Somogyi Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-03 / 29. szám

5 2012. FEBRUÁR 3., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Csatabárdot, zöldséget a földbe! koppány-völgyi választások Ácsán katonaember, Bonnyán régi harcos a falu élén Három év börtönt kapott a bőrfejű rasszista támadásért A harmadik választás zaj­lott már le gyors egymás­utánban a Koppány-völ- gyében: tavaly év végén Karádon, idén év elején Somogyacsán és Bonnyán. Fónai Imre Hiába, az acsai bolt előtt iszoga­tok már néhány hónappal ezelőt­ti látogatásunkkor megmond­ták: „a Sanyi lesz a polgármester, katonaember, ő kell ide.” Bejött, mert Sanyi lett a pol­gármester: Harkány Sándort választotta meg a falu népe a 2014 őszéig tartó időszakra a négy induló közül, elődjének emlékezetes „buszsofőr-lefeje- lős” esete után. Somogyacsá- nak, ennek a 222 lelkes, dombra épült zsákfalunak az új polgármestere mégis azt mondja most: meglepte a saját győzelme.- A vetélytársaim házról házra jártak a kampányidő- szakban, én nem mentem se­hova, csak ha az utcán talál­koztam valakivel, azzal ele­gyedtem szóba - állítja Har­kány Sándor. - Mert én előre megmondtam: nem ígérgetek. Aki e nélkül is bennem bízik, az szavazzon rám így. Először egyébként nem akartam kötél­nek állni, de aztán rábeszéltek az indulásra. A 2006-2010 kö­zötti időszakban alpolgármes­ter voltam, aztán 2010 őszén is bejutottam a testületbe, de ta­valy márciusban már le is kö­szöntem. Nem ott folytatta a testület a munkát, ahol a ko­rábbi abbahagyta, legyen elég ennyi az indokaim közül. Az előző négy év jó időszak volt a község életében. Annak a vé­gén is felmerült, hogy induljak polgármesternek, de túl sokan támadtak a faluban... Valóban katona volt koráb­ban, erősíti meg a bolt előtti iszogatókat az új faluvezető.- Az elveimből nem is enge­dek, kemény voltam és vagyok - magyarázza. - Teendőnk akad, rendet kell csinálni Somogyacsán, rendbe rakni a környezetünket, nekiállni dol­gozni. Rá kell ébreszteni az em­bereket, hogy az adófizetők pénzét költjük rájuk, amiért tenni is kell. Persze a közmun­SOMOGYACSA tant*.'* kitel* tvic&c. A,* .:***"« »*? A ■o. • U*» Utalt 'niiMb : vjMUn » : fce,>vw*a „tók A elejeit Oiu rn M «> n* n<„ : !»**» fo,, t *•***. k !»»•>< (top. I itan A fto« KSH fpü", u, SPJr* &■■■< . - . •> :-.v -«'• >1 Harkány Sándor somogyacsai polgármester: az elveimből nem engedek, kemény voltam, és vagyok. Teendőnk bőven akad, rendet kell csinálni... kásokra gondolok itt, elmond­tam nekik is, hogy ha a hat órá­jukból ötöt végigdolgoznak, ak­kor már jóban leszünk... Harkány Sándor sokat vár az induló szociális fóldprogramtól.- Az volna a célja, hogy az ál­lástalanokat hozzászoktassa: termeljék meg helyben a saját háztartásuk számára szüksé­ges zöldséget. Négy személy nyolc órában dolgozik majd az 1,8 hektáros kertészetben. A termény egy részét értékesít­jük, a másik részét önköltségi áron megkapják a munkások. A törökkoppányi iskolai konyha, vagy a bonnyai Somogy Kertje üdülőfalu is vevőnk lesz, lehet. Egy traktort már vásárolt az ön- kormányzat, veszünk egy kapá­lógépet is, meg egy 48 méteres fóliasátrat. Az új somogyacsai polgár- mester azt mondta képviselő- társainak, amikor letette az es­küt: egy cél van, a település, ás­sa el mindenki a csatabárdot. A három menyecske esete, avagy Márcz Konrád ígéretet tett: két és fél évet még elvállal egy házzal odébb, Bonnyán (zsákfalu az is, 280 lakossal) sem lesz már szükség a csata­bárdra, legalábbis ezt ígéri a régi-új polgármester. Márcz Konrád vezette a falut 1990 és 2010 között, de két éve már nem indult, most azonban visszatért, miután a képviselő- testület föloszlatta magát, mert nem tudott együtt dolgoz­ni a 2010 októberében megvá­lasztott polgármesterrel HÁROM FIATAL MENYECSKE ke­rült a testületbe 2010-ben, meg én - kezdi Márcz Kon­rád. - Akkor már polgármes­ternek nem indultam, elég volt húsz év, hetvenen felül már nem ambicionálja ezt az ember. A faluvezető is nő lett, úgyhogy négyük mellett az egyedüli férfi voltam. A hölgyek nyilván nem tud­tak kijönni egymással, von­juk le a következtetést Márcz Konrád múltidéző sébőf aki úgy folytatja: képviselő-társaim tenni akartak a faluért, nem jöttek ki a polgármester- . rel Való igaz, l én nemigen Márcz Konrád: mindenben megkérdezem a testületet FOTÓ: GÁTI KORNÉL „narcoltam” vele. Mielőtt testü­letileg felálltunk, meg kellett ígérjem, hogy indulok a pol­gármesterségért Erre a két és fél évre elvállaltam és si- 1 került is győznöm. Ak- P kor dőlt ki egyébként a j; liszt, amikor egyszer csak szóltak, hogy elfo­gyott a falu pénze, nem tudnak fi­zetni a hiva­talban. A te­lepülés közte rei is elsze morító álla­potba kerül- 1 tek, a Se mogy Kertje üdülőfalu ré­vén sok turista jár a község­ben, nem boríthat el bennün­ket a gaz szégyenszemre. új A TESTÜLET is Bonnyán, egy képviselő került be a korábbi­ak közül, s most Marcz Kan­náddal együtt 3-2 lesz az arány, immár a férfiak javára. mindenben meg fogom kér­dezni a testület véleményét és nem szórom a falu pénzét, az inkább önrészre, pályázatra menjen - igya régi-új polgár- mester. - Sajnos, a hátrányos helyzetű kistérség átlagánál is rosszabb a munkanélküliségi helyzet Bonnyán, mert messze van Tabtól és mindentől De közmunkások vannak, neki lehet állni dolgozni... (Folytatás az 1. oldalról) Semmi káromkodás, beintés, cir­kusz, a kopaszra borotvált, bal ha­lántékára SS-vUlámot tetováltató fiatal nyugodtan érkezett a tár­gyalásra: korábban hőzöngött, fe­nyegetőzött - még védője is meg­lepődött visszafogottságán. Egy­kedvűen hallgatta a tanúvallomá­sokat is, melyek megegyeztek a váddal: tavaly májusban Büdös cigány! felkiáltással támadott meg egy kaposvári gimnazistát, aki szerenádozásból érkezett osz­tályával az egyik szórakozóhely elé. A társaság hiába próbálta le­állítani a szkinhedet, s megma­gyarázni, társuk Srí Lanka-i, a rasszista fiatal többször megütöt­te áldozatát, majd egyik társát is, aki meg akarta védeni barátját A kaposvári ügyészség közös­ség tagja elleni erőszak miatt emelt vádat a szélsőjobbos fiatal ellen, akiről a pszichiáter szakér­tők megállapították, személyiség­zavaros, kötekedő, öntörvényű és bevallottan rasszista. Ezt a vádlott sem tagadta, azt is elismerte: megverte a Srí Lanka-i gimnazis­tát Azt tagadta, hogy bárkit fejbe­rúgott volna - ez nem is szerepelt a vádban... -, igaz, amikor a ta­núk felelevenítették, álló helyből hogyan rúgta fejbe társukat, büszkén bólogatott...- Honnan tudták, hogy szkin- hed? - érdeklődött az ügyész a tanúktól. - A bomberdzsekiből, a fémbetétes bakancsból, a borot­vált fejből és az SS-tetoválásból - jött a válasz. A vádhatóság bizonyítottnak látta a rasszista indíttatású táma­dást letöltendő börtönt kért a - személyi szabadság megsértése, rablás, zsarolás, garázdaság, lo­pás és testi sértés miatt - többszö­rösen büntetett, eddig négy évet ült fiatalra, aki 11 nappal szaba­dulása után keveredett balhéba a diákokkal. Védője szerint nem fajgyűlöletből, ingerlékenysége miatt támadta meg a diákokat A bíró három év börtönre ítél­te a kaposvári szkinhedet. Indok­lásából kiderült, komolyan nyo­mott a latban, hogy a fiatal nem tanúsított megbánást, s a tárgya­láson fenntartotta rasszista néze­teit. Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, a védő enyhítésért, vé­dence felmentésért és enyhítésért fellebbezett. A jogerős ítéletig a vádlott előzetes letartóztatásban marad. ■ Vas András Takáts Gyula gazdag és szerethető szókincse finn nyelven a hóhatárról Lumirajalta: könyvbemutató az izgalmas utazásról a Kossuth-díjas költő születésének évfordulóján Magyar nyelven írott, magyarul beszélő és gondolkodtató verse­ink idegen nyelvre ültetése min­dig izgalmas felfedezés szerző­nek, fordítónak, olvasónak egy­aránt Somogyi lírikus versei finn fordításban; ez különösen nagy ünnep. „Ritka ajándéknak tekint­hetjük, hogy ez a nyolc vers im­már finn nyelven is hozzáférhe­tő”, emeli ki Varga István iroda­lomtörténész a kötet előszavában. A vékonygerincű, de annál érté­kesebb kötetében, melyet a Takáts Gyula Irodalmi Alapít­vány jelentetett meg a költő szü­letésének századik évfordulójára. Bemutatóján Pomogáts Béla iro­dalomtörténész, felelős kiadó és a kötetet gondozó szerkesztő be­Villámfénynél Hogy értetek szóljak, szegények, nem itthon döntöttem én! Messze kellett szállnom e görbe, vh, hegyszabdalta földiekén. Bejárni a tavas északot Látni tiszta kis házakat Enni fenyőfa-asztalon, és nyelni keserű nyálamat..- Miért? - Mindent megád a földem! Szólt s rámnézett a finn rokon. S úgy fényiéit felém e szó, mint villámcsapás a dombokon. jáppila szélgetése tárja föl Takáts Gyula kötődését a Soumi-föld iránt pén­teken az emlékházban. „Az északi tervért csak dicsér­ni tudlak, semmi ok a megtorpa­násra”, így ír 1937 áprilisában Képes Géza Takáts Gyulá­nak, aki a tőle meg­szokott körültekin­téssel, minden fel­lelhető információ begyűjtésével tervezi a finn uta­zást A bédekkerek tárgyilagos­ságát hasznos tudnivalókkal ki­egészítő költőtárs nyomán sze­rez tudomást arról, hogy a ka­posvári politikai laptól szerzett munkatársi igazolvánnyal, s ve­le francia nyelvű kísérőlevéllel, ingyen vasúti utazás jár finnfól- dön. A prózai indulás költői ké­pek sorát hozza el, az északi ki­tekintés Takáts életének megha­tározó élménye lesz, melyre szá­mos versben emlé­kezik. Hasonlókép­pen negyven évvel későbbi látogatása után, melyet írószö­vetségi delegáció tagjaként tett 1997- ben. Vendégszerető emberek kö­zött járt, s mint írja, „közöttük bizony sokszor tűnődtem azon: Vajon lesznek-e szebb napjaim valaha is...” Ennek emlékei a versek mellett tárgyakban is megjelennek: Tüskés Tibor a második finn utazásról írott esz­széjében említ egy Porvoo-ban vásárolt keskeny keretű, ezüst képtartót, mely a költő emlékhá­zában ma is látható, s amibe Loncika, ekkorra már elhunyt el­ső feleségének a képét tette. Takáts Gyula első utazása a nagy Kalevala-ünnepre esett, száz évvel azelőtt fordította az eposzt földije, a hetesi születésű Vikár Béla. A jubüeumi kiadás jelentőségét növelte, írja Varga István, hogy a finn vallásügyi miniszter kezdeményezésére a finn Papirosgyárak Egyesülete ajándékpapírral segítette a könyv megjelenését. A Takáts- versek finn nyelvű kötete pedig az örökösnek s unokahúgnak, Parill Orsolyának köszönhető, s elsősorban Lassi Mákinen új­ságíró-fordítónak, aki 1971-ben egy iskolai gyermekkórus tag­jaként Magyarországba szere­tett bele, aztán egy ösztöndíj és a diplomázás után a későbbi fe­leségébe, egy magyar lányba. A magyar nép megfakulhatatlan szeretetével él Finnországban, írja a könyvszerkesztő iroda­lomtörténész, s egyebek között Takáts Gyula nemes, gazdag szókincsében, a versekben fel­lelhető szerethető szavakban folytatja hazánk felfedezését. „Mi olvasók, csak remélhet­jük, hogy Lassi Mákinent rabul ejtette Takáts Gyula, és most már nem engedi... Mi csak nyer­hetnénk vele.” ■ Balassa T. ■ Lassi Mákinen kötetét Parill Orsolya és Varga István gondozta.

Next

/
Thumbnails
Contents