Somogyi Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-27 / 302. szám
2011. DECEMBER 27., KEDD 15 MEGYEI KORKÉP Törvénytelen a sárgán áthajtok bírsága? bizonyítás Jogvégzett siófoki olvasónk szerint a fénykép- vagy videofelvétel önmagában nem elég Rászálltak a rendőrök a sárgán áthajtó autósokra? Egy friss hatósági határozat szerint nekik is lehet igazuk Elvárt lassulás és fékútszámítás, avagy így látja a rendőrség (Folytatás az 1. oldalról) „Hiányos és ennélfogva aggályos bizonyítékok alapján százával bocsátja ki a rendőrség a bírságoló határozatokat a sárga jelzés figyelmen kívül hagyása miatt ötvenezer forintos bírságról - így Zubonyai Éva. - Gyakran hallom, hogy a bírság kiszabása ellen fellebbezni reménytelen, úgysem fogják elengedni. Én most éppen azoknak kívánok segíteni, akik nem ismerik ki magukat a jogszabályok sűrűjében. S hogy rámutassak arra: a hatóság közel sem tévedhetetlen.” Jogvégzett siófoki olvasónknak tudomása van egy, az ügyben fellebbezés nyomán született friss másodfokú hatósági döntésről, amely szerint „az elsőfokú hatóság a döntéshozatal során nem teljes körültekintéssel járt el... A rendelkezésre álló három fényképfelvétel alapján nem állapítható meg, hogy a biztonságos megállás feltételei fennálltak-e.” Lapunkhoz forduló olvasónk úgy véli: a hatóság valamennyi érintett üzemben tartó esetében ugyanazt a hibát követte el. Zubonyai Éva idézi a KRESZ-t: „...folyamatos sárga fény a forgalom irányának megváltozását jelzi: az útkereszteződésnél - a kijelölt gyalogos-átkelőhely, illetőleg a megállás helyét jelző útburkolati jel, ezek hiányában a fényjelző készülék előtt - meg kell állni; ha azonban biztonságosan megállni már nem lehet, az útkereszteződésen mielőbb át kell haladni”. Majd úgy folytatja: - A törvény kimondja, hogy a hivatalból indult eljárásban a hatóságot terheli a bizonyítás, és ennek során a tényállás tisztázása érdekében minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie. Tehát nem az üzemben tartó köteles bizonyítani a vétlenségét. A bírság kiszabása csak akkor jogszerű, ha a vezető nem állt meg a sárga lámpánál, holott azt biztonságosan végre lehetett volna hajtani, és ami a legfontosabb, mindez kétséget kizáróan be is bizonyítható. Úgy vélem, valami súlyos hiba csúszott a hatóság reagálást kértünk a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságtól az olvasó által felvetettekre. Előrebocsátva, hogy ugyan válaszuk teljes terjedelmű közzétételét kérték, mégis kihagytuk a KRESZ- és az egyéb jogszabályszövegek szó szerinti citálását, ezek nélkül viszont szöveghűen közöljük az általuk írtakat: „A rendelkezés megszegése esetén a gépjármű üzemben tartója (az ún. objektív felelőssége alapján) 50 000forint közigazgatási bírságot köteles megfizetni. Ha a járművezető a helyszínen megállításra kerül, vagy a közigazgatási eljárás során személye kiderül, akkor vele szemben 100 000 forint közigazgatási bírságot kell kiszabni (nem tévedés, itt magasabb a bírság!). A biztonságos megállás lehetősége fennállásának igazolása, illetve annak kizárása több feltétel egyidejű figyelembevételével történhet, melyek utólagos vizsgálatára kizárólag akkor van lehetőség, ha a szabályszegés elkövetésének időpontjában és helyén készült képfelvételeken, illetve az ott gondosan vezetett szolgátati okmányban az ehhez szükséges információk rögzítésre kerültek. A képfelvételeken azt kell bemