Somogyi Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-17 / 41. szám
15 2012. FEBRUÁR 17., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP születésnap Schwartzból magyarosítottak 1880-ban, a család Tolnából költözött át Somogyba, a férfiak között akadt kereskedő és iparos, de prépost és hercegi építész is FEKETE ISTVÁN ŐSEIT KUTATJA Mivel a Teremtő úgy rendelte, hogy nagy magyar írónkkal, Fekete Istvánnal egy faluban, a Somogy megyei Gölle községben született Bodó Imre, már tízéves korától foglalkozhatott írói munkásságával. Munkatársunktól A koppányi aga testamentuma című könyvet áldott emlékű szüleitől kapta karácsonyi ajándékként tízéves korában. Ez volt az első könyv, melyet Fekete Istvántól olvasott. Később Keszthelyre került, ahol középiskolai, majd főiskolai és egyetemi tanulmányait végezhette. Gölle község vezetése és lakossága 1971-ben az író halálának első évében az országban elsőként emlékezett Fekete Istvánra, ekkor emléktáblát helyeztek el szülőházán. Ünnepélyes tanácsülésen emlékeztek az elhunyt íróra, amelyen özvegye, Pillér Edith is jelen volt. Bodó Imre 1976-ban kezdte el írni szülőfaluja, Gölle krónikáját. Ekkor vette fel a kapcsolatot az özvegy- gyél, akivel 18 éven keresztül levelezett, és számtalanszor meglátogatta budai otthonában. Ennek köszönhetően avathatták fel 1987-ben a szülőházban berendezett emlékszobát.- 1979-től élek Dombóváron, azóta derült ki számomra, hogy a Schwartz (Fekete) család itt tevékenykedett - árulta el Bodó Imre. - Pillér Edith hívta fel a figyelmemet arra, hogy az író édesapja, Fekete Árpád itt született: „Kedves Imrécske! Úgy emlékszem, hogy az apósom Dombóváron született. Nézd meg a plébánosnál” - írta egyik levelében. Farkasdi András dombóvári apát-plébános készséggel állt rendelkezésemre. A plébániai anyakönyvekből kiderült, hogy Fekete Árpád kántortanító a településünkön született: „A születés éve, hava, napja: 1863. október 5. A keresztelt neve: Árpád, Ferenc; neme: férfi, származási állapota: törvényes. A szülők vezeték és keresztneve: Schwartz Antal, John [vagy Pohn] Betti, vallása, polgári állása: rom. kath, - rom. kath., lakhelye: Dombóvár 12. A keresztszülők vezeték- és keresztneve: Farkas István, Vendel Aloysia, vallása, polgári állása: ispán, rom. kath., rom. kath. A keresztelő vezeték-, és keresztneve, hivatala: Kutor Ferenc plébános. Megjegyzések: Névváltoztatási engedély Feketé-re a M. Kir. Belügyminisztérium rendeletének kelte: 1883. május 2-án sz. 26482 Vll.b.” Amikor mindez kiderült, elhatároztam, hogy Dombóváron is méltó emléket állítok a Fekete-családnak. 1995-ben megnyithattuk a város első látogatható közgyűjteményét.- Természetesen a család történetének kutatását folytattam, annál is inkább, mert köztudott volt, hogy Fekete Árpád kántortanító 1889-ben került a Somogy megyei Gölle községbe, aki édesanyjával érkezett a településre - idézte föl Bodó Imre. - Tehát a nagyapa már nem élt. így ismét felkerestem a dombóvári plébániát. 1998-ban a következő adatokra bukkantam: Fekete Antal uradalmi építész Dombóváron hunyt el 1889. március 28-án, abban az évben, amikor Árpád nevű fia elfoglalta a kántortanítói széket Göllében. Az anyakönyv szerint John Borbála férje 54 éves korában bélüszög nevű betegségben hunyt el. Utolsó kenetben részesült. Fekete Antal építészt 1889. március 29-én temették el a dombóvári temetőben. Kertész Elek segédpap temette. Egyébként az akkori plébános Gazics József volt. Sajnos sírját, síremlékét nem találtam meg. Akkoriban még nem vezettek katasztert a temetőkről. Az anyakönyvből ugyancsak nem derült ki születési helye és pontos ideje sem. Az anyakönyvből csak az vehető ki, hogy 1835- ben született. Fekete István író a Ballagó idő című életrajzi művében többször is megemlíti a dombóvári nagypapát: „Nagyapám imakönyvében találtam aztán egyszer egy névjegyet: Fekete Antal hercegi