Somogyi Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 53-76. szám)
2012-03-05 / 55. szám
2012. MÁRCIUS 5., HÉTFŐ 3 MEGYEI KÖRKÉP Elmaradt a nemzedékváltás az agráriumban mezőgazdaság Legalább harmincmilliós önerő vagy utazó ügynöki jövő várhat a fiatalokra Regisztrált agrárvállalkozások száma Somogybán (halászat, erdőgazdálkodás, halászat) F01ÍKÁS: KSH KOMMENTÁR Vállalkozásra, földművelésre termettek (Folytatás az 1. oldalról) A fiatal gazdák szövetsége szerint tavasszal talán újra lesz pályázat, várhatóan csaknem négy- milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapnak a pályázók. Ez kedvező esetben is legfeljebb 300-400 ifjú agrárvállalkozó gondját enyhíti, ám az érdeklődők száma ennek többszöröse lehet. A mezőgazdasági nemzedék- váltás várat magára.- Aki nem örököl, vagy a családja nem adakozókedvű, annak tényleg nehéz az indulás - mondta a 24 éves Murvai József somogyszili gazdálkodó. - Ha nincs kellő fedezet, a bankok nem adnak pénzt. Belegondolt valaki abba, mennyibe kerül a gazdaság kiépítése? Ha a kisebb földet, traktort, ekét, ásóboronát, vetőgépet számolom, akkor is legalább 30-40 millió forint kell. Nehezen veszik fel a ritmust a fiatal somogyi agrárosok, de ez alapvetően nem az ő hibájuk, jegyezte meg ifi. Kiss János kaposvári vállalkozó. Szerinte amíg Nyugat-Európában gépcsodákat vásárolnak hitelre a pályakezdők, és alapvetően kiszámítható gazdasági körülmények között dolgoznak, idehaza maradnak a filléres napi gondok. A terményért, a leadott állatokért gyakran nyomott árat kapnak. A munkával eltöltött évtizedek után hiába szeretnék átadni a stafétabotot a szülők és a nagyszülők.- Ugyan, már kire, mire számíthatnánk? - így a 35 éves fiatalember. - ígéretekkel teli a padlás. Egyet jól az agyamba véstem: soha nem szabad elcsüggedni. A lovagoltatáson kívül ló- és juhtenyésztéssel foglalkozik a gazdaságunk. Huszonöt anyajuhom van, két éven belül százat szeretnék, és más téren is előre akarok lépni. Az viszont fogós kérdés, hogy mi lesz velem, ha a terv csütörtököt mond. Fogalmam sincs, hogy ennyi idősen, agrárképesítéssel mit csinálnék...- Csak nehogy az utazó ügynökök tábora gyarapodjon - utalt a fiatalember kétségeire a jutái Szulimán József, aki takarmánykészítő vállalkozást irányit Szomorú és szégyenteljes, hogy egy Eljöhet az idő, amikor nemcsak sertéshúst, fokhagymát vagy paprikát importálunk, hanem földműveseket is. Tőkehiány és visszatérő piaci zavarok: gyötrő gondok a mezőgazdaságban, amelyek egyeseket mégsem tántorítanak el a munkától, a vállalkozásalapítástól. Ifjak, jól képzettek, és - ahogy mondják - húznak, mint az igáslovak. Feltéve, ha bizonyíthatnak. Csakhogy félő, a sokadik sikertelen próbálkozás, az anyagi kudarc előbb-utóbb kedvét szegi az elszánt fiataloknak. Talán nem kéne megvárni ezt. Gyaníthatóan ezt a számlát is az adófizetők állnák. (hm) alapvetően mezőgazdasági országban a fiatal agrárosok jó része pályát módosít. Egyesek éhbérért adminisztrátornak vagy üzletkötőnek állnak, ahelyett hogy a földeken vagy az állattartó telepen bizonyítanák rátermettségüket. A rendszerváltás óta óriási leépülésnek vagyunk a tanúi. Egyre kevesebb az álláslehetőség, és ha nem lesz valamilyen központi segítség, még szomorúbb állapotba süllyedhet a mezőgazdaság. CsécseiJános, a toponári agrár zrt. elnöke szerint környékükön már alig található huszonéves gazda. Hivatal Nándorné, Juta polgármestere úgy látja: a földva- gyon nagy része koncentrálódott, a súlyos tőkehiány pedig ellehetetleníti az ifjú gazdálkodókat. WeiszMiklós mindenesetre azt mondta: az új, 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban várhatóan az eddiginél jóval nagyobb figyelmet fordítanak a fiatal agrártermelők gondjaira. Remélhetően ez jótékony hatással lesz a hazai ágazatra is. ■ Harsányi Miklós Eduard, a kém EDUARD GEYER a Stasi ügynöke volt. Ezt tudhatjuk, de azt nem, hogy Magyarországon kik voltak a besúgók, az elmúlt két évtizedben csak mazsolázgattak egyesek az ügynöklistákról. Hogy kicsoda Eduard Geyer? A kilencvenes évek elején a Siófoki Bányász futballcsapatának szakmai igazgatójaként tevékenykedett nálunk. Stasi-ügynök az „előző életében” volt, ahhoz meg, hogy ez kiderüljön, kellett a német rendszerváltás, azon belül a hírhedt NDK-s titkos- szolgálat aktáinak a nyüvá- nossá tétele. NÁLUNK NEM SIKERÜLT idáig eljutni az elmúlt huszonkét esztendőben. A múlt hét leforgása alatt tíz évre titkosí- tották a járási rendszer kialakítását megelőző háttér- tanulmányokat (úristen, miféle szörnyű titkokat rejthetnek azok a szakértői vélemények, melyek nem tartoznak a népre?), az ügynöknévsort rejtő mágnes- szalagokat meg ötven évre, 2060-ig. A rendszerváltás óta máig nem akadt mifelénk olyan parlamenti többség, amelynek érdekében állt volna a múlttal való szembenézés olyan módon, ahogyan például ez a németeknél megtörtént. Nyilván nem véletlenül, hiszen ahogyan a mágnesszalagok feldolgozását végző bizottság vezetője, Kenedi János mondta, akkor újra kéne írni a közelmúlt magyarországi történelmét. E HELYETT TOVÁBB FOLYIK a nép kiskorúnak (lásd még: hülyének) nézése, olyan érvekkel, hogy az ügynökkérdés igazából nem is foglalkoztatja a társadalmat. Ám ha feltűnik egy-egy kósza három per akárhányas dokumentum, lefagy az internet, annyian kattintanak rá, annyian akarják megnézni. érjük be ennyivel: Geyer is besúgó volt. Vége az illegális szemétrakásnak, de meddig? Illegális szemétlerakók szűntek meg a Barcsi kistérség több pontján. Abban már többen is bizonytalanok, meddig maradhatnak a területek tiszták. Peti Csaba, Rinyaújlak polgármestere elmondta: a 14 hektáros lerakót nehéz lesz tisztán tartani, mert a lakosság mintegy negyven évig használta az egykori téglagyári gödröket. Bencsik János, Istvándi első embere hangsúlyozta, hogy eddig eredménytelen volt a terület bekerítése, mert a szögesdrótot, a betonoszlopokat és a tiltó táblákat is ellopták. Most a parkosítás kezdődik, de nem tudni, meddig zöldell majd a fű. aj. G. Fontos, de drága a megelőzés az egészségügyben Mikola szerint (Folytatás az 1. oldalról) Mikola István azt is mondta szombaton Siófokon, a magángyógyszerészek országos konferenciájának vendégeként, hogy az új technológia sem takarékoskodást, hanem emelkedő költségeket jelent az egészségügyben, és sorolta tovább, hogy milyen közhiedelmekkel kell leszámolni az OECD- világfelmérések nyomán. Idézte Mikola István a világszervezet felhívását is, amely szerint a recesszió fenyegette országoknak eszükbe ne jusson az oktatásból, az egészségügyből, a szociális kiadásokból pénzeket elvonni, mert azzal csak a további gazdasági visszaesést alapozzák meg. ■ Mikola szerint az állam még mindig nagybácsi módjára bőkezűen költ szociális kiadásokra.- Míg Magyarország ma a GDP kevesebb, mint öt százalékát fordítja egészségügyre, addig az Egyesült Államok tizenhatot - folytatta az első Orbán- kormány minisztere. - Igaz, hogy utóbbi közel sem hasznosul ilyen arányban a lakosság egészségét figyelembe véve. Arányaiban nálunk az állam nagybácsi módjára (a szocializmus örökségeként) még mindig sokat fordít szociális kiadásokra. Az OECD-átlaghoz képest kiemelkedően jelentős Magyarországon az orvos-beteg találkozások száma, a gyógyszerkiadás, a császármetszések aránya vagy éppen a szorongásoldó készítmények szedése. A következő évtizedben az egészségügy kettő-négy százalékos részesedésnövekedése várható a GDP-ből, ám ez csak gazdasági növekedés esetén jelenthet jól észrevehető mértékű emelkedést. ■ Fónai Imre Nem építenek új gettókat a jövő a tét Romaügyben meg kell győzni a többségi társadalmat is Balog Zoltán felzárkóztatási államtitkár úgy véli, a romaszegregáció feloldása nem elsősorban pénz, hanem hatékonyság kérdése (Folytatás az 1. oldalról) Balog Zoltán államtitkár szerint az előző kormányok idején az uniós forrásokkal az volt a legnagyobb probléma, hogy nem sikerült lehívni minden felhasználható összeget. Emellett a mégis megérkező pénzeknek csak tíz százalékáról lehetett tudni, valójában hol és hogyan használták fel azokat.- A pénz nem jutott el arra a szintre, ahol szükség lett volna rá - tette hozzá. - Éppen ezért sokkal szigorúbban ellenőrizzük nemcsak a kifizetéseket, hanem a megítélt összegek felhasználását is. S az ellenőrzésbe bevonjuk az országos roma önkormányzatot is. Emellett átalakítjuk, sokkal emberközelibbé tesszük az eddigi programstruktúrát, s persze új programokat is kialakítunk- kialakítottunk. A lényege hogy minél több pénzt tudjunk lehívni az uniótól, hiszen hiába ér véget az EU-s költségvetési ciklus jövőre, az elnyert pénzeket még két-három évig fel lehet használni, ha idejében megindítjuk a programokat. Példaként a nemrég meghirdetett, kétezer roma nőt érintő asszisztensi képzést, illetve a 4,7 milliárd forintos romatelep-fel- számolási programot említette, mely szerinte a jövőben nem arról fog szólni, hogy a gettókat ledózerolják, hogy aztán új lakásokat építsenek az ott élőknek, hiszen Balog Zoltán szerint ezzel csak egy új, szegregált lakókörnyezetet alakítanának ki.- A telepfelszámolás sokkal inkább az együttműködő családok kiemeléséről szól majd - mondta az államtitkár. - Teljes környezet- és szemléletváltást hozhat az életükben, nem csak új lakást, de iskolázást s munkavállalási lehetőséget is. Az államtitkár szerint a romaszegregáció nem elsősorban a pénz, sokkal inkább hatékonyság kérdése.- És emberfüggő - folytatta Balog Zoltán. - Meg kell tudni szólítani a cigányságot, s ehhez hiteles emberek kellenek, akik megértetik velük, a támogatás feltételekhez kötött. Emellett a többségi társadalmat is meg kell győzni, hogy ezekben az esetekben nem humanitárius segélyezésről van szó, hanem a jövő szociális rendszerének biztonságáról. Ha ugyanis a romák széles rétegeit nem sikerül integrálni a társadalomba, felborul a jövő szociális és társadalombiztosítási rendszere, azaz a cigányság integrálása kőkemény gazdasági kérdés. Mint ahogyan a vidéken, kistelepüléseken élők felzárkóztatása is. A témával kapcsolatban hétközi, patcai részországgyűlésén az MSZP bejelentette, kormányzati ciklusokon átívelő, nemzeti konszenzuson alapuló programot dolgoznak ki, s együttműködésre kérik a parlamenti pártokat.- Az együttműködés eddig sem rajtunk múlt - jelentette ki ezzel kapcsolatban Balog Zoltán. - Már ellenzékben is felajánlottuk a segítségünket a szocialistáknak, s ugyanezt tettük a kormányzati ciklus elején, például amikor a romafelzárkóztatási programot megküldtük a pártoknak, ám az MSZP részéről erre senki sem reagált azóta sem. így viszont képmutatásnak tűnik minden konszenzust kereső ajánlatuk, noha a romaintegráció kérdését valóban ki kellene emelni a pártpolitikai csatározások színteréből. ■ Vas András JEGYZE^^I FÓNAI IMRE
