nemzet- gazdasági miniszter becslése szerint a fordított adózás havi 1,2-1,5 milliárd forintos bevételt is hozhat a büdzsének, és hozzájárulhat a mezőgazdaságban jellemző áfacsalási módszerek visszaszorításához. Matolcsy: Bevétel a büdzsének A válság a fő ellenség devizaadósság Több százezer jelzáloghiteit kell átalakítani Kovács Levente, a bankszövetség elnöke szerint azok sem kérik a hitelszerződés módosítását, akik ódzkodnak az ügyintézéstől Nem a forint gyengülése, hanem a gazdasági helyzet romlása miatt nő a nem fizető lakossági jelzáloghitelek aránya. Az idén mintegy 600 ezer darab, 4,5 ezer milliárd forint értékű jelzáloghiteit kell a bank- rendszernek az árfolyamgát keretében átalakítani. Giczi József Elsősorban nem a svájci frank felértékelődése, hanem a gazdasági helyzet romlása miatt törlesztik egyre kisebb arányban a lakossági jelzáloghiteleket - mondta tegnap a Magyar Bankszövetség főtitkára. Kovács Levente szerint ugyanis csak 2 százalékkal több a 90 napnál hosszabb késedelmű hitelek aránya a devizaalapú hiteleknél, mint a forintalapúaknál. Ugyanekkora különbség figyelhető meg a lakáscélú és a szabad felhasználású lakossági jelzálog- hiteleknél is. A főtitkár szerint a magyar bankrendszer idei egyik legnagyobb feladata az új árfolyamgáttal kapcsolatos teendők ellátása lesz. A bankszövetségnél arra számítanak, hogy a mintegy 900 ezer darab, 6 ezer milliárd forint körüli összegű lakossági jelzáloghitelek kétharmadánál, az állománynak pedig háromnegyedénél érvényesítik az ügyfelek a kedvező lehetőséget. A hitelezőknek mintegy 600 ezer darab 4,5 ezer milliárd forint értékű hitelt kell átalakítaniuk az év folyamán. Kovács szerint az adósok a devizaalapú lakossági jelzáloghitelek 85-90 százalékát lesznek jogosultak átalakítani, és azok legalább 70 százalékánál élnek is ezzel a lehetőséggel. Szerinte azok nem kérik hitelszerződésük módosítását, akik egymillió forintnál kisebb összeggel tartoznak, hitelük hátralévő futamideje három évnél rövidebb, valamint AZ ÚJ ÁRFOLYAMGÁTTAL kapcsolatos teendők mennyisége ellenére a kereskedelmi bankok igyekeznek hitelezési aktivitásukat fenntartani, mert az új hitelek nyújtása a társaságok elemi üzleti érdeke - hangsúlyozta a bankszövetség rendezvényén Bunna Gyula, az UniCredit Bank lakossági és kisvállalati divízióját irányító azok, akik ódzkodnak az ügyintézéssel járó teendőktől. Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője szerint tavaly a második félévben a pénzügyi szolgáltatók ügyfelei 6585 fogyasztói beadványt nyújtottak be a pénzügyi hatósághoz, ügyfélszolgálatukat 32 067 esetben keresték meg. Az év egészében 9753 beadványt kaptak, az ügyfélszolgálathoz pedig 51271-en fordultak. A felsorolt adatok komoly növekedést jelentenek és egy csökkenő trendet törtek meg a felügyelet fogyasztóvédelmi okokból történő megkereséseinél. Az igények növekedésének oka a magánnyugdíj-pénztári rendszer átügyvezető igazgatója. Szerinte a végtörlesztés ideiglenesen megnövelte a forinthitelek iránti keresletet, melynek hatására a hiteldíjak jelentősen megemelkedtek. A szakember úgy véli, hogy a hiteldíjak akkor csökkennek 10 százalék alá, ha a budapesti bankközi kamatláb (BUBOR) értéke 6 százalék alá mérséklődik. alakítása és a végtörlesztéssel és az árfolyamgáttal kapcsolatos problémák. Tavaly a megkeresések 41,4 százaléka a pénzügyi szektorral kapcsolatos jelzés, illetve panasz volt; a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos megkeresések 43,5 százalékkal szerepeltek. A pénzügyi szektort érintő ügyek kétharmada a hitelezéssel volt kapcsolatban döntően a végtörlesztés miatt. Kolozsi Sándor, a pénzügyi felügyelet fogyasztóvédelmi ügyvezető igazgatója szerint a felügyelethez elsősorban a végtörlesztés kapcsán fordultak a pénzügyi szolgáltatók ügyfelei. Szerinte az is komoly bizonytalanságot okozott, hogy a jogszabály folyamatosan változott. Több alkalommal indítottak vizsgálatot és folyamatosan ellenőrizték a végtörlesztési folyamatot. A pénzügyi hatóság a végtörlesztés kapcsán élt először az ideiglenes intézkedés jogintézményével. Jelenleg is folyamatban van egy fogyasztói megkeresés alapján indított vizsgálat. Azt kutatják, a végtörlesztés során az ügyfél által határidőre teljesített feltételek ellenére bizonyos intézmények formai okokra - például a formanyomtatvány kitöltésének elmulasztása miatt - elutasították a végtörlesztést. Drágította a hiteleket a végtörlesztés Hajlik a kormány a szakképzési normatíva emelésére egyeztetés Tárgyal a Kamara a kormánnyal a szakképzési normatíva emeléséről, és a kabinet is egyetért annak szükségességével - mondta a Világgazdaságnak Bihall Tamás. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) oktatási és képzési alel- nöke úgy fogalmazott: „kétségtelen, hogy bizonyos mennyiségű pénz hiányzik a rendszerből, de a duális rendszer felé elindult átszervezés egy jó folyamat, hiszen több időt szán a gyakorlatra, a tanuló egy év után már munkatársnak tekinthető. Sós Tamás szocialista ország- gyűlési képviselő tegnapi sajtó- tájékoztatóján beszélt arról, hogy a cégeknek mindössze 2 százaléka vesz részt szakiskolai hallgatók képzésében, és a forráselvonás után idén 6-8 milliárd forint hiányzik a rendszerből. így az a politikus szerint összeomolhat, ha a kormány a második félévben nem avatkozik be. Sós a normatíva tanév közbeni évi 700-800 ezerről 440 ezer forintra csökkentését is kifogásolta, mondván az oktatók elbocsátását, az ösztöndíjak csökkentését okozta. ■ A cégeknek csak 2 százaléka vesz részt a szakiskolai hallgatók képzésében. Bihall ezzel kapcsolatban lapunknak kifejtette: „Valóban növelni kell a képzésben részt vevő cégek számát, hiszen az tényleg nem éri el a két százalékot sem, míg Németországban ez az arány 60 százalék körül van. Magyarországon azonban több mint félmillió vállalkozás fizet szakképzési hozzájárulást, és csak 8-10 ezer foglalkoztat tanulót.” Bihall Tamás elismerte, a Széli Kálmán Tervben foglaltaknak megfelelően „kétségtelenül történt forráskivonás, súlyos milliár- dok hiányoznak”. Szerinte a meghatározott normatívát hozzávetőleg százezer forinttal kellene emelni. „Ez éves szinten 6 milliárd forint. Tárgyalunk a kormánnyal ennek lehetőségeiről, azt gondoljuk, hogy a szufficites szakképzési alap elegendő forrást teremt erre a célra, és úgy látjuk, ezzel a kabinet is egyetért. Fontos lenne, hogy a szakképzési alapból csak tanulói szerződésekre mehessen a pénz” - tette hozzá az alelnök. ■ B. L. Egyre több magyar használja bankkártyáját külföldön pénzforgalom Az utazók többsége még mindig valutával indul el otthonról - Az automatával való készpénzfelvétel drágább Több mint 20 százalékkal 225,57 milliárd forintra nőtt tavaly a Magyarországon kibocsátott bankkártyákkal külföldön végrehajtott vásárlási tranzakciók értéke, a darabszámúk pedig 27,4 százalékkal 14,49 millió darabra emelkedett - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikáiból. A kártyás vásárlások növekedésével párhuzamosan emelkedett a külföldi bankjegykiadó automatáknál kimutatott forgalom is. A hazai kibocsátású plasztikokkal 64,3 milliárd forintot vettek fel ATM-ből, amely 17,4 százalékkal haladja meg a 2010-es összeget, és a tranzakciók száma is majdnem 140 ezerrel 1,408 mü- lióra kúszott fel. A vásárlási tranzakciók négyötödét betéti kártyákkal hajtották végre a kártyabirtokosok. Az egyes kártyatársaságok közötti erőviszonyok pedig hasonlóan alakulnak az itthonihoz. Az üzletekben végrehajtott műveletek 64,2 százaléka MasterCard, 29,3 százaléka Visa logójú plasztikkal történt, a többiek az Amex kártyát tudhatták magukénak. A külföldi bankkártyás forgalom a válság éveiben is csaknem folyamatosan növekedett: egyedül 2009 volt kivétel, de akkor is csak az ATM-es készpénzfelvételek és forgalom mennyisége esett kissé vissza, a fizetési tranzakciók száma változatlanul növekedett. A folyamat pedig várhatóan A bankkártyás vásárlás külföldön is díjmentes az ügyfeleknek ebben az évben is folytatódik majd, hiszen a lakossági ügyfelek külföldön is egyre bátrabban használják a bankkártyáikat, és ez ellensúlyozhatja azt, hogy a makrogazdasági környezet sem a külföldi utazásoknak, sem a költéseknek nem kedvez. A MasterCard egy korábbi felmérése szerint a külföldre utazó magyarok 85 százaléka még mindig pénzváltóban vesz valutát utazás előtt, és sokan - annak elvesztésétől tartva - szándékosan hagyják otthon bankkártyájukat. Pedig a bankkártyás vásárlás külföldön is díjmentes az ügyfél számára, így csak a konverzióval kell számolnia. A bankjegykiadó automatáknál végrehajtott készpénzfelvétel viszont valóban jóval drágább, mint itthon, alapesetben ezer forint feletti költséggel kell számolni. Több nagybank ügyfelei élhetnek kedvezményekkel: az UniCredit Magyarországon és további 17 európai országban - összesen több mint 19 ezer ATM-riél - biztosítja az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét. Az OTP Bank egységesen egy eurós díjat számít fel a külföldi érdekeltségű automatáinál végrehajtott tranzakciókért, az Erste ügyfelei pedig a hazai tarifával kalkulálhatnak, ha a csoport ATM-jét használják Ausztriában, Szlovákiában, Csehországban, Horvátországban, Romániában és Szerbiában. ■ Barát Mihály Á >1
