Somogyi Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-21 / 18. szám
2012. JANUÁR 21., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 5 Az öregekkel eltemetik a hagyományt halálnak halálával halsz A film világhírűvé tette a csökölyi fehér gyászt, mégis eltűnhet Vas András Halálnak halálával halsz... Moldován Domokos rendező a Halotti Beszéd és Könyörgés talán legismertebb sorát választotta 1970-ben, Kodály Zoltán emlékére készített rövidfilmjének címéül. A három kisfilm első részében a Csongrád megyei Szegváron honos vesszőből font koporsó- készítéssel ismerteti meg a nézőt, az utolsó a zalai Vargaszegen - a legkisebb szegen - egy lakodalombéli halotti táncot, Bene Vendel táncát mutatja. A középső tétel pedig Csököly fehérben gyászoló és sirató asz- szonyait.- Óriási felhajtás volt - emlékszik vissza a forgatásra Patak Tiborné -, noha a faluban nem először dolgoztak kamerák. Forgatott itt a disszidálása előtt Krencsey Marianne is. Aztán jött Moldován Domokos, s két napig operatőrök, világosítók jártak-keltek, kerülgettük a kábeleket. A fogadott nagymamám is szerepelt benne, s ha jól emlékszem, Kaü néni volt a siratóasz- szony. Amikor elkészült a film, még a moziba kerülés előtt (1971. április 22- én debütált a budapesti Puskinban és Híradóban - a szerző) levetítették a faluban: alig lehetett beférni a kultúr- házba. Mely ma Szt. Hubertus Eszpresszó névre hallgat. A kiírás szerint ezen a napon Éva szolgál ki a pultnál, ám hiába kérdezzük, csak halvány emlékei vannak a forgatásról, s a vetítésről.- Annak idején még úgy tucatnyian ápolták a hagyományt - mondja a takarékszövetkezet előtt Orsós Júlia -, emlékszem, más falukba is jártak fellépni az asszonyok, a' mai fiatalokat viszont már nem érdekli az ilyesmi.- Sokan nem is tudják, az eper mellett miről is híres Csököly - teszi hozzá a vegyesbolt pénztárosa, aki annak idején maga is ott szorongott a kultúr- ban. Ahogyan Irénke néni is, aki szintén emlékszik a nagy felfordulásra, amit a filmesek okoztak a faluban, még ha csak néhány napra is jöttek.- Én nem öltöztem be - magyarázza -, gyüttment vagyok, nem igazi csökölyi, nem hordtam a fehér gyászruhát. Ám ettől még sajnálom, hogy a fiatalokban nincs érdeklődés, persze az is igaz, senki sincs, aki felkarolja, szervezné a dolgot. Mint hamarost kiderül. a faluban mindössze két házban akad egyáltalán komplett fehér gyászruha, ám már csak Illés Mihályné ölti azt magára olykor.- Az alsószoknyára, vagy ahogy itt hívták, péntőre került a felsőszoknya - magyarázza a hetvenhat esztendős asszony. - Aztán a kötény, felülre a rékli, a vállkendő, a fejre a kápszli, arra a kendő, majd a félrevető. Hosszú szárú, fekete fűzős cipővel volt teljes a gyászviselet. Melyet természetesen nem a teljes gyászév - fiatal esetében két esztendő - alatt hordtak az asszonyok, hanem csak ezen időszak ünnepi alkalmaikor: sira- táskor, a temetésen, a többi napon festőkékben gyászoltak. És természetesen fehéret viseltek bizonyos egyházi ünnepeken, mint a nagypéntek, vagy húsvét délelőttje.- Délután már sárgában mentünk a templomba - folytatja Zsebi Erzsébet, vagy ahogyan a „csökliek” szólítják, Zsebi Bözsi néni. - Sáfránnyal festették meg a vásznat az asszonyok. Akik persze maguk készítették a ruha anyagát is. A környékbeli, főként kenderből ruházkodó falvakkal ellentétben Csököly nagy lenes településnek számított.- Az asszonyok felnyűtték a földről a lent - avat be a vászonkészítés menetébe Bözsi néni -, majd elvitték a tóba és beásták áztatni. Utána kimosták, majd baglákba tették száradni: három babicából állt össze egy bagla - moso- lyodik el, amikor látja, kezdjük elveszíMoldován Domokos 1970-es filmjének plakátján Katica néni a siratóasszony teni a fonalat. - A bagla amolyan gúlaforma, a babica pedig a kéve - világosít fel. - Aztán a sulykolóval megtörték a gerendán a lenszárat, majd a tilolás következett, amikor eldolgozták a pozdás szárt, utána a gerebenezés, amikor megtisztították. Ekkor kezdődhetett a fonás, majd megpárolták, hogy kifehéredjen, újra kimosták, s nekiláttak szőni. Amit gyertyaszentelőig be kellett fejezni, nagy szégyen volt, ha valakinek nem sikerült. Ekkor készült a lányok kelengyéje is, bár néha hiába volt szorgalmas, mégis pártában maradt. Volt is erről egy mondóka: Kócot, mócot megfontam, mégis itthon maradtam... Illés Mihálynét nem fenyegette ez a veszély, mégis csak egyetlen fehér gyászruhája maradt. Amikor 1945- ben Csökölybe értek a szovjet csapatok, a katonák meglehetősen felforgatták a portákat, s vittek, amit értek. Aki ekkor még megúszta a szabad rablást, az ötvenes évek elején mondhatott búcsút a holmijának: a kulákok kitelepítésekor tűnt el Illésék elásott tulipános ládája is, benne megannyi gyönyörű szőttessel.- Csak a dédmamámtól örökölt ruha maradt meg, még az első világháború előtt készítette - jegyzi meg Bözsi néni, majd hozzáteszi: az a viselet ma már Budapesten a Kegyeleti Múzeumban látható, ugyanis a Moldován-film után ismét nagy lett a becsülete, s országszerte felfigyeltek a csökölyi hagyományra. Mely amúgy színét tekintve nem egyedi, a zselici reformátusok és a Dráva menti hor- vátok körében is használatos volt a néprajzosok szerint a 11. század elejére visszavezethető szokás: a gyász eredeti színe a fehér volt, mely a visz- szatérésre, a megtisztulásra utal.- Azt mondják, mifelénk a 17. században már általánossá vált - teszi hozzá Bözsi néni lánya, Szép Imréné. - Nagypénteken, a reformátusok legnagyobb ünnepén az asszonyok mindig fehérben jelentek meg a templomban, mint ahogy a férfiak is bő, fehér gatyában. Amikor Bosznai Sándor tiszteletes úr 1904-ben idekerült, s az első Nagypéntekjén belépett a templomba, csak annyit mondott: Uramisten, hol vagyok, a mennyországban? Egy másik lelkész, Balogh tiszteletes a Moldován-film elkészültében jutott szerephez: a pap küldte a rendezőt Illésékhez, hogy Bözsi néni tud majd segíteni neki a fehér gyász megörökítésében.- Éjnek idején jártam a házakat, hogy A pécsi egyetemisták örömmel öltöztek be össze tudjak szedni néhány ruhát - emlékszik vissza a forgatás előtti napokra Illés Mihályné. - Tizenegyet találtam, így ennyien öltöztünk be, Katica néni lett a siratóasszony. Még álltak a zsúpos házak a faluban, ott vettük fel a halottsiratást, s persze a temetőben és a templomban is készítettek felvételeket. Egy halottas éneket is előadtunk, a híres szoprán, Csengery Adrienné hallgatott meg bennünket a rögzítés előtt. A Halálnak halálával halsz... messze főidre elvitte a csökölyi fehér gyász hírét. A fűm eljutott külföldi fesztiválokra is, a fotókat könyvekben, albumokban, naptárakon használták fel.- Az egyik asszonynak a faluból Kanadában él az unokája - állítja Szép Imréné -, s ő mesélte, hogy egy iskolában látta a falon anyu4 kám képét. Néhány éve pedig Pécsről jöttek egyetemisták, kizárólag a ruhák miatt, szépen beöltöztek, fotózkodtak.- Csak éppen helyben nem érdekel már senkit - legyint Bözsi néni. - Pedig, ha lenne igény, a ruhát nem nehéz megvarrni, csak anyag kell hozzá, s ha jól tudom, az egyik háznál még akad egy vég eredeti vászon. A csipkét sohasem itt verték hozzá, élt a faluban egy zsidó kereskedő, aki Csehországból hozatta a szebbnél szebb csipkéket, szalagokat, tőle vásárolt mindenki. Csak hát a fiatalok maximum a cifra ruha iránt érdeklődnek, abban lehet a szüreti felvonuláskor parádézni. A csökölyi gyász szokása viszont az öregekkel együtt a temetőben végzi majd... A kaposváriak zsebében marad 53 millió forint (Folytatás az 1. oldalról) Szita Károly a díjcsökkentési javaslatot kedden terjeszti a képviselők elé. Az Országgyűlés még decemberben új szabályokat fogadott el, mondta Szita Károly polgármester, s ennek értelmében a víz- és csatornaszolgáltatás díja legfeljebb 2,5 százalékkal emelkedhet 2012-ben, a hulladékkezelés díjai nem haladhatják meg a tavalyit. Egyetértenek a kormányzati szándékkal, hogy csökkenteni kell az emberek terheit. Kaposváron a közszolgáltatások közösségi tulajdonban tartása, közös irányítása, holding alá szervezése is azt a célt szolgálta, hogy az ellátás biztonságának fenntartása mellett alacsony árakkal a lehető legjobb minőségű szolgáltatásokhoz jussanak a lakók. Hozzátette: az, hogy az idén nem emelkedik a szemétdíj, 22,4 millió forintos bevételkiesés a szolgáltatónak.- A vízdíjemelés mérséklése 30,7 milliós kiesés a Kavíz-nek - emelte ki a polgármester -, ám így 53,1 millió forinttal több marad a kaposváriak zsebében. A bevételkiesést a szolgáltatóknak kell kigazdálkodniuk. Kaposvár azért is döntött a díjcsökkentés mellett, mert így folytatja a gyakorlatot, ami a közszolgáltatások terén az ország egyik legolcsóbb városává tette az elmúlt években. ■ Márkus Kata $0fS é$ sanzon. Rácz Vali emlékeiből nyílt kiállítás pénteken a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban. Ábrahám Levente megbízott megyei múzeumigazgató köszöntötte a vendégeket, a tárlat július végéig tekinthető meg A Dráva adhat ivóvizet a barcsi embereknek Vízbázist kutatnak a Dráván. A mintegy másfél éve kezdődtek a szakmai tanulmányok készítésével, majd a részletes tervek kidolgozásával, valamint az engedélyezési eljárással folytatódtak.- A parti szűrésű vízbázis felderítésének lényege, hogy nem mélységi kutakon keresztül biztosítjuk az ivóvízellátást a lakosságnak, hanem jelen esetben a Dráva folyó kavicsteraszaira telepített létesítményeken keresztül - tájékoztatott Mihalovics Dóra, a DRV Zrt. kommunikációs szakértője. Ezek a folyó jó vízminőségét és természetes partszakaszi szűrését használják ki a lakossági ivóvíz biztosításához. Az engedélyezési eljárás után a szakemberek a Barcstól nyugatra eső partszakaszon végeztek próbafúrásokat, elsősorban a hosszú távon felhasználható mennyiség és minőség felkutatására törekedtek. A mérési adatok ismeretében a parti szűrésű vízbázis valós alternatívája a jelenlegi rendszernek. ■ Jeki G. Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. szakmai segítséget és támogatást nyújtott a barcsi önkormányzatnak, hogy a meglévő alternatívájaként a Dráva partján újabb vízbázis lehetőségét kutassa fel. A munkálatok Nem megyek, nem megyek idegen országba, Inkább meggyászolom háromféle gyászba, Pénteken fehérbe, szombaton veresbe, Vasárnap délután tiszta feketébe. Somogyi fehér gyászos siratóének E múlandó világban elvégeztem életemet. Szomorú koporsóba be is tették már ' testemet. || Vagyon immár boldogságom, | Jézusomnál vigasságom... (Csökölyi siratóének) Illés Mihályné az utolsó, aki felölti a ruhát Film készült róla, mely külföldi fesztiválokon is sikert aratott, a forgatás alatt lázban égett a falu, manapság mégis már csak egyetlen idős asszony veszi fel időnként a csökölyiek fehér gyászruháját. Jó minőségű ivóvizet kaphat Barcs.
