Somogyi Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-26 / 22. szám

4 MEGYEI KORKÉP 5 PERCES INTERJÚ Tovább viszi az örökséget A csokonyavisontai Bo­rostyán Nyugdíjas Klub hagyományőrzői nem térnek ki a kihívások elől. Maguk állították magasra a mércét, s el­várásaiknak rendre megfelelnek.- A számtalan meghívásnak köszönhetően nevük isme­rősen cseng országszerte. Mi a siker titka? - kérdez­tük a csoport tagját Rüllné Jekl Katalin pedagógust.- Az egymás iránti szere­tet, tapintat, az együtt töltött gyakorlás. Nem sajnáljuk ki­adni hangunkat, átadni sze­münk, lelkünk, Uletve szí­vünk fényét a fellépések so­rán. A sok-sok első helyezés, kiváló minősítés a közös munka eredménye, de min­den szereplőnek személyes élményévé is válik. Őrizzük a hagyományokat, boldogító érzés felmutatni a kultúr- kincseket, közvetíteni má­soknak az értékeket.- Honnan a színpad és nép­tánc iránti elkötelezettség?- Szüleim nyomdokain ha­ladva én is a pedagógusi pá­lyát választottam. Szenvedé­lyesen szerették „szakmáju­kat”, mesterségnek tartották. Egész életre szóló mintát kaptam: a néptánc szépségét édesanyámtól, a színjátszás szeretetét édesapámtól sajá­títottam el. Mindezt igyek­szem átadni tanítványaim­nak, a szépkorúaknak, s a hittanos színjátszóknak, akik szívesen szerepelnek velünk egyházi ünnepeken is. ■ Gamos A. Rüllné Jekl Katalin: a csoport titka, hogy odafigyelünk egymásra Tüzes váltás a testületeknél átalakulás Böhönyén is önkormányzati tűzoltóságként működhet A köztestületek, amennyi­ben önkormányzati tűzol- . tóságokként szeretnének működni, áprilisig kell át­alakulniuk. Vigmond Erika Somogybán öt köztestületi tűz­oltóság van, a balatonboglári, a böhönyei, a csurgói, a kadarkú­ti és a tabi. Áprilisig kell átala­kulniuk önkormányzati tűzoltó­sággá. - Minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy fenntartsuk és működtes­sük az önkormányzati tűzoltósá­got is - mondta Szíjártó Henrik, böhönyei polgármester. - Egy­előre az körvonalazódik, hogy a mostani változás a böhönyei ön- kormányzati tűzoltóságot kedve­zőbb helyzetbe hozza, mert a kü­lönböző szorzókkal kiszámított havi finanszírozás jobb lesz. A településvezető arról is beszá­molt: bár a törvény erejénél fog­va a név más lesz, maga a köztes­tületi forma tulajdonképpen ma­rad. A főbb változások között szerepel viszont az is, hogy gesz­torönkormányzatként megálla­podást kell kötni a böhönyei ön- kormányzati tűzoltósághoz tar­tozó kijelölt területen lévő tele­pülésekkel. Dönteni kell, hogy amennyiben többletfinanszíro­zási igény jelentkezik, mint az érkező állami normatíva, akkor lakosság, illetve területnagyság elvén, milyen módon, illetve arányban kötelező hozzájárulnia az önkormányzatoknak. - Sze­rintem ez egy nehezen kezelhe­tő helyzet lesz. Más társulási összefogást alapul véve, lehet, 2006-tól működik Böhönyén köztestületi tűzoltóság. Önkormányzati tűzoltósággá alakulnak át hogy megint az l^sz: meghatá­rozzuk, hogy mivel kellene hoz­zájárulni ahhoz, hogy a feladatot magas színvonalon, jól működ­tessük, aztán jön az, hogy nincs miből pénzt adni - fejtette ki vé­leményét Szijártó Henrik. A köz- testületiből átalakult önkor­mányzati tűzoltóságoknak az a fajta önállósága is megszűnik, ami szerint az ellátott működési területükön ők vonulnak első­ként és irányítják a tűzoltást. A hivatásos tűzoltóságoknak van csak működési területük, ők a felelősek az ellátás minőségéért. Azonban a köztestületek, amennyiben továbbra önkor­mányzati tűzoltóságként szeret­nének működni, akkor a vonulá­si területükön ugyanúgy tüzet oltanak, de a hivatásos tűzoltó­ságok szorosabb irányítása, fel­ügyelete alatt. Azt még egyelőre kérdésesnek látja a böhönyei polgármester, hogyan teljesíthe­tő majd az eszközellátottság, a műszaki követelmény, aminek meg kell megfelelnie az önkor­mányzati tűzoltóságnak. Kaposvár és Nagykanizsa között vándorolt Gábor Áron szobra A laktanya kiürítése után Kapos­várra került, most azonban visz- szaszállították Nagykanizsára az egykori Gábor Áron laktanya névadójának szobrát. Előzménye, hogy Károlyi Attila önkormány­zati képviselő két kanizsai szo­bornak is nyomába eredt, amik „eltűntek”. Egyik a Dózsa György szobor, és a róla elnevezett Dózsa laktanyában állt, jelenleg Ceglé­den van. Á másik a Képzőművé­szeti Lektorátus nyilvántartásá­ban is szereplő, másfeles élet­nagyságú ruskicai márvány mell­szobor, Szabó László szolnoki szobrászművész alkotása. 1964- ben készült és 1965-ben avatták fel Nagykanizsán. A laktanya egykori dolgozói emlékeztek rá, de a hollétéről szóló információk ellentmondásosak voltak. Végül kiderült: a somogyi megyeszék­helyen a Füredi úti laktanyában tárolták. A kanizsaiak 2011. de­cemberében hivatalos levélben fordultak Bárdos Antal ezredes parancsnokhoz a szobor ügyé­ben. A parancsnok felajánlotta, hogy a visszajuttatott szobor újra- avatása esetén a katonai tisztelet- adást is biztosítják. A szobor im­már egy kanizsai raktárban vár­ja, hogy méltó helyére kerüljön. A Dózsa György szoborral már nehezebb lesz, mint az ki­derült, ugyanis a ceglédiek ra­gaszkodnak az 1997-ben oda­vándorolt alkotáshoz, amely Kiss Kovács Gyula kétszeres Munkácsy-díjas szobrászmű­vész munkája. Kanizsa katona­város volt, három laktanyával. A harmadik kaszárnya Thúry György nevét vette fel, egyedül ez a szobor maradt meg a kato­naság kiköltözése után. ■ V. A. 2012. JANUÁR 26., CSÜTÖRTÖK Hitbéli épülés, személyes vallomások Ságváron gyülekezeti életképek Önvizsgálatra és tanulásra gyűltek össze a dél-balatoni gyülekezetek A dél-balatoni református gyüle­kezetekből mintegy 60-an gyűl­tek össze önvizsgálatra, tanulás­ra és hitbeli épülésre Ságváron. „...mint élő kövek épüljetek fel lel­ki házzá...” ige volt a régiós pres­biteri konferencia jelmondata, s ennek alapján tartott bevezető áhítatot Nagy Csaba somogyi es­peres. Köntös László dunántúli lelkészi főjegyző azt hangsúlyoz­ta, hogy minden tisztségviselő kö­zös feladata az Istennel való kap­csolat hiteles megélése. Az egy­ház olyan lelki közösség, amely­ben minden tag megtalálja he­lyét és szerepét Előadásából erőt, bátorítást nyerhettek az elöljá­rók az új és nagy feladatok meg­Köntös László (balról), Nagy Csaba és Bozsoki-Sólyom János oldására. A találkozó résztvevői vetített képes előadást láthattak a régió taggyülekezeteinek életé­ből, de a helyi eklézsia történe­tével is megismerkedhettek. A fórumbeszélgetésen a jövő egy­házképéről is szó esett. Zárás­ként dr. Gál Imre, az új kőröshe­gyi gondnok bizonyságtételében személyes vallomását tárta fel a hit megéléséről. ■ Gamos A. Helyet adnak a helybeli különlegességeknek Helyet ad a helyi különlegessé­geknek a kaposvári Corso bevá­sárlóközpont. Áprilistól keres­kedelmi zónát alakítanak ki az Ady Endre utcára nyíló fahíd át­alakításával. A cél az, hogy a helyi és környékbeli kézműve­sek, biotermelők, kiskereske­dők bekerülhessenek a város szívébe. I Jil|7iWib (f) CORSO A CORSO Kaposvár Bevásárlóközpont pályázat útján meghirdeti a Kaposvár, Áchim A. u. 4. szám alatti területén 2012. április 15-ig kialakításra kerülő szabadtéri kereskedelmi zónában 7,0 m2-es faházak, valamint árusító asztalok három évre szóló bérleti jogát. Kaposvár és környéke kézművesei, exkluzív termékek kiskereskedői és bio termékeket előállító kistermelői részére. A pályázat részleteiről a 06-30-466-8964-es telefonszámon lehet tájékozódni. Akkor legyen Balatonfüreden kőszínház előadás Újabb darabbal léptek színpadra a balatonberényi színjátszók Színházzá alakult a balaton­berényi Művelődési Ház. Idei el­ső fellépésükre a Balatonhoz kapcsolódó történethez nyúltak a helyi színjátszók. A Kultúra Napja alkalmából a füredi kőszínház alapítását dolgozta fel a Horváth Lász- lóné vezette Amatőr Színjátszó Csoport.- A történet 1823-ban kezdő­dik, amikor Pesten leszavazták az első kőszínház építését. Kis­faludy Sándor azt mondta: ak­kor legyen Füreden kőszínház, ami végül adományokból, ösz- szefogással épült meg - foglal­ta össze Tóth Margit, a darab rendezője. így épült meg az el­ső magyar nyelvű kőszínház, Akkor legyen Füreden kőszínház! Újabb darab a herényi színjátszóktól pontosan száznyolcvan évvel ezelőtt, 1831-ben. A főként be­szélgetésekből kikerekedő da­rabot Lipták Gábor története alapján állították színpadra. A rendező szerint az ütközött né­mi nehézségbe, hogy összehoz­zák a két idősíkban zajló ese­ményeket. A helyi amatőr színját­szókor tagjai egyébként há­rom éve dolgoznak együtt. Leginkább jeles ünnepekre ál­lítanak öfcsze darabokat, de ál­talános iskolásoknak is tartot­tak mesedélutánokat, balatoni legendákat, történeteket fel­dolgozva, elsősorban, ugyan­csak Lipták Gábor mondavilá­gából merítve. ■ Vigmond E. HIRDETÉS

Next

/
Thumbnails
Contents