Somogyi Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-13 / 37. szám
6 GAZDASÁG 2012. FEBRUÁR 13., HÉTFŐ MÁV: Budai szerint 15 milliárd a kár tizenöt ügyben vélelmez törvénysértést a MÁV háttérintézményeinek privatizációjával és a vasúttársaság egyéb ügyeivel összefüggésben Budai Gyula. Áz elszámoltatási kormánybiztos összefoglaló jelentése szerint a visszaélések 14,7 millilárd forint vagyoni hátrányt jelentettek a MÁV- nak, amelynek jelentős részét büntető- vagy polgári eljárásban visszaszerezheti az államkassza. ítélet áramvásárlási szerződésről ma hirdet ítéletet az Európai Unió Törvényszéke a Budapesti Erőmű által az Európai Bizottság ellen benyújtott keresetben. A társaság a brüsszeli testület azon döntésének megsemmisítését kéri, amelyben az EU-jog által tiltott állami támogatásnak minősítette az MVM és a Budapesti Erőmű között kötött hosszú távú és garantált felvásárlási árat biztosító villamosenergia-megálla- podást. A bizottság ezért elrendelte, hogy hazánk szüntesse meg az állami támogatás nyújtását, és hogy a jogtalanul kifizetett támogatást fizettesse vissza a Budapesti Erőművel. Hoffmann Rózsa megy Brüsszelbe az oktatási államtitkárt nem lepte meg az a felkérés, hogy Brüsz- szelben számoljon be a magyar köz- és felsőoktatást érintő kérdésekről. Hoffmann Rózsa azonban kiemelte, az oktatásügy egy olyan terület, amely nemzeti hatáskörbe tartozik, és nincsenek kötelező érvényű európai uniós jogszabályok. Megjegyezte: miután értesült róla, hogy az oktatásért is felelős uniós biztos, Andrulla Vassziliu aggodalmának adott hangot, magától jelentkezett, hogy kimegy Brüsszelbe, hogy meghallgassa az észrevételeket, és első kézből adjon tájékoztatást. Ennek időpontja még nem ismert. KSH: több marha, kevesebb sertés A FŐBB ÁLLATFAJOK közül az elmúlt fél év során a szarvasmarhák száma emelkedett - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A szarvasmarhák száma december 1-jén 698 ezer volt, ez 16 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A sertések száma december elején alig haladta meg a 3 milliót. Az állomány az egy évvel korábbinál 137 ezerrel volt kisebb. A sertések száma az elmúlt tíz évben 3 és 5,3 millió között változott: 2008 decembere óta 3,5 millió alatti. A tyúkfélék száma decemberben 33 millió, 1,2 millióval, 4 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. Orvoszsebre menő műhibaperek jog A kórházak a vétkes doktorral fizettethetik meg a kártérítéseket A műhibaügyek ítéletében ma a bíró nem nevezi meg a vétkes orvost, hiszen a szabályok szerint az alperes az intézmény A betegnek a kórház, a kórháznak viszont a vétkes orvos fizethet kártérítést ez év közepétől az elvesztett műhibaperek miatt. Szakértők szerint bár a törvénymódosítás körül még sok a nyitott kérdés, az orvosok ezentúl sokkal körültekintőbben járnak majd el, hogy a pereket megelőzzék. Haiman Éva A januárban államosított 33 fővárosi, illetve megyei kórház ellen jelenleg 357 műhibaper folyik. Ezekben a perérték összességében mintegy 5,5 milliárd forintra rúg - tudta meg lapunk a Gyógyszerészeti és Egészség- ügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézettől (GYEMSZI). Ezek az egészségügyi intézmények a legnagyobbak, így ezek ellen indítanak leggyakrabban pereket is. A munka törvénykönyve (Mtk.) egyik, júliusban hatályba lépő módosítása pedig lehetővé teszi majd, hogy a kórházak részben vagy egészben a vétkes dolgozóval fizettessék meg a megítélt kártérítést - hívja fel a figyelmet Simon Tamás. A műhibaperes ügyvéd, biztosítási szakjogász hangsúlyozza: a betegek, illetve hozzátartozóik közvetlenül ez után Is csak. a kórházakat, rendelőket perelhetik. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint legfeljebb a dolgozó egyhavi átlagkeresetének ötven százalékára tarthat igényt a munkáltató, és ezt az összeget még a helyi kollektív szerződések is csak maximum hathavi átlagkeresetre emelheti. Kivéve, ha úgynevezett közreműködői (megbízási) szerződés van a kórház és az orvos között, mert ez esetben polgári peres úton már most is behajtható a dolgozón a kártérítés teljes összege. Az év második felétől viszont a munkaügyi peres úton továbbhárítható kártérítés mértéke már alapesetben is maximum négyhavi távolléti díj, amelyet a kollektív szerződés viszont akár nyolchavi ösz- szegre emelhet. Változás az is, hogy ezentúl a súlyosan gondaüan, valamint a szándékos károkozásnál a megítélt kártérítést teljes mértékben be lehet hajtani a munka- vállalón, most csak az utóbbi esetben van erre lehetőség. A vezető beosztású munkavállalókra még szigorúbb szabályok vonatkoznak majd: tőlük akkor is a teljes kártérítési ösz- szeg követelhető, ha gondatlanul jártak el, esetükben nincs szükség arra, hogy a bíró „súlyos gondatlanságot” állapítson meg. Hogy a munkáltatók közül mennyien élnek majd az új szabályozás adta lehetőségekkel, sok mindentől függ. Először is attól, hogy a közalkalmazotti törvény készülő átfogó módosításába átemelik- e az Mtk. erre vonatkozó passzusait. Az egészségügyi dolgozók, így az orvosok jelentős része ugyanis közalkalmazott - említi Dósa Ágnes orvos-jogász. Szerinte az is nehezíti majd a kártérítések áthárítását, hogy míg a munkajogi perek elévülési ideje három év, addig az egészségügyi kártérítési perek akár 4-5 évig is elhúzódnak. Vagyis mire a műhibaügyben döntés születik, a kártérítés már nem lesz továbbhárítható a dolgozóra, kivéve, ha a munkaadó már az elején gondol erre a lehetőségre. Dósa Ágnes arra is felhívja a figyelmet: a műhibaügyekben hozott ítéletekben a bíró nem nevezi meg, melyik orvos követett el hibát, hiszen az alperes minden esetben egy intézmény. A bírósági gyakorlat jelenleg arra sem ad választ, milyen mulasztás számít súlyosan gondatlan károkozásnak. Simon Tamás szerint ez vélhetően olyan, objektíven is megállapítható mulasztás lesz, mint amilyen például a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása vagy az orvosi dokumentáció hiányos vezetése. Napjainkban döntően éppen ezek miatt veszítik el az intézmények a legtöbb egészségügyi kártérítési pert. Ezért a szakértők úgy vélik: az orvosok még inkább érdekeltek lesznek ezen ügyek elkerülésében. megfizethetetlen lehet a jövőben A felelősségbiztosítás is MEGENGEDHETETLEN, felelőtlen és életszerűtlen - a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint kizárólag ezekkel a jelzőkkel illethető az új szabályozás. Éger István azt mondja: alacsony bérükből nem tudják fedezni a kártérítést az orvosok, egy esetleges felelősségbiztosítás pedig szintén megfizethetetlen lenne számukra. EZZEL EGYETÉRT a Hungrarosk Biztosításközvetítő Kft ügyvezetője, Hollós Zoltán is, aki azt mondja: az önállóan dolgozó orvosok felelősségbiztosítási díja ma évi 12 ezer forinttól akár 2 millió forintig is terjedhet, attól függően, mennyire „műhibaveszélyes” szakmát űznek. Egy háziorvos minimális díjat fizet, míg egy plasztikai sebész jelentős összeget. Hollós Zoltán szerint a biztosítók várhatóan az új helyzetre is találnak majd megoldást. Ilyen lehet például a könyvel& cégeknél már bevált gyakorlat, amely szerint a felelősségbiztosítási szerződések záradékába építik bele a dolgozói felelősségbiztosítást, egyfajta jogvédelem-kiegészítésként. ■ Kérdés, a kórházak élnek-e a lehetőséggel. Reálbérek: húsz százalékot meghaladó csökkenés adminisztráció A szakszervezet azt ajánlja, kérjen mindenki bérkompenzációt Az év végéig* ötszázalékos inflációval számolva 1998- as szintre esnek vissza a közalkalmazotti reálbérek FEHÉR JÓZSEF, AZ ORSZÁGOS KÖZSZOLGÁLATI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS ÜGYVIVŐJE Mintegy 400 ezer embert érint a közszféra bérkompenzációja, ennyien keresnek ugyanis a 650 ezer közalkalmazottból annyit, hogy veszítenének az adóváltozásokkal. Az állam által a saját körében minden dolgozónál végrehajtandó kiegészítés célja, hogy a nettó bér ne csökkenjen. A kérelmet viszont - eltérően a verseny- szférától - maguknak a dolgozóknak kell kérniük. „A bérkompenzációra azért is szükség van, mert a közalkalmazotti illetmények már negyedik éve nem emelkedtek, emlékezni kell, hogy 2008-ban volt utoljára tarifaemelés. Mindez az infláció miatt 20-22 százalékos reálbér- csökkenést jelent a közalkalmazottaknak” - nyilatkozta a Világ- gazdaságnak Fehér József. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának ügyvivője hozzátette: „Az év végéig 5 százalékos inflációval számolva olyan mértékű lesz ez a csökkenés, hogy a közalkalmazotti reálbérek az 1998-as szintekre esnek vissza.” Fehér szerint részben a szak- szervezeti tiltakozások eredménye is, hogy a 2012-es költségvetésben 62 milliárd forint áll rendelkezésre a közszolgák bérkompenzációjának fedezésére. „A munkavállalói érdekképviseletek egyébként 5 százalékos béremelést akartak, amely 70 milliárd forintba került volna, ám ebbe az állam nem ment bele. A bérkompenzáció viszont jelentős mértékű adminisztrációs teherrel jár, ráadásul sok a bizonytalanság abban, hogy kinek jár és kinek nem. Ráadásul a gyerekek után járó adókedvezmény beleszámít a kompenzációba, így azok, akik ezzel az adókedvezménnyel nyertek, nem kapnak kompenzációt. Figyelembe veszik emiatt azt is, hogy a házastárs a közszférában dolgozik-e vagy sem, ezért kell a dolgozónak beadni a nyilatkozatot. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy például egy bölcsődei dada tisztában van-e azzal, ez a rendkívül bonyolult rendszer hogyan működik. Márpedig ezen a bérszinten néhány ezer forintos veszteség is nagyon érzékenyen érinti a munkavállalókat” - mutatott rá Fehér József. Lapunk információi szerint több helyen is problémásnak találják a rendelkezést, mondván, az túl bonyolult, és komoly adminisztrációs többletterhet jelent. Az is kérdéses, hogy a bérszámfejtési kérdésekben nem jártas dolgozók hogyan tudják eldönteni, hogy beadják-e nyüatkozatu- kat, vagy sem. „Mi azt javasoljuk, mindenki nyilatkozzon arról, hogy kéri a bérkompenzációt, és legyen a munkáltató, illetve a bér- számfejtés gondja, hogy eldöntse, kinek jár az és kinek nem” - jelentette ki ezzel kapcsolatban Fehér József. ■ B. L.
