Somogyi Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-31 / 306. szám
Karaván a holtak birodalmába kína Versenyfutás a sírrablókkal - kutató expedíció a Takla-Makán homoktengerébe A kutatók műhold segítségével tájékozódnak, de úgy utaznak, mint száz évvel ezelőtt: gyalogszerrel és teherhordó tevékkel Dermesztő reggel a világ egyik legkegyetlenebb vidékén: a Kína északkeleti területén húzódó Takla- Makánban. Az expedíció folytatja kutatását egy több ezer éves nekropo- lisz után. Remélik, hogy ezúttal gyorsabbak lesznek, mint a sírrablók. 2009. október 23. Korán indultam a terepjáróval, és a Hotant Akszuval összekötő új Desert Highwayen, a 206-os kilométernél utolérem a karavánt és a csapat többi részét. így kezdi Urs Möckli expedíciós a naplóját. A svájci illetőségű férfi fotográfusként kíséri el a világ legmostohább vidékére a 44 napos expedíciót. A csapat többi tagja: tíz ujgur kísérő, egy tolmács és egy szakács, Urs Möcklin kívül még a sivatagi túrázó, Jean-Daniel Carrard, akinek cége tudományos mérőműszereket gyárt, valamint Christoph Baumer kutató és az expedíció vezetője. Az 57 éves Baumer a Takla-Makán és az itteni régészeti rejtély rabja. Ez már az ötödik expedíciója ezen a vidéken, ismét jelentős összegeket fordított a saját pénzéből a kutatásra. Ezúttal tevékkel vág neki az útnak. A tevék bevetésének egyrészt praktikus okai vannak. Az állatok még olyan terepen is átvágnak, ahol már a terepjáró is elakad, például a magas homokdűnéken. Egy teve kidőlése még elviselhető, egy gépjárműé az egész vállalkozást veszélybe sodorná: egy karavánban a terhek több vállon nyugszanak. A karaván azonban kultúrtörténeti relikvia is. Christoph Baumer különösen tiszteli Stein Aurélt, azt a régészt, aki a British Museum számára a 20. század közepén a selyemút kultúráit kutatta, és szintén karavánnal utazott. Baumer több könyvet is megjelentetett, és Belső-Ázsia korai civilizációinak szakértője. A kutató célja a sivatag belsejében található 2500 éves romok, illetve azon bronzkori maradványok megtalálása, amelyek a homoktenger mélyén rejtőznek. Egy rejtélyes paraszti és nomád kultúra relikviáit keresi, amely közel négy évezreddel korábban virágzott ott, ahol mára csak poros pusztaság maradt. A csapat hamarosan eléri első célját, Jumbulakum ókori városát. Jumbulakum Kr. e. 500-ban, azaz az ókori Athén virágkora idején viruló erődváros volt, amelyet négy méter magas falak vettek körül. Felfedezése 1994- ben egy kínai-francia expedíció révén szenzációnak számított. A Takla-Makán a kincseit egyrészt rendkívül jól konzerválta, a szélsőséges szárazság, a talaj magas sótartalma és a mindent védő■ A kutatók egy olyan területet vizsgálnak, ahová feltehetőleg még soha nem tette be a lábát egy régész sem. burokként beborító homok révén. Másrészt viszont a viharok mindent lecsiszoltak, ami csak kimagasodott a dűnék között. Amint az expedíció eléri Jum- bulakumot, Möcklin csalódottság lesz úrrá. Alig maradt ugyanis valami. Egy vihar elülé- se után a környéken mumifikált holttestre bukkannak. A halott egykor az ókori földműves település temetőjében pihent. A Takla-Makán akkoriban termékeny vidék volt. Eredetileg a folyó- és tópartokon nyíló nyárfák képe határozta meg a látványt a Tarim-medencében, ahogy ezt a vidéket Közép-Ázsia leghosszabb folyama, a Tarim után nevezik. Kr. e. 1200 környékén a Tarim vízben gazdagabb volt, mert több és nagyobb vízhozamú folyó táplálta. Az első kiszáradási folyamatnak valószínűleg földrengéseknek köszönhető tektonikus elmozdulások lehettek az okai, amelyek a déli perem fontos forrásvidékein zajlottak. A Kr. u.-i 3. évszázadtól megindult a sivatagképződés második fázisa: az éghajlat egyre szárazabbá vált. A vízfolyások teljesen kiszáradtak, az északi oázisok összezsugorodtak, a települések dél felé húzódtak, a nyárfák vidéke pusztasággá vált. Furcsa expedíció ez, amely mint egy sárkány tekergőzik a dűnék között. Akármilyen leletet találnak, mindent lemérnek, lerajzolnak, lefotóznak, és helyben mindjárt vissza is temetnek. Túl sok értéket vittek már el az országból. Ugyanakkor Kína keveset tesz azért, hogy a Takla-Makán kulturális örökségét megőrizze. A hatalmas ország régészeti kincseinek gazdagsága szinte határtalan, ám a kapacitások korlátozottak. Rejtélyes lakosság MILYEN VOLT AZ A CIVILIZÁCIÓ, amelynek nyomaira Baumer expedíciója rábukkant? A telep lakói az europid vagy angolszász kifejezéssel kaukazoid populációhoz tartoztak. Ezek a kifejezések azonban nem feltétlenül a földrajzi eredetre utalnak, hanem bizonyos közös testi jellemzőkre. Igaz, a múmiák arca - a vörösesbarna haj, az A finom, lisztszerű homok, amelynek szemcseátmérője gyakran kevesebb, mint egyti- zed milliméter, jellemző erre a vidékre. A Takla-Makán a világ egyik legszárazabb tája. Baumer elmondja, hogy az ő karavánja egyike a legnagyobbaknak, amely Stein Aurél ideje óta átszeli a Takla-Makánt. Ma már motorizálva is át lehet szelni a sivatagot a két Desert Highway valamelyikén. Az 1990-es évek közepén kezdte meg a kínai kormányzat az első autópálya építését, amely északról délre szeli át a sivatagi medencét, célja az olaj- és földgáz- lelőhelyek elérése volt. A maga 520 kilométerével a világ leghosszabb sivatagi autópályája, és persze a legdrágább is, mind a megépítésben (tízmillió euró kilométerenként), mind pedig a fenntartásában (állandó harc a orr, az egész arcprofil - az európai, észak-afrikai vagy elő ázsiai emberekéhez hasonlít. A Takla-Makán lakói azonban nem feltétlenül ezekből a régiókból vándoroltak be a történelmi időkben. Elméletileg a populáció kialakulása visszanyúlhat a biológiai evolúciós időszakra is, és korábbi is lehet az európaiak kialakulásánál. homokkal). A második Desert Highwayt 2008-ban aszfaltozták. Innen ágazik le Baumer tevekaravánja egy teljesen felderítetlen területre. Jumbulakum magasságában szakaszról szakaszra kereken száz kilométert halad észak felé. Emellett egy húsz kilométer széles sávban keresnek településmaradványokat vagy temetkezőhelyeket. A tábori idillre azonban árnyék vetül. Az egyik vezető egy kisebb bronzkincset mutat: dár■ A Tarim-medence múltjáról olyan fadokumentumok tanúskodnak, amelyek csak a szárazság miatt maradtak fenn. dahegyeket, harci baltákból származó pengéket. Baumer tudni akarja, honnan származnak ezek a sírmellékletek. Az ujgur hallgat, majd néhány nap múlva éjszaka eltűnik, és soha nem jön vissza. Más kísérőknek is tele a zsebe jádéval, bronzbaltákkal és késekkel, részben csodálatos vésett díszítéssel. Möckli lefotózza a darabokat, mielőtt azok „soha viszont nem látásra” eltűnnek, és a feketepiacon landolnak. A „megtalálóknak” nincs kifogásuk az ellen, hogy fotókat készít. A nomádok számára a sivatag olyan szántóföld, ahol a homokvihar után mindig előbukkanó értékes tárgyak a termés. A felszíni leletek az ujgurok számára a természet ajándékát jelentik. A gyanú megerősödik, amikor Baumer két vezetőt ki- küld, hogy egy bizonyos bronzkori települést megtaláljon. Visz- szatérnek sikertelenül - ahogy mondják. Möckli is átkutatja a szóba jöhető területet. Felfedezi a romokat, és megtalálja a két vezető nyomait is. Nyílegyenesen vezetnek a táborból a lelőhelyre. Pontosan tudták, hol találhatók a romok. A lelőhely, amelyet Möckli 5. számúként elnagyoltan bejelölt a műholdtérképen, a küldetés valódi célja. Egy nekropolisz, állítólag érintetlen, amelynek a létezéséről Baumer pletykaszerű- en értesült közvetlenül az előző expedíciója után. Mert miért is maradt volna kihalt egy valaha vízben és erdőben gazdag terület? Bizonyos településnyomok valószínűleg jóval régebbiek is lehetnek, mint a délebbre fekvő tájakon, mivel az északi területekről a víz már az első száraz időszakban visszahúzódott. A kiküldött felderítők végre megtalálják a lelőhelyet, azt azonban a kutatók legnagyobb elkeseredésére teljesen feldúlták. A pusztítás új dimenziói nyílnak meg itt. A lelőhelyet kétszer rabolták ki. Az első alkalommal a tettesek csak néhány szarkofágot ástak ki kézzel, és azokat áttúrták. A második fosztogatás a vandalizmus valóságos orgiája lehetett, gépi erővel. A svájciak csalódottsága csak fokozódik, amikor megállapítják, hogy a pusztítás nem sokkal érkezésük előtt zajlott le. Megtalálják a rablók táborhelyét, beleértve a szemetüket is. És keréknyomokat is találnak a homokban: munkagépek széles abroncsnyomait. A szarkofágokat valószínűleg egy markolóval szedték ki a földből. A múmiákat levetkőztették és szétszórták, a sírmellékleteket összeszedték. Itt profik dolgoztak, szervezetten, céltudatosan, gátlástalanul. Valószínűleg kőolajkeresők, akik kvázi mellékállásban lelőhelyeket fosztogatnak - vagy kincskeresők. A Takla-Makánban - magyarázza Christoph Baumer - versenyfutás zajlik a kutatók és a sírrablók között. Ahol az utóbbiak előnyben vannak, mert gyakran a kőolaj felkutatása miatt fizetésért amúgy is átfésülik a sivatagot. „A kínai régészeknek viszont hivatalos engedélyre van szükségük, hogy kutathassanak, valamint pénzre, amelyet nem kapnak meg.” TIT1)A<8T iJfffgi 4f j.'.' .||| A12 RÉSZES SOROZAT 7. TÖRTÉNETE Megajándékozhatjuk a GEO két lapszámával? Éljen a lehetőséggel, vegyen részt próbaolvasási akciónkban, . és fedezze fel a GEO világát! ^9000 "te* Várjuk jelentkezését:^^^^ Kérjük telefonáljon 2012. január 4-én szerdán IpP** fftfH © Telefonon: (+36-1) 488-5588 8:00 és 16:00 óra között, és igényelje lapcsomagunkat! pjgp. ® © E-mailben: eloflzetes@axels.hu Ajánlatunk 2012. január Wn beérkezett jelentkezés esetén érvényes. Próbaolvasási ajánlatunk kizárólag az ártott megyei naplap terjesztési területén lakolielyel/tartozkodási hellyel rendelkező előfizetők által vehető Igénybe. Kérjük, hegy az adott megyei napilap terjesztési területével kapcsolatosan érdeklődjön a megyei napiap helyi tarifával hnhaté ügyfélszolgálati telofoifözánián, Az ajánlatot azok a tormészotosszomótyok vshotik igénybo. akiksok az akdót niogolozo 3 hónapon bőiül a magadott szomélyos adatokkal és/vagy ólmon nem volt érvényes, az aj állatban feltüntetett magazin/ magazinokra előfizetése, áe nem volt próbaolvasása sem. 42 előfizetésre és adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket az Eléflzetől Üzletszabályzatban találja a mvw.aslapok.hu oldalon. Az ajánlatban fetliintetett magazinok kozábbl lapszámait összecsomagolva küldjük ki az akcióban résztvevőknek, a káezlet erejéig.
