Somogyi Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-17 / 14. szám

2012. JANUÁR 17., KEDD / MEGYEI KORKÉP 5 En kérdezlek, te pedig oktass engem... viszakpuszta Az ember életében szükség van értékre, különben nincs semmi értelme Dán János és felesége tizenkét gyermeket Indított útnak a pusztáról, s többségük egyetemig, főiskoláig jutott Tizenkét gyereket nevelt fel a fiatal békési házaspár, akik két évtizede költöztek Viszakpusz- tára, az egykor luxusvadász- háznak szánt birtokra. Vas András Jobbra Osztopánt, balra Somogyfajszot jelzi az út, úgy tűnik, a harmadik beton­csík egyenesen a semmibe vezet Mert­hogy Viszakpusztát nem jelzi még egy megdőlt tábla sem. Jó kilométer után mégis feltűnik egy istálló, mögötte taka­ros ház, melynek lépcsőjéről apró, fehér kutya rohan elénk. ' - A másikat, a házőrzőt elzártam - jegyzi meg Danjánosné, majd beinvitál a nappaliba. Ahol tizenkét szék álldo­gál a hosszú asztal mellett, ám ha együtt a család, még ötnek valahogyan helyet kell keresni. Merthogy Dán János és felesége ti­zenkét gyermeket nevelt fel az Osztopánhoz tartozó pusztán, vérsze­rintieket és örökbe fogadottakat - ám mindegyiküket sajátként. Ezért is jöt­tek Somogyba több mint két évtizeddel ezelőtt, állami gondozott gyerekeket akartak befogadni, családot teremteni számukra.- Bodrogon működött egy alapítvány- ugrik vissza az időben Dán János -, hát odaköltöztünk Békésről. Két évet laktunk a Nádasdy-kastélyban, úgy- ahogy felújítottuk, ám szerettünk volna saját lakást. A véletlen hozta őket Viszakra, a csa­ládfő falukörnyéki kóborlásai során bukkant rá az épületre, melyet hajdan az osztopáni téeszelnök luxusvadász- háznak kezdett építeni. A rendszervál­tással megbukott a projekt - Danék szerencséjére. Az épületet már csak­nem benőtte a bodza és az akác, ami­kor a békési ház árából megvásárolták, hogy új életet kezdjenek.- Neked adom és utódaidnak a föl­det, hol jövevény vagy - idézi a bibliá­ból, Mózes első könyvéből Dán János.- Tényleg úgy éreztem, Isten megszó­lított. Nem mellékesen a jóslat szép lassan valóra is vált: az épület körüli téeszföl- dek a kárpótláskor ugyan idegenek ke­zébe kerültek, ám idővel sorra megje­lentek a tulajdonosok, s felajánlották megvételre birtokukat a családnak. Hosszú évek alatt összesen hatvanhat hektárnyi földet gyűjtöttek össze, me­lyen húsmarhatenyészetet hoztak létre, akadt idő, amikor huszonhét állat lege­lészett a birtokon.- Jött három aszályos év, amikor nem adott elég takarmányt a föld, hát kény­telenek voltunk eladni a marhákat - tárja szét a kezét Dán Jánosné. Nem pa­naszkodik, tényt közöl, mintha valami eleve elrendelésről lenne szó. Arról is a világ legtermészetesebb hangján be­szél, hogyan hozták rendbe az épületet a két kezükkel. Pénz híján nem tudtak mesterembereket fogadni, így a férje - végzettsége szerint közgyűjtemény-ke­zelő, könyvtáros, levéltáros, muzeoló­gus - volt a kőműves, az ács, a tetőfedő, a víz- és villanyszerelő. S ez ma is így van, ha elromlik valami, arra nem futja, hogy mesterért szalasszanak a városba. A tizenkét gyereknek - hét fiú és öt lány, mind bibliai nevet kapott vérsze­rinti vagy fogadott szüleitől - így is ju­tott mindig valami az asztalra. Soha­sem elégedetlenkedtek, bár a marhate­lep felszámolása után szóba került, a pusztainál egyszerűbb élet várhatna a famíliára valamelyik környékbeli falu­ban, sőt, halkan még Kaposvár is szóba került, ám mégis maradtak. A gyere­kek toronyiránt bejártak az osztopáni iskolába, a kisebbek, akik még ma is Viszakon laknak, ám már Kaposváron középiskolások, mostanság a vasútig baktatnak el a kertek alatt. Anno, ha családi kirándulásra indultak, csak a tizennégyszemélyes kisbuszba fértek el mindannyian...- Megszoktuk az itteni életet - ma­gyarázza Dán János, miért is nem kere­kedtek fel. - Nekünk természetes, hogy havonta egyszer megyünk bevásárolni a városba, s nem rohangálunk naponta boltba. A konyhára amúgy is minden megterem a birtokon. A konyhakert Dán Jánosné reszortja, férje, aki korábban gyülekezet- és épí­tésvezetőként dolgozott Bodrogon, most lelki gondozó egy öregeket segítő alapítványnál Nemeskisfaludon és Gadácson. Azaz napközben messze jár, Dán Jánosnéra marad a háztartás, az állatok, a birtok mindennapos, nem is olyan apró-cseprő ügyei.- Néha eszembe jut, nem volna-e könnyebb falun élni - néz maga elé az asszony -, ahol csak megnyitom a csa­pot, s jön a víz... Főként mostanság gondolkodik el gyakrabban, hogy már „csak” hatan laknak a házban. Négy gyerek főisko- lára-egyetemre jár - hárman teológiá­ra -, a többiek pedig már befejezték tanulmányaikat. A legidősebb fiú pe­dagógus, pályája kezdetén legkisebb húgát és öccsét is tanította az osz­topáni iskolában. Ahol a két testvér, ahogy osztálytársaik is, bácsizta a ta­nár urat...- Tizenkét gyerek felfoghatatlanul sok élményt tud adni - mereng el Dán Jánosné. - Annak idején, amikor bele­vágtunk, s elköltöztünk Békésről, sok­kal könnyebbnek és problémamente- sebbnek képzeltem el a majdani éle­tünket. Huszonegy-néhány évesek vol­tunk, tele, ma már utópisztikusnak tű­nő tervekkel, álmokkal. Ennek ellené­re, ha visszamehetnénk az időben, bi­zonyosan ismét ezt az életet választa­nám. Az embernek ugyanis kell valami értéket keresni az életében, különben miért is élne... S éppen ezért nem is ragaszkodik annyira Viszakhoz, mint férje, ha újabb értelmes feladatot, célt látna va­lahol, ismét elköltözne.- Nem unatkozom, mindig megtalál a feladat - teszi hozzá. - Csak éppen nem tudom, a mostani gazdasági hely­zetben hogyan élünk majd meg. Nagy­nak érzem a házat, amíg minden gye­rek itthon volt, kellett, de most... Persze akkor pedig néha a nyugalom hiány­zott. És annyi apróság között a felnőtt szó... Az elmúlt két évtizedem nagyon hasznosan telt, s azt szeretném, ha a következők is ilyenek lennének. Ha eh­hez költözni kell, hát költözünk. A lakhelyváltás sokadik említésére könnyű felhő suhan át Dán János hom­lokán. Láthatóan sokkal jobban ragasz­kodik Viszakhoz, minthogy csak úgy felkerekedjen, s nem a munka miatt, melyet máshol is találna.- Nem az a lényeg, hogy Bodrogon baptista gyülekezet működik - állítja -, hiszen Istennek csak egy gyülekezete van. Ha mennék innen, csak olyan helyre, ahol megtalálnám, hogyan tu­dom szolgálni Istent. S amíg van itt helyben feladatom, maradnék: amíg az embereknek mást tudok mondani, mint amit a teljesen elérzéketlenedett és elsekélyesedett köznapok, addig megvan a helyem. Ha valaki idejönne, hogy ad egy csomó pénzt a házért-bir- tokért, esküszöm, zavarba jönnék. A pénz nem az én világom. Az anyagiak­nál sokkal fontosabb a lélek, a benső - teszi hozzá, s akaratlanul is a faragott falidíszre pillant. „Én kérdezlek, te pedig oktass engem”... Tavaszt hisz a poloska, szaladgál a lakásban fagy A mínuszok szabhatnak gátat a rovarinváziónak, még nem kell kongatni a vészharangot Megkezdődött Tóni Eleonóra rehabilitációja Javul Tóth Eleonóra állapota. A kaposvári Csiky Gergely Színház művésze bő hónapja, Háy János és Lovasi András A kéz című da­rabjának ősbemutatóján lett rosz- szul. A kaposvári teátrum társu­latához 1977-ben csatlakozó szí­nésznő orvosi kivizsgálása azon­nal megkezdődött, állapotáról ak­kor sem a színház, sem a kórház nem adott ki információt. Úgy tudjuk, Tóth Eleonóra az elmúlt hónapban túljutott az életveszélyen, s megkezdődött rehabilitációja. Arra természete­sen még hónapokat kell várni, míg a kaposvári közönség ismét színpadon láthatja, így jelenlegi szerepeit sem tudja még vállal­ni. A kézben Csonka Ibolya vette át a Nagymama szerepét Tóth Eleonóra helyett, míg a Színházi bestiák a művésznő betegsége óta lekerült a műsorról, ugyanis nehéz és összetett a szerepe, s nem könnyű megoldani a helyet­tesítését. A színésznő az idén műsoron tartott A nagymama és a La Mancha lovagja című dara­bokban is szerepelne. ■ A. V. Nem megszokott, hogy már janu­árban poloska szaladgál a lakás­ban. Rovarinváziót eredményez­het az enyhe tél. Eddig enyhébbik arcát mutatja a idei tél. Ha ezt száraz, csapadékszegény tavasz követi, rovarinváziótól kell tarta­ni - vélik a szakemberek. Égö­vünkön a téli hideget lárvaalak­ban - a talajba ássák magukat - vészelik át a rovarok. Minél eny­hébb ez az évszak, annál inkább megmaradnak, így tavasszal na­gyobb invázió jöhet a rovarokból, mezőgazdasági kártevőkből. Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke csurgói otthonában is szembesült a jelenséggel. El­mondta: szinte naponta megjele­nik egy-egy poloska, nem tudni honnan jönnek, de korábban er­re nem volt példa télen.- Valóban előfordulhat, hogy egy-két rovarfaj inváziószerűen megjelenik - mondta. Ha enyhe a tél, nem kell megküzdeni az éle­lemért, nem kell energiát paza­rolni a keresésére, jó kondícióban indulnak a szaporodási időszak­nak. Igaz ez a rovarokra, például poloskára, de az egérre is. Az ég­hajlatváltozás jól megfigyelhető: az ősz hosszabb, enyhébb a tél, nyilván alkalmazkodnak az álla­tok is. Egyre több gázlómadár, kó­csag, gém marad itt Somogybán is az erdei halastavaknál, míg ré­gebben csupán egy-kettő. De gó­lya és kisebb énekesmadár is fel­lelhető. Előbbivel Somogyszob büszkélkedhet A tendencia az el­múlt évtizedben egyre erősödik. Toldi Miklós azt is mondta: no­vember végén békát látott a sza­badban. Alig hitt a szemének. Előmerészkedő poloskák nem­csak Somogybán vannak, ahogy Sár József entomológus a HVG- nek beszámolt róla: többen jelez­ték neki a télen, hogy néhány po­loskafaj rendkívül elszaporodott. Általában a lakásokba, pincékbe húzódnak be télen, de mivel az idei télen több a napos órák szá­ma, a rovarok előmásztak és tö­megesen megjelentek a lakóhe­lyeken is. Nem károsak, de hatá­rozottan kellemetlenek, ha töme­gesen érkeznek. A kaposvári, kártevőirtással Rágcsálóirtás. Csak óvatosan Veszélyes szerek A RÁGCSÁLÓK IRTÁSAKOR Ügyelni kell a gyerekek, háziállatok vé­delmére, zárt szerelvényekbe, etetőládákba kell kihelyezni a szereket. Házilagos rágcsálóir­táskor meg kell őrizni a szer cso­magolóanyagát, amelyen olvas­ható a hatóanyag és mérgezés esetén az alkalmazandó ellen­szer. Minden esetben fel kell ke­resni humán-, illetve állatorvost, ha mérgezés gyanúja áll fenn. foglalkozó Árva László azt mond­ta: nem találkozott a jelenséggel, szerinte sokkal inkább a rossz szociális helyzet „szaporítja” a po­loskákat A kőröshegyi Roteberg Kft. közegészségügyi kártevők irtásá­val foglalkozik 25 éve. Hekeli Va­léria ügyvezető megerősítette: a csapadékban szegény és enyhe időszak valóban kedvez a rova­rok és rágcsálók túlélésének, sza­porodásának, kivéve a szúnyogot, melynél a lárvák szaporodásához szükséges a csapadék.- Tavaly kevesebb volt a szú­nyog, de a darázs- és hangyairtá­sok száma is emelkedett cé­günknél, lakossági megrende­lésre is - tájékoztatott. Mezei po­loska irtására csupán két igény érkezett, közületektől. A vérszí­vó ágyi poloska az emberek kö­zelében él és ártalmas. Világmé­retű terjedése az utazásokkal hozható összefüggésbe - nem a globális felmelegedéssel -, és az irtószerek több hatóanyag-cso­portjának visszavonásával válik nehezebbé az irtásuk. Megtud­tuk: kullancsok irtására már nincs egyetlen engedélyezett ir­tószer sem, ezért ellenük a test­felületre, ruhára riasztószereket kell alkalmazni, s nem szabad elfelejteni, hogy ilyenkor sem al­szanak „téli álmot”. A Somogy Megyei Kormány- hivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága közötte: tény, hogy eddig nagyon enyhén alakult a telünk. Ez áttelelő növényeink (gabonafélék) esetében azért komoly gond, mert a levéltetvek elpusztításához ez a hőmérsék­let kevés volt, így a vírusátvitel­ben játszott szerepük miatt ko­moly vírusfertőzések alakulhat­nak ki. A többi rovarfaj is köny- nyebben átvészeli az enyhe te­let, de azért korai lenne azt ál­lítani, hogy biztosan komoly ro­varinvázió várható tavasszal. Ha marad ez a hőmérséklet, nem lesz januárban, február­ban pár napos -10 Celsius fok körüli hőmérséklet, akkor meg­van a veszélye, hogy tavasszal több növénykárosító rovarral kell számolni. ■ Varga Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents