Somogyi Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-02 / 1. szám
Antarktiszi kikötő az olvadó jégtáblán weddell-tenger Több mint egy hónapig sodródott egy német kutatóhajó a zajló tengeren Jégtáblán sodortatta magát egy tudósokból és a Sarkcsillag német kutatóhajó legénységéből álló csoport a déli-sarki Weddell-tengeren. Útjukat, mely arra a kérdésre kereste a választ, hogy mit rejt a jég, Két riporter örökítette meg. A Sarkcsillagon töltött első éjszakán közepes erősségű hullámzás ringatott álomba, de Ingo Arndt fotós kollégám tengeribetegséggel küszködött, amely napokra ledöntötte a lábáról. Különös. A tengeribetegség a skorbut és a honvágy mellett a legrégebbi kísérője a hajókon utazóknak, és a tudomány még mindig nem képes megállapítani, kinél miért alakul ki... Csaknem húsz nap alatt értük el „munkahelyünket”, a Weddell-tengeren ringatózó jégtáblát, mellyel sodortatni szerettük volna magunkat. Az odautazás alatt az egyes kutatócsoportok minden reggel rövid ismertetést tartottak témájukról. Első jéghegyünk november 10-én tűnt fel a látóhatáron a déli szélesség 48° 50' és a keleti hosszúság 05 ° 26' fokánál. Jelentéktelen csöppség, de a nagy jéghegyek előhírnöke, így nem árt a nagyobb óvatosság. Negyvennyolcadik fok! Az északi féltekén ezen a földrajzi szélességen fekszik München és Bécs. Hallom, hogy valaki megjegyzi: „Ha a Golf-áramlat tényleg felmondja a szolgálatot, akkor lesz dolgunk a La Manche csatornában is.” Fél nappal később, amikor lassan hajnalodni kezd, hajónkkal már a jégmező közepén találjuk magunkat. Az első nagyobb jéghegy, amit megpillantok, egy igazi óriás. Ultramarinkéken dereng a víz, ahol teste alámerül a tengerbe. A csúcsát vakítóan fehér palást öleli körül, lejjebb széles, zárt kiugró rész díszíti. Az égen úszó felhők árnyékot vetnek oldalára. Az óceán szüntelenül ostromolja partjait; ahol a hullámok megtörnek, kéken csillog a jég. De vajon mi történik a jég alatt, a tengerben? Aki a Weddell-tenger liftező víztömegének mozgását meg szeretné érteni, annak először pár alapvető jelenséggel kell tisztában lennie. Ilyen például az, hogy a hideg víz sűrűbb, és ezáltal nehezebb is, mint a melegebb. Közismert tény, hogy az édesvíz nulla fokon megfagy, de más folyadékoktól eltérően plusz négy fokon A zajló jég kellős közepén lehorgonyzóit a Sarkcsillag nevű kutatóhajó, a megfelelő jégtábla utáni kutatás végre befejeződött a legnehezebb. Ha ez nem így lenne, és a nehéz négyfokos víz nem süllyedne mindig le, akkor a kis tavacskáink, de nagyobb tavaink is lentről felfelé fokoza■ A tengerbiológusok planktonhálókat használnak a mélyebb vízrétegek apró termetű élőlényeinek kifogásához. tosan befagynának. Ám e régió tengervize körülbelül mínusz 1,87 Celsius-fokon fagy meg. Azonban a tengerben is mindig csak a víz fagy meg, és nem a só. Jégkristályok képződésekor a só és más ásványok a jégréteg alatt halmozódnak fel, de egy jelentős részben a jégben is. Ez utóbbi esetben „megfagyhatatlan” sóoldat formájában szerteágazó csatornákat és kamrákat tölt ki. A folyamatos áramlás magával szállít némi tápanyagot, nyomelemet, biomasszát és gázokat is. Többek között az üvegházhatást kiváltó szén-dioxidot (C02) is, ami jó lenne, ha minél nagyobb mennyiségben csökkenne. Az elszállítás igen jelentős, éppen ezért vált a hideg Weddell-tenger intenzív kutatási területté, és talán a Föld legfontosabb tengereinek egyikévé. És ezért tart a Sarkcsillag is kitartóan a