Somogyi Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 53-76. szám)
2012-03-19 / 66. szám
6 2012. MÁRCIUS 19., HÉTFŐ GAZDASÁG rniíiimm Újabb drágulás lehet a benzinkutaknál a héten ismét emelkedhet az üzemanyagok ára - írja a portfolio.hu. A portál elemzői szerint a drágulást a finomított termékek árai indokolhatják. Az utóbbi napok folyamatait látva annak van legnagyobb valószínűsége, hogy a benzin és a gázolaj esetében is 2-3 forinttal nő majd az ár szerdán - vélik. ■ VG Egy tag voksolt a kamatcsökkentésre az mnb monetáris tanácsának egyetlen tagja, a jelenlegi Országgyűlés által delegált négy tag egyike, Cinkotai János szavazott a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentésére a testület február 28-i ülésén - derül ki az ülés jegyzőkönyvéből. A monetáris tanács további hat tagja, köztük a jegybank elnöke és két alelnöke a kamat 7 százalékon tartására voksolt. Brüsszel vizsgálja a plázastoptörvényt AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG vizsgálja a magyar plázastoptörvényt Azt tanulmányozza, hogy a jogszabály megfelel-e a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságáról szóló EU-irányelveknek. A fix árfolyamról dönt ma a parlament a húszmillió forint alatti devizakölcsönökhöz lehet majd igényelni az árfolyamgátat, ha az Országgyűlés hétfőn változatlan formában fogadja el az erről szóló törvénymódosító javaslatot. A képviselők a parlament e heti kétnapos ülésén szavazhatnak a lakossági devizaeladósodás okait feltáró albizottság jelentéséről is, amely a 2002-10 közötti kormányok és a független intézmények, a bankrendszer és a hitelfelvevők felelősségét állapítja meg. @ IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wap- portálján. http://wap.t-zones.hu Retorzió az adósokkal szemben egészségügy Csak ha előre fizetnek, akkor kapnak gyógyszert a kórházak Az idén a kórházak 50, de akár 90 százalékát is érintheti a gyógyszerszállítások korlátozása. Növelni kell a patikák jövedelmezőségét. Ha előre fizetnek, vagy ha életmentő készítményre van szükségük - csak ebben a két esetben szállít ezentúl a legnagyobb hazai gyógyszer-nagykereskedő, a Hungaropharma azokba a kórházakba, amelyek nem rendezik adósságaikat. A cég vezér- igazgatója, Feller Antal arról is beszélt a Világgazdaságnak, hogy a patikák jövedelmezőségét nem lehet a nagykereskedők kárára növelni. Haiman Éva Felülvizsgálja együttműködését a kórházakkal a legnagyobb kórházi gyógyszerbeszállító, a Hungaropharma - közölte lapunkkal a cég vezérigazgatója. Feller Antal elmondta: a döntést azért kellett meghozniuk, mert kórházi kinnlevőségeik annak ellenére nem csökkentek lényegesen, hogy az egészségügyi intézmények éppen adósságaik rendezésére kaptak a mült év végén 27,5 milliárd forintot. A pénznek azonban még március közepéig is csak egy csekély része jelent meg a beszállítók számláin. „Nagyon távol vagyunk attól, hogy összes tartozásukat rendezzék a kórházak” - jelentette ki Feller Antal. Sőt, a vészforgatókönyvek szerint a mintegy 10 milliárdos, csak a gyógyszernagykereskedők felé fennálló adósság akár még emelkedhet is, ha a kórházátszervezések nyomán a ma még fizetőképes intézmények helyzete megváltozik. Mindeközben az üzemanyagár emelkedése miatt növekednek a nagykereskedők szállítási költségei, a gyógyszergyárakat érintő megszorítások hozzájuk is begyűrűznek, a Széli Kálmán-terv közvetlen hatásaként - elsősorban a gyógyszerárak csökkentése és a támogatásátsorolások miatti forgalom-visszaesés következtében - jelentősen csökken a fedezetük, jövedelmezőségük. Mindezek miatt egyre nehezebben tudják finanszírozni a kórházi kinnlévőségeiket. „Komoly erkölcsi dilemma elé kerültünk ebben a helyzetben: korlátozzuk-e a gyógyszerszállítást, vagy megkockáztatjuk kinnlevőségeink további, immár kezelhetetlen szintre növekedését. Hosszú évekig türelmesek voltunk', az adósságok ellenére finanszíroztuk az egészségügyet, de most kénytelenek vagyunk a korlátozás mellett dönteni” - mondta Feller Antal. A vezérigazgató közölte: ez azt jelenti, hogy csak életmentő készítményeket visznek ki azoknak a kórházaknak, amelyek nem rendezik tartozásaikat, illetve csak akkor szállítanak nekik, ha előre fizetnek. Az intézkedés, amelyet néhány kórháznál már tavaly bevezettek, az idén az intézmények 50, de akár 90 százalékát is érintheti. A teljes képhez hozzátartozik még, hogy a korábbi tőkeinjekciók határ is csak 1,5-2 hónapig tartott. Így még ha hozzá is jutnának pénzükhöz a beszállítók, egyelőre akkor sem beszélhetnénk hosszú távú megoldásról - magyarázta a vezérigazgató. A gyógyszer-nagykereskedők jövőképét azok a hírek is beárnyékolják, amelyek szerint már tavaly felvetődött, hogy a patikák javára átrendezik a nagy- és kiskereskedelmi árrés mértékét. A helyzet jelenleg a következő: míg a gyógyszerek átlagos nagykereskedelmi árrése 6 százalék, a kiskereskedelmi 14. Az ötezer forintnál drágább orvosságok esetében a patikai árrés már csak 850 forint, még az egymillió forintos készítményeknél is, miközben a nagykereskedelmi árrés ezeknél 5 százalék. Annak érdekében, hogy a drága készítményeknél magasabb árréssel dolgozhassanak a gyógyszertárak, a nagykereskedelmi árrést csökkentenék úgy, hogy annak nyomán a jelenlegi évi 30 milliárd forintnyi nagykereskedelmi árrés mintegy 10 százalékát átcsoportosítanák a patikákhoz. A Hungaropharma vezérigazgatója azt mondta, ha az átcsoportosítással tovább csökkentik árrésbevételeiket, a gyógyszernagykereskedők kénytelenek lesznek jelentősen lefaragni vagy akár teljes egészében megszüntetni a patikáknak adott kedvezményekeL Becslésük szerint, a Széli Kálmán-terv hatására 2012-es árréstömegük már e nélkül is mintegy 3 milliárd forinttal csökken. Az éves szinten átadott engedmény 10 milliárd forintra rúg, ez meghaladja a gyógyszer-kiskereskedelmi szektor 2010-es éves eredményét, amely 7,5 milliárd volt. Mert ugyan a 6 százalékos árrésből még lehet engedményeket nyújtani, de ennél kevesebből már csak a működtetést lehet finanszírozni. Mégpedig valószínűleg csak a szolgáltatás színvonalának csökkéntése árán: a patikák és rajtuk keresztül a betegek is később jutnának gyógyszerhez, mert a nagykereskedők nem tudnák vállalni a napi többszöri kiszállítást. Az árrés újraelosztása helyett Feller Antal szerint külső forrást kell behozni a rendszerbe, például a támogatási rendszer átalakításából származó megtakarítás egy részét lehetne a kiskereskedelmi árrés növelésére fordítani. A vezérigazgató maximálisan egyetért azzal, hogy növelni kell a gyógyszertárak jövedelmezőséget, de nem a másik fél kárára. Az alacsonyabb árat sem tudják kifizetni becsült adatok szerint a kórházak havonta átlagosan 5-6 milliárd forint értékű gyógyszert vásárolnak. Valójában azonban ennek alig több mint 60 százalékát kell kifizetniük: engedmény, rabatt és adomány formájában a kórházakban felhasznált orvosságok értékének majdnem 40 százalékát ténylegesen a gyógyszercégek finanszírozták 2011-ben. Az intézmények azonban e jelentős mértékben csökkentett összeget sem képesek kigazdálkodni számítások szerint a nagykereskedők mintegy nyolc-tíz milliárd forintos lejárt kórházi kinnlevősége az intézmények mintegy háromhavi gyógyszerforgalmának felel meg, míg a teljes kinnlevőségeién a 4,5-5 havi forgalmat is. Hasznot húznak az európai uniós kohéziós alapból támogatások Az uniós fejlesztési forrásokból megvalósuló beruházásokból a nyugat-európai cégek is profitálnak A nyugat-európai EU-tagállamok cégei jelentősen profitálnak a kelet-közép-európai tagországoknak nyújtott uniós fejlesztési támogatásokból - áll abban a tanulmányban, ami a lengyel Regionális Fejlesztési Minisztérium megbízásából készük. Konkrétan azt vizsgálták, hogy a visegrádi országoknak (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) juttatott kohéziós és strukturális támogatásokból megvalósuló beruházásokból milyen mértékben részesednek a nyugat-európai kivitelező cégek. Leginkább a német vállalatok profitálnak a felzárkóztatási támogatásokból. A legnagyobb európai gazdaság által a fejlesztési alapok büdzséjébe befizetett minden egyes euró 1,25 euróval növeli a német cégek exportjának értékét. A második legnagyobb EU-gazdaság, Franciaország esetében egy euró befizetése után viszont csak 20 eurócenttel nő a francia cégek kivitelének értéke. Mindenesetre az elemzésből kiderül, hogy a 2004-2009 között a visegrádi országokban a kohéziós és strukturális alapokból megvalósult beruházások keltette megrendelések a francia építőipari export öt százalékát tették ki. A lengyel szakminiszter szerint az elemzés megállapításai hozzájárulhatnak a nyugati és a keleti EU-tagállamok között dúló vita rendezéséhez, amely az uniós kohéziós és strukturális támogatások jövőjéről szól. Az uniós költségvetés nettó befizető nyugati tagállamai ugyanis a 2014-től induló hétéves költség- vetési periódusban csökkentenék a kelet-európai országok felzárkóztatását célzó támogatásokat. MAGYARORSZÁG A Kohéziós Alapból finanszírozott magyar- országi infrastrukturális nagy- beruházásoknál számos megbízást nyertek el a nyugat-európai cégek, azonban mellettük hazai vállatok is szerepet kapnak. Utóbbira példa a Közgép Zrt. építőipari cég, amely az osztrák Strabag csoporthoz tartozó Szentesi Vasútépítő Kft.-vel és a szintén osztrák érdekeltségű Swietelsky Vasúttechnika KfL-vel közösen alkotott konzorciumaival három vasútfejleszté- si nagyprojektben érdekelt. Ezek egyike a záhonyi széles nyomtávú vasúti alaphálózat korszerűsítésének második üteme, amit a három cégből álló konzorcium 14,5 milliárd forint értékű ajánlattal nyert el. A trió által megszerzett másik két vasúti beruházás pedig a Szajol-Püspökladány és a Tár- nok-Székesfehérvár közötti szakasz felújítása. Előbbi beruházást (két külön projektre lebontva) mintegy 100 milliárdért vállalta el a konzorcium, míg az utóbbi, 55 milliárdos beruházásnál a három cég a Kelet-Út Kft.-vel egészül ki. A Szajol-Püspökladány szakasz felújításának tervét nem hagyta jóvá még az Európai Bizottság, így ezt elvileg még érintheti a mintegy 140 milliárdos kohéziós forrás esetleges zárolása. A Közgép autópálya-beruházásban is részt vesz. A cég a Strabag, illetve a Kelet-Út mellett a francia érdekeltségű Colas Hungária Zrt-vel alkotja a C-S-K- K 2009 konzorciumot, amely az M3-as autópálya Nyíregyháza és a 49-es számú főút közötti közel 35 kilométer hosszú szakaszát építi 32 milliárd forintért. ■ Tar Gábor Mennyit is veszítenénk? A Brüsszel által megadott június 22-i határidőig 140 milliárd forintot kell megtakarítania a magyar költség- vetésnek, ha meg akarjuk kapni az EU jövő évi kohéziós támogatását (a futó beruházásokat a büntetés nem érintené.) Ha ez nem sikerülne, akkor körülbelül ugyanekkora fejlesztési forrástól esünk el. < »
