Somogyi Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-03 / 2. szám

2012. JANUAR 3., KEDD 7 KÖZÉLET - GAZDASÁG Május elsejével indulhat az új egészségügyi ellátórendszer több hónapos halogatás után ki­derült, hogy melyik egészség­szervezési nagytérséghez tartoz­nak majd az egyes települések - értesült a Medicalonline.hu szakportál. Az egészségügyi ál­lamtitkárság tervei szerint má­justól elindulhat az új ellátórend­szer az új betegút és a térségi be­osztással. Ehhez a megállapodá­sokat április végéig aláírják. A Semmelweis Tervben be­vezetett új koncepció az egész­ségügyi ellátórendszert nyolc térségbe szervezi. Budapesten három központi intézmény lesz: egy észak-pesti (Honvéd­kórház bázisán), egy dél-pesti (a Korányi-projekttel megerő­sített Semmelweis egyetemi bázison) és egy budai (a János kórház - Kútvölgyi tömb - Vá­rosmajor egységben). A NYUGAT-KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI nagytérséghez tartozik a fővá­ros I., II., XI., XII., valamint XXII. kerülete, Fejér megye egésze, az esztergomi kistér­ség kivételével Komárom-Esz- tergom megye, Pest megyéből pedig a budaörsi és az érdi kis­térség. A NYUGAT-DUNÁNTÚLI térséghez tartozik a teljes Győr-Moson- Sopron megye mellett Zala, Vas és Veszprém megye vala­mennyi települése, továbbá So- mogyból a csurgói kistérség négy települése: Inke, Porrog, Porrogszentkirály és Pogány- szentpéter. Az észak-magyar­országi nagytérséghez BAZ megye - a tokaji kistérség ki­vételével -, valamint Hevesből a bélapátfalvai, az egri, a füzes­abonyi, a hevesi és a péter- vásárai kistérségek tartoznak majd. ■ Nyolc nagytérségbe szervezték az új ellátó­rendszert, gyakran a megye- és a kistérségi határokat is átlépve. ÉSZAK-KÖZÉP-MAGYARORSZÁGHOZ sorolták a főváros III., IV., VI., XIII., XV. és XVI. kerületét, Nógrád megyét, Hevesből a gyöngyösi és a hatvani kistér­ségeket, Pest megyéből az aszódi, a dunakeszi, a gödöllői, a pilisvörösvári, a szentendrei, a szobi, a váci, valamint a ve­resegyházi, Komárom-Eszter- gom megyéből pedig az eszter­gomi kistérséget. AZ ÉSZAK-ALFÖLDHÖZ tartozik Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár-Bereg megye, Jász- Nagykun-Szolnok megyéből a karcagi és a tiszafüredi, BAZ- ból a tokaji kistérség és Békés szeghalmi kistérségéből pedig Bucsa. A DÉL-KözÉP-MAGYARORSZÁGi te­rülethez Budapest az eddigi felsorolásból kimaradt kerüle­tei mellett Jász-Nagykun-Szol- nokból a jászberényi, a mező­túri, a szolnoki és a törökszent­miklósi, Pest megyéből a dabasi, a gyáli, a monori, a nagykátai, a ráckevei és a ceg­lédi kistérség - kivéve Nagy­kőröst - tartozik. A dél-dunántúlhoz sorolták Ba­ranya, Tolna és Somogy megyét. A DÉL ALFÖLDI RÉGIÓHOZ Bács- Kiskun, Csongrád és Békés me­gye, Pest megyéből Nagykőrös, míg Jász-Nagykun-Szolnok me­gyéből a kunszentmártoni kis­térség tartozik. ■ Magasabban az adósság mnb-adatok Javult a lakosság megtakarítási képessége Pozitív a gazdaság külső egyenlege: ebből az követke­zik, hogy csökkent a gazda­ság egészének eladósodása, de olyan áron, hogy alig vannak beruházások. Ugyanakkor a gyengülő fo­rint jócskán megnövelte az államadósságot az utóbbi hónapokban, amely így már 82,6 százalék. Benke Dávid Az előző időszaki, 1,8 százalékról 1,5 százalékra mérséklődött a magyar gazdaság finanszírozási képessége a tavalyi harmadik ne­gyedévre - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Vagyis továbbra is több forrás áramlik ki az országból, mint amennyi érkezik, így van ez 2009 eleje óta. A válság előtti időszak­ban még 7-10 százalékos külső hiány volt. A leglényegesebb tényező a külső többletben, hogy a vállala­ti szektor továbbra is kevesebb hitelhez jut, mint amennyit tör­leszt. Valamelyest javult a lakos­ság megtakarítási képessége, an­nak ellenére, hogy a devizahite­lek az árfolyam-leértékelődés ha­tására rontották a lakossági szek­tor egyenlegét. Ez csak a szezo­nálisan kiigazított adatokból de­rül ki, ugyanis a négy negyed­éves számok az állam januári, magán-nyugdíjpénztári megta­karításokat az államhoz vonó lé­pése nyomán a háztartási szek­tor 5 százalék feletti mínuszban, míg az állam hasonló mértékű többletet számolhatott el. Az egy­szeri hatás kiszűrésével azonban látható, hogy az államháztartás egyenleg^ enyhén romlott év közben, a szezonálisan kiigazí­tott adat szerint a harmadik ne­gyedévben 5 százalékos hiány halmozódott fel. Ezek alapján valószínű, hogy teljesülhetett a 2011-es módosí­tott egyenlegcél (a bruttó hazai termék, a GDP 2 százaléka). A külső egyenleget 2012-ben az ha­tározza meg, hogy a vállalati szfé­ra milyen feltételekkel jut hitel­hez. Legkorábban 2013-ban emel­kedhet érdemben a hitelállo­mány, így addig fennmaradhat az a korábban példátlan jelenség, hogy a vállalati szféra több hitelt törleszt, mint amennyit felvesz. Bár korábban szakértők úgy tar­tották, hogy a külső többlet tá­maszt jelent a forintárfolyamnak, ez legfeljebb hosszabb távon ér­vényes. A gyenge forint ugyanak­kor jócskán megnövelte az állam- adósságot. Az előzetesen közölt 82 százalékkal szemben a GDP 82,6 százalékát tette ki a bruttó államadósság. Félévkor még majdnem ó százalékponttal volt alacsonyabban a mutató, amely­nek csökkentését a kormány az egyik fő feladatnak tekinti. A korábban számítottnál ked­vezőtlenebb adósságmutatóban szerepet játszott a GDP-adatok re­víziója is. Mivel a KSH szerint a korábbi becslésnél alacsonyabb lett a GDP visszamenőleg is, ez az adósságrátát automatikusan megemelte, mivel előbbi szolgál viszonyítási alapként. így az adósságpályát is befolyásolják a növekedési kilátások, amelyeket az utóbbi pár hétben szinte min­den elemző lerontotta. Míg a szeptemberben a Reuters felmé­résében átlagosan csaknem 2 százalékos növekedést valószínű­sítettek 2012-re, ez decemberre stagnálásra, sőt, enyhe csökke­nésre módosult. Nemcsak a kül­ső feltételek romlása, de a rész­ben azok miatt szükségessé váló költségvetési szigorítás miatt is. Eközben az egyensúlyi várako­zások tovább emelkedtek, leg­alábbis a folyó fizetési mérleg egyenlegét illetően. Bár az abból számított egyensúly nem egyezik meg a pénzügyi számlákkal, de iránymutatónak tekinthető, hogy a korábbi, 2 milliárd eurós több­let helyett decemberben már 1,7 milliárd eurós többletet tartottak elérhetőnek az elemzők. Ez fő­ként a masszív, de még tovább emelkedő külkereskedelmi több­letnek köszönhető, amely 2012- ben is a gazdaság egyetlen hajtó­motorja lehet. A fogyasztás leg­jobb esetben is csak stagnálni fog, míg a beruházások tovább szű­külhetnek. GDP-novekedés-” ' 9 ^ 0,05 Infláció* 3,3 4,85 ÁHamh. deficit/GDP* 2.9 3 Ipari termelés* 5,8 4,5 ___ Fo lyó fiz, mérieg** 2,1 2,7 •%; * * MILLIÁRD FT FORRÁS: REUTERS Selmeczi Gabriella nem látja a szakmai alapot „a kormány komoly eredmé­nyeket ért el tavaly, és idén is folytatja a megkezdett mun­kát” - kommentálta a jegy­bank számait Selmeczi Gabri­ella. A Fidesz szóvivője szerint ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank nyilatkozatai sajnos nem szakmai alapon születnek, és legkevésbé sem szolgálják Ma­gyarország érdekeit. Selmeczi úgy vélte, az euróválság miatt az árfolyamok meglehetősen hektikusan változnak, függet­leníteni kell tőlük az állam­adósságszámítását, mert csak így kapható reális kép az or­szággazdasági helyzetérői mm itt'cF.cíM Orbán: az ország biztonságosabb lett a miniszterelnök szerint a januártól egységes ka­tasztrófavédelmi rendszer­nek köszönhetően Ma­gyarország biztonságo­sabb lesz. Orbán Viktor a katasztrófavédelmi állo­mánygyűlésen tegnap kö­zölte, a 2010-es árvizek és a vörösiszap-katasztrófa nagy valószínűséggel el­kerülhető lett volna, ha akkoriban már létezett volna egy bejáratott véd- rendszer. Jól termelt a törvénygyár mintegy száz törvényjavas­latot fogadott el 53 ülésna­pon tavaly szeptember 12- én kezdődött őszi rendes, s a december 30-án zárult téli-rendkívüli ülésszakán az Országgyűlés. Tavaly 210, 2010. májusi megala­kulása óta pedig mintegy 370 új törvényről döntött eddig. Az Ab elnöke sajnálja a nyugdíjügyet paczolay Péter szerint „a kétharmados többség mű­ködése az alkotmányos kultúra hiányáról tanús­kodik”, s ez a jelenség be­szivárgott az Alkotmány- bíróság (Ab) falai közé is. A testület elnöke a hvg.hu interjújában kiemelte: sze­mélyes kudarcként éli meg, hogy a december 28- ai ülésen nem született döntés a nyugdíjpénztárak ügyében. „Ha az utolsó percben is, de meg kellett volna oldani a nyugdíj­pénztárügyet” - jegyezte meg az elnök. Paczolay: Az én kudarcom is Bent az új alaptörvényt ünnepelte a kormányzat operaház Kint az utcán a demokratikus ellenzék sok ezer támogatója tiltakozott Orbán rendszere ellen Civilszervezetek és ellenzéki pártok szerveztek nagyszabású zenés tiltakozó demonstrációt a budapesti Operaház elé az And- rássy útra hétfő estére, miköz­ben bent a kormányzat az új alaptörvény életbe lépését ünne­pelte. A hivatalos rendezvény 13 millió forintos költségét az állam adta. Az utcai tüntetők jelszava­ik és az elhangzott beszédek sze­rint a demokrácia védelmében és Orbán Viktor miniszterelnök új rendszere ellen léptek fel. A demokratikus ellenzéki pártok közül ott volt az MSZP, a DK, az LMP, a Negyedik Köztársaság, a IESZ. A civilek közül a szakszer­vezetis Szolidaritás, a Civil Kont­roll - Egymillióan a Magyar De­mokráciáért, az ATTAC Magyar- ország, a Hálózat a Tanszabad­ságért, a Hallgatói Hálózat, a Nyugdíjasok Szövetsége, a Somo- gyért Egyesület és más csopor­tok tiltakoztak. A Jobbik délutáni közlése sze­rint nem vett részt egyik meg­mozduláson sem. Szélsőjobboldali csoportok is tüntetést tartottak a civil de­monstráció ellen. A nagy erőkkel jelen lévő rendőrség hermetiku­san lezárta az Operaház környé­két Kisebb dulakodásról, lökdö- S sődésről, árpádsávosok köpködé- 1 séről számoltak be tudósítók lap- | zártánk idején. De a rendőrök el- J különítették a két megmozdulás I részvevőit egymástól. ■ Az Operaháznál: az új ellenállást hirdetőkkel szemben már ott vannak az árpádsávosok. Középen a rendőrök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents