Somogyi Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-09 / 34. szám
6 2012. FEBRUÁR 9., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG Tömeges leépítés a Nokiánál munkaerőpiac Súlyos hatásai lehetnek a régióban a létszámcsökkentésnek Bár az európai gyárak a jövőben is fontos szerepet játszanak, ezentúl a fogyasztók kiszolgálásában kapnak majd nagyobb szerepet R 0 Stagnálást vár belföldön az MT Zrt. A BELFÖLDI TURIZMUSBAN stagnálásra, míg a beutazói kedv növekedésére számít az idén a Magyar Turizmus Zrt. - közölte Mártonná Máthé Kinga, a Magyar Turizmus Zrt. belföldi igazgatója. Beszámolt arról, hogy elkészültek a tavalyi évvel kapcsolatos jelentések, amelyek szerint a belföldi turizmus a vártnál jobban alakult. Nyáron megtorpanás volt érzékelhető, ami a gazdasági környezettel magyarázható. Az év végi ünnepek, az üdülési csekk és a SZÉP kártya azonban meghozta az eredményeket - tette hozzá. ■ MTI Földgázt küld a Mól Horvátországba az ina horvát olaj- és gázipari vállalat a szokatlan hideg miatt csökkentette gáztermelését az észak-adriai térségben, emiatt korlátoznia kellett a nagyfelhasználók gázellátását. A horvát földgázkereskedő vállalat, a Prirodni Plin kérésére az INA anyacége, a Mól a csoporthoz tartozó MMBF kereskedelmi fóldgáztárolójá- ból és a szintén Mol-érde- keltség FGSZ által nemrég átadott nagy kapacitású horvát-magyar földgázvezetéken keresztül várhatóan a hét végéig napi 2 millió köbméter gázt szállít Horvátországba, tájékoztatta lapunkat a társaság. ■ VG Új megrendelőket szerzett a Kirchhoff EGY 13 MILLIÓ EURÓS techno- lógiafejlesztés-sorozat révén a korábban kizárólag a Suzuki számára termelő Kirchhoff Hungária Kft. ma már más autógyártók megrendeléseit is fogadni tudja. Az esztergomi társaság a kecskeméti Mercedes, a szlovákiai Peugeot, Citroen és Volkswagen, a csehországi Skoda, a romániai Ford, a BMW, illetve a magyarországi General Motors beszállítójává vált. A közelmúltban befejeződött beruházás nagy részét saját forrás fedezte, ehhez társult a GOP-pályázat keretében elnyert egymillió eurós álla-. mi támogatás. ■ VG Elégedetlenek a szélenergiások A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK előnyeit jobban kellene használnia a Nemzeti energiastratégiának, mely jelenlegi formájában kijelölt fejlesztési irányokat nem veszi figyelembe, elmaradott, konzervatív elvek mentén tervez 2030-ig - áll a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) lapunkhoz eljuttatott véleményében. A jogszabályban rögzített két évenkénti felülvizsgálatban az energiaszektor fejlődését, a megújuló technológiák adta lehetőségeket sokkal nagyobb mértékben figyelembe kell venni - mutat rá közleményében a szervezet. ■ VG A bejelentett 2300-nál jóval több munkahely szűnhet meg Komárom környékén a Nokia gyártási tevékenységének Ázsiába helyezése miatt, mivel a beszállítók is leépítésekre kényszerülnek. Jandó Zoltán Voltak ugyan előzményei, mértékét tekintve mégis meglepetést okozott a Nokia szerdai bejelentése, amely szerint a finn mobiltelefon-gyártó alkalmazottai több mint felét, 2300 ember küld el komáromi üzeméből. A cég reggeli közleménye szerint a vállalat termelési tevékenységének felülvizsgálata során - amit szeptemberben indított el a társaságvezetése - arra jutott, hogy hatékonyabb, ha a gyártás egy részét Ázsiába telepítik. Az átszervezés keretében a komáromi üzem mellett egy finn és egy mexikói egységben is jelentős leépítések lesznek, a három gyárban összesen 4000 munkahelyet szüntetnek meg. Niklas Savander, a vállalat ügyvezető elnökhelyettese az ügyben tartott sajtótájékoztatón elmondta: a társaság tulajdonképpen az összeszerelési tevékenységet telepíti Ázsiába, és bár az európai gyárak a jövőben is fontos szerepet játszanak, ezentúl a fogyasztók kiszolgálásában kapnak majd nagyobb szerepet. Mindez azt jelenti, hogy a komáromi egység fő profilja a jövőben az okostelefonok európai fogyasztói igényeknek megfelelő testreszabása lesz, így többek között szoftverfejlesztést, a szoftverek telepítését, illetve bizonyos logisztikai tevékenységeket végezhetnek az üzemben. Az elnökhelyettes jelezte: a termelés átalakítását a gyártási mechanizmusok megváltozása indokolta. Mivel az ágazat és így természetesen a Nokia beszállítóinak jelentős része már ázsiai, jelentősen növeli a cég rugalmasságát és sebességét az, hogy a jövőben az összeszerelést is a legnépesebb kontinensen végzik. Bár Niklas Savander külön kiemelte, hogy nem a költségek csökkentése volt az elsődleges cél, hiszen a mobilgyártás nem munkaerő-igényes tevékenység, szakértők szerint ennek ellenére minden bizonnyal szerepet játszott a finn cég döntésében, hogy Ázsiában jelenleg harmada a munkaerő költsége a hazainak. Persze a piaci folyamatokra adott gyorsabb válaszok iránti igény is kellő indok lehet, különösen úgy, hogy a vezető pozíciójába kissé belekényelmesedett Nokia elmúlt esztendőkre jellemző piacvesztését épp az okozta, hogy a társaság igen lassan reagált a változásokra. A társaság globális piaci részesedése 2008-ban még 38,6 százalék volt, mivel azonban a cég igencsak lemaradt az okosszegmensben konkurenseihez képest az elmúlt időszakban, ez a szám 2011 harmadik negyedévére 24 százalék alá csökkent. A visszaesés különösen annak fényében lehet elkeserítő a Nokia számára, hogy a cég hanyaüását okozó okostelefon fogalmát tulajdonképpen a finn cég vezette be a piacra, s sokáig ezen a területen is vezetőnek számított a társaság. A vállalat okostelefon-operációs rendszere, a Symbian 2009-ban még a piac közel felét tudhatta magáénak, a Nokia pedig még ebben az évben több mint kétszer annyi okoskészüléket értékesített, mint jelenlegi két legnagyobb konkurense, az Apple és a Samsung. A finn cég azonban nem ismerte fel időben a Symbian gyengeségeit, aminek következményeként a konkurensek fokozatosan előretörtek. A folyamat tavaly vált a Nokia szempontjából ijesztővé: a bár a vállalat csak a második negyedévben veszítette 1998 Megalapították a Nokia Siemens NetWork budapesti k+f központot. 1999 Százmillió forintos zöldmezős beruházás keretében elindult a komáromi gyár építése. 2000 Az üzemben 2000 januárjában megkezdődött a termelés. 2002 A finn cég országonként és főbb üzleti partnerenként külön üzleti egységekre oszlott, így a hálózati üzletekért Magyarországon négy értékesítési igazgató lett a felelős. 2003 500 fős bővítéssel 2500 lett a létszám. 2004 Területét és kapacitását 50 millió eurós (13,1 milliárd forint) befektetéssel megduplázta. A gyárterület a bővítés után megközelíti az 50 ezer négyzetmétert 2005 Létrehozták Budapesten a cég egyik regionális pénzügyi centrumát. el vezető pozícióját az okospiacon, az utolsó negyedévben már az Apple és a Samsung is közel kétszer annyi ilyen készüléket értékesített, mint az egykori világelső. A globális trendeknek megfelelően a Nokia árbevétele és eredménye hazánkban is csökkent az elmúlt években. A magyar leány 2010-es forgalma negyedével maradt el a két évvel korábbitól, más kérdés, hogy a cég árbevétele alapján még így is a harmadik 2007 Tízmillió eurós beruházással bővítették a komáromi telephelyeét, a szükséges létszámbővítéssel a dolgozók száma meghaladja 5300-at. 2008 Budapesti központtal egy új, délkelet-európai értékesítési egységet hoztak létre. 2009 A Nokia komáromi gyárában elkészült a cég Magyarországon gyártott 500 milliomodik mobiltelefonja. 2010 Bővítette budapesti központját a Nokia Siemens Networks. 2011 Aláírták a Nokia Siemens Networks munkahelyteremtő programjáról szóló megállapodást, melynek keretében a budapesti kutatás-fejlesztési központban 224 új, felsőfokú munkahely létesülhet. 2012 Elküldenek 2300 főt a komáromi gyárból legnagyobb vállalat Magyarországon. Éppen ezért a további forgalomcsökkenést is maga után vonó leépítés bejelentését követően többen attól tartottak, hogy a Nokia döntésének a magyar GDP-re is igen komoly negatív hatása lehet: szakértők szerint azonban ettől nem kell tartani. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője lapunknak elmondta: a finn cég elsősorban az alacsony hozzáadott értékű tevékenységeket viszi Ázsiába, így a várható komoly árbevétel visszaesés ellenére GDP-t mindössze marginális mértékben, néhány milliárd forinttal csökkentheti az átszervezés. Ennek magyarázata, hogy az eddig a komáromi gyárban összeszerelt készülékekhez korábban is külföldről hozták az alkatrészeket, azaz a nettó export nem volt számottevő. Sokkal érzékenyebben érintheti a Nokia döntése ugyanakkor Komárom térségének munkaerő- piacát, a gyártási tevékenységek elköltöztetése miatt ugyanis biztosan nem csak a a finn cég 2300 alkalmazottja veszíti el az állását: komoly leépítésre lehet számítani a gyár több beszállítójánál is. Közülük a Valid Technologies már néhány nappal ezelőtt bejelentette, hogy teljes komáromi tevékenységét felszámolja, és ennek keretében a 150 munkavállalóból 148-tól megválik. Harmati Attila, a Valid Group általános operatív igazgatója, aki a csoport komáromi projektjét, illetve az ezért felelős leányt is felügyelte, a Világgazdaságnak jelezte: egyetlen partnerük, a Nokia január elején mondta fel a szerződést a céggel, amely így megrendelés nélkül maradt. A Valid Technologies egyébként 2006 nyara óta végezte a belső logisztikai tevékenységeket a Nokia komáromi gyárában, tavalyi árbevétele pedig meghaladta a félmilliárd forintot. Ráadásul mivel a Valid Group maradék két divíziója teljesen más területen ténykedik, és csak mániában végez a csoport hasonló tevékenységet, az elbocsátott közel másfél száz embernek a csoport nem tud máshol munkát biztosítani. Komoly kérdés az is, hogy mi lesz a Nokia 2300 utcára kerülő alkalmazottjával. A Nemzetgazdasági Minisztérium a bejelentést követően egyből kiadott egy közleményt, miszerint „sajnálják” a Nokia döntését, délután pedig már arról tájékoztattak, hogy a szaktárca és a komáromi egység vezetése közös munka- csoportot állít fel nehéz helyzetbe jutott dolgozók megsegítésére. Ebből a szempontból jó példaként szolgálhat Románia, amely tavaly került hasonló helyzetbe, mint most hazánk. A kolozsvári gyár bezárást szeptemberben jelentette be a Nokia, azóta azonban már három cég is bejelentkezett a finn cég helyére: az olasz DeLonghi és a német Bosch mellett a legfrissebb hírek szerint már a Tata Motors is érdeklődik a helyi kormányzatnál. Érdekes kérdés egyébként az is, hogy a magyar kabinet menynyit tudott a Nokia terveiről. Niklas Savander úgy nyilatkozott, hogy csak kedden tájékoztatták a kormányzatot, és ezt támasztja alá, hogy tegnapelőtti évértékelő beszédében Orbán Viktor is azok között a vállalatok között említette a Nokiát, amelyek „tisztes haszon ellenében a magyaroknak munkahelyeket és a magyar emberek munkájával értéket teremtenek”. Némileg ellentmond ennek ugyanakkor, hogy értesüléseink szerint a gyártás áttelepítése már akkor eldőlt, amikor a Nokia tavaly szeptemberben a termelési tevékenység felülvizsgálatát bejelentette, s ezt követően már csak az volt a kérdés, hogy az egyes gyárakból hány embert küldenek el. Márpedig ha ez valóban így volt, a 4000 fős elbocsátásból 2300-zal részesülő Komárom vesztesként jött ki a gyárak versenyéből. Nokia Komárom Kft.* 2010 Árbevétel 1 292 414 1075 481 1 017 422 Üzemi eredmény 57 192 47 999 32 425 Adózás előtti ered. 60 907 47 421 36 209 Adózott eredmény 58335 41965 30996 Mérleg szer. ered 58 335 41965 0 Saját tőke 175 301 221278 33 785 • MILLIÓ FORINT FORRÁS: OPTEN A Nokia magyarországi állomásai
