Somogyi Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 53-76. szám)
2012-03-13 / 62. szám
14 KÖRKÉP 2012. MÁRCIUS 13., KEDD Somogy tudománytörténetének lapjai egyetem Még a hallgatóknak is tetszik, hogy a saját campusuk történetével is megismerkednek Rosta István: jobb a helyezésünk a tudományban, mint a gazdaságban Háromszázötven publikációja jelent meg Rosta István professzor tanít a Kaposvári Egyetemen, kutat és könyveket ír. Egyszerre többet. Köztük egyet Somogy tudománytörténetéről. F. Szarka Ágnes * •- Ipartörténeti vagy tudomány- történeti könyvet ír? ■ - Inkább tudománytörténetit, de akár tekinthetjük kisebb részben ipartörténetnek meg technikatörténetnek is. Az emlékhelyeket próbálom összegyűjteni, amelyek Kaposváron, vagy szélesebben értelmezve So- , mogyban vannak.- Ezek szerint voltak, csak nem nagyon tudunk róluk.- Évekkel ezelőtt néhány emléktáblát avattunk: az akadémikus Császár Elemérnek a TIT épületében és Gigében. A Dózsa György utcában van Kajtár Márton vegyészprofesszornak az emléktáblája, a Bajcsy-Zsilinsz- ky utcában - ugyan nem természettudomány, de a tudomány- történet fogalmába beletartozhat- Nyíri Tamás teológusnak. A cukorgyárban a cukorgyári vegyészmérnököknek. Szerencsére van néhány emléktábla és emlékhely Kaposváron és Somogybán is. Az igaz, Kaposváron nincs annyi tudománytörténeti emlékhely, mint a klasszikus egyetemi városokban, Szegeden, Debrecenben, Pécsen.- Az egyetem vonzza a tudományt, a tudósokat?- Ha Kaposváron száz éve letelepítettek volna egy egyetemet, akkor valószínű, hogy itt is több tudománytörténeti emlékhely lenne. 1920 után majdnem egyetemi város lett Kaposvár. Amikor a pozsonyi egyetem - Trianon után - a határokon kívül rekedt, Klebelsbergnek köszönhetően megpróbálták az új határok közé menekíteni. Ideiglenesen Budapesten helyezték el és keresték a végleges helyet. Az biztosnak látszott, hogy Dél-Dunán• túlra kerül, szóba jött Kaposvár, de Pécs lett a befutó. 1922-től Pécsen lett az egyetem, ami most Pécsi Tudományegyetemként működik.- Miért tudunk ezekről a tudósokról ilyen keveset?- Azok a tudósok, akikről keveset tudunk, rendszerint természettudósok. Ezen én is sokat gondolkodtam, hogy a közvélemény miért tud keveset róluk. Talán, mert a természettudomány nem áll annyira közel a köznapi gondolkodáshoz, mint a társadalom-, vagy a bölcsészettudomány. Egy irodalomtörténész, mint tudós, a köznapi gondolkodáshoz közelebb áll, mint egy fizikus. Egy fizikus munkásságát nehezebb megérteni.- Az emberek többsége a matematikát és a fizikát szeretné messziről elkerülni.- Ez lehet az oka, hogy egy kicsit az ismertségük is kisebb, mint mondjuk egy híres irodalomtörténésznek. Azt könnyebb megérteni, mint a fizikának, a kémiának nagyon feszes, szabályokhoz kötött gondolkodását.- Miért nem az ismertebbet, a népszerűbbet választotta?- Annak idején a Budapesti Műszaki Egyetemen végeztem, utána lettem történész. A Budapesti Műszaki Egyetemen nagyon alapos képzést kaptunk matematikából, fizikából, kémiából, természettudományból. A történelem viszont mindig érdekelt. Amikor a kandidátusi fokozatot történelemből szereztem, akkor kézenfekvő volt, hogy ezt társítsam. így kezdtem el jobbára fizikatörténettel, tudomány- történettel, kémiatörténettel, meg technikai kultúratörténettel foglalkozni.- Még a röntgengép valamelyik alkatrészét is somogyi ember gyártotta.- Úgy hívták, hogy Kiss Károly. Ugyan nem kaposvári, Balatonlellén volt villája. Tehát kötődött Somogyhoz, de amúgy budapesti ember volt. A műegyetem üvegtechnikai részének volt a vezetője, és a század elején kezdett röntgencsöveket készíteni. Ezek olyan sikeres konstrukciók voltak, hogy maga Röntgen ajánlotta megvásárlásra. A minőségük majdhogynem vetekedett az eredetivel. A sírja is Balatonlellén van, és emléktábla őrzi a városban a nevét. Tehát somogyinak tekinthető.- Akadt még ilyen tudósunk?- Ha nem is tudós, de jeles személyisége a tudománytörténetnek, nagy mecénása a tudománynak Klebelsberg Kunó, akinek több szobra is található Somogybán. Tudománypolitikával foglalkozott abban a kilenc évben, amíg 1922 és 31 között kultuszminiszter volt. Az ő személye és törekvései nagyon sokat jelentettek a magyar tudó- | mányos életnek. Döntő szerepe | volt abban, hogy Szent-Györgyi s Albert Angliából hazatelepült Magyarországra, és Szegeden lett a biokémia professzora. Olyannyira szerepe volt ebben Klebelsbergnek, hogy Szent- Györgyi úgy hívta Klebels- berget, hogy a „gazdám”. Becézni is szokta, Klebinek. Egész életében hálás volt azért, hogy Klebelsberg hazahívta őt. így egy Magyarországon tartózkodó, magyar állampolgár lehetett az 1937. évi orvosi Nobel-díj nyertese. így, ha Klebelsberg közvetlenül nem is volt tudós, de a tudománytörténetnek jelentős személyisége. Marcaliban van szobra és itt Kaposváron is. Eötvös Loránd, a legnagyobb magyar fizikus sokszor megfordult Iharosberényben. A testvére ide jött férjhez Inkey báróhoz. Az édesanyjukat, Eötvös Józsefnét itt temették el.- jelenleg vannak olyan tudósaink, akik Nobel-díj-váromá- nyosak lehetnek?- Többen is vannak, akikről elképzelhető. Vagy közelébe jutnak a Nobel-díjnak vagy akár a Nobel-díj nyerteseivé is válhatnak. Nem feltétlenül somogyi és kaposvári illetőségűekre gondolok, hanem például a kiváló fizikai-kémikusra, a nyolc-tíz évvel ezelőtt meghalt Gyarmati Istvánra, akit 18 alkalommal terjesztettek fel a kémiai Nobel-díj- ra. Róla is keveset tud a közvélemény. Vannak mások is, például 2011-ben három magyar agykutató, Freund Tamás, Buzsáki György és Somogyi Péter nyerték az Agydíjat, amit úgy is emROSTA ISTVÁN 1946. október 12-én született Kaposváron. 1965-ben érettségizett Pécsett, kitűnő minősítéssel. egyetemi diplomáit (gépész- mérnöki, mérnök-tanári, energetikus szakmérnöki) a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte 1970-ben és az azt követő években. 1974-ben doktorált bölcsészettudományokból "summa cum laude" fokozattal. 1997- ben lett a történelemtudomány kandidátusa. 1998- ban mérnöki tudományokból PhD-doktorátust szerzett. 1998 ÉS 2002 KÖZÖTT SzécheA ROMÁNIAI SZILÁGY MEGYE kis településén, Kusalyban született 1880-ban Szász Béla. A kaposvári veseállomás épületén 2006 óta emléktábla őrzi nevét. Szász Béla az orvosi diplomája mellé megszerezte a jogtudományit is. A Pécsi Egyetem igazságügyi orvostan tanszékének és a párizsi Sorbonne egyetemnek is tanára volt. Számos bűncselekménynek - gyilkosságnak, testi sértésnek- volt az orvosszakértője. Az ő szakvéleményi professzori ösztöndíjas volt. 2002-ben Szent-Györgyi Albert-díjjal tüntették ki. 2004- BEN habilitált doktor lett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Vezetői megbízásokat a rendszerváltoztatás után kapott. Az 1990-es évektől volt tanszéki csoportvezető, tanszékvezető, intézetigazgató, főigazgató-helyettes és főigazgató. 2005- TŐL a Kaposvári Egyetem egyetemi tanára. A FELSŐOKTATÁSBAN 1972-től tanít, és 1975-től foglalkozik tudománytörténettel. eddig 350 publikációja jelent meg. nye alapján ítélték el vagy mentették fel a vádlottat. Talán Kaposváron a legelső fogászati röntgengép az ő tulajdonában volt. 82 éves korában Balatonmáriafürdőn hunytéi 1962-ben. SÍRJA AZONBAN NINCS. SZÓSZ Bélának nem volt családja, özvegyen élt. Halála után a debreceni krematóriumban hamvasztották el. A hamvakért azonban nem jelentkezett senki, így azokat egy közös urnasírba helyezték el. legetnek, hogy az agykutatás Nobel-díja. Természetesen nem Nobel-díj, de rangban olyan nagyon nem marad el tőle. Ez azért is jelentős, mert ezt az európai Agydíjat 2011-ben adták ki először. Gondolom, hogy bármelyikük, de leginkább Freund Tamás esélyes lehet, azért is, mert aránylag fiatal, ötven év körüli, nagyon sikeres kutató, és van még ideje is. Aztán ott van a kiváló informatikus, villamosmérnök Roska Tamás, ő a Pázmány Péter Katolikus Egyetem információs karán professzor. Ő alkotta meg az úgynevezett bionikus szemet. Kifejlesztette azt a mikroprocesszort, ami a szembe beültetve, visszaad valamennyit a látássérült embereknek a látásukból. Már 10-15 évvel ezelőtt ott tartottak, hogy teljesen vak emberek fényt és árnyékot láttak, s nekik már ez is nagy eredmény. Roska Tamás bionikus szemen kínai és amerikai, bostoni tudósokkal dolgozik együtt. Azt hiszem, hogy egyszer ő is közelébe kerülhet a Nobel-díjnak.- Magyaroknak volt szerepük a nyugat-európai részecske- gyorsító készítésében is.- Volt szerepük, de közvetlenül a nyugat-európai tudósok vitték a vezető szerepet. Ennek a gyorsítóberendezésnek óriási a költsége. A magyar költségvetés nyilván nem tudott ehhez jelentősen hozzákapcsolódni. Viszont egy műhold kering most az űrben, ami magyar találmány, a MASAT 1. Ez egy kisméretű berendezés és a világűrből gyűjt adatokat. A Budapesti Műszaki Egyetemen alkották meg magyar mérnökök, magyar tudósok. Ez is jelentős magyar alkotás.- Miért van szükségünk űrkutatásra, hozzá tudunk járulni a nemzetközi tudományos munkákhoz?- Azt hiszem, igen. Budapesten a Műszaki, és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is működik űrkutatási csoport, természetesen kis kapacitással.- Mennyire befolyásolja a pénz, hogy valakiből mennyire lesz elismert, nagy tudós?- Van befolyásoló szerepe a pénznek, de azért én döntően nem ezt tartom fontosnak, inkább az emberi hozzáállást és az egyéb ambíciókat.- De ez egy idő után már kevés, pénz is kell.- Sok élvonalbeli magyar tudósnak vannak tengerentúli kapcsolatai, ahol azért nagyobb anyagi erők vannak. Időlegesen ott kutatva, fejlődve, sok eredményre tudnak szert tenni a magyarok.- Nemzetközi viszonylatban sem kell szégyenkeznünk?- Nem. Jobb Magyarország helyezése a tudományban, mint a gazdaságban. Néhány évvel ezelőtt Magyarország az országok versenyében gazdaságilag a 30- 40 hely között volt, a tudományban a 15-20 között. Nagyon ígéretesek a középiskolás tanulóink szereplései a tanulmányi versenyeken. Magyarország az összesített eredményben az első tízben áll. Matematikában is, fizikában is, kémiában is, biológiában és természettudományokban is jók a helyezések. Egyszer, egyszer nagy nemzetek kerülnek hazánk mögé: Franciaország, Németország, Oroszország...- Félő, hogy ezek a fiatalok elvégzik az egyetemet, aztán elszippantják őket.- Reális lehetőség számukra, hogy külföldön fejthetik ki munkásságukat. Ez akkor nem baj, ha a külföldi fejlődés és tartózkodás egy-két évre szól, amíg tapasztalatokat gyűjtenek a kiváló magyar tehetségek. De utána jöjjenek vissza és itthon kamatoztassák a tudásukat, mint ahogy a kiváló polihisztor a 17. században Apáczai Csere lános, aki Erdélyből elment Nyugat-Európá- ba tanulni. Ott hírnévre tett szert, gazdag családba beházasodott, de nem maradt Nyugat- Európában, hanem azt mondta, hogy hazajön a saját népét szolgálni. Haza is jött az erdélyi szegénységbe. Tótfalusi Kis Miklós, a híres nyomdász ugyancsak a nyugati jólétet cserélte fel az itthoni szerényebb körülményekre. Azt a nemzetet illő szolgálni, amelyik nemzet az útjára bocsátotta. Én ezt így gondolom rendjén lévőnek.- Az oktatott tárgyak közül melyik áll önhöz a legközelebb?- Többféle tantárgyból is van órám, a legtöbb tudománytörténetből. Foglalkozom és tanítom az egyetemes tudománytörténetet. Az ókori folyamyölgyi kultúráktól, a híres egyiptomi matematikusoktól elindulva Galilein és Newtonon keresztül a Nobel- díj történetéig, az egyetemek történetéig, de a kutató tevékenységem inkább a magyar tudománytörténetre fókuszál. Ez áll hozzám a legközelebb és úgy veszem észre, hogy ez a hallgatók többségének tetszik is. A tudománytörténetnek része az egyetemtörténet is. Kitérhetek a magyar egyetemek, ezen belül a Kaposvári Egyetem történetére is, akármennyire rövid múltú campusról van szó. Ez az egyik kedvenc témám. Úgy gondolom, hogy egy egyetemistának a saját egyeteme történetét is ismernie kell.- Mikor készül el a könyve?- A egyetemi elfoglaltság is időbe, energiába kerül, így természetesen nem tudok a könyvön napi nyolc órát dolgozni. így még másfél-két év munka. Lehet, hogy először a kaposvári tudománytörténet fog elkészülni, és utána Somogy többi területéé. A nyári időszak az, amikor nincs egyetemi elfoglaltság, akkor szokott megiramodni a könyvírás.- Csak az írásé a szabadság?- Egy kicsit kikapcsolódás, ha István fiunk hazajön. Ő Pécsett végezte a közgazdasági egyetemet. Most lesz másoddiplomás, és végzi a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karát. Már abszolutóriumot szerez ebben az évben, lehet, hogy a diplomát is. Budapesten dolgozik, hetente, kéthetente jön haza. A nyári időszakban a Balatonon szoktunk találkozni, Lellén van a villánk, egyszerűbb, ha Budapestről addig kell jönnie. Mi meg megtesszük a 67-es úton ezt a kis utat odáig. Somogyi tudós, akinek még hamvai sincsenek
