Somogyi Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-16 / 40. szám
15 2012. FEBRUÁR 16., CSÜTÖRTÖK SAJTÓ ÉS TANULÁS A grundon érezhettük magunkat színház A Pál utcai fiúk előadása erős négyest kap a diák színikritikustól Gittegylet. A Csiky Gergely Színház bemutatója elgondolkodtat a becsületről, önfeláldozásról, árulásról Egy csúf arc átváltozása a szekszárdi Magyarországi Német Színházban Dráma. A plasztikai sebészet erkölcsi kérdéseit boncolgatja a darab Pál utcai fiúk - mindany- nyiunk kötelező olvasmánya. Molnár Ferenc regénye szerintem önmagában remekmű, csak talán aki negyedik osztályban elolvassa, nem érti meg a mondanivalóját. Ha egy könyvet olvasunk, fantáziánkban magunk elé tárunk egy képet - miről is szól a regény, hol játszódik, kik a szereplői, milyen gyerekek lehetnek? Éppen ezért, amikor egy színházi előadás készül ezekből a könyvekből, sokszor elvész az a kép, amit felépítettünk. Teljesen más megközelítésből látjuk az egészet, és mire a függöny legördül, teljesen más nézőpontot láthatunk magunk előtt: egy rendezőét; egy felnőtt emberét. Nemrégiben volt szerencsém megtekinteni Vidovszky György rendező felfogásában A Pál utcai fiúkat a Csiky Gergely Színházban. Kíváncsian ültem be a nézőtér ötödik sorába - mindent jól meg szerettem volna figyelni. Rögtön a darab eleje megfogott - a Törökmézárus és a Hegedűs karaktere egyaránt nagyon jó ötlet, ők viszik a történetet egyik pontból a másikba. A néző miközben elhelyezkedik, már kap egy jó adag „kezdőhangulatot” a Törökmézárus (Takács Géza) révén. Aztán felgördül a függöny, kezdődik az előadás. A díszlet érdekes - mindösz- sze néhány fal, amit ide-oda lehet gurítani a színpadon; hol az egyik oldalát látjuk, hol a másikat. A közönségtalálkozón a rendező elmondta, ez azért van, hogy ne mindent készen kapjon a közönség. Jó ötlet! A jelmezekbe nem kell belekötni - jó úgy, ahogy van. Nem csak a jelmezek adják vissza a kort, de a Törökmézárus karaktere is. A szereplők nagyrészt egyetemi hallgatók, másfelől külsőleg beválogatott gyerekszereplők. Ezt én szintén pozitívumnak fogtam fői - mármint azt, hogy nem a fiatalabb színészek játszottak, hanem a „legfiatalabb” színészpalánták. Nekem sokkal életszerűbb volt így. Eddig csak a pozitívumokról beszéltem, ám szeretnék megemlíteni néhány hiányosságot is - mert fedeztem fel néhányat... Először is a Füvészkert díszlete. Én, személy szerint tudom, hogy az milyen, de szerintem nem minden korombeli mondja meg százszázalékos biztonsággal, hogy mi az a Füvészkert. Ezt szerintem néhány A város több gimnáziumából a német nyelv és kultúra iránt érdeklődő tanulók pár napja ellátogattak Szekszárdra a Magyarországi Német Színházba (Deutsche Bühne Ungarn), ahol megtekintették a Dér Hafiliche (A csúnya) című darabot, amelyet Marius von Mayenburg német drámaíró írt. az előadás valós problémát fogalmaz meg világunkról, melyben a külsőségek kapnak hangsúlyt az igazi értékek helyett Ezzel szembesül a főhős, Lette is, a 2CK csatlakozó feltalálója, akit főnöke túl csúnyának tart ahhoz, hogy az arcával eladhassák a találmányát, ezért helyette a férfi asszisztensét, Karlmannt küldi el a Tudományos Konferenciára bemutatni a 2CK csatlakozót Ekkor határozza el magát Lette, plasztikai műtéten esik át, ami teljesen megváltoztatja őt, és „arctalanná” válik. „marius von mayenburg drámája a plasztikai sebészet jelenlegi túlzott használatát és az ehhez kapcsolódó erkölcsi kérdéseket mutatja be. Egy könyörtelen társadalmi kritika a felszínes, anyagi, egyforma és kizsákmányoló világról, melynek Lette áldozatul esik. ” az előadás szerintem nagyon érdekes, különleges és elgondolkodtató volt A német színészek mellett két magyar színész, Solymár Dániel és Pitz Melinda is játszott a darabban, akik olyan gyönyörűen beszéltek németül, hogy míg nem olvastuk a műsorfüzetet, nem is gondoltunk rá, hogy ők magyarok, akik ilyen szinten meg tanultak németül. ha még többet meg akartok tudni a szekszárdi Deutsch Bühnéről, akkor látogassatok el erre a honlapra: www.dbu.hu ! kisiván rita TOLDI - MUNKÁCSY GIMNÁZIUM belógó rúddal és egyébként a fallal megoldani nem volt jó húzás. Egy-két elrejtett „zöld” növényzet, és máris kicsit jobban elképzelhető. A másik, ami nekem nem tetszett: a főszereplő, Boka János. Nem kétséges, hogy nagyon tehetséges ifjúról van szó- Béli Ádám TEVA-ösztöndíjas egyetemi hallgató -, viszont ez a szerep szerintem nem az övé volt. Sem alkatilag, sem egyéb karakterben, jellemvonásban nem az övé ez a szerep. A többiek játéka rendben volt, külön kiemelve Geréb Dezsőt (Varga Norbert egyetemi hallgató), aki szerintem szenzációsan alakított. Külön kiemelném még Nemecsek lázálmát - szerintem ez lett az előadás egyik legjobban eltalált pontja. A forgó- színpados megoldás, valamint az, hogy a színpad minden pontján történt valami, nekem különösen tetszett. A másik ilyen jelenet a csata volt - igazából innen hiányoltam a legjobban a „gyerektömeget”, hiszen a két gyerekcsapatot ösz- szesen 17 gyerek játszotta el! Valahogy keveselltem ezt a számot, meg is ijedtem a csatajelenet előtt, hogy vajon ebből mit hoznak ki...? De nem csalódtam, fantasztikusan megoldották, hiszen annyi minden történt a színpadon egy időpontban, hogy olyan volt, mintha legalább 40-50 gyerek küzdene egymással. Összesítve a darabot: talán azért, mert a bemutató előtt láttam (január 30-án), talán más okból, mindenesetre nekem úgy látszott, hogy ennek még „érnie kell”. Még nincsen kész teljesen; viszont én személy szerint nagyon jól szórakoztam, láttam a szereplőkön, hogy ők is élvezik, és a néhány hiányosság, illetve hátrány ellenére nagyon jó darab volt. Ha értékelnem kéne, egy ötös skálán egy nagyon erős négyest adnék a darabra. Hogy kinek ajánlom? Felső tagozatosoknak, de leginkább a 7. évfolyam fölött járóknak; szerintem az alattuk járó gyerekek nem igazán értik meg a darab valódi üzenetét. Ezen kívül kortársaimnak, és azoknak, akik szeretik a regényt. Igazán jó darab, ami nagyon „visszaadja” a könyvet. Elgondolkodtat minket a becsületről, az önfeláldozásról, az árulásról- és kicsit mindenki a grundon érezheti magát tőle. Köszönöm szépen az élményt a színészeknek, a dramaturgnak és legfőbbképpen a rendezőnek! CSERNAI MIHÁLY TOLDI-MUNKÁCSY GIMNÁZIUM Tanulmányoztam kicsit az övék világát Ez a ruhadarab nem elhanyagolható az emberek életében. A mai divat tökélyre fejlesztette az öveket. Lehet kapni extra vékonyát és extra vastagot is. Szegecsestől a gumison át a csip- kézettíg. Nem találtam olyan ruhát, amihez ne lelnék megfelelőt. Egy farmerhez minden féle övét felvehetsz. Persze, attól függően, hogy szoknya vagy nadrág, sportos vagy inkább elegáns. Egy kiskosztümhöz is lehet megfelelő övét találni, egy vastag gumis csipkével szegélyezett jól áll a blézerhez és a szoknyához is. Nem mindig egyértelmű, hogy pontosan milyen kiegészítőt alkalmaz egy övhöz. Persze, hiszen az öv önmagában is szintén kiegészítőként szolgál. Egy bővebb fazonú, nem olyan feszülés nácihoz nem ajánlom a vastag öveket. Próbáld ki hozzá a vastagot és a vékonyát is. Te magad is rá fogsz jönni, hogy mi a jó párosítás. És mivel ezeknek a nadrágoknak a fazonjából fakadóan sportos a hatása, a köveket, strasszokat sem érdemes halmozni. Ellenben a cicanaciknál választhatsz csirivirit. Ameny- nyit csak akarsz. Ha felveszel egy barna cicanacit, hozzá egy sima buggyos rövid ujjú pólót, mondjuk fehér színben, akkor válassz hozzá egy gumis párduc mintás vastag övét. Egy-két karkötő és csinosabb az ember, mint hinné. A cicanaciból azonnal sportos kis szerkót állíthatsz össze egy közepes vastagságú öv segítségével. Égy kis grafikus- mintás cicanaci, sima fekete öv és egy színben passzoló tunika kényelmes viseletét biztosít. Azt nem gondolnám, hogy kövesd azt a szabályt, hogy cipő, öv, táska passzoljon egymáshoz. Miért baj, ha változatosságot csempészel az öltözetedbe?! Én amondó vagyok, hogy készülj bárhova, bárkivel, bármilyen alkalom legyen is, az övét ne hagyd a szekrényben! HUNYADKÜRTI LILKA A szerelemben nincsenek véletlenek Van egy szó, szerelem, amellyel nap, mint nap dobálózunk, melyet annyian hangoztatnak, de valójában csak kevesen éreznek. Van egy szó, mely bár súlytalannak tűnik, mégis sorsokat alakít át, életeket változtat meg, porrá tör álmokat vagy épp, ellenkezőleg, az egekbe repít. Egy szó, mely nem kötődik semmihez. Nincs színe, szaga, széle, hossza, kora, súlya. Elképzelni sem tudjuk. Örök titok, örök lehetőség. Amit senki és semmi sem ronthat el, sem tervezés, sem rutin. Nem ismer időt, évszakokat, ahogy jó és rossz napokat sem. A hiány élteti. Mert van, attól, hogy nincs. Gondoljunk csak bele, ma már külső akadály aligha állhatja útját két, egymás felé tartó embernek. Ha valakik szeretik egymást, nem létezik számukra lehetetlen, hiszen szeretetük legyőz minden akadályt. Valamiféle belső motor a cél felé hajtja őket, még akkor is, ha ezért sok gödör alját meg kell mászni, sok harcot át kell élni. Előbb-utóbb úgyis az igazság győz. És mi az igazság ebben az egyre csak romló világban, ha nem a szerelem? Ma már nem divat, hogy a szülők eltiltsák egymástól a fiatalokat. Nem kell megszökni, nem kötelező örök hűséget fogadni. Nincs az a kínos kapcsolat, amit ne lehetne elfogadni, nincsenek tabuk, sem előítéletek. Manapság már nem kell bűntudatot érezni egy-egy félresikerült pillanatért, érintésért vagy éppen egy furcsán különleges kapcsolatért, ahogy réges-ré- gen. Nincsenek véletlenek, csak tettek, szavak, vágyak, melyek alakítják az életünket. A szerelemben nincsen múlt, sem jövő, csak a jelen van. Az adott perc, az adott gesztusok, ölelések, a kimondott vagy az éppen elhallgatott szavak, melyek meghatározzák a múltunkat és a jövőnket. Mindig a jelen a döntő pillanat. A szerelem az élet, az, hogy szerethetünk, hogy reggel van kiért, van miért felébrednünk. Mert aki így szereti a másikat, az soha el nem veszítheti azt. Ezt kellene éreznie mindenkinek, csak sokunk szívét még burok fedi. Burok, mely mély sebeket takar. NÉMETH NIKOLETT Az oldalt szerkesztette: Gáldonyl Magdolna Telefon: 82/528-151 E-mall: magdolna.galdonyl@axelsprjnger.hu ÍRJATOK! “ iL 4z öv is y öltöztet
