Somogyi Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-26 / 22. szám
6 2012. JANUÁR 26 CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG RÖVIDEN A megszorítás növeli a válság költségeit 600 millió új munkahelyet kell teremteni a világon, ám a megszorítások tovább ronthatják a munkaerőpiacok helyzetét - figyelmeztet az ILO. Az ENSZ munkaügyi szervezete friss kiadványában felhívja a figyelmet arra, hogy a válság miatt a globális munkanélküliség 200 millió fővel nőtt. Emellett több mint 400 millió új munkahelyre lesz szükség a következő évtizedben. A fejlett gazdaságokban és az EU-ban a megszorító intézkedések tovább árthatnak a munkaerőpiacoknak, és növelhetik a válság hosszú távú költségeit. Egyre kevesebb az agrármunkás Európában az európai és a közép-ázsiai régióban tovább csökken a mezőgazdaságban dolgozók száma a 2011-es 50 millió főről 2050-re mintegy 15 millióra, a termelés volumene ugyanakkor 2050-re 20 százalékkal növekedhet a 2005- ös szinthez képest - jelentette ki tegnapi budapesti sajtó- tájékoztatóján Fernanda Guerrieri, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) térségi képviselője. A növekedés ellenére az.EU elsősorban élelmiszer-importőr marad - tette hozzá. Libanonba utazik Orbán Viktor ORBÁN VIKTOR miniszterelnök ma Bejrútba utazik, ahol részt vesz a több mint száz európai, dél-amerikai, afrikai és az arab világhoz tartozó pártot tömörítő a Demokratikus Középpártok Inter- nacionáléjának (Centrist Democrat Internaüonal) végrehajtó bizottsági ülésén. A kormányfő látogatást tesz Michel Sleiman államfőnél és Nabih Berrynél, a parlament elnökénél, valamint megbeszélést folytat Najib Mikati miniszterelnökkel és Amine Gemayel korábbi köz- társasági elnökkel, a Kataeb párt elnökével. Rengeteg változást vár el az IMF értékeléS A valutaalapnak a végtörlesztéssel van a legnagyobb problémája Fellegi Tamás Washingtonban tárgyalt Christine Lagarde-dal, a valutaalap vezérigazgatójával. Nem értettek egyet mindenben. Javaslatözönt zúdít Magyar- országra az IMF a szokásos felülvizsgálatáról kiadott jelentésben: az adórendszer teljes átgondolása, a devizahitelesek kölcsöneinek korlátozott átütemezése csak két példa a sok közül. Rovó Attila Hatástalan végtörlesztés, rossz adórendszer, nem hiteles gazdaságpolitika - ezeket a hibákat rója fel főként a Nemzetközi Valutaalap (IMF) országjelentése. A dokumentum szerint 2010-11-ben a költségvetési politika lazító volt, az adócsökkentések 3 százalékkal járultak hozzá a strukturális hiányhoz, de a 2012-es büdzsé alapjaiban jelent szigorítást. A kormányzat vegyesen próbált alkalmazni kedvező reformokat és ellentmondásos intézkedéseket, mert amíg a Széli Kálmán-terv - a rokkantnyugdíj, a tb-kiadások, a segélyezés átvilágítása - egybevág az IMF javaslataival, más intézkedések - például a végtörlesztés, a minimálbér adómentességének kivezetése és a munkaadói tb-hozzájárulások emelése - rontottak a helyzeten. A fiskális lazítást ráadásul olyan dolgokból finanszírozták, mint a különadók vagy a második nyugdíjpillér de facto államosítása - mutat rá az úgynevezett IV. cikkely szerinti országjelentés. A fő kihívás mindezek miatt az adósságteher kezelése úgy, hogy az ne fojtsa meg a növekedést. Sorsdöntő lesz az intézkedéssorozat, amelynek feladata a stabilizáció, a hitelesség építése, az intézmények erejének és a versenyképességnek a növelése - közli az IMF. A delegáció azt javasolja, hogy ne használják el a költségvetési tartalékokat, arra ugyanis a hiánycsökkentéshez szükség van, és nem elég a nagy makrogazdasági sokkok, költségvetési végrehajtási kilengések kezelésére. Az IMF-javaslat szerint további pufferre van szükség, így a kormány a változtatások tartósságára tud koncentrálni, ennek eszköze pedig a kiadások hatékonyságának felülvizsgálata lehet. Megjegyzi azt is, hogy a hazai adózás túl regresszív, vagyis a relatív adóterhelés a kis jöve- delműeken nagyobb, mint a tehetőseken, ez negatív hatással van a belső elosztásra és a növekedésre. Megemlíti, hogy ugrásszerű emelkedés volt a minimálbérnél, és felhívja a figyelmet a túl bonyolult bérkompenzációs rendszerre, amely a cégek adminisztrációját növeli. A javaslatok szerint a különadók kivezetése, az egykulcsos adó elemeinek átgondolása, a bér- és kompenzációs reform ésszerűsítése csökkentheti a kedvezőtlen hatást a középtávú növekedési kilátásokra és a szegények életére. Fiskális ügyekben is konkrét javaslatokat tesz a valutaalap: szerintük az államadósság növelésének korlátozását hozzá kellene kötni az „output gap”- hez, vagyis a gazdaság tényleAz IMF javaslatai •Az egykulcsos adó elemeinek átgondolása •A bér- és bérkompenzációs reform ésszerűsítése • Az állami transzferek átvilágítása •Az államadósság-plafon átgondolása • Az önkormányzati alkalmazás racionalizálása ges és lehetséges kibocsátása közötti különbséghez, ezzel elkerülve a prociklikus szorítást. Másodsorban az önkormányzatok számára konkrétabb hitel- felvételi szabályokat kellene előírni, meghatározva azt is, pontosan mi történik nemteljesítéskor. Harmadrészt az IMF aggódik a költségvetési tanács függetlensége és hatékonysága miatt. „A minimum, hogy független elemzésekre legyen lehetőségük minden fiskális kezdeményezésről, azokról is, amelyek hatása kívül áll a mostani büdzsécikluson” - írják, és a bankok kisebb terhelését javasolják, beleértve a különadót és a végtörlesztés aránytalan terhét is. Mindez kritikus fontosságú első •A tömegközlekedés restruk- turálása •Az önkormányzatok hitelfelvételének szabályozása •A devizahitelek új típusú átütemezése •Az ágazati különadók csökkentése •A jegybank, költségvetési tanács erősítése lépés lehet a növekedés beindítására - közlik. A jelentés kitér arra is, hogy az IMF nem feltétlen ért egyet abban a kormánnyal, hogy a növekedés gátja a lakossági devizahitel-kitettség és a forintromlás. Az IMF szerint ez nem bizonyított, mert csak a háztartások 15 százalékának van frankhitele, és csupán egy részük van bajban. A fogyasztás gátja a munkanélküliség, a magas kamatok, az alacsony reálbérnövekedés és a hanyatló fogyasztói bizalom az IMF szerint. A kormány próbálkozása a devizahitelek nyomásának enyhítésére általánosságban hatástalan maradt, a legújabb kísérlet fejlődést jelent, de még messze áll a legjobb gyakorElőrejelzések 2012-re és 2013-ra 2012 . IMF IMF válság- Kor-1 alapforgatómányi eset könyv GDP-bővülés 0,3-3,4 0,5 Államadósság 75,7 84,2 72,1 2013 Hűi. IMF IMF-válsag- Korl'flf alapforgatómány Bit-' - eset könyv GDP-bővülés 1,5 1 3,2 Államadósság 75,3 87,5 69,7 lattól - fogalmaz a jelentés, és megjegyzi: a kormány ezzel nem ért egyet. Az IMF szerint egy önkéntes, korlátozott és jól megtervezett adósságátütemezés segíthetne igazán. Ez legyen önkéntes alapú, tartsák tiszteletben a magánjogi szerződéseket, csak a bajbajutottaknak szóljon, a terhet osszák el a részt vevő ágazatok között is és időben is. A monetáris politika elemzésekor azt írják, a jegybanki deviza- tartalék nem elegendő nagy manőverekre. A GDP 45 százalékát kitevő rövid lejáratú külső adósság nagymértékben igénybe veheti a tartalékot, továbbá a Mol- részvény-vásárlás és a végtörlesztés miatti jegybanki devizatender is jelzi: váraüanul jelenhet meg nagy mennyiségű tartalék-igénybevétel. Az IMF hosszan sorolja aggodalmait az MNB-t illető jogszabályváltozások miatt. Összegzésében az IMF leszögezi: olyan politika csökkentheti a piacvesztés kockázatait, amely elkerüli az elmúlt évek ad hoc intervenciós intézkedéseit, és erősíti a gazdasági intézményrendszert. „Ha elfogadható, erős terveket látunk, egy elővigyázatossági hitelmegállapodás enyhíthet a fenti kényszereken” - zárul a dokumentum. Jövedelmező üzlet lehet az elektronikus jegyrendszer bkv Házkutatást tartottak tegnap a közlekedési vállalat székházában, szerződésekről kértek információkat Fokozatosan bevezetik az elektronikus jegyrendszert a BKV-nál - döntött a Fővárosi Közgyűlés. A tervek szerint jövőre időalapú jeggyel lehet utazni, vagyis megadott időn belül korlátlan átszállási lehetőséggel. A bérleteket 2014-ben kártyára cserélnék, majd 2015-től a metrókon és részben a HÉV-nél beléptetőkapuk veszik át az ellenőrök helyét. Végül bevezetnék az érintés nélküli bankkártyás fizetést. Időhúzó taktikára utalnak az elnyújtott határidők - véli Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke. Lapunk kérdésére elmondta: más városok tapasztalatai alapján a rendszer akár egy év alatt is kiépíthető, további egy év múlva pedig már meg is térülhet a befektetés. Az anyagi siker titka nem az elektronikusság, hanem a beléptetés teljeskörűsége: a rendszer, ha teljesen meg nem is szünteti, rendkívül megnehezíti a bliccelést és a bérlethamisítást. A jegyárbevételek kezelése akkora üzlet (Budapesten 50 milliárd forintról van szó évente), hogy a külföldi esetekben szinte azonnal lehetett befektetőt találni. Dorner Lajos elmondta: sok helyen koncesszióban adják ki a rendszer kiépítésének feladatát, így elvileg közpénz fizetése nélkül megindulhat a projekt, a szerződő cég pedig a jegyárbevétel növekedésének bizonyos százalékát Többször ígérték már az elektronikus rendszert, de hiába kapja meg. Ennél is egyszerűbb megoldás volna, ha az EU-tól érkezne támogatás. Kérdés azonban, van-e ideje a rendkívül rossz gazdasági helyzetben lévő Budapestnek kivárni, amíg kiderül, érkezik-e uniós forrás. Értékesítési kiadások* Jegypénztárak 838 Viszonteladók 565 Jegyautomaták 136 Jegykezelők üzemeltetése 14 Ellenőrök fizetése 1264 Biztonsági szolgálaL 1218 Közterület-felügyelők Pótdíjazási tevékenység 79 Összes kiadás 5286 Összes kapcsolódó bevétel 33801 * 2011.1-IX., MILLIÓ FORINT. FORRÁS: BKK A közgyűlés arról is döntött, hogy kilencmilliárd forint tulajdonosi kölcsönt és hatmilliárd közszolgáltatási ellentételezést kap a BKV. A cég szolgáltatási szerződése április 30-án jár le, addig ennek az összegnek köszönhetően biztosított a működés, a jövőkép viszont a főváros és a kormány tárgyalásain is múlik. Közben a BKV székházában házkutatás folyt tegnap - írta az Index. A BRFK gazdaságvédelmi osztálya hat, még az előző elnök, Kocsis István idejéből származó szerződésről kért információkat. A BKV jelezte: a szerződéssel kapcsolatos anyagokat korábban már átadták a rendőrségnek. ■ Sz. I.
