Somogyi Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-22 / 45. szám

2012. FEBRUÁR 22., SZERDA 3 MEGYEI KÖRKÉP Adódöntés után, napirend előtt prés a pajzson Szót kapnak a közgyűlésben az építményadó ellen tiltakozók Rajzszögelve. Nekik nem térkép e táj. de térképen jelölték hétfőn a szövetségre lépő vállalkozók az akár négy-ötszörös adóval terhelt ingatlanjaikat A kaposvári ingatlantulajdono­sok érdekvédelmi szövetsége (KIÉSZ) hétfőn este alakult meg mintegy ötven cégvezető akara­tából. A KIÉSZ-hez kedden tucat­nyian csatlakoztak. Jelezték a vá­rosházának: az akár ötszörös adó­emelést nem tartják elfogadható­nak, és kifizethetőnek sem. Számolás kezdődött: milyen mértékben emésztik az elmúlt évben 700 milliósra, idén 1,2 milliárdosra tervezett telek- és építményadó többletét a követ­kezmények? A leépítések, telep­hely-áthelyezések, megszűné­sek, eredményvesztések. A lete­lepedést tervező cégek nehezen számosítható elriasztásáról nem beszélve. Kevésbé közgazdasági megközelítések is előkerülnek: az eladósodott város úgy sem ke­rülheti el a csődöt, ne rántsa ma­gával a cégeit is, mert akkor so­sem lesz talpra állás, fogalmaz­nak többen. „Nincs veszteni va- | lónk. Ez a teher biztos csőd”. J Kérdés, mit érhet el az érdek- I szövetség a soha nem látottan szorult helyzetű 2012. évi kapos­vári költségvetés elfogadása előt­ti percekben? Bérlik Zoltán jo­gász szerint magasabb jogsza­bály írhatja felül a helyiadó-dön- tést, hiszen a törvény a helyi sa­játosságok figyelembe vételét és a terhelhetőséget is korlátként ír­ja elő. A KIÉSZ szerint támadha­tó az önkormányzati gazdálkodás is, amibe a fenntarthatóság is be­letartozik. A többség szerint a- múgy a jogi út nehézkes lenne, mivel az adót fizetni kell, az adó­elmaradás végrehajtható. Kováts Imre közgazdász, egykori képvi­selő a Sonline.hu-n írta, s kérdé­sünkre megerősítette, nem lát le­hetőséget arra, hogy a város visz- szakozzon, és 6-700 milliós moz­gásteret találjon a költségvetés­ben. A 640 milliós drasztikus össz-adóemelésre, emelte ki, már novemberben figyelmeztetett. A döntést a kaposvári adófilo­zófia magyarázza, ami egyúttal a nagypolitikából ismerős gondo­latot idéz: az emberek érdekében a nagyvállalkozások terhét növe­li a város. Igen ám, szisszennek föl a vállalkozók, csakhogy ők nem bankok, nem áruházláncok. Hanem? Az egyszeri városveze­tés-pártiak szerint milliárdos gaz­dagok ültek le a Cornerben hét­főn, hogy intézményesítsék az adókerülést; sarkítva egyik-má­sik Sonline-hozzászólást. A KIÉSZ tagjai kétségkívül nem alkotnak homogén érdekkö­zösséget. A legnagyobb 2012-re kiosztott tehervállalás a Terra Danubia Zrt.-é, melyet Murányi Ferenc vezérigazgató vezet. Az adóprés 30-ról 51 millióra emel­te számukra a tétet. A Kisgáü la­kóparkjuk benépesítése jórészt már a közművesítés után elakadt, a telkek adókötelesek, de bevételt nem hoznak. Nem kevés a terhe a Comert is működtető Korona Közgyűlésre készülve Kaposvár egyelőre nem re­agált a cégvezetők indítvá­nyára, melyben inflációköve­tő növelésre tettek javaslatot. Felszólalási lehetőséget is kértek a közgyűlésben, még a költségvetés elfogadása előtt. Szita Károly jelezte, nincs akadálya a felszóla­lásnak. A KIÉSZ első megke­resése után a városvezető pénteki időpontot adott a vá­rosházi találkozóra „legfel­jebb három ” megbízott szá­mára. Érezve, hogy a köz­gyűlés utáni egyeztetés vég­képp megkésett lesz a változ­tatáshoz, előre hozták a til­takozást a közgyűlésre. Kft.-nek sem, mely Király Gyula ügyvezetése mellett nagy adófi­zető. Az ötven körüli K1ÉSZ- alapító terhei közül a tételek dön­tően néhány milliósak. Kétszáz­ezerről ötszörösére emelkedett az adó az Investment Kft. számára, mely építőipari cég évek óta töb­bet fizet a városkasszába, mint amennyit megrendelésként kap. Ez is szempont ugyanis. És éppen ez a szempont mellő­zése az, amitől az ingatlantulaj­Ml TÖRTÉNT KAPOSVÁRON? Ahol korábban minden közszolgála­ti költséget mélyen az átlag alatt tartottak (a kommunális adó 50 százalékos emelés után is csak a plafon 22 száza­lékánál jár, míg az építmény­adó a 200400 százalékos dif­ferenciált emeléssel is csak a maximum feléhez közelít.) A város az „átmeneti évben ” egy változatlan intézményrend­szert tart fenn kevesebb forrás­ból: működési hiányt és új hi­telfelvételt sem tervezve. A he­lyi vállalkozásokat is segítő nagyberuházások kifutottak, nélkülük több mint csaknem harmadával, 9-10 milliárddal donosok összefogása korábban nem tapasztalt figyelmeztető jel. Nem egyéni alkukban gondol­kodnak, hanem közösségben lép­nek föl. Vannak persze, akik elé­gedetlenek, de szembehelyez­kedni egy közgyűlési döntéssel nem mernek. Ez is számítás. Ha elesnek a szűkülő városi és a fo­gyatkozó uniós lehetőségektől, végük. Lehet, a megrendelése­kért lojálisán sem jutnak dűlőre, csak tönkre, lamentál egy kis­csökkent a költségvetés fő­összege. A kiadási oldal nehe­zen szorítható széles, bérből és fizetésből élő rétegek sérülése nélkül, a hivatal még a peda­gógusok havi négyezres, 104 milliós kiadást jelentő kafetériájáért is áldozatot vál­lalt. Ez az „embereket és a csa­ládokat védő szemlélet”, Szita Károly polgármester törekvése a markáns adóváltozásokról döntő decemberi előterjesztés­ben tapintható ki: „Mindezt annak érdekében tesszük, hogy a lakóktól kért hozzájá­rulás kevesebb legyen, a kom­munális adó emelése ne le­gyen magasabb. ” vállalkozó. Dómján Tamás, a ka­posvári vállalkozók elismert do­yenje szerint „hülyének lehet nézni, aki egy életet ledolgozva nyugdíjasként is becsülettel te­szi a dolgát.” Az építőipari cégek keservei árnyalták Kalmár Tibor kft-ügyvezető hozzászólását is, aki gyászos időket vizionált a csőd felé menetelő Kaposváron. Mely talán több módon meg­menthető, de a város vállalkozói nélkül aligha. ■ Balassa T. „POLGÁRMESTER ÚR ARRA KÉRT, írja a fentieket is közlő Kéki Zoltán címzetes főjegyző, hogy olyan adórendeletet terjesz- szünk a I Közgyűlés elé, ame­ly alapján az átlagtól eltérően magasabb hozzájárulást kérhe­tünk a város óvodáinak, isko­láinak egyéb intézményeinek működtetéséhez, a szociálisan rászorulók támogatásához, fej­lesztésekhez” nagyobb cégek­től A „nagy kereskedelmi áru­házláncoktól, távközlési cégek­től, pénzintézetektől, biztosítók­tól, irodáktól, üzemanyagtöltő állomásoktól, játéktermektől és játékautomatát üzemeltető ven­déglátó egységektől”. Városháza: átlagosnál nagyobb mértékű emelés a lakosság védelmében JEGYZET BALASSA TAMÁS Ne oszd meg... A kivetett adót be kell fi­zetni, Kaposváron sincs ez másként. így kellett-e kivet­ni, és be lehet-e szedni, az itt a kérdés. Egy kockás pa­pír csak van valahol erről. amúgy a populista válasz az: fizessenek a gazdagok, nem morzsolunk könny­cseppet értük. Ez a rövidlá­tás a háromszáz éves mező­várost ismét a rétre vinné, ott kaszálhatnánk, máshol aligha. Ezzel együtt sem tudnánk véleményt alkotni az adóemelésről felelősen, hiszen nincs belelátásunk a főkönyvbe. A cégvezetők is csak a maguk könyveit lát­ják, vállalnak is felelősséget a cégükért. Egyetemlegeset. A képviselők is felelősséget viselnek. Politikait. Egyikük házát sem viszi a bank, ha bedől a város. milliárdosoznak eközben a „városvédők”. Ezt, mond­juk felelősséggel, a legna­gyobb hülyeségnek gondol­juk. Tanárok és vállalkozók egymás ellen hangolása: korlátolt ostobaság. Az eb­ből fakadó kár nagyobb, mint egy rossz adódöntés összes következménye. Vagy egy elhibázott város- politikáé. Ezt vetette föl Sándor József autószerelő mester is, aki többedmagá- val csaüakozott az érdekvé­dőkhöz. „Vállalják a döntés­hozók az eladósító dönté­sek, elrontott beruházások következményét! Tegye ezt a városvezető is, aki nincs a helyzet magaslatán.” Ő is felelősséget vállal, amikor magántőkéből fejleszt, kül­területi közművet épít. Nem vár köszönetét sem ezért, sem harminc év adóbefize­téseiért. Csak emberszám­ba vételt, amikor már élére van vasalva minden forint. És amikor az elkészült autó­kért nem jönnek a népek, mert nincs pénzük javítás­ra. Vagy benzinre. van miről beszélni. És van mit hallgatni bölcsen... Kétmilliót zsákmányolt a táskatolvaj Frontális ütközés a szenyéri szakaszon balesetek A környékbeliek szerint régóta veszélyes ez az útvonal Ezer embernek ad megélhetést a Start program Ellopták egy nő táskáját fényes nappal Kaposvár belvárosában, úgy tudjuk több mint kétmillió forintot zsákmányolt a tolvaj. Az elkövető vélhetően kifigyelte ál­dozatát, aki egy bankban vett fel pénzt. - A hölgy egy Teleki utcai bankból jött ki, amikor egy isme­retlen leszedte a válláról a táská­ját - mondta Koncz Katalin, a Ka­posvári Rendőrkapitányság sajtó- szóvivője. - Az asszony jelentős mennyiségű pénzt vett fel mun­káltatója számlájáról és éppen visszaindult a munkahelyére, amikor megtörtént a baj. A céges summán kívül az áldozat szemé­lyes tárgyai - bankkártya, sze­mélyes iratok - és készpénze is benne volt a táskában. Egy Suzuki és egy Volkswagen személygépkocsi ütközött fron­tálisan kedden reggel a 68-as úton, Szenyérnél: a Volkswagen Passat vezetője és két utasa sú­lyosan, a Suzukiban tartózkodó járművezető pedig könnyebben sérült. Bíró Gábor megyei rendőr­szóvivő elmondta: egy személy a járműbe szorult, őt a tűzoltók feszítővágóval szabadítottak ki. A Böhönye felől érkező Suzuki feltehetően a jeges út miatt tért át a szemközti sávba, s ez veze­tett a balesethez. Csizmadia Attila, Hosszúvíz | polgármestere hívta ki a tűzol- | tókat, rendőröket, s addig a fa- 1 lugondnok segítségével irányí­Három súlyos sérültje van a balesetnek. Az autókból nem sok maradt tották a forgalmat. - Az volt a leginkább megdöbbentő, hogy míg mi oda nem érkeztünk a balesethez, egy autó sem állt meg - mondta lapunknak a hosszúvízi polgármester. A környékbeliek véleménye szerint a szakasz nagymértékű jegesedésébe az is közreját­szott, hogy az út egyik oldalán a dombot korábban kikezdte az eső, és úgy öt-hat méteren az árokba mosta a földet. Mivel a terület nem lett kiárkolva, emi­att nem tudott megbirkózni az olvadó hóval, ami így az úttest­re folyt és ott fagyott meg. A sérülteket a kaposvári kór­házba szállították a mentők. ■ V.E.-H. M. Több mint kétezren helyez­kedtek el tavaly Barcs térségé­ben - ennek ismertetésével kezdődött a barcsi munkálta­tói fórum. Elhangzott: az idén új elemként megjelent Start munkaprogramok közel ezer embernek adnak megélhetést a térségben. A bérkompenzá­cióról, adókedvezményekről és a munkahelyteremtő és megőrző beruházásokkal kap­csolatos pályázati kiírásokról esett szó. Budai Ferencné szak­mai vezető elmondta: vissza nem térítendő támogatást kap­hatnak a vállalkozások, több hónapnyi segítséget a bérek és a szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez. ■ Jeki G.

Next

/
Thumbnails
Contents