Somogyi Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 53-76. szám)

2012-03-11 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 10. szám

V 8 GAZDASAG 2012. MÁRCIUS 11, VASARNAP vizsgálatok A Mai Zrt. nem érti, miért nem szakemberek elemezték a katasztrófa körülményeit. A cég lapunknak tiltakozott amiatt is, hogy a vádirat megállapításai kiszivárogtak VÖRÖSISZAP: ELLENTÉTES EREDMÉNYEK Nem ért egyet a Mai Zrt. a vörösiszap-tragédiával kapcsolatban megszüle­tett ügyészségi vádirattal. A kiszivárgott dokumen­tum szerint a cég az en­gedélyezettnél több vizet tárolt az átszakadt tározó­ban. Éber Sándor Teljességgel érthetetlen és mély­ségesen felháborító, hogy az ügyészi vádirat előbb kerüljön a médiához, mint 15 büntetlen elő­életű vádlotthoz - emelte ki la­punknak a Mai Zrt. vezetője. A cég sajnálatosnak tartja, hogy miután megkapták „a természet- tudományos alaptörvényeknek ellentmondó gyanúsításokat”, a vádirat kézhezvételéig többszöri kérésük ellenére sem juttatták el kérdéseiket a hatóság által fel­kért szakértőkhöz, és újabb szakértők kinevezésére irányuló kérésüket is elutasították. A Mai Zrt. meggyőződése, hogy a kéré­seik teljesülése esetén a vádirat megfogalmazása előtt tisztázni _ lehetett volna a „tévedések” so- | rozatát. 1 A sajtónak kiszivárgott vád­irat szerint a Mai Zrt. a megen­gedettnél több vizet tárolt a kolontári vörösiszap-tározóban éveken keresztül, így csak idő kérdése volt, hogy mikor követ­kezik be katasztrófa. 2010. októ­ber 4-én 1,75 millió köbméter erősen maró lúgos víz és vörösiszap árasztotta el a kör­nyéket. A gátszakadáskor a Blikkhez eljutott dokumentum szerint 4,4 méter mély vízmeny- nyiség nyomta a tározó falait, mi­közben legfeljebb 1 méter ma­gas víz boríthatta volna csupán a zagytározóban lévő veszélyes üledéket. Ez azt jelenti, hogy 535-585 ezer köbméternyi több­letvíz volt a tározóban, és az el­múlt öt év átlagvízszintje is 3,2 méter volt, ami a háromszorosa a tervező által megengedett ér­téknek. A vádirat szerint ez volt a fő oka annak, hogy bekövetke­zett a 10 halálos áldozatot, több mint kétszáz sérültet, mintegy 22 milliárd forintos anyagi kárt okozó katasztrófa. A katasztrófa időpontjában már egy éve szünetelt a zagytá­rozóban lévő víz semlegesítése, ami miatt a gát átszakadásakor a folyadék pH-értéke elérte az erő­sen lúgos 12,3-as értéket. Az erős lúg felpuhította a tározó alatti agyagot, ami végül szintén a gát leomlásához vezetett. A vád sze­rint hiába adtak le a műszerek vészjelzéseket több mint egy órá­val a tragédia előtt, senki nem tett semmit. Az ügyészség a 15 vádlottból 13-ra, köztük a cégve­zetőjére, Bakonyi Zoltánra kért fegyházbüntetést, két másik vád­lottra fogházbüntetést javasolt. A Mai Zrt. lapunkkal azt kö­zölte: a technológiai víz mennyi­ségét elsődlegesen a vörösiszap súrlódási szöge és a kiporzás mindenkori megakadályozása határozza meg. Az egységes kör­nyezethasználati engedély elő­írása az is, hogy a diffúz porfor­rások kialakulását meg kell aka­dályozni. Mellesleg most a vízzel nem borított felületek porzása je­A vizes technika betiltása után nem az iszap, hanem a vörösiszap finom pora okozott problémát az utóbbi időszakban. A Mai Zrt. azt ígéri, nyárra tudja teljes mértékben megakadályozni a por kiáramlását. lentős panaszokat okoz a kör­nyéken. A cég szerint az utólago­san elvégzett háromdimenziós analízis is azt mutatta, hogy a technológiai víz mennyisége az elméleti minimummal közel azo­nos értéket mutatott. A Mai Zrt. kiemeli, hogy 2010 középső két negyedévében - vagyis a tragédia előtti hónapok­ban - közel félmillió köbméter­rel több csurgalékvizet kellett az októberben megsérült X-es táro­zóba emelni. A cég kiemeli, hogy mint minden gazdasági társa­ság, így ők is ellenérdekeltek ab­ban, hogy minél több technológi­ai költségük vagy technológiai készletük legyen, tehát a több­letmennyiséget egészen bizto­san nem kívánták tárolni. Azt is cáfolják, hogy a tervező 1 méter vízborítást út elő, mint hangsúlyozzák, ezt nem is tehet­te volna. „A széleken javasolt - nem előírt - 1 métert a cég maxi­málisan betartotta, a kiszakadás helyén 40-60 cm volt a vízoszlop magassága” - áll nyilatkozatuk­ban. „A kiülepedett nedves vörösiszap sűrűsége és hidroszta­tikai nyomása mintegy másfél- szerese a vízének, a tározó nem érte el a tervező által engedélye­zett maximális terhelését és betöl­tési szintet” - hangoztatja a Mai Zrt. Sem túltöltés nem volt, sem pedig a víz és az iszapos víz tény­leges aránya nem gyakorolt ked­veződen hatást a tározó falára, el­lenkezőleg, javította a viszonyo­kat. A nyomozati szakaszban a nyomozóhatóság által felkért szakértő is azt mondta, hogy a gátszakadás egy kisebb terhelés­re is bekövetkezett volna, „hiszen a fundamentális nyúószilárdsá- got már kisebb terhelésnél túllép­ték a nyírófeszültségek” - közöl­te a cég. A műszerek állítólagos elő­rejelzésével kapcsolatban a Mai Zrt. azt állítja, hogy a szakértő­A vörösiszap több települést ért el nek illett volna tisztában lennie a téli és nyári időszámítás órák leolvasására gyakorolt hatásával. 11 óra és 11.45 között kevesebb vízemelés történt, mint az előtte levő órában, 11.45 és 12.00 között a szivattyúk álltak, mert annyira nem volt vízszint. „Tehát a bal­eset előtti (legvalószínűbb idő­pont 12.14) órában utólagosan is csak ellentétes következtetések­re lehetett volna jutni e szivaty- tyúadatok elemzéséből” - írja a Mai Zrt. A semlegesítéssel kapcsolat­ban a cég közli, hogy 2009-ben bevezették a vörösiszapszűrést. Az új beruházás célja a térség víz-és lúgterhelésének csökken­tése volt, annak ellenére, hogy korábban is minden határérté­ket betartottak. A cég egy most lezárult vizsgá­lata hivatkozva azt állítja, hogy „szerencsétlen bekövetkezések egymásra rakodása” okozta a Mai Zrt. X. számú vörösiszap-tároló kazetta gátfalának átszakadását, de az üzemeltetés mindig a ható­ságok és a tervezők által meg­adott keretek között volt. A cég szerint „aVörösiszap-katasztrófa valójában nagyon könnyen ter­mészeti kataszúófa is lehetett, hi­szen bizonyos tárgyi ismeretek a helykiválasztáskor, de még a kö­telezően megépítendő résfal meg­építésekor sem voltak ismertek”. Legfontosabb ismeretlen folya­mat az úgynevezett kationcsere geokémiai folyamata, amely még ma sem szerepel Magyarorszá­gon a tervezési standardokban s ez okozta az agyag elsavasodását a gáttest alól, ami a cég szerint gáttörést okozott. Megjegyzik, hogy már maga a helykiválasztás is potenciális ve­szélyforrást jelentett az akkori aj­kai timfóldgyár bővítését, kapaci­tásnövelését célzó, a hetvenes évek végén indított beruházás esetében. A tározó és a töltések már Részen voltak, és használat­ba vették őket, mire 1997-ben le­zajlott a privatizáció. Figyelmen kívül hagyták, hogy a tárolt vörösiszap 21 méterrel maga­sabbra került, mint az egy kilo­méterre lévő Kolontár. Az építke­zés a Torna-patak elöntési terüle­tében történt. A helyszín mocsa­ras talajú volt pont ott, ahol a gát végül átszakadt. A Mai Zrt. szerint az akkori ha­tóság úgy adott ki engedélyt, hogy a szabványban előút vizsgá­latokat nem teljeskörűen végez­ték el. A kivitelezés során pedig - a tervezés hiányosságaival szo­ros összefüggésben - nem ellen­őrizték megfelelően az építési technológiát, továbbá szakszerűk len volt a gátalapozás is. A parlamenti bizottság a Mait teszi felelőssé az ipari katasztrófának tartott tragédiáért az országgyűlés a héten is tár­gyalta a Kolontár melletti vönös- iszap-tározó átszakadás miatt bekövetkezett környezeti ka­tasztrófával kapcsolatos felelős­ség feltárását és a hasonló ka­tasztrófák jövőbeni megakadá­lyozását célzó vizsgálóbizottság jelentését, amelyről hamarosan szavaz a T. Ház. A grémium szerint a Mai Zrt. ajkai vörös- iszap-tározójának X. kazettájá­nál bekövetkezett ipari kataszt­rófáért döntően a cég felelős. A tragédia fő okának a társaság és a tulajdonosok szűk látókö­rű, a nyereséget előtérbe helye­ző és a biztonságos működést nem kellően biztosító vállalati stratégiáját és az ezt szolgáló gazdasági és technológiai dön­tések sorozatát nevezték meg. Sérelmezték, hogy a társaság nem minősítette veszélyes hulla­déknak a vörösiszapot. A bizott­ság szerint felelősség terheli a környezetvédelmi hatóságokat is, elsősorban a Középdunán­túli Környezetvédelmi Termé­szetvédelmi és Vízügyi Felügye­lőség vezetőit és munkatársait, akik a Mai Zrt. részére kiadott egységes környezetvédelmi en­gedély, továbbá részengedélyek és mindezek végrehajtásának ellenőrzése során nem jártak el kellő körültekintéssel Felelős­ség terheli a tervezőt és a kivite­lezőt is. Tavaly a Közép-Dunán­túli Környezetvédelmi, Termé­szetvédelmi és Vízügyi Felügye lőség összesen 135,140 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a Mai Zrt- re. A cég ez ellen fellebbezett. A cég ezzel kapcsolatban azt je gyezté meg: „sajnálatos, hogy a bizottság az egyéves munka so­rán egyetlen geotechnikához vagy gátépítéshez értő szakér­tőt sem hallgatott meg. így for­dulhatott elő, hogy a pozitív jö­vőre nézve feladatot adó követ­keztetések mellett sem sikerült teljeskörűen feltárni az igazsá­got. ” Negyvenmilliárd kármentésre több mint 38 milliárd foíjptot tesznek ki a vörösiszap-kataszt- rófával kapcsolatban felmerült védekezésnek, helyreállításnak és az újjáépítésnek március 5-ig összesített költségei; vagyis a tár­cák és szervezetek a felmerült költségeik fedezetére a kataszt­rófaelhárítási célelőirányzatból összesen ekkora összeget igé­nyeltek a központi költségvetés­ből - közölte az Országos Ka­tasztrófavédelmi Főigazgatóság. A LEGNAGYOBB TÉTELT -21,7 milliárd forintot - a külterületek mentesítését koordináló vidékfej­lesztési tárca kapta, ebből a kár- mentesítési feladatokra a Me­csekére Zrt-nek 17,3 milliárd fo­rintot utaltak át. A károsultak lakásvásárlására, kárenyhítésé­re és az új lakóparkok építésére fordított költségek 14,3 milliárd forintot tesznek ki, amelyből az új lakóparkokat építő Veszprém- BerZrt.-nek 6,4 milliárd forintot - a teljes költségét - átutalták. Nyárra kötik meg a port A rendelkezésre álló techniká­val nyárra tudja megakadályoz­ni a Mai Zrt., hogy a vörösiszap porát kihordja a szél a kolontári tározóból. Februárban kétszer is észleltek nagyobb mennyiségű szálló vörös port Lőrinte- Tósokberénd-Kolontár térségében. A MAL Zrt. ajkai te­lephelyén lévő üí-es és X-es ka­zetták felszínéről vitte a szél a port. A tározóban már nem le­het vizes technikával tárolni az ipari mellékterméket. A cég közölte, hogy a IXes tá­rozót betakarják földdel, a Xes tározó lefedésének problémájá­ra viszont még keresik a megol­dást. Korábban a hatóságok ha­tározatban kötelezték a céget, hogy tegye meg a szükséges in­tézkedéseket a kiporzás meg­akadályozására.

Next

/
Thumbnails
Contents