Somogyi Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 53-76. szám)

2012-03-14 / 63. szám

EGY PERCBEN Kohéziós pénzek befagyasztva Megszületett a kohéziós pénzeket részle­gesen befagyasztó európai uniós pénz­ügyminiszteri döntés kedden, de haladé­kot is kapott Magyarország. ►8. oldal IDŐJÁRÁS * Melegedő, változóan napos­felhős, de csapa­dékmentes Idő lesz. A hőmérséklet reggel 4, délután 13 fokig emelke­dik. ►13. OLDAL Népszerű a SZÉP kártya Már meghaladta a háromszázezret a kibocsátott Szé­chenyi Pihenő Kártyák száma, népszerűsége nő. ► 7. OLDAL Drágulás: 5,9 százalék Februárban a fogyasztói árak 5,9 száza­lékkal voltak magasabbak, mint egy éve. Januárhoz képest is jelentős mér­tékben nőttek az árak. ►6. oldal Velencei karnevál A velencei karne­vál hangulata egészen különle­ges. Turisták mil­liót repíti vissza a középkori Itáliá­ba. M. OLDAL JJoYELETnii SZERKESZTŐ: » 80/9689-444 TERJESZTÉS: » 20/428-9268 HIRDETÉS: » 82/528-113 E-MAIL: sonline@sonline.hu PILLANATFELVÉTEL VEGYE ÉSZRE! Vegye észre, hogy az anyag nem vész el, csak átalakul! Hétfőn délután a marcali rendőrök Csömenden fülelték le azokat a tolvajokat, akik a pulykate­lep kisméretű falazótégláit próbálták stikában megszerezni. Kétszázat már be is pakoltak autójukba, amikor a rend éber őrei váratlan kérdéseket tet­tek fel a falszerzési engedély után ér­deklődve. Azt nem, de ötszáz másik, költöztetésre előkészített téglát még meglelhettek a munkálatok nyomán. A kényelmetlen szituációt a három bontó­mester a szabálysértési őrizet előtt azért megmagyarázta. A pulykatelep tégláiból egyikük udvarában tyúkól ké­szült volna. Az építkezésre remélhe­tőleg azért lett volna ily égető szükség, mert a saját nevelésű csirkék borzasztó hirtelen megkorosodtak...(szt) Sajtó nélkül nincs szabadság! Bár egyre többen hasonlítják ahhoz, ma nincs új Rákosi-korszak Magyarországon. Még nincs zsar­nokság. De a sajtószabadság ügye nem áll jól. Csorbul. Pedig nem véletlenül követelték az 1848-as ifjak, Petőfiék 12 pontjuk közül az elsőben a sajtó szabadságát. Nagyon fontos lenne, hogy az állampolgárok, az adó­fizető emberek megtudhassák: mi és miért történik az országban. De - s ez többé-kevésbé mindig így volt - a hatalom birtokosai nagyon nem örülnek a kérdéseknek. Nem, vagy csak lassan válaszolnak, szakemberek nyilatkozatai helyett sajtószóvivők szűrik a híreket, s önreklámmal felérő közlemények­kel akarnak tájékoztatni. Emiatt fordulhat elő, hogy nemzetközi mérések szerint is rosszabbodik a véle­ményszabadság Magyarországon. Persze, nem a szá­mok, a grafikonok az igazán fontosak, hanem hogy miképpen érezzük magunkat a bőrünkben. Az egy­re növekvő többség bizony nem jól. Pedig az embe­reknek - így a Somogyi Hírlap újságíróinak - nem érdekük, hogy az ország gazdasága ne növekedjen, s rossz legyen a hangulat, inkább drukkolnak, hiszen ők is itt élnek, itt kapnak fizetést, itt vásárolnak. A mindenkori hatalomnak az a szándéka elfogadha­tó, hogy saját gondolkodása, céljai szerint alakítsa a törvényeket, s ezzel terelgesse az embereket a min­dennapok, közte a munka világában. Az viszont el­fogadhatatlan, hogy megpróbálja meghatározni, kordába zárni, hogy miről, hogyan gondolkozzunk, beszéljünk. Most ezt is teszi. Persze érthető - de nem tolerálható - ez, hiszen a sajtó figyelmeztetheti arra a rövidebb emlékezetű állampolgárokat, hogy a politikus mit ígért, s ezek közül mit nem tartott be. A megvalósulás aránya pedig kétségbeejtően rossz. Az állami-önkormányzati pénzből fenntartott tévék­ben, rádiókban, újságokban és internetes felülete­ken a kormányzat vég nélkül ismételgeti üzeneteit, kontroll nélkül. Ez a média együtt mozog a politiku­sokkal, akik esetleges rossz döntéseik korrekciója helyett másokra mutogatnak, s a nyomás egyre na­gyobb, ahogyan a gazdaság állapota és az emberek megélhetése romlik. Az ott dolgozó újságírók közül ki jobban, ki rosszabbul viseli sorsát, s minden bi­zonnyal a családja megélhetése jár a fejében, ami­kor önkorlátozást gyakorol, s elfelejt kérdezni. A magánpénzből működő országos politikai napilapok már csődbe juthattak volna, ha nem segíti őket pénzzel, hirdetésekkel és belterjes információkkal valamely párt; mind a négyet olvasni kellene, hogy talán kibogozhassuk a lényeget, az igazságot, ami egy átlagember számára teljesen reménytelen. S úgy tűnik, még a sikerek kommunikálásánál is fontosabb a rendszerbe belesimuló médiák támoga­tása; így fordulhat elő, hogy alig olvasott, alacsony presztízsű helyi lapocskában adnak fól közpénzen hirdetést az Európai Unió által finanszírozott fej­lesztésekről, nem pedig ott, ahol lényegesen na­gyobb közönséghez jutna el. Vége lesz majd ennek egyszer, de addig is gátolja a piac ár-érték alapján történő, normális működését. A sajtószabadság elsősorban nem az újságírókról és a lapról, tévéről szól. A sajtószabadság szelep, amely lehetővé teszi, hogy ne csak négyévente, a vá­lasztásokkor tudjuk megbeszélni közös dolgainkat. A szabad sajtó kulcsszerepet játszhat a demokráciák fenntartásában; tükröt tart, szembesít. Mindig is az volt, az lett volna a dolga, hogy kérdezzen a közpén­zeket elköltő hatalomtól, s emiatt nem szabadna megharagudni rá most sem. A szabad sajtó egy nor­málisan működő hatalom számára nem ellenség. De vajon miként vélekedhet ezen egyetemes értékről és emberi jogról az a középiskolás diák, akit újságírónk a minap arról próbált megkérdezni: mit gondol az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról, de válaszolni nem tudott, mert nem érkezett meg erre a megyei kormányhivatalból az engedély? Mi lett vol­na ebben a nyüatkozatban elfogadhatatlan, veszé­lyesnek gondolható, amiről üyen magas szinten kell dönteni? - ez teljesen érthetetlen. Hasznosabb volna nagy levegőt venni, és tényleg szóba állni az embe­rekkel. A sajtón keresztül, aminek ezt segíteni a dol­ga. Az ellenvélemény nem csak rombolhat, tanulsá­gos lehet, gerjesztheti az átgondolást, a közmegelé­gedésre inkább számot tartó építkezést. A Somogyi Hírlap kiadója erős gazdasági alapokon áll, emiatt is független. Vagdalkozás nélkül, felada­tunkat nagyon komolyan véve, szándékunk szerint korrektül tesszük a dolgunkat. Biztosak vagyunk abban, hogy olvasóink nemcsak arra kíváncsiak, hogy mi történt a szomszédjukban, hanem arra is, hogy mit és miért éppen úgy döntenek a fejük fölött (az ő adójukból), ezért is megértik, elfogadják törek­vésünket, s