építész. Ma sem tudom, hogy nagyapám hivatalosan a Dombóvár egész környékének tulajdonosa, a mérhetetlenül gazdag Eszterházy herceg uradalmi építésze volt-e, vagy csak kapta ezt a titulust, mert az uradalmi épületeket, tiszti lakásokat, de a dombóvári templomot is ő építette, a Korona Nagyszállót is, de sorjában, a negyvennyolcas események után talpra álló falvak templomait is”. Dombóvár és környéke 1691-ben került az Eszterházy család tulajdonába. Az 1700-as évek elején nagyarányú építkezésbe kezdtek, melynek következtében kialakult a dombóvári uradalom. A hltbizomány kerületi központja Dombóvár lett. Az 1700-as évek végére már mintegy 200 házból álló falu volt Dombóvár. De az 1700-as évek elején Dombóvár még a szomszédos Döbrököz község plébániájához tartozott. Ekkor még csak egy kápolnájáról tesz említést a História Domus: „alapja tégla, a többi válogból, boltozatja pedig deszkából vala”. Ezt a kápolnát Szent László király tiszteletére szentelték fel. - Ebből is láthatjuk, hogy Dombóvár az Eszterházy családnak, mint „építő családnak” köszönhetően indult rohamos fejlődésnek. Azután később a Dőry család is birtokközpontjaként választotta, de az igazi mezővárosi fejlődést a vasút kiépítése hozta meg 1872- ben - mondta Bodó Imre. - Ettől kezdve inabban, hogy a Schwartz, azaz Fekete család származási helyét Tolna megyében, ezen belül katolikus német (sváb) faluban kell keresni. Katolikus német települések környékünkön a következők voltak: Mágocs, Mucsi, Tevel, Zomba, melyek akkoriban is a legnépesebbeknek számítottak. A teveli anyakönyv a következőket tartalmazza: „Schwartz Antal Kelemen 1835. november 23-án született (1880-tól használta a Fekete nevet), Schwartz György 1839. szeptember 25-én született (1881-től használta a Fekete nevet). Szüleik: Schwartz György és Majer Mária voltak.” Tehát a család Tévéiről származik. Akkoriban ez a falu színtiszta német község volt. Az első telepesek Badenből és Breisgauból jöttek - olvashatjuk Szauer János Fejezetek Tevel története című könyvében. - Itt találtam meg Fekete István író dédanyjának felmenőit, Georg Májer néven, akik az első telepesekkel érkeztek Tevelre - árulta el Bodó Imre. - A Schwartz család betelepedésére ebből az időből nincs adat. Valószínűleg később érkeztek a településre, mert azt is a Tevel történetéről szóló könyvből tudom, hogy három alkalommal érkeztek telepesek a faluba. Fekete István író dédszülei jómódúak lehettek, hiszen két gyermeküket taníttathatták. Valószínűleg iparosok és egyben gazdálkodók is voltak. Sánta Gábor állításával ellentétben nem György, hanem Antal használta először a családban a Fekete nevet 1880- ban. Fekete Árpád, az író édesapja pedig 1883. számú házban élt, mely minden bizonnyal hercegi épület volt, és egyben szolgálati lakás is. A későbbi hercegi építész a haláláig, 1889-ig szolgálta az Eszterházy családot.- Amit biztosan tudunk, hogy az 1810-es években épült Korona Szállót ő építette át az 50-es évek második felében - állapította meg a kutató. - Az előző dombóvári barokk templomot nem építhette, csak annak megújításában működhetett közre. Ugyanez mondható el a központi hercegi épületről is, mely ma szociális otthon. Az Arany János téren, az Erzsébet, a Baross és a Kossuth Lajos utcában lévő hercegi lakásokat viszont neki tulajdoníthatjuk. A régi templomtól Bodó Imre: folytatom a kutatást, Fekete István élete még sok meglepetést tartogat- Amit még akkor tudni lehetett Fekete Antalról, hogy 1835-ben született - mondta Bodó Imre. - Sajnos a dombóvári anyakönyvben arra adat nincs, hogy hol született. A Somogyi Honismeret folyóiratban emlékezett meg Sánta Gábor szegedi irodalomtörténész Fekete Ágoston tolnai prépost halálának 85. évfordulójáról. Cikkében felhívta a figyelmet arra, hogy a prépost és szülei a dombóvári temetőben pihennek. - Ezután kezdtem el ismét komolyabban foglalkozni a Schwartz (Fekete) család ősi „fészkének” felkutatásával emlékezett Bodó Imre. - Kiderült az is, hogy Fekete Ágoston prépost édesapja György és Fekete Antal testvérek voltak. Schwartz (Fekete) György 1839-ben született a Tolna megyei - Tevelen. Mint azt már 112 esztendővel ezelőtt, január 25-én született a Somogy megyei Göllében, ősei a szomszédos Tolnában éltek és dolgoztak sánta Gábortól származik az az információ, mely szerint Fekete Ágoston prépost szülei, Fekete György gazdatiszt (ispán) és Eibeck Johanna szintén Dombóváron pihennek. Fekete Györgyöt itt anyakönyvezték: „Eibeck Johanna férje, f 1888. december 17. 50 éves. 1888. december 19-én temetve. Gazics József plébános. ” Ő Dombóváron hunyt el. Feleségét, Eibeck Johannát 1901-ben temették el, de őt nem itt anyakönyvezték. Tehát máshol, valószínűleg Zombán hunyt el, mivel a férje ott volt a Dőry birtokon gazdatiszt. fekete Ágoston fiúk Zombán született 1864. október 15-én, 1923. szeptember 23- án 59 éves korában temették szülei sírjába. Tevel is és Zomba is a Dőry uradalom Fekete István bronzból készült mellszobra birtokaihoz tartozott, de a birtok központja Dombóváron volt. Ezért is temethették Dombóvárra hűséges gazdatisztjüket és feleségét, majd Ágoston nevű fiúkat. 2008. november 2-án Bodó Imre megtalálta az eléggé megviselt síremléket, melyen halványan, de még olvashatók a nevek és a dátumok is. bodó imre tavaly nyáron ellátogatott Tevelre. Felkereste a község első emberét, Héri Lászlóné polgármestert, aki meglepődve vette tudomásul, hogy Fekete István felmenői ebből a Tolna megyei faluból származnak. Ezután kiment Ákos fiával a temetőbe. A sok száz síremléket ugyan nem tudták átnézni, de a polgármester asz- szony ígéretet tett arra, hogy elkészítik a régi német temető kataszterét.- TERMÉSZETESEN a további kutatást nem hagyom abba, mert a teveli temető reményeim szerint tartogat még megA dombóvári temetőben nyugszanak az írózseni ősei lepetéseket számomra és a község helytörténészei számára is - ígérte meg Bodó Imre, - De talán nem túlzás, ha azt mondom, hogy a Dombóvár történetével és nagy magyar írónkkal, Fekete István életével és munkásságával foglalkozók számára is. tevel most már többnemzeti- ségű lakossága büszke lehet arra, hogy a nagy magyar író, Fekete István felmenői ott éltek és dolgoztak e hazáért. De büszke lehet Dombóvár is, mert itt talált munkát, megélhetést és végső nyughelyei Fekete Antal uradalmi építész, akinek fia, Árpád a szomszédos Somogy megyei Gölle községen oktathatta, nevelhette a göllei parasztgyerekeket. Majd 1900. január 25-én ott, a színmagyar faluban születhetett meg Fekete Árpád és Sípos Anna első gyermeke, István, akinek a könyvein nemzedékek nőttek fel. dúlt meg az izraelita vallású kereskedők és iparosok, gyárosok megtelepedése is. A XIX. sz. végére Dombóvár mezővárossá nőtte ki magát. E fejlődés és építkezés közepébe csöppent bele a Schwartz, azaz a Fekete család. Fekete Antal építész az 1850-es évek közepén került Dombóvárra és a 12. északi irányban épült hercegi ház (ma orvosi rendelő) átépítése szintén az ő nevéhez fűződik. Áz 1870-es évektől kezdődtek el a nagyarányú építkezések a pusztákon is. Gondolok itt a magtárak, istállók és a cselédházak megépítésére. Mintegy 12 puszta tartozott a dombóvári uradalomhoz. említettem Schwartz Antal 1835-ben született, de hogy hol, arról 2008. november 8-áig nem állt rendelkezésre adat. Ezen a napon felhívtam Simon János akkori teveli plébánost, aki készségesen állt rendelkezésemre, annál is inkább, mert Fekete István író nagy tisztelője. Bizonyos voltam május 3-án változtatott nevet. Az adat a dombóvári születési anyakönyvből való. Fekete Árpád, a néhai göllei kántortanító és Fekete Ágoston tolnai prépost tehát unokatestvérek voltak. Fekete Ágostonról (Guszti bácsi) és édesapjáról, a gazdatisztről több Feketeműben is olvashatunk.
