Somogyi Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-29 / 51. szám

2012. FEBRUÁR 29.. SZERDA KÖRKÉP 15 Berecz elvtárstól az online-adásig helyi rádiózás Helyi hangokra, információkra ma is vágynak az emberek Már 34 tonna kartondobozt gyűjtöttek a gyerekek Berecz elvtárs aláírása, az amerikaiak bejövetele, kalózok az éterben - feje­zetek a siófoki rádiózás múltjából. A jövője még ismeretlen, de már írják. Fónai Imre Megint szól a rádió - hogy ne csak múltja, hanem jelene és jö­vője is legyen a siófoki rádiózás­nak. Az emberek ma is vágynak a helyi információkra, helyi han­gokra, a rádiózásban pedig igen­is van jövő - vallják a Balaton Rá­dióba néhány hete „életet lehelő” fiatalok. Egy siófoki családi ház nappalijában van a 21. századi, azaz végtelenül leegyszerűsített, számítógép-vezérelte stúdiójuk.- Dolgoztam a megszűnt 88,2 Balaton Rádiónál, érdeklődése­met később sem adtam fel a rá­diózás iránt; amikor kiírták a pá­lyázatot a siófoki 88,7-es frek­venciára, azonnal „lecsaptunk” rá - mondja Szabó Ferenc ügyve­A mikrofonnál Szabó Ferenc. Az emberek szeretik a helyben készített műsorokat, hisz ezekből tájékozódnak zető. - Csak olyan „balatoni” rá­diók szóltak az utóbbi években, melyeknek másutt (Budapesten, Veszprémben) volt a központ­juk. A mi koncepciónk más: helyben készítjük a műsorokat helyi fiatal rádiósokkal. A keszt­helyi Helikon Rádió mára „jelen­séggé” vált; az emberek szeretik, onnan tájékozódnak. Ez lehet a követendő számunkra is.- Azt szeretnénk, ha már a nyáron mi lennénk az első szá­mú információforrás Siófokon a helyiek és a nyaralók körében - teszi hozzá Gálosi Szabolcs programigazgató, aki korábban a Rádió 1-nél is dolgozott. - Az online-adás ma már nagy vonz­erő egy rádiónak; nem rossz az indulásunk: egy hónap alatt több mint kilencszázas rajongó- tábora tettünk szert a Facebook-on. Egyre több mű­sort ígérhetünk a sok-sok jó ze­ne mellé, nyáron strandi, Bala- ton-parti kitelepülős élő adáso­kat szeretnénk, így kívánunk minél emberközelibbek lenni. Légópincéből stúdió, ez volt a hőskor, a szignál meg úgy szólt: „Hullámzó Balaton tetején”, és sokan irigyelték a vidéki stúdiót BERECZ ELVTÁRS (Berecz János, a még regnáló MSZMP ideológi­ai- és propagandaügyekkel fog­lalkozó központi bizottsági titká­ra - a'szerző) még aláírta a su­gárzási engedélyt, aztán szinte másnap bejelentették a frekven­cia-moratóriumot - így kezdte adását 1989 áprilisában Elek Dezső akkori műszaki vezető emlékei szerint a Juventus Rá­dió Balaton, a siófok-szabadi- fürdői rádióállomás alagsori stúdiójából. Ami eredetileg lé- gópince volt 60 centis betonfal­lal, vasajtókkal, műszaki bra­vúr volt „kijuttatni a jelet”. A juventus Balaton egyedülál­ló hazai, közép-európai média­karrier - állítja Gyarmati Lász­ló, aki szerkesztő-riporterként, majd stúdióvezetőként dolgo­zott. - Mivel a frekvencia-mo­ratórium előtti utolsó pillanat­ban lett meg az engedély, az ország egyetlen „nem központi kézben lévő” rádiójaként in­dultunk. Először szombaton és vasárnap délben szólalt meg a szignál, a „Hullámzó Balaton A hőskorban: D. Kiss Mária tetején. ” Helyi volt a műsorké­szítő gárda, később „erősíté­sül” jött Knézy Jenő, Gulyás László, Csiszár Jenő, Kánya Kata. Gáncsoskodóból akadt elég, sokan nem nézték jó szemmel, hogy rádiózhatunk, mások nem, voltak leállások, tulajdonosváltások. Mi, műsor- készítők nagyon szerettük és a hallgatók is, hisz a vidéki helyi rádió kuriózum volt. előbb A Balaton, aztán a Du­nántúl volt a vételkörzetük (az osztrák-olasz határon is befog ták Gyarmatiék a középhullá­mú 810 kilohertzet), később, Wossala György tulajdonlása idején URH-frekvenciával javí­tották a vételminőséget, bővítet­ték a körzetet. Azután megvásá­rolta a rádiót egy amerikai tár­saság, de az már más történet, azzal véget ért a „hőskor” is... de ha MÁR HŐSKOR: 1992 máju­sában kalózadó kezdte meg működését (frekvencia-morató­rium volt...), majd a legalizálást követően abból nőtte ki magát az előző Balaton Rádió. Gyepesítik a szemétlerakókat rekultiváció Több településen már véget ért a munka Országos sikert arattak a versíró deákos diákok Néhány településen már túl van a műszaki átadáson a hulladék- lerakók rekultivációja a Barcsi kistérségben. Babócsán és Szu- lokban korábban végzett a kivi­telező, de Csokonyavisonta, Drá- vagárdony, Istvándi, Potony és Rinyaújlak lerakói is elkészül­tek már. Papp Gábor projektvezető el­mondta: a tél kegyes volt hozzá­juk, így a kivitelező tudott dol­gozni, a kezdeti csúszást sike­rült ledolgozni, az ütemtervet már túl is teljesítették. Hozzá­tette: a hulladéktest rekul- tiválása fejeződött be Barcson, néhány kiegészítő munka van hátra, úgynevezett monitoring kutakat kell még létesíteni, il­letve a vízelvezető árkokat kell véglegesen kialakítani. Darányban, Kálmáncsán, Kastélyosdombón, Szentborbá- son a humusztakarás és nö­vénytelepítés van csak vissza. A kivitelezés a Barcsi kistér­ségben tizenkét települést érint, május végéig tart, a projektet jú­nius végéig zárják. ■ Jeki G. A barcsi Deák Ferenc Iskola há­rom kisdiákja „A tehetség pont én vagyok” pályázat díjkiosztójá­ra volt hivatalos egyik nagy ki­adó központjába, Budapestre. A határon túlról is érkeztek ifjú al­kotók és patronáló tanárok, akik négy - versírás, meseírás, fotó és rajz - kategóriában adhattak be pályázatot. Vízváriné Maronics Mária igazgató elmondta: megle­petés volt, hogy kinek milyen el­ismerés jutott. Több mint két­ezer pályamunka közül a Deák Ferenc Általános Iskola tanulói versírásban remekeltek. Molnár Eszter a negyedik, Széli Boldi­zsár a tizenhatodik, míg Vucse- ta Panna a huszonötödik helyet érdemelte ki. ■ J. G. Rekordot döntve, már több mint harmincnégy tonna, vagyis négy városi autóbusz tömegé­vel megegyező italos kartondo­bozt gyűjtöttek az óvodások és iskolások az Italos Karton Kör­nyezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) szeptember végén kez­dődött gyűjtőprogramjában. Ha­bár a program még csak a felé­nél tart, ez a mennyiség jelentő­sen meghaladja a tavaly - a program egész éve alatt - össze­gyűjtött huszonhat tonnát. Az IKSZ programjában tizenkét város és hat budapes­ti kerület összesen 277 intéz­ményében, mintegy ötven­nyolcezer iskolás és óvodás gyűjti szorgalmasan a tejes és gyümölcsleves dobozokat. Az intézmények az összegyűlt mennyiséggel arányosan díja­zásban részesülnek. A progra­mot az IKSZ a helyi szolgálta­tók bevonásával Somogybán Kaposváron és Siófokon hirdet­te meg a tanév elején. ■ Megmentettek száz ki­lencven fát a kivágástól. Sikeres a dobozgyűjtő országos akció, mert aktívak a gyerekek.- Meggyőződésünk, hogy oktatással és környezeti neve­léssel, a pedagógusok segítsé­gével irányíthatjuk rá leghaté­konyabban a gyerekek, rajtuk keresztül pedig szüleik figyel­mét a szelektív hulladékgyűjtés és a környezet védelmének fon­tosságára - mondta Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója. Az italos kartondobozok mi­nimum hetvenöt százalékban jó minőségű papírból készül­nek. Egy fából átlagosan öt­ezerháromszáz italos karton­doboz készülhet. A gyerekek által gyűjtött harmincnégy ton­na, vagyis körülbelül egymillió italos kartondoboz szelektív gyűjtésével mintegy százki- lencven fát mentettek meg a kivágástól. Egy magyar háztartásban át­lagosan évente százhuszonöt ita­los kartondoboz válik hulladék­ká, amelyből huszonhárom ke­rül a szelektív gyűjtőedényekbe. Az IKSZ célja, hogy 2012 végére huszonkét százalékra emelked­jen a szelektíven gyűjtött italos kartondobozok aránya Magyar- országon. ■ C. A. Sapka nélkül M ínusz 3 fok volt még ebédidőben is, met- \ szően fújt a hideg szél. A férfi aggódva szemlélte közeledő kedvesét.- Nincs rajtad sapka. A végén még megfázol - mondta aggó­dva. - Tudod, múltkor is majd­nem egy héten át szenvedtél- A táskámban van - mond­ta a nő, miközben megrázta a fejét, hogy hajáról elröppenje­nek az esőcseppek. A férfi kérdőn nézett a vállán lógó táskára. Nem értette, miért nem veszi elő. A nő látta a szemét; először a táskára tévedést, majd az értet­lenséget. - Nem ebben - mond­ta -, hanem a másikban... (ca) PROMÓCIÓ IV. Henrik . Shakespeare egyik leghíresebb királydrámáját a brit rendező, Tim Carroll viszi színre Kaposváron. A kö­zépkori Angliában vagyunk - ismeretlen világ. És mégis: az angol közönség imádja ezt a darabot. Miért? Talán azért, mert az angol történelem dicsőséges korszakáról mesél? A darab megszólít bennünket. Akkor is, ha nem tudjuk, hogy Harry herceg lesz később V. Henrik, az angol történelem egyik legnagyobb uralkodója, átérezzük a ki­hívást, amivel szembe kell néznie. A Csiky bérlet közönségét a Takler pincészet borai várják a szünetben Polcon maradt a süti, zsebekben a pénztárca Tehetetlen néha az ember. Görbe hátú idős asszony tolta a bevá­sárlókocsit, szemén sok dioptri- ás szemüveg, kabátjának a ka­pucniját a fejére húzta, de így is látszott, hogy hallókészüléket vi­sel. Minden egyes vásárolni kí­vánt terméket alaposan szem­ügyre vett, letette, újra felvette, majd kezdte elölről. Nem készült dőzsölésre, az áruház saját már­kás termékei mellé még a szava­tossági idejük lejárta miatt akci­ós termékek kerültek. Ráérősen csoszogott, a háta mögött tudott cirka nyolcvan év már sehova nem siettette. A cukrászsütemé­nyes pulthoz azonban újra és új­ra visszatért, szájával szinte cup- pantott a finomságok láttán.- Segíthetek? - kérdezte az eladó. A néni csodálkozva né­zett fel, majd mosolyogva felel­te: köszöni, de nem.- Csak gyönyörködöm - tette még hozzá. Ráizzadt az ujjam a pénztárcámra, olyan görcsösen markoltam, de nem mertem azt mondani: tessék választani! Ha megteszem, talán még görnyed- tebben megy el, talán nem tolja olyan büszkén a kosarat, benne a gondosan válogatott termékek­kel. Vagy mégis? Talán boldogan ette volna a lejárt szalámi után a Rigó lancsit? Sose fogom meg­tudni. Ahogy a többiek se, akik hozzám hasonlóan markolász- ták, legalábbis gondolatban, a pénztárcájukat. ■ Varga Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents