Somogyi Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-15 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 2. szám

14 2012. JANUÁR 15., VASÁRNAP UTAZAS LiiiMEl Nyitottak a magyarok a külföldi munkára nemzetközi összehasonlí- tásban a magyarok az átlag­nál nyitottabbak a külföldi munkavállalásra: a maga­sabb fizetésért és a karrier- lehetőség miatt szívesen ke­resnek munkát a határokon túl. Ezt mutatja a The NetWork és az Intelligence Group 2011-es felmérése. Míg 66 vizsgált ország átla­gában a? emberek külföldi munkavállalási hajlandósá­ga 68 százalék, addig a ma­gyaroké 84. Honfitársaink amerikai és európai orszá­gokba mennének szívesen. Két év múlva ér a határig az M43-as autópálya 2014-RE ELKÉSZÜL az M43- as autópálya Makótól az or­szághatárig. Az új, 23,1 kilo­méteres gyorsforgalmi út csatlakozik a meglévő M43- as Szeged és Makó közötti szakaszához. A kivitelező várhatóan májusban kezdi meg a munkálatokat, és a tervek szerint 2014 júliusá­ban adhatják át a forgalom­nak az akkor már egészen az országhatárig elérő autó­pálya utolsó szakaszát. XXL-es lovak duci turistáknak AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN a falusi turizmus, azaz a farm­turizmus szervezői felismer­ték, hogy egyre több a túlsú­lyos vendég, így nagyobb lo­vakra és nyergekre van szükség. Harminc évvel ez­előtt az amerikai felnőttek 15 százaléka volt kövér, ma már minden harmadik fel­nőtt az. A lovak közül a ter­metesebb, 7 mázsás jószágo­kat alkalmazzák, amelyek a középkori csatamének mé­retének felelnek meg. így is van súlyhatár: 126,5 kilós ember már nem ülhet lóra. Nagy embereknek nagy ló jár Kárpátokon innen, erdőkön túl székelyföld Hegyen-völgyön barangolva megismerkedni a jelennel és a múlttal Románia sokáig tiltotta, később tűrte, ma már tá­mogatja az erdélyi turiz­must. így aztán egyre töb­ben látogatnak tőlünk is a Maros-völgyében a Har­gitára vagy a Gyulai Ha­vasokba. VR-összeállítás Erdély eredetileg a hegyekkel határolt Erdélyi-medencét (56 ezer km2) jelentette, de Trianon óta a köznyelv Erdélynek nevezi a Magyarországtól Romániához csatolt 103 ezer négyzetkilomé­teres terület egészét, így a Partiumot és a Bánságot is. Őse­ink az Alföldtől keletre fekvő te­rületeket „erdőn túlinak” vagy Erdőelvének hívták, ami meg­egyezik a latin Transsylvania je­lentésével. A mintegy 8 millió erdélyi la­kos háromnegyede román. A Ceausescu-éra alatt szászok tíz­ezrei vándoroltak ki Németor­szágba, „hazatelepülésüket” a német kormány több ezer már­kás „fejpénzek” kifizetésével tá­mogatta - mára alig húszezren maradtak. Rengeteg magyar is világnak indult, de számuk még ma is másfél millióra rúg. ■ A magánházak kényel­mesebbek, bensősége­sebbek, mint a kétes hírnevű turistaházak. Ha irodalmi, művészeti em­lékhelyek felkeresése - Ady, Arany, Kazinczy, Kölcsey nyo­mainak kutatása - irányítja lép­teinket, a Máramaros megyei Kohót ne hagyjuk ki. A csöpp faluban Teleki Sándor gróf kas­télyának parkjában hat éve fel­állított bronzszobor Petőfi Sán­dort és Szendrey Júliát formáz­na. A szomszédos Nagybánya szép környezete a szocialista nagyberuházások és az iparosí­tás áldozata lett. A közeli Bódi- tónál pedig felvonóval felszerelt síközpontja várja a sport és a természet szerelmeseit decem­bertől áprilisig. A téli tervezge- téshez mondjuk: Erdélyben számtalan síelési lehetőség kí­nálkozik, Brassó és Hargita- fürdő a legigényesebbeknek sem nyújt csalódást. Szászrégenből mára szinte tel­jesen kikoptak a névadók, de A „Drakula-kastély" Brassótól alig harminc kilométerre, Törcsváron található. Itt élt a kegyetlenségéről elhíresült III. Vlad, azaz „Karóbahúzó Vlad" magyarok még viszonylag sokan élnek a hangszergyárairól elhí­resült városkában. A Maros völ­gyét, a folyóparti kastélyokat vé­gigjárni kívánók is innen indul­nak útnak. A Teleki család haj­dani rezidenciái Sáromberken és Gernyeszegen, a Bornemisz- sza-kastély Görgényszentimrén, a Kemény família reneszánsz vá­ra pedig Marosvécsen várja a lá­togatókat. Az országutat az Is­tenszéke zárja: a Maros felé ma­gasodó fennsík 1300 méteréről fenséges látvány tárul elénk, igaz, csak az elszánt korán kelők járják meg sötétedésre Galónyá- ról a köves, csúszós meredélyt egy nap alatt. Nincs messze a gyógykúráiról elhíresült Maros­hévíz és Borszék sem, ahonnan a „kötelező látnivalók” közt fel­tüntetett Gyilkos-tó és Békás­szoros már csak egy ugrás. A Csíki-medencében az Olt kanyarai közt fekszik a határon innen és túl egyaránt kedvelt Bálványosi Nyári Egyetemről el­híresült Tusnádfürdő. A patinás villák a szocializmusban na­gyon lerongyolódtak, de már sok új gazdára és felújítóra ta­lált. Innen egy ugrás a legendás Bálványos, a XI. századi várma­radvány. A székely Apor nem­zetség a keresztény időkben is ősei vallását követhette, mert a meredélyt erőszakkal bevenni lehetetlen volt. Békében sem egyszerű. Szállásról, utazásról ma virágzik a falusi turizmus Romániában. A magánházak kényelmesebbek, bensősége­sebb, mint a kétes komfortú kabánák, azaz turistaházak, illetve az olcsó hotelek. Napra­kész információk, címek, tele fonszámok az erdélyi turizmus honlapjáról tölthetők le ( www.erdelyiturizmus.hu ). Lé­teznek kényelmes luxusszállo­dák, neves gyógyüdülők is, ám ott értelemszerűen magasab­bak az árak. A vonattal utazók itthon vagy valamelyik erdélyi nagyváros­ban váltsák meg menetjegyü­ket. Kisebb állomásokon ugyanis nem árulnak nemzet­közi jegyet, az onnan induló­kat a határon leszállítják Er­délyben helyközi autóbuszok­kal is lehet cirkálni, csakhogy a járatok annyira ritkák, hogy a helybéliek is inkább autó­stoppal próbálkoznak Aki au­tóval vág neki a kalandnak, készüljön fel a néhol még rossz minőségű utakra. Az üzemanyag viszont egyelőre ol­csóbb, mint Magyarországon, a 95-ös benzin és a gázolaj egyaránt 390forint körül kap­ható literenként. Mit kell megkóstolni Erdélyben? Étel Leírás Kürtőskalács Cukros, diós, fahéjas és kókuszos változatban, _______________a parázson sütött íze páratlan._______________________________ Pu liszka Vízben főzött kukoricadara juhtúróval, tejföllel, füstölt szalonnával. Lekvárok Nyáron és ősszel tízezrek járják a rengetegeket, _______________és gyűjtik a somot, szedret, áfonyát.__________________________ Cs orba ___Román savanyított leves, zöldséggel, hússal, pacallal, tejföllel. Mlccs Ké t-háromféle, erősen fűszerezett darált húsból gyúrt hosszúkás pogácsa Brassó belvárosa megújult, a sétálóutca üzletei várják a turistákat Az oroszok imádják a termálfürdőinket wellness Az elmúlt években sok orosz és ukrán vendéget fo­gadott Hévíz. Vannak, akik nem­csak üdülni jönnek a zalai vá­rosba, hanem ingatlanokat vásá­rolnak. Hévízen és a közeli Keszthelyen a német nyelvű feliratok mel­lett megjelentek az orosz nyelvűek is. Az ingatlanforgalmazók orosz nyelvű prospektusokat kí­nálnak, az éttermek cirill betűs étlapokat készítettek, a program- szervezők pedig már orosz nyel­vű istentiszteleteket is szervez­nek az igények alapján. Keszt­helyen oroszul kínálnak bútort, Hévízen ajándéktárgyakat és ci­pőbolti akciót, az ingatlanosok cirill betűs leírást adnak a há­zakról. A sok német és osztrák rendszámú autó mellett a fürdő­város környékén ma már gyak­ran látni orosz és ukrán autókat. A rendszerváltás után tömege­sen jöttek a német és osztrák vevők, most sokszor az akkori ve­vők az eladók: az oroszok az új vásár­lók. Az újabb igények alapján úgy tűnik, szükség lenne Héví­zen legalább egy olyan hotelre, amelynek színvonala ötcsilla­gos, vagy annál is igényesebb. Nagyon várják azt is, hogy Sár­melléken ne csak chartergépek, hanem menetrend szerinti repü­lők is leszálljanak. ■ A PIKO vasúttól a Moszkvics hajjtányig utazás a múltba A szocializmus játékszerei a Közlekedési Múzeumban Melyik gyerek ne vágyott volna pár évtizeddel ezelőtt lábbal hajtott szovjet Moszkvicsra, cseh vagy keletnémet autómo- dellre, PIKO játékvasútra? Eze­ket a kultikus játékokat gyűj­tötték össze a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum febru­ár végéig megtekinthető kiállí­tásán. „Az egykori szocialista orszá­gok - a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária, Románia, Kína és ter­mészetesen Magyarország - já­tékiparának teljességét szeret­nénk bemutatni: mindaz, ami annak idején hiánycikk volt és sorba kellett érte állni, most egy helyszínen megtekinthető, hó­A múlt század gyerekjátékai napokon keresztül” - mondta el Janovszki Tamás főigazgató-he­lyettes. Hozzátette: a kiállítás több száz darabos anyaga a leg­jelentősebb magyar játékgyűj­tők kollekcióiból áll össze, né­Korhű környezetben a múzeumban berendeztek egy, az 1960-as éveket pontosan fel­idéző termet. A kiállítótérben korabeli zene szól és a látoga­tók ízelítőt kapnak a kor játék­reklámozási technikáiból: pla­kátok, MTI-fotók és egykori hír­adófelvételek idézik meg a megboldogult szocialista játék- gyártást és játékkereskedelmet. hány, az MMKM által őrzött já­tékkal kiegészítve. Ezeket a játékokat 1945 és 1989 között gyártották. A közle­kedési eszközök mellett külön­féle gépek, játékpisztolyok, konstrukciós készletek, építőjá­tékok, összerakható műanyag repülőgépmodellek és kisvas­utak kaptak helyet a kiállításon. A látogatók a saját maguk által fejlesztett árammal működtet­hetnek két autóverseny-pályát, de a gyerekek játszhatnak egy TT vasúti terepasztallal is. A nemcsak apróságoknak, de nosztalgiázó papáik számára is érdekes kiállítás 2012. február 29-ig tekinthető meg a Közleke­dési Múzeumban. ■ ■ Lendületesen nő az érdeklődés Hévíz iránt.

Next

/
Thumbnails
Contents