Somogyi Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 53-76. szám)
2012-03-22 / 69. szám
4 MEGYEI KORKÉP 2012. MÁRCIUS 22., CSÜTÖRTÖK e----------------|1 PERCES INTERJÚ Űjabb razzia a tóparton Milliós étvágyú somogyi varjak kártérítés Jó tanácsot adnak, pénzt azonban nem a kárvallott gazdáknak Beindult a desedai horgászidény. Ezzel együtt az ellenőröknek is akadt dolguk - több eljárást folytattak le.- Milyen fogásoknak örülhettek a desedai horgászok?- A hirtelen jött kellemes időjárás megtette a hatását, a horgászok gyorsan benépesítették a Deseda környékét - felelte kérdésünkre hétfőn Kozári Miklós, a Kaposvári Sporthorgász Egyesület elnöke. - Akadt olyan horgásztársunk, aki 8-10 pontyot fogott.- Rekord is született?- Erről egyelőre nincs tudomásunk, szép fogásokról viszont jó párszor hallottunk.- Melyik területen fogták a halak zömét?- Sokan a 67-es útnál található híd közelében, a sekélyebb vizeken próbálnak szerencsét. A horgászok jelentős köre a magyaregresi térséget választja. S nyilván a remek eredményeknek is köszönhető, hogy egyre gyarapodik a desedai horgászok száma. Előfordult, hogy naponta 40 jegyet adtunk el.- A látogatók számának növekedésével párhuzamosan nő az ellenőrök munkája is?- Rendszeres ellenőrzéseket folytatunk, az utóbbi napokban kisebb stiklik fordultak elő. Egyesületünk feladatairól, s az előttünk álló főbb szakmai teendőkről egyébként szó esik majd a vasárnap délelőtti kaposvári közgyűlésünkön is. ■ Harsányi Miklós 20 EVE IRTUK az agrárpiaci rendtartást koordináló bizottság elbírálta a cukorexport támogatására beadott pályázatokat Nyolckilencezer tonna cukorra kapja meg a 20 százalékos exporttámogatást a Kaposvári Cukorgyár. Ennek föltétele, hogy június végéig el kell juttatniuk ezt a mennyiséget a megrendeló'khöz. A beérkezett tizennégy pályázat közül kettő nem felelt meg a kiírásnak, így húszszázalékos exporttámogatást tíz cukorgyár, illetve egy kft és az Agrimpex Rt vehet igénybe - ez utóbbi kapta a legnagyobb, több mint harmincezer tonna kiszállítására szóló támogatást régi szép idők: tíz cukorgyár... (Folytatás az 1. oldalról) Lassú Béla gazdálkodó kiszámolta: a szántóföldi növénykultúrában okozott kár és a lakosságé (gondoljunk csak a több mázsa lecsipegetett cseresznyére) egy Segesd méretű faluban 15-20 millió forint, és ha ezt beszorozzuk az érintett hazai települések számával, már évi 4-5 milliárd forintos GDP kiesésről beszélhetünk. A Vidékfejlesztési Minisztérium lapunk kérdésére, miszerint milyen anyagi támogatás remélhető a megelőzéshez, kártalanításra, úgy reagált: kivételes esetben van csak lehetőség a túlszaporodott állomány egyedeinek befogására, gyérítésére, amit a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyezhet és felügyel. A felügyelőség kérésre köteles segítséget nyújtani. Ha ezt nem teszi meg, vagy indokolatlanul nem engedélyezte a riasztást, és bekövetkezett a kár, akkor a jogszabály adta keretek között kártalanítást lehet fizetni. Ám ha a gazdálkodó nem kért segítséget, akkor biztosan nincs kártalanítás. A szaktárca számos jó tanácscsal is szolgált, melyek közül legmegbízhatóbb védekezési módként a madárháló kihelyezést említette. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságától megtudtuk: Csurgó és Segesd kapcsán az elmúlt években a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség - igazgatóságukkal együttműködve - többször is adott ki riasztási, gyérítési és fészekeltávoh'tási engedélyt vetési varjúra. Idén SoA VARJAKAT NEM LEHET kiirtani, ha elűzzük őket a Balaton partjáról, feltűnnek a belvárosi óvoda fáin - mondta egy természetvédő arra reagálva, hogy több siófoki olvasónk is varjúinvázióra panaszkodott. A károgó fekete madarak hangjukkal, szemetelésükkel és ürülékükkel is zavarják a magasra nőtt fák környezetében élőket, különösen nagy számban tűntek föl az elmúlt hónapokban a város Balaton-közeli utcáiban A VARJÚ NEM BOLOND, ezt is természetvédőktől hallottuk, sőt, az egyik legoko- vagy engedélyt kérve a fész- sabb madár. Az „Ősbűnt" kék eltávolítására, semmiott követte el ellenük az em- lyen eredményt nem értek bér - íg}' a szakemberek -, el, hiszen a madarak új hog}> amikor még nem volt helyre költöztek az adott levédett, irtotta a vetési var- {épülésén belül, egy év etteljút, pedig akkor még zöm- te után pedig a régi helyeik- mel a lakott területeken ki- re is visszatértek. Aligha- vül fészkeltek. Behúzódtak nem - tették hozzá - meg azonban a városokba biz- kell tanulnunk együtt élni tonságot keresve, ahol rá- velük, hiszen „sikerült áradásul élelmet is találtak banizálnunk őket”, ma már az elhagyott, eldobált sze- vissza se nagyon lehetne métben. A természetvédők szoktatni a varjukat a ter- szerint azok az önkormány- mészethez; a városokban, zatok, melyek nagy fendü- falvakban nőnek fel, az ad lettel felléptek a varjak el- nekik biztonságot, ott talállen a fák visszavágásával, rutk táplálékot. f. i. mogy megyéből csak Berzence külterületéről érkezett üyen kérelem. - Segesdről utoljára két éve jelezték a problémát, akkor sokadik alkalommal részleteztük a megoldási lehetőségeket - tájékoztatott az igazgatóság. Megoldás lehet a madárijesztő, ostor, petárda, kereplő, karbid ágyú, madárriasztó lézer használata, és a mag korai vetése 5-6 centi mélységbe, megfelelő talajtakarással, valamint a vetőmag vadriasztó szerrel való csávázása. Mindezek mellett, amennyiben szükséges, a kukorica kelésékor lehet elterelő etetést alkalmazni, amikor a telep közelében napraforgót, kukorica magokat, magtörmeléket, rostalját terítenek el. Am a varjúfélék intelligensek, gyorsan tanulnak, így a rendszeres felügyelet nélküli, kiszámítható riasztási módok szinte kivétel nélkül hatástalanok, csak a kombinált, állandó őrzés mellett kivitelezett riasztás lehet hatásos. (Erre kérdezik újra és újra a gazdák, hogy miből? - a szerk.) Ugyanakkor az is kiderült: talán még most lehet tenni a károgók ellen. Avarjak ugyanis februárban jelennek meg a telep környékén, és március közepéig tatarozzák a fészkeket Ekkor nagyon érzékenyek a riasztásra, de tojásos fészekalj még nem esik áldozatul a beavatkozásnak. A kotlás március végén-április elején kezdődik. Ha üyenkor kezdjük meg a madarak riasztását, a fészekaljak szinte biztosan áldozatul esnek. Fészekeltávolítás esetén pedig nem árt tudatosítani: a megszűnő telepen élő madarak nem tűnnek el, csak áttelepülnek máshova. ■ Varga Andrea A végrehajtó sértett törvényt így nem bolt Nem termeli ki a megítélt díjat a kis üzlet Nyitva volt az Arany kapu a barcsi iskolában Árverésen ingatlant venni kockázatos, jól tudják ezt ma már a pusztaszemesi Bónáék, akik két évig abban a hitben üzemeltették a bálványosi presszót és boltot, hogy nemcsak a tulajdonuk, hanem még tehermentes is - hitelt se kaptak volna másként. S a bíróságnak azt a mondatát is alaposan megjegyezték, hogy bár az árverés során a végrehajtó jogszabálysértően járt el, felelősségre mégsem vonható ezért.- Hatalmas adósságok miatt évek óta árverés alatt állt a bálványosi bolt, amikor egy 2008-as árverésen megszereztük - eleveníti fel a történteket Bónáné Sovák Katalin. - Két haszonélvezeti jog terhelte, az egyiket nekünk kellett kifizetni, de a másik, az adóstárs haszonélvezeti joga is lekerült az eljárás során az ingatlan tulajdoni lapjáról, másként aligha vehettünk volna fel hitelt a felújítására. Alapos tatarozásra szorult, kinőtt a bodzafa is az épületben. A nevünkre került az üzlet, rá is költöttünk jó pár milliót (édesanyámmal közös pusztaszemesi házunkat is megterheltük a bankkölcsön érdekében), kinyitottuk a korábban bezárt boltot, s 2010- ben egyszer csak visszakerült a korábbi adóstárs haszonélvezeti joga az épületre. Egy Apeh-levélből tudtuk ezt meg Bónáné Sovák Katalin és a papírok. Nem tudja, hol hibáztak... és utóbb kiderítettük: a fejünk felett zajlott a per, bennünket nem is értesítettek róla, hogy az adóstárs beperelte a végrehajtót és kérte a holtig tartó haszonélvezeti, valamint a tulajdoni jogának a visszaállítását. Első fokon elutasították, a másodfok azonban a haszonélvezeti jogát visszaállította, a tulajdonjogát nem. A bíróság szerint 715 ezer forintot kellene neki megfizetnünk visszamenőleg, valamint havi 65 ezer forint használati díjat. Bónáné mutatja a papírokat, hogy a jogerős ítéletben az áll: a végrehajtó jogszabálysértően járt el, „önmagában az a tény, hogy az ingatlan árverésére a haszonélvezeti jogtól mentesen került sor, jogszabálysértő.” Az is a bírósági indoklásban áll, hogy „a végrehajtást kérő Bt. idő közben megszűnt”, de „ezt a végrehajtónak nem kellett tudnia.”- A végrehajtó jogszabályt sért, mégse felelős; ha ő nem, akkor ki? - kérdi a panaszos. - Az ostor rajtunk csattan, mert nem elég, hogy fizetnünk kéne (ugyan miből, hiszen a kis forgalmú üzlet ezt nem termeü ki), a haszonélvezeti jog birtokosa felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, amiben már négymillió forintot követel tőlünk visz- szamenőleg, továbbá havi 150 ezer. forintot. Már értesített bennünket az ügyvédje, hogy amennyiben nem fizetünk, elindítja ellenünk a végrehajtási eljárást. Igaz, hogy mi laikusok vagyunk, ezért is vittünk magunkkal ügyvédet a 2008-as árverésre, aki amikor 2010-ben segítséget kértünk tőle, ezt már nem vállalta. Most van egy másik, nem Somogy megyei ügyvédünk, ellenkérelmet is benyújtott, de el vagyunk keseredve: évek munkája, sokmillió forintunk áll az üzletben, közben ketyeg a kemény svájci frankos hitel. Azt szeretnénk, ha megmondaná valaki: mi hol hibáztunk? ■ Fónai Imre Névadójáról emlékezett a barcsi Arany János Általános Iskola, ahol bábszínház, kézműves foglalkozás, zenés irodalmi óra, vetélkedők várták a gyerekeket. A legkisebbek ezúttal is átsétáltak az Arany-kapu alatt, mellyel hivatalosan is Arany-diákká váltak. Az ünnepségen Aranydíjjal jutalmazták az iskola egyik pedagógusát. Az elismerést István Józsefné vehette át a tantestület titkos szavazása után, aki 1982 óta tanít az iskolában, a tanítói képesítés mellé matematika tanári diplomát szerzett. Elmondta: munkájában a gyermekek szeretete és a türelem a leghangsúlyosabb. Nevéhez fűződik a kompetencia alapú matematika oktatás gyakorlati bevezetése. ■ Jeki G. PROMÓCIÓ Rugalmas HR válaszok a gazdasági kihívásokra A gazdasági kihívásokkal szemben a vállalatok legnagyobb fegyvere a rugalmasság lehet, különösen a nagy költséggel járó HR területen. A legoptimálisabb HR megoldások kiválasztásához azonban nem csupán szolgáltatóra, szakmai partnerre van szükség. Az országosan 18 irodával működő Humánia HRS Group Zrt ezt az igényt ismerte fel. Tóth Gábor, a kaposvári iroda képviseletvézetője így nyilatkozik erről: „Hosszú távú együttműködések kialakítására törekszünk, ezért vállalatra és célokra szabott HR megoldásokat kínálunk, hiszen a diákmunkától a munkaerő-kölcsönzésig számos lehetőséggel rendelkezünk, de nem mindig ugyanaz a recept, jól kell mérni a hozzávalókat Akkor vagyunk elégedettek, ha hosszú távon sikeres az együttműködés. A visszajelzések alapján jó úton haladunk, 2011-ben 95 százaléknál több partnerünk ajánlaná a velünk való együttműködést” Tóth Gábor: hosszú távú együttműködés a cél HUMÁNIA II RS GROUP ZRT. Urbanizált madarak: természetvédők szerint öngól minden akció ellenük
