Somogyi Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-02 / 28. szám

2012. FEBRUÁR 2., CSÜTÖRTÖK SAJTÓ ES TANULÁS MMHMHMNHMMMM 15 Röhej a lila és a rózsaszo Télen a hosszú haj is melegít, de mégis egyre több ember vágatja rövidre a haját. Ennek az az oka, hogy nagyon divatos volt. Még tavaly. De mivel idén a nőiesség lesz előtérben, így nem ajánlom a rövid, fiús hajat. Aki mégis hajthatatlanul rövidet akar, az sem olyan rossz. De én a hosszú hajról írok részletesen. Amit ne tegyél: tiszta egye­nes, na ne, azt soha! Mert na­gyon egybe lesz az egész hajad, nem lesz semmi esése. Az élénk rózsaszín, kék, zöld, lila hajfestékeket is kerüld, ha jót akarsz. Avagy nem akarsz bo­hóc szakmát. Lehet, hogy egye­di vagy, de a röhej mellett még az sem előnyös benne, hogy megköti a ruhatárad színeit. A loknikat sem a mai kornak ta­lálták ki. Persze elegáns öltö­zékhez elmegy, de a minden­napokban túl régi. Amit tegyél: frufru. Egyenes, oldalra tűrt. Mindenféle. Ami négyzetes keretet ad az arcnak és ami ......, minden jöhet. Ter­mé szetesen arctípustól függő­en. A konty is jó választás, bár az erős összefogástól károsod­hat a hajad. Ezért azt mértékkel csináld magadnak. A teljesen egyenes hajnak már leáldozott. Csempéssz hajviseletedbe egy kis hullámot, göndör hatást. Vagy egyszerűen csak borzold össze. Ettől nem lesz unalmas a hajad. Festésben a melírt alkal­mazd. Izgalmasabb színt ad a hajadnak. A feketét és a sötét­barnát kerüld. A platinaszőké­vel együtt. Ha nem tudod ponto­san, mi is állna neked a legjob­ban, akkor a fodrászod segítsé­get adhat. Kérdezd őt bátran, végül is neki ez a szakmája. HUNYADKÜRTI LILKA Frufru! No, ezt aztán sok- félekép- n fésűk heted Elsodor a változás szele... közoktatás Azt sem tudni, hogy a mai hallgatók mire számíthatnak Az új közoktatási törvény vegyes érzelmeket váltott ki a felsőoktatásban tanuló diákokból. Eleinte minden­ki csak a negatívumokat látta, ami nem csoda. Hi­szen pozitív, átgondolt lé­pés igen kevés van benne. Nekem is csak nagy erőfeszíté­sembe került ezt kiszűrni. Le­hetséges némi szubjektivitás a törvénymódosításhoz fűződő véleményemet tekintve, hiszen végzős egyetemi hallgatóként némileg én is érintett vagyok a dologban. Igaz nem olyan mér­tékben, mint a most jelentkező, leendő egyetemi polgárok. Az én generációm­nak egy má­sik fajta kihívással kell majd szembenéznie, amit a munka­erőpiac sajátosságai jelentenek. Ugyanis már évek óta óriási gondot okoz a diplomások elhe­lyezkedése, és így országos szinten a diplomás munkanél­küliek magas aránya. A legna­gyobb hiba vélhetően nem a fel­sőoktatásban végzettek magas számában van, hanem hogy rengeteg olyan szakirányban diplomázott kerül ki az intéz­ményekből, akire nincs szüksé­ge a magyar munkaerőpiacnak. Ezzel el is érkeztünk a tör­vény talán legpozitívabb részé­hez, miszerint csökkentik az olyan szakokon tanulók létszá­mát, amelyek telített szakmá­nak tekinthetők (bölcsész szak) és növelik azon szakok hallgatói számát, amelyek kelendőbbek a piacon (műszaki szakirányok). És mi vár a hallgatókra a jö­vőben? Költségtérítés, röghöz kötés, szinte elérhetetlen pont­határok, csakhogy a legfonto­sabbakat említsük. Az állami­lag támogatott hallgatók szá­mát húszezer fővel csökkentik, ami jelentős számú tanulót foszt meg attól, hogy a felsőok­tatásban képezhesse magát. A bevezetésre kerülő fél állami, illetve teljes költségtérítéses képzés szinte váilalhatatlan mértékű összegek a legtöbb család számára. Ezzel pedig is­mét visszajutunk az alapprob­lémákhoz. Akinek van elég apanázsa, az tanulhat,^akinek nem telik rá, az másfelé kell, hogy orientálódjon. A másik érdekes kitétel a röghöz kötés bevezetése lehet. Ennek az a lényege, hogy az országban végzett hallga­tók, csak belföldön vállal­hatnak munkát egy adott intervallumon be­lül. Ez persze egyrészről rele­váns az állam részéről, hiszen az államilag támogatott kép­zésben végzett diplomások rengeteg pénzbe kerülnek az országnak főként úgy, hogy a megszerzett tudást külföldön kamatoztatja a friss munkaerő. Ám, ha az országon belüli munkavállalásra kényszerítik a felsőfokú papírral rendelke­zőket, akkor az állam elhelyez­kedési lehetőséget is biztosít­son nekik, mert ez a törvény egy újabb sereg diplomás munkanélkülit eredményez. Azért valahol ironikusan tükrözi a helyzetet az, hogy a felvételi kiadványban semmifé­le tájékoztatás nincs a változta­tásokról, hiszen a fontos infor­mációkat egy másik melléklet­ben kapják majd meg a jelent­kezők később. Arról már nem is beszélve, hogy nem tudni, a jelenleg felsőoktatásban tanu­lókat miként érinti a nagy vál­tozás szele... fodor zsolt KAPOSVÁRI EGYETEM Áruld el §* Beszél} hozzám. Hadd. halljam a szavad, a kicsiny kis ajkad 9* táncoljon már. tr-. Erezz velem. Engedd szárnyalni magad, repüljön meztelen gondolat végesteien. Szólj rám. *í# Mondd, ha rossz a világ, *** ha elbújni nem tudsz már nincs nótám. Áruld el. Súgd meg, hogy szeretsz* s* vagy elfeleded e* régmúlt szerelmed? ga. Mondd újra és újra. £« Szeretsz, és megmaradsz e*- velem indulsz új útra és sose marsz. 5 Kábulok ^ Éreztek. gd A szagod, az ízed, a fárad- hatatlan tekinteted £*• bűze bánt. Azt hiszem, itt ^ vagy velem. Velem vagy. Belém bújsz, kibélelsz, ti- ^ éddé válók húzol a földön, vergődöm, sri kábulok. KELE DÓRA Az oldalt szerkesztette: Gáldonyi Magdolna Telefon: 82/528-151 E-mail: magdolna.galdonyi@axelspringer.hu HIRDETÉS Somogy megyei jó hangú fiatalok jelentkezését várjuk három korcsoportban, 10-30 éves korig, könnyűzene és musical kategóriában. HANG-ERŐ Tehetségkutató verseny 2012. febr. 18. Balatonszárszó, Nevezési határidő: február 8. www.balatonszarszo.hu , dancsecsklara@gmail.coni. Az első helyezettek részt vesznek a 2012. nyarán rendezendő „Balaton Hangja" döntőjében! S.O.S. KERDESEK A sors közbeszólt A szerelmet nem lehet irányíta­ni, befolyásolni... - mondják so­kan. Mégis sok-sok évvel ez­előtt szinte minden egyes ma­gasabb rangban lévő családban csak olyan házasságkötések történtek, amelyek a szülők ál­tal irányítva váltak valóra. Ez­zel szemben, számos eset volt, amelyben egyik fél sem volt boldog... a szülőket mégsem za­varta, hiszen a rang, a biroda­lom mindennél többet ért. So­kak örömére azonban a törté­nelem tartogatott meglepe­tést... Valószínűleg mindenki szá­mára ismert Sissy & Ferenc Jó­zsef története. A császárt eb­ben az esetben is arra akarták kényszeríteni, hogy valaki olyat vegyen el, akit nem ő vá­lasztott, de mivel rangban töké­letesen hozzá illet, ezért köte­lessége volt (lett volna) elvenni. Ám ő másképp döntött. Hagy­hatnám a történet folytatását az olvasókra, de mivel minden­ki tudja, hogy valójában Ferenc Sissyt választotta, ezért felesle­gessé válik a „balladai homály” megléte (bár a fordulatokat meghagyom az érdek­lődőknek)... Aki pedig még nem látta, nem olvasott, nem tanult és nem is hallott a törté­netről, annak számos forrás áll a rendelkezésére: regények, fil­mek, színdarabok, az Elisabeth musical, na és persze a bécsi Schönbrunn kastély, illetve a császárné többi kedvelt tartóz­kodási helye (Ischi, Gödöllő, Achilleion Korfu-szigetén). A történelem órai részéből talán annyit, hogy Erzsébet (Sissy) bajor hercegnő volt, és egy véletlennek köszönhetően találkozott Ferenc Józseffel, akit eredetileg a nővérének szántak, hiszen akkoriban ő volt a komoly, megfontolt, ■ il­lemtudó „eladó sorba” került lány Possenhofen (Bajoror­szág) kastélyában. Sissy még fiatalnak és éretlennek számí­tott, amikor Ausztriába utaztak Ferenc József születésnapjára (és az előre megrendezett el­jegyzésre). Senki nem vette ko­molyan, nem vitték magukkal a fényűző fogadásokra, mert úgy tartották, hogy nem tudja az illemet és nem nőtt még fel erre a feladatra. Ráadásul a császár édesanyja volt a legna­gyobb ellenzője annak, hogy fi­ának Sissyvel bármiféle kap­csolata is kialakuljon. Hiába a sok rosszalló tekintet és véle­mény, a „szerelem győzött”, ami után a felhőtlen boldogság útjába számos akadály vető­dött, legfőképp az előbb már említett anyós próbálta össze­kuszálni a szálakat, de hogy ho­gyan és miképp és a további bo­nyodalmak felderítésére aján­lom az Ernst Marischka által rendezett háromrészes filmet. Manapság nem sok olyan film van, amiről jó kritikát, vagy valamiféle kritikát is le­hetne írni, hisz a legtöbbje a megszokott sablon alapján épül fel. A Sissy-trilógia megnézése után kizárt, hogy az embert ne kezdje el jobban érdekelni a múlt. Nem feltétlen az uralko­dásuk, vagy bármiféle ilyen té­mában. Csupán valami arra vi­szi az embert, hogy még több dolognak nézzen utána akár az interneten, akár könyvekben... PÓKOS PATRÍCIA L. PANNON EGYETEM

Next

/
Thumbnails
Contents