jégtakaró pereme felé. Holnap minden bizonnyal már oda is érünk. Majdnem húsz napig tartott az utazás a viharos szubpoláris tengeren terjedelmes jégakadályokon át, mire megérkeztünk „munkahelyünkre”. Három vagy négy, kutatási területnek kinézett jégtábla a helikopteres felderítéssel elvégzett ellenőrzés után alkalmatlannak bizonyult. A végül kiválasztott jégtábla radarképe egy kicsit úgy nézett ki, mint egy zöldre festett fotóváltozat a Hold felszínéről. A képen jól látszott a sok lapos felület, amely a különböző kutatócsoportok zavartalan munkájához szükséges. A jégtábla két hossz- tengelye nagyjából másfél kilométer hosszú volt. Felszínét nemsokára elborították a tűzvörös polár védőruhába öltözött kutatók. A jégalga specialistái, a planktonkutatók, az oceanográfusok, az áramlás szakértői, a mikrométeres élőviAz Antarktisz-szerződés 1959. DECEMBER 1-JÉN 12 0rszág által aláírt egyezmény, melyben az Antarktisz kontinenst a tudományos kutatás céljából megőrzendő demilita- rizált övezetté nyilvánították. A szerződés nem utasította el, de nem is támogatta egyes országok területi szuverenitásra irányuló igényét az Antarkti- szon, de minden szerződő félnek megtiltotta, hogy katonai lág lelkes vadászai és azok, akik a víz, a jég, az atmoszféra közötti gázcserével foglalkoznak. Felettük a novemberi-decemberi égbolt intenzív kék színben ragyog, és fénylő, valószínűtlen fehér izzással bukik alá a látóhatár mögé. A jég szorításából szabadult hajó farvize és a térdig süppedő léptek nyoma pedig olyan kék színben tündököl, amilyenre nem is létezik szó. A hóval fedett jéghátak úgy szikráznak, mint a lendület közben megdermedt hullámok. A kutatások egyik központi részét a másfél tenyérnyi vastag jégmagok alkotják. Ezeket a hosszú hengereket motoros fúrókkal vágják ki a jégtáblák testéből. Ha az oceanográfusoktól és a vízkémikusoktól eltekintünk a Sarkcsillagon, szinte minden a jégtől függ. Az alapos gondossággal biztonságba helyezett támaszpontokat létesítsen, hadgyakorlatokat hajtson végre, fegyvereket próbáljon ki, vagy radioaktív hulladékot helyezzen el a területen. A szerződés ösztönözte a tudományos kutatás szabadságát, a tudományos információ és személyzet cseréjét az Antarktiszon. A szerződés meghatározatlan időre kötelezte a résztvevőket. 1000 jégmag kiértékelése majd’ 35 munkanapot vesz igénybe. A déli kontinenst Terra in- cognitának is nevezték. Azóta ismertté vált, hogy a számtalan, sóoldattal telített csatornával szabdalt jégben, és a jég alatt tombol az élet. Az itt zajló energiafolyamatok felméréséhez az algagyepeket és a planktonállatokat pontosan leltárba kell venni. ■ Az oceanográfusok közvetlen közelről rögzítik a jégtáblák alatt lejátszódó turbulenciafolyamatokat. Az Antarktika és házi tengere, a Weddell-tenger sok feladatot ró még a kutatókra. Ismeretlen fajok várnak arra, hogy felfedezzék őket, ismert fajok pedig új rendszertani besorolásukra. A nulla fokos konténer laboratóriumban egy biológusdok- torandusz mérőmunkát végez. Még többórás fagyoskodás után is képes lelkesedést kiváltani belőle a mikroszkópban látott felemás lábú rák (Eusiridae). Miközben nehézkesen lépkedtem, barátságosan üdvözöltem a víz felé tartó, hasán csúszkáló két császárpingvint. Meghallottam a búvárok vezetőjének figyelmeztetését: „Ne menjetek túl messze a jég alatt!” A száraz- földön maradt búvárnak ügyelnie kell merülő társai biztosítókötelére, és rádiókapcsolatot kell velük fenntartania. Az első merülés feladata a víz alatt eltűnő jégperem lefényképezése. A biológusok képet szeretnének kapni arról, hogy a jég alján milyen mértékű a tavaszi „zöldellés”. Az első búvárcsoport nem fedezett fel semmi különöset, ami lelkesedést ébresztett volna a csapatban, A második merülés is eseménytelenül zajlik. Az egyik búvár merülőhálót vontat, míg a társa biztosítja: a rádióösszeköttetés rendben van. Váratlanul rendkívüli helyzet áll elő. A búvárok vezetője velem egy időben veszi észre a búvárok biztosítókötelétől alig tíz méterre, balra a víz felé ívelő széles, sötét hátat. Egy leopárdfóka! Mindenkinek azonnal ki kell jönnie a vízből. Mialatt egyesült erővel kirángattuk a biztosító búvárt a jég szélére, az állat jellegzetes fekete feje már legfeljebb csak két méterre törte a „palacsintajeget”. A fajára jellemző gyors baljobb mozdulatot tesz, amelynek segítségével a leopárdfókák fel szokták mérni, van-e valami ehető a közelben. Aztán a vízből félig kiemelkedő hatalmas testét oldalra veti, s szinte csobbanás nélkül alámerül. Nagy erőfeszítések árán a legénység tagjai mostanra végre a másik búvárt is biztonságba tudták helyezni. Őt a leopárdfóka a víz alatt néhányszor szűk spirálban körbe- úszta, de nem mutatott agresz- szív magatartást. A leopárdfóka felbukkanása következményekkel járt. Nem lehet többet a víz alá merülni. Jó néhány tervezett vizsgálatot - mint például az algák és az apróbb élőlények, a víz alatti jégstruktúrák és az itt uralkodó fényviszonyok vizsgálatát - csak a merülésekkel lehetett volna kivitelezni. Később aztán egy újabb meglepetés ért bennünket. Eltűnt a jégtáblánk. Legalábbis már nem a megszokott, ismerős képét mutatta. Hazautazásunk reggelén hosszan szemlélem ezt a különös vízi világot. Jégtáblánk újra csak egy a sok óriás között. Nem díszíti lobogó, szinte észrevétlen. Csak a finn kutatók által hátrahagyott bóják jelzik ittjártunkat. A bójáknak még egy ideig dolguk van itt, rendszeres időközönként adatokat továbbítanak majd egy műhold segítségével. Elbúcsúztam jégtáblánktól. Még soha sem voltam ennyire biztos abban, hogy egy helyet örökre elhagyok. TiniiiVQTÁl^ .jg£l í- ^ . f A12 RÉSZES SOROZAT 8. TÖRTÉNETE y Megajándékozhatjuk a QED két lapszámával? feií © Éljen a lehetőséggel, vegyen részt próbaolvasási akciónkban, r'| és fedezze fel a GEO világát! Várjuk jelentkezésétf^^^^ Kérjük telefonáljon 2012. január 4-én szerdán 0 Telefonon- (+36-1) 488-5588 8:00 és 16:00 óra között, és igényelje lapcsomagunkat! §I © E-mailben: elofizetes@axels.hu Ajánlatunk 2012. Január Mn beérkezett jelentkezés esetén érvényes. Probaotvasási ajánlatunk kizárólag az adott negyei napilap terjesztési területén lakóhelyel/tartótkodásl hetivel rendelkező előfizetők által vehető igénybe. Kérjük, hogy az adott megyei napilap terjesztési területével kapcsolatosan érdeklődjön a megyei napilap helyi tarifával Mató ügyfélszolgálati telefonszámán. Az ajánlatot azok a természetes személyek vetetik igénybe, akiknek az akciót megelőző 3 hónapon beMI a megadott személyes adatokkal és/vagy címen nem volt érvény es, az ajánlatban (eltűntetett magazin/magazlnokra előfizetése, és nem volt próbaolvasása sem. Az előfizetésre és adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket az Előfizetői tlzleSzabályzatban találja a mvw.asiapok.hu oldalon. Az ajánlatban foHüntetett magazinok korábbi lapszámait összecsomagolva küldjük ki az akcióban résztvevőknek, a készlet erejéig. /