Somogyi Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-15 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 2. szám

8 GAZDASÁG 2012. JANUÁR 15., VASÁRNAP Zökkenőkkel viszik a megyei tulajdont változások Gyors, de nem problémamentes a megyei intézmények állami átvétele Változik a tulajdonos a ,»Jl kórházaknál is, az állam nagyrégiós szinten szervezi g’4. . meg az ellátást ^ ■ ju" jppw*"-- ' -~r Majdnem hétezres leépítés a közszférában Nem egyszerű átadni a megyék tulajdonait az ál­lamnak. A megyei önkor­mányzatok a gyors rende­zésben érdekeltek, de a bürokrácia és a helyzet jo­gi tisztázása lassítja a fo­lyamatot. Összességében 180 milliárd körüli adós­ság lehet az államé. Sztojcsev Iván Százával válhatnak munkanél­külivé a köztisztviselők, miután a megyei önkormányzatok tu­lajdonait átvette az állam. A me­gyékben úgy vélik, hogy szük­ség volt az állami segítségre, de az átadás-átvétel gyakorlati megvalósítása több helyen is akadozik. Arról nincsenek egyelőre tel­jesen pontos adatok, hogy mek­kora az az adósságállomány, amely átkerül az államhoz, de a legtöbb becslés 180 milliárd fo­rint körülire teszi az összeget. A J bizonytalanság az idővel el fog 1 múlni: szükség van még átfutá­si időre ahhoz, hogy minden frissen átvett megyei intéz­ménytől megérkezzenek a pon­tos adatok, hogy 2011. decem­ber 31-én mennyi volt az adós­ságállományuk. Sokatmondó részadat azon­ban az, hogy az Állami Számve­vőszék összesen mintegy 162 milliárd forintban állapította meg azt az összeget, amellyel csak a pénzintézeteknek tar­toztak az önkormányzatok ngy évvel korábban - 2007 végén ez még alig 18 milliárd volt. A tartozások legnagyobb részét, ez teszi ki, ám az állam is sokat nyerhet az ügyleten: ugyan nem készült számítás, hogy mekkora az átvett cégek és ezek tulajdonainak összértéke, de a 160-180 milliárdnál biztos­ra vehető, hogy több. A legtöbb megyében 15-30 költségvetési intézmény kerül át állami tu­lajdonba. Nagyobb problémát jelent a korábban a megyei intézmé­nyeknél dolgozók sorsa. Megle­pő módon azt a törvényt kellett figyelni minden megyében, amelyet Esztergom néhány ön- kormányzati tulajdonának átvé­teléről hoztak meg. Ebben írták le ugyanis azt az új szabályt, hogy azoknak a köztisztviselők­A KÖZIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK érdekképviseletei azonnali egyeztetést követelnek a kor­mányzati létszámcsökkentés­ről. A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége, valamint a Ma­gyar Köztisztviselők, Közalkal­mazottak és Közszolgálati Dol­gozók Szakszervezete szerint a létszámcsökkentésről szóló döntés - érdekegyeztetés nél­kül - törvénysértő módon szü­letett. mint írták, az elmúlt hetekben különböző hivatalokból már kaptak vészjelzést, hogy titok­ban készülnek a „halállisták”, azok a névsorok, amelyek az elbocsátandó munkavállalók nevét tartalmazzák. Gál And­rás Levente kormánybiztos sze­rint szeptember óta folynak az egyeztetések az érintett vezetők­kel, a leépítés intézmények kö­zötti létszámkülönbsége pedig „a megváltozott állami feladat­gyakorlással” is összefügg. A kormánybiztos csütörtökön arról beszélt, hogy a központi közigazgatásban dolgozó 73 460 kormánytisztviselő mintegy öt százalékát érinti az a létszámleépítés, amelyről a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg kormányhatározat. Tájékoztatása szerint elvonják az összes betöltetlen álláshe­lyet - 2440-et -, és az elbocsá­tandó dolgozókéval együtt 6719 álláshely szűnik meg. Emlékeztetett: 2011 elején már volt egy hasonló arányú leépí­tés minisztériumi szinten. A LEGKÉSŐBB JÖVŐ SZERDÁN in­duló leépítési hullámban 2343 poszt szűnik meg a kor­mányhivatalokban. Nem jár jól a Közigazgatási és Igazság ügyi Minisztérium sem: a hoz­zá tartozó szervezeteknél több mint 2826 álláshely megszün­tetésével spórolnának. A na­gyobb vesztesek közé tartozik a Nemzeti Erőforrás Miniszté­rium és az adóhivatal is, ezek­től 903, illetve 577 embert kül­denek el. A kabinet a létszám- leépítéshez Karrier Híd prog ram indítását rendelheti el, hogy ezzel könnyítse az állásu­kat most elvesztők elhelyezke­dését. nek, akik munkájára az új Me­gyei Intézményirányító Köz­pont nem tart igényt, a munka- viszonya vagy azonnal, vagy két hónap után meg is szűnik. Úgy tudjuk, vannak olyan megyék is, ahol a köztisztviselőknek akár a fele is elvesztheti az állá­sát. Az intézmények élén is le­het változás, itt március utolsó napja a határidő. A korábbi vezetők eközben el­láthatják eddigi feladataikat, eközben pedig pályázatot írnak ki. Több megyében is azt jelez­ték már, hogy a régiek jó esély- lyel indulnak a saját pozícióju­kért. Kivételt jelentenek azok az intézmények is, amelyek fenn­tartását a város magára vállalta. Ezek leginkább különböző kul­turális intézmények, amelyek viszonylag olcsóbban fenntart­hatnak, mégis nagy presztízst jelentenek a város számára. A szociális intézményeket azon­ban viszi az állam, ezek fenntar­tása kerülne végzetesen sokba. Sok helyen a települési önkor­mányzatnak sincs sok pénze a fenntartásra, viszont ahol vál­lalják ezt, ott gyorsan folyik az átvétel. Különleges kivételt az egri színház jelent, ahol jogilag is nehezebb rendezni a helyzetet, a munkáltatói jogokat ugyanis a színházigazgató felett azi alpol­gármester, vagyis saját felesé­ge gyakorolná, ez pedig nem le­hetséges. Pozitív adóslista: előnyhöz jutnak a pontosan törlesztők felkészülés Megkapták az értesítést fennálló tartozásaikról az egyes hitelintézetek ügyfelei Kiküldték a pénzügyi szolgál­tatók azokat a tájékoztató leve­leket lakossági ügyfeleiknek, amelyek az összes élő hitelszer­ződésük adatait tartalmazzák: a cél az, hogy a kölcsönnel ren­delkezők ellenőrizhessék a tel­jes körű adóslistába kerülő ada­taikat. Az értesítők ugyanakkor nem csak a teljesítő hiteleket tartalmazzák, hanem az esetle­ges problémás ügyleteket is. A pozitív adóslistával kapcso­latban csak azoknak kell intéz­kedniük, akik úgy vélik, hogy az egyeztetésre megküldött adatok nem helyesek, vagy idő­közben változtak: a nem reagá­ló ügyfelek adatait pedig auto­matikusan feltöltik a rendszer­Háztartások hitelállománya (milliárd forint) 8800 VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB be. Az érintett ügyfeleknek a személyre szóló tájékoztató le­velekben megjelölt módon kell megtenniük a bejelentésüket. Az esetleges egyeztetésekkel ugyanakkor az ügyfeleknek 2011 végén több mint 1,7 mil­lió lezárt és még élő lakossági hitelszerződés adatait tárolták a Központi Hitelinformációs rendszerben, amely több mint háromszorosa az öt évvel ko­rábbi mennyiségnek - derül ki az adatokat kezelő BISZ Zrt. statisztikáiból. A negatív listá­nem szabad késlekedniük: 15 napjuk van ugyanis arra, hogy jelezzék észrevételeiket. „Gyorsabb és megalapozot­tabb hitelbírálati folyamatot eredményezhet a 2012 tavaszá­ra azok az adósok kerülnek fel, akik a pénzügyi intézmé nyekkel kötött hitel- vagy hitel­jellegű szerződésben vállalt kö­telezettségeiknek a minimálbér összegét meghaladó mérték­ben folyamatosan több mint 90 napon keresztül nem tettek eleget tói bevezetendő pozitív adóslis­ta. A jó adósok pedig kedvezőbb megítélésre számíthatnak az új nyilvántartás létrejöttével” - re­agált a fejleményekre Bába Ág­nes, a K&H Bank lakossági ban­ki divízióért felelős vezérigaz­gató-helyettese. Felhívta a fi­gyelmet arra: az adatokat a pénzintézetek kizárólag akkor kérhetik le, ha valaki hitelkére­lemmel fordul egy bankhoz. Ezek az adatok elősegítik, hogy a hitelbírálati folyamat gyor­sabb legyen, ugyanakkor meg­alapozottabb információk alap­ján dönthetnek a bankok a hitel odaítéléséről. A jó hitelmúlttal rendelkező adósok pedig ked­vezőbb megítélésre számíthat­nak egy új hitel felvételekor. A vezérigazgató-helyettes szerint a bankok oldaláról a po­zitív adóslista abban nyújt se­gítséget, hogy elővigyázatosab­ban tudnak eljárni a hitel oda­ítélése során, és ezzel megelőz­hető az ügyfelek túlzott eladóso­dottsága is. A központi rendszerben lévő adatok alap­ján látható, hogy a hitelkérel­mező jövedelme milyen mér­tékben van terhelve hitelekkel, így kiszűrhető az a veszélyes gyakorlat is, amikor az ügyfe­lek a korábban felvett hitelek visszafizetését egy újabb hitel­ből próbálják megoldani, és előbb-utóbb adósságspirálba kerülnek. ■ B. L. Egyre többen nem tudnak törleszteni

Next

/
Thumbnails
Contents