Somogyi Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-16 / 40. szám

15 2012. FEBRUÁR 16., CSÜTÖRTÖK SAJTÓ ÉS TANULÁS A grundon érezhettük magunkat színház A Pál utcai fiúk előadása erős négyest kap a diák színikritikustól Gittegylet. A Csiky Gergely Színház bemutatója elgondolkodtat a becsületről, önfeláldozásról, árulásról Egy csúf arc átváltozása a szekszárdi Magyarországi Német Színházban Dráma. A plasztikai sebészet erkölcsi kérdéseit boncolgatja a darab Pál utcai fiúk - mindany- nyiunk kötelező olvasmá­nya. Molnár Ferenc regé­nye szerintem önmagá­ban remekmű, csak talán aki negyedik osztályban elolvassa, nem érti meg a mondanivalóját. Ha egy könyvet olvasunk, fantá­ziánkban magunk elé tárunk egy képet - miről is szól a re­gény, hol játszódik, kik a szerep­lői, milyen gyerekek lehetnek? Éppen ezért, amikor egy szín­házi előadás készül ezekből a könyvekből, sokszor elvész az a kép, amit felépítettünk. Telje­sen más megközelítésből látjuk az egészet, és mire a függöny le­gördül, teljesen más nézőpontot láthatunk magunk előtt: egy rendezőét; egy felnőtt emberét. Nemrégiben volt szerencsém megtekinteni Vidovszky György rendező felfogásában A Pál utcai fiúkat a Csiky Gergely Színházban. Kíváncsian ültem be a nézőtér ötödik sorába - mindent jól meg szerettem vol­na figyelni. Rögtön a darab eleje megfo­gott - a Törökmézárus és a He­gedűs karaktere egyaránt na­gyon jó ötlet, ők viszik a törté­netet egyik pontból a másikba. A néző miközben elhelyezke­dik, már kap egy jó adag „kez­dőhangulatot” a Törökmézárus (Takács Géza) révén. Aztán fel­gördül a függöny, kezdődik az előadás. A díszlet érdekes - mindösz- sze néhány fal, amit ide-oda le­het gurítani a színpadon; hol az egyik oldalát látjuk, hol a mási­kat. A közönségtalálkozón a rendező elmondta, ez azért van, hogy ne mindent készen kap­jon a közönség. Jó ötlet! A jelmezekbe nem kell bele­kötni - jó úgy, ahogy van. Nem csak a jelmezek adják vissza a kort, de a Törökmézárus ka­raktere is. A szereplők nagyrészt egye­temi hallgatók, másfelől külső­leg beválogatott gyerekszerep­lők. Ezt én szintén pozitívum­nak fogtam fői - mármint azt, hogy nem a fiatalabb színészek játszottak, hanem a „legfiata­labb” színészpalánták. Nekem sokkal életszerűbb volt így. Eddig csak a pozitívumokról beszéltem, ám szeretnék meg­említeni néhány hiányosságot is - mert fedeztem fel néhá­nyat... Először is a Füvészkert díszlete. Én, személy szerint tu­dom, hogy az milyen, de szerin­tem nem minden korombeli mondja meg százszázalékos biztonsággal, hogy mi az a Fü­vészkert. Ezt szerintem néhány A város több gimnáziumából a német nyelv és kultúra iránt érdeklődő tanulók pár napja ellátogattak Szekszárdra a Magyarországi Német Szín­házba (Deutsche Bühne Ungarn), ahol megtekintették a Dér Hafiliche (A csúnya) cí­mű darabot, amelyet Marius von Mayenburg német dráma­író írt. az előadás valós problémát fo­galmaz meg világunkról, mely­ben a külsőségek kapnak hangsúlyt az igazi értékek he­lyett Ezzel szembesül a főhős, Lette is, a 2CK csatlakozó felta­lálója, akit főnöke túl csúnyá­nak tart ahhoz, hogy az arcá­val eladhassák a találmányát, ezért helyette a férfi assziszten­sét, Karlmannt küldi el a Tudo­mányos Konferenciára bemu­tatni a 2CK csatlakozót Ekkor határozza el magát Lette, plasztikai műtéten esik át, ami teljesen megváltoztatja őt, és „arctalanná” válik. „marius von mayenburg drá­mája a plasztikai sebészet je­lenlegi túlzott használatát és az ehhez kapcsolódó erkölcsi kérdéseket mutatja be. Egy kö­nyörtelen társadalmi kritika a felszínes, anyagi, egyforma és kizsákmányoló világról, mely­nek Lette áldozatul esik. ” az előadás szerintem nagyon érdekes, különleges és elgon­dolkodtató volt A német színé­szek mellett két magyar szí­nész, Solymár Dániel és Pitz Melinda is játszott a darab­ban, akik olyan gyönyörűen be­széltek németül, hogy míg nem olvastuk a műsorfüzetet, nem is gondoltunk rá, hogy ők ma­gyarok, akik ilyen szinten meg tanultak németül. ha még többet meg akartok tudni a szekszárdi Deutsch Bühnéről, akkor látogassatok el erre a honlapra: www.dbu.hu ! kisiván rita TOLDI - MUNKÁCSY GIMNÁZIUM belógó rúddal és egyébként a fallal megoldani nem volt jó hú­zás. Egy-két elrejtett „zöld” nö­vényzet, és máris kicsit jobban elképzelhető. A másik, ami nekem nem tetszett: a főszereplő, Boka Já­nos. Nem kétséges, hogy na­gyon tehetséges ifjúról van szó- Béli Ádám TEVA-ösztöndíjas egyetemi hallgató -, viszont ez a szerep szerintem nem az övé volt. Sem alkatilag, sem egyéb karakterben, jellemvonásban nem az övé ez a szerep. A töb­biek játéka rendben volt, kü­lön kiemelve Geréb Dezsőt (Varga Norbert egyetemi hall­gató), aki szerintem szenzáció­san alakított. Külön kiemelném még Nemecsek lázálmát - szerin­tem ez lett az előadás egyik leg­jobban eltalált pontja. A forgó- színpados megoldás, valamint az, hogy a színpad minden pontján történt valami, nekem különösen tetszett. A másik ilyen jelenet a csata volt - iga­zából innen hiányoltam a leg­jobban a „gyerektömeget”, hi­szen a két gyerekcsapatot ösz- szesen 17 gyerek játszotta el! Valahogy keveselltem ezt a szá­mot, meg is ijedtem a csatajele­net előtt, hogy vajon ebből mit hoznak ki...? De nem csalód­tam, fantasztikusan megoldot­ták, hiszen annyi minden tör­tént a színpadon egy időpont­ban, hogy olyan volt, mintha legalább 40-50 gyerek küzdene egymással. Összesítve a darabot: talán azért, mert a bemutató előtt lát­tam (január 30-án), talán más okból, mindenesetre nekem úgy látszott, hogy ennek még „érnie kell”. Még nincsen kész teljesen; viszont én személy szerint nagyon jól szórakoztam, láttam a szereplőkön, hogy ők is élvezik, és a néhány hiányos­ság, illetve hátrány ellenére na­gyon jó darab volt. Ha értékel­nem kéne, egy ötös skálán egy nagyon erős négyest adnék a darabra. Hogy kinek ajánlom? Felső tagozatosoknak, de legin­kább a 7. évfolyam fölött járók­nak; szerintem az alattuk járó gyerekek nem igazán értik meg a darab valódi üzenetét. Ezen kívül kortársaimnak, és azok­nak, akik szeretik a regényt. Igazán jó darab, ami nagyon „visszaadja” a könyvet. Elgon­dolkodtat minket a becsületről, az önfeláldozásról, az árulásról- és kicsit mindenki a grundon érezheti magát tőle. Köszönöm szépen az élményt a színészeknek, a dramaturg­nak és legfőbbképpen a rende­zőnek! CSERNAI MIHÁLY TOLDI-MUNKÁCSY GIMNÁZIUM Tanulmányoztam kicsit az övék világát Ez a ruhadarab nem el­hanyagolható az emberek életé­ben. A mai divat tökélyre fejlesz­tette az öveket. Lehet kapni ext­ra vékonyát és extra vastagot is. Szegecsestől a gumison át a csip- kézettíg. Nem találtam olyan ru­hát, amihez ne lelnék megfele­lőt. Egy farmerhez minden féle övét felvehetsz. Persze, attól füg­gően, hogy szoknya vagy nad­rág, sportos vagy inkább ele­gáns. Egy kiskosztümhöz is le­het megfelelő övét találni, egy vastag gumis csipkével szegé­lyezett jól áll a blézerhez és a szoknyához is. Nem mindig egyértelmű, hogy pontosan milyen kiegészí­tőt alkalmaz egy övhöz. Persze, hiszen az öv önmagában is szin­tén kiegészítőként szolgál. Egy bővebb fazonú, nem olyan feszü­lés nácihoz nem ajánlom a vas­tag öveket. Próbáld ki hozzá a vastagot és a vékonyát is. Te ma­gad is rá fogsz jönni, hogy mi a jó párosítás. És mivel ezeknek a nadrágoknak a fazonjából faka­dóan sportos a hatása, a köveket, strasszokat sem érdemes hal­mozni. Ellenben a cicanaciknál választhatsz csirivirit. Ameny- nyit csak akarsz. Ha felveszel egy barna cicanacit, hozzá egy sima buggyos rövid ujjú pólót, mondjuk fehér színben, akkor válassz hozzá egy gumis párduc mintás vastag övét. Egy-két kar­kötő és csinosabb az ember, mint hinné. A cicanaciból azon­nal sportos kis szerkót állíthatsz össze egy közepes vastagságú öv segítségével. Égy kis grafikus- mintás cicanaci, sima fekete öv és egy színben passzoló tunika kényelmes viseletét biztosít. Azt nem gondolnám, hogy kövesd azt a szabályt, hogy cipő, öv, tás­ka passzoljon egymáshoz. Miért baj, ha változatosságot csempé­szel az öltözetedbe?! Én amondó vagyok, hogy készülj bárhova, bárkivel, bármilyen alkalom le­gyen is, az övét ne hagyd a szek­rényben! HUNYADKÜRTI LILKA A szerelemben nincsenek véletlenek Van egy szó, szerelem, amellyel nap, mint nap dobálózunk, me­lyet annyian hangoztatnak, de va­lójában csak kevesen éreznek. Van egy szó, mely bár súlytalan­nak tűnik, mégis sorsokat alakít át, életeket változtat meg, porrá tör álmokat vagy épp, ellenkező­leg, az egekbe repít. Egy szó, mely nem kötődik semmihez. Nincs színe, szaga, széle, hossza, kora, súlya. Elképzelni sem tud­juk. Örök titok, örök lehetőség. Amit senki és semmi sem ront­hat el, sem tervezés, sem rutin. Nem ismer időt, évszakokat, ahogy jó és rossz napokat sem. A hiány élteti. Mert van, attól, hogy nincs. Gondoljunk csak bele, ma már külső akadály aligha állhat­ja útját két, egymás felé tartó embernek. Ha valakik szeretik egymást, nem létezik számukra lehetetlen, hiszen szeretetük le­győz minden akadályt. Valami­féle belső motor a cél felé hajtja őket, még akkor is, ha ezért sok gödör alját meg kell mászni, sok harcot át kell élni. Előbb-utóbb úgyis az igazság győz. És mi az igazság ebben az egyre csak rom­ló világban, ha nem a szerelem? Ma már nem divat, hogy a szülők eltiltsák egymástól a fia­talokat. Nem kell megszökni, nem kötelező örök hűséget fo­gadni. Nincs az a kínos kapcso­lat, amit ne lehetne elfogadni, nincsenek tabuk, sem előítéle­tek. Manapság már nem kell bűntudatot érezni egy-egy félre­sikerült pillanatért, érintésért vagy éppen egy furcsán különle­ges kapcsolatért, ahogy réges-ré- gen. Nincsenek véletlenek, csak tettek, szavak, vágyak, melyek alakítják az életünket. A szerelemben nincsen múlt, sem jövő, csak a jelen van. Az adott perc, az adott gesztusok, ölelések, a kimondott vagy az éppen elhallgatott szavak, me­lyek meghatározzák a múltun­kat és a jövőnket. Mindig a jelen a döntő pillanat. A szerelem az élet, az, hogy szerethetünk, hogy reggel van kiért, van miért feléb­rednünk. Mert aki így szereti a másikat, az soha el nem veszít­heti azt. Ezt kellene éreznie min­denkinek, csak sokunk szívét még burok fedi. Burok, mely mély sebeket takar. NÉMETH NIKOLETT Az oldalt szerkesztette: Gáldonyl Magdolna Telefon: 82/528-151 E-mall: magdolna.galdonyl@axelsprjnger.hu ÍRJATOK! “ iL 4z öv is y öltöztet

Next

/
Thumbnails
Contents