örülnek neki. Számunkra ez az igazán fontos, ezt kell szem előtt tartanunk. Ezért kérdezni fogunk holnap is. czene attila FELELŐS SZERKESZTŐ Társasházak: nehéz a közös képviselők élete Kis könyvtárak a nagyvilágban e-magyarország A tékák feladata az e-közszolgáltatásban Termelésre készül Szennán az Ardagh Már nem csak a megválasztott közös’képviselők, s a lakóközös­ségek, de a szakma, a Társashá­zak és Társasházkezelők Orszá­gos Egyesülete is úgy véli: a kö­zös képviselői munka manap­ság egyre kevésbé végezhető csupán a józan paraszti észre hagyatkozva, egy számológép­pel otthon. A társasházak tör­vényes és energiahatékony mű­ködtetése ugyanis a jogi szabá­lyozás csaknem maradéktalan ismeretét feltételezi. Ezért is szervezett az egyesület a Tár­sasházi Háztartás szaklap gár­dájával karöltve Kaposváron immár harmadszor konferenci­át, ahol tucatnyi új törvénnyel ismerkedhettek az érdeklődők, amelyek alakítják a működésü­ket Bék Ágnes egyesületi elnök személyre szabott jogi tanács­adáson túl pedig azokra a válto­zásokra is rámutatott, amelye­ket érdemes közgyűlésen meg­vitatni. ►$. OLDAL Egy évi kihaltság után kedden ismét munkások töltötték meg a Szenna-Pack telephelyét. A csődvédelmi eljárást követően első gyűlését tartotta az új tulaj­donos, az Ardagh képviselete. Ezzel egy magyar családi vál­lalkozás negyedszázados törté­nete ért véget Bierer János ügy­vezető-tulajdonos megmentette a felszámolástól a társaságot, de a csődvédelem csak egy világ­cég, az Exal/Boxal 4,3 milliárd forintos ajánlata révén lehetett sikeres. Megkapták az eszköze­it, kifizették az adósságait. A Boxal elmúlt napokban Szennára érkezett menedzserei elkezdték a termelés feltételei­nek a megteremtését. Ösz- szeírták a készleteket, tárgyal­nak az adóhatósággal és a köz- műszolgáltatókkál a tartozások kifizetéséről, az áram- és gáz­szolgáltatás visszaállításáról, fel­vették a kapcsolatot a kaposvári beszállítókkal is. ^2. OLDAL Somogyi Hírlap Et 2012. MÁRCIUS 14., SZERDA XXIII. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM tw KÖZÉLETI NAPILAP JHfc 'm/ keresse fl SONUNE.hu oldalon: JELLASICSOT FÉKEZTE AZ ŐRULOSIFESZTUNG k \ BUNEVflCZ KRISZTINA AZ E HETI SONIANY, ■ ui C7CD MÁDPIIIC 1UNIÍ M SZAVAZZON A SZEPSEGEKRE! ►SONLINE.HU •* 1*11 vLLI lYIHItvIUv 13 Etilt 14-5. OLDAL JmM.K Egy ezerkétszáz lelkes kistele­pülésen működik Somogy te­rületi e-Magyarország Pontja. A balatonberényi művelődési ház, egyben könyvtár vezető­je fogja össze a megyében mű­ködő 197 e-Magyarország Pont működését, ahogyan te­szi ezt az ország többi 18 me­gyéjében a területi vezető. Barjákné Martin Judit igyek­szik az 1200 balatonberényi életritmusához igazítani egy­személyes Intézménye műkö­dését, például este kilencig, tí­zig tart nyitva. Teszi ezt azért, hogy az általa működtetett e- Magyarország Pont betöltse szerepét: a lehető legkeveseb­bet kelljen utazniuk a heré­nyieknek, hogy ügyes-bajos dolgaikat intézhessék. Évente hét-nyolcezer fős forgalmat bonyolít le intézményében, egyedül. Kedden ő volt a me­gyei könyvtár szakmai napjá­nak vendége. M. oldal A kaposvári könyvtár vonzóvá teszi a gyerekek számára az olvasást

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents