Somogyi Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-15 / 39. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2012. FEBRUÁR 15., SZERDA Százmilliárdokat kell szétosztani a következő szűk két évben Csúcstámadáson az építők gazdaság A forint árfolyamvesztesége tetemes kiesést okoz Ötszázmillió forint vándorol a somogyi vállalkozókhoz Sürget az idő, ki kell futtatni 2013-ig a még lehívható uniós támogatásokat, így a Darányi Ignác Tervre szánt háromszáz- milliárd forintot is. Ahogyan megírtuk, Barkóczy Gellért egykori somogyi kisgazdael­nök és volt parlamenti képvi­selő a mezőgazdasági támoga­tások helyes irányát látja a Da­rányi-tervben, mert a kis, csa­ládi gazdaságokat kívánja hely­zetbe hozni. A kis- és középvál­lalkozások számára egyébként is újabbnál újabb pályázati for­rások is nyílnak, százszázalé­kos támogatás kapható majd képzésre, jó feltételekkel rugal­mas munkaidő bevezetésére is pályázhatnak. A jövő év végéig ki kell futtat­ni a 2007-2013-ig tartó időszak­ban Magyarország számára megszavazott és lehívható EU-s pályázati pénzeket. A kisvállal­kozói, termelői szektor egysze­rű, gyors eljárási rendszert és pályázati elbírálást vár. ■ F. I. Bankkölcsönből beruházna a kkv-szektor Kedvező hitelbe belevágna a ha­zai kis-és középvállalkozások ja­va része, derült ki egy felmérés­ből. Azok a vállalkozások, ame­lyek jelezték, hogy tevékenysé­gükhöz szükségük lenne hitel­re, legnagyobbrészt (44 százalé­kuk) 25 millió forint feletti ösz- szeget igényelnének. Csak az érintett vállalkozások 11 százalé­ka mondta, hogy ötmillió forint­nál kisebb banki segítség is ele­gendő lenne számára. A hiteligénnyel jelentkező vállalatok nagyobb része, közel négyötöde bizakodó, úgy véli, képes lenne kitermelni az igé­nyelt hitelösszeget. Válaszuk elsődleges indokaként a leg­többen, minden harmadik megkérdezett cégvezető arra hivatkozott, hogy a bankköl­csönből beruházást hajtaná­nak végre, amely révén nőné­nek a vállalkozás bevételei. Minden negyedik potenciális hiteligénylő vállalatnál számí­tanak arra, hogy a hitel segít­ségével rendeznék napi likvi­ditási problémáikat. ■ F. I. Önmagát építi le az építő­ipar, a kaposvári Profi Te­tő Kft. tulajdonosa sze­rint a folyamat legna­gyobb áldozatai a mikro- és a kisvállalkozások. A beszűkült piac leghama­rabb 2020 körül állhat fejlődési pályára. Harsányi Miklós A 13 éves kaposvári vállalkozás vezetői nem babonásak. Teljes erőbedobással fejlesztenek, nem­rég új telephelyet nyitottak a fővá­rosban, előtte Veszprémben hoz­tak létre önálló kereskedést. Cso­mós Tibor, a Profi Tető Kft tulaj­donos-ügyvezetője úgy látja: tete­mes árat fizet az a vállalkozás, amely manapság bakizik. Már a legkisebb hibát, figyelmetlensé­get keményen megtorolja a piac.- Brutálisan visszaesett az utóbbi időben az építőipar - hangsúlyozta. - Össze kell kap- g nia magát annak, aki talpon | akar maradni. Jónevű cégek je- \ lentettek csődöt, a térségünk- J ben is seregnyi kisebb társaság £ dőlt be. A fizetőképes kereslet hiá­nya, utalt a cégvezető az ágazat alapvető gondjára. Az egyre sú­lyosabb méreteket öltő lánctar­tozás csak tetézi a bajt - a kezdetektől fogva a kaposvári vállalkozás csaknem 30 millió forintot bukott, ebből a legna­gyobb tétel hétmillió forint volt. Importalapanyag-vásárlóként ezen kívül súlyos próbatételt je­lent a forint-euró árfolyam gya­kori ingadozása is. A megpró­báltatások dacára a vállalkozás bevétele évről évre nő, a tavalyi 750 millió forinttal szemben idén egymilliárd forintot ter­veztek. Közel 1000 raklapnyi áru, 100 féle tetőfedő anyag és jóval százmillió forint feletti raktár- készlet - szezonban folyamato­san megújítják ezt a felhozatalt. Csomós Tibor szerint sikerük titka a piaci gyors reagáló­képességre vezethető vissza.- Amíg új lakásépítésre nem gondolhat a családok többsége, addig kisebb-nagyobb renová­lást még megkockáztatnak - így a szakember. - A felújítás­piac működik, de az építőipar fellendülését 2018-2020 körül várom. Fő a figyelem. Az építőipart rengeteg gond sújtja, a kisebb cégek keményen küzdenek a talpon maradásért Képzésen a dolgozók SZÉLES A PROFI TETŐ REFE­RENCIALISTÁJA: ezen q kapos­vári oktató kórház és több nagy hazai vállalat neve is feltűnik, s a kaposváriak szállítják a palát a kecske­méti bíróság felújításához is.- CSAKNEM 50 BESZÁLLÍTÓVAL építettünk ki együttműködést- részletezte Csomós Tibor. - A hazai cégeken kívül kül­földi partnereinkkel is kivá­ló a kapcsolatunk. Olaszor­szágból kéményrendszereket vásárolunk, s több német cégtől is rendelünk árut. A cégvezető büszkén említet­te a saját tetőbemutató min­taparkjukat, ahol a megren­delők 13 méretarányosan ki­csinyített épületnél választ­hatják ki a számukra leg­megfelelőbb terméket. A be­vétel jelentős részét vissza­forgatják a vállalkozásba, s a megújulási program része­ként nagy hangsúlyt helyez­nek a dolgozók szakmai to­vábbképzésére. Baráti unszolásra alapította a vállalkozást A piac könyörtelen: amíg há­rom éve nagyjából 1800 építő­anyag-kereskedés működött Magyaroszágon, addig jelen­leg 1200 maradt meg - összegzett Csomós Tibor. A ki­zárólag tetőfedésre szakoso­dott vállalkozások száma en­nek a töredéke. Csomós vállal­kozásukat a hazai élmezőny­be sorolta. S bár nyereségük tavaly kevesebb volt, mint 2010-ben, idén ezen is fordí­tani akarnak, részben új ter­mékek bevezetésével. Speciá­lis famegmunkálásra alkal­mas CNC-berendezést vásárol­nak, ez újabb lehetőséget teremt a 16 dolgozót foglalkoztató vál­lalkozásnak.-NEM A TÚLÉLÉSRE rendezkedtünk be, hanem új öt­leteket felhasz­nálva igyek­szünk jelentős munkához jutni - emelte ki a kaposvári vállalkozás vezető­je. A 41 éves, komlói születésű férfi véletlenül keveredett a te­tőfedő üzletágba. Barátja un­szolására próbált szerencsét a kereskedelmi menedzser fels& fokú végzettségű cégvezető. AZÓTA is áldom az eszemet,- hogy megfogadtam a baráti tanácsot - jegyezte meg. - Be­jött. S akárcsak kezdetek óta, cégünk idén is a csúcsra tör. Csomós Tibor: a töretlen fejlesz­tésben látjuk a kiutat Országosan 18 ezer gazdálkodó­nak több mint 12 milliárd forin­tot utal a különböző, tavalyi ter­meléshez kötött és a termeléstől elválasztott nemzeti kiegészítő támogatásra a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal.- Somogynak ebből 594 mil­lió forint jut - tájékoztatták la­punkat. Gombos Sándor, a vi­dékfejlesztési hivatal megyei vezetője közölte: összességé­ben 449 gazdálkodó jogosult a támogatásra. A somogyi szar­vasmarhatartók közül 53 gaz­dálkodó összességében 91 mil­lió forinttal számolhat, a hízott bikával foglalkozó vállalkozók számára pedig 134 millió forin­tot ad majd az MVH. Ezzel pár­huzamosan anyagi forráshoz jutnak az anyajuhot tartó gaz­dák is; a 95 ügyfél közel 42 mil­lió forintot vehet föl. Megtud­tuk: a pénzt június végéig utal­ják át.- Minden egyes forint segít­séget jelent a mezőgazdasági vállalkozóknak, amelyre óriási szükség van - hangoztatta Mé­száros József, a megyei területi agrárkamara titkára. - Minden lehetséges módon helyzetbe kell hozni az ágazatot. Már ko­rábban mélyrepülésbe került az állattenyésztés, Somogybán különösen nehéz a sertéstartók helyzete.. ■ H. M. Telephelyre és gépre gyűjtenek a kisebb cégek Tavaly közel 600 millió forint mikrohitelt folyósítottak a somo­gyi vállalkozóknak, 2010-ben csaknem 700 millió forintot. Szakértők szerint hosszabb időt vett igénybe a pályázat el­bírálása, elsősorban ezért jut­hattak kevesebb támogatáshoz a helyi cégek. A megyei vállal­kozói központ roadshow-t indí­tott Somogybán, ahol a legújabb pénzügyi lehetőségeket vázol­ták fól. Horváth Ákos, a vál­lalkozói alapítvány elnöke azt mondta: az utóbbi időben fő­ként szolgáltatással foglalkozó cégek érdeklődtek a mikrohitel iránt. Telephelyvásárlásra és eszközbeszerzésre kívánják for­dítani a támogatást. ■ H. M. Polchoz segítik a helyi kistermelőket és a kézműveseket bőségkosár Hecsedli és naspolya, modellkedésből váltott gazdálkodásra az egykori szépségkirálynő Ami a Zsámbéki-medencében a Stelázsi-program, az Siófok tér­ségében a Sió bőségkosár lehet. Civil kezdeményezésre indul gazdaságélénkítő program a kör­nyékbeli kistermelők, ősterme­lők, kézművesek piachoz jutását segítendő, valamint hogy a hely­ben élők helyi termékekhez jut­hassanak. Az országban már öt térségben működik a helyi ter­mékek polcrendszere; koordiná­tora, kezdeményezője Gerlóczy Magdolna, az 1989-es Miss Hun­gary szépségverseny győztese.- Okos ötletből hallottunk ele­get a kistermelők segítésére, csak a gyakorlatban nem mond­ta, mutatta meg senki, hogy ez miként is működik - mondja Varga László, a siófoki székhe­lyű Civilek a Nemzetért Egyesü­let elnöke. - Ez végre egy műkö­dő rendszer, amit az idegenfor­galmi szezon kezdetére szeret­nénk felfuttatni a mi térségünk­ben is. A mezőgazdasági terme­lés jelentsen újra megélhetést minél több embernek, ez lehet a hosszabb távú cél, s hogy élel­miszerből legyen önellátó az or­szág, vagyis találjunk vissza a helyes útra.- Magunk teremtünk ma­gunknak piacot - teszi hozzá a modellkedés után a gazdálko­dásra váltó Gerlóczy Magdolna; Ádándon is vannak földbirtoka­ik (régi nemesi földbirtokos csa­ládból származik), s a Zsám- béki-medence Stelázsi-program­jában (ahol már tizenegy polc- rendszer létezik helyi kisterme­lők és kézművesek áruival, to­vábbá négy piac) maga felel a termékek polcra juttatásáért és a számlázásért is. - Vendéglátó helyeken, hotelekben, kere­sünk polcgazdákat, ahol a Sió­fok és negyven kilométeres tér­ségében élő helyi termelők és a kézművesek a portékájukat kí­nálhatnák. Saját birtokának terméseiből a gazdálkodásra átváltott ex- szépségkirálynő néhányat be is mutatott a napokban a siófoki helyi televízióban. így lekváro­kat, szörpöket, savanyúságokat, paprikakrémet. Varga László, a helyi szerve­zést felvállaló egyesület elnöke szerint a balatoni idegenforga­lomnak köszönhetően szállítás nélkül „exportálhatják” a térség áruit, s az ország egyik kirakata lehet, ha beindul és sikeres lesz a Sió bőségkosár. ■ Fónai Imre

Next

/
Thumbnails
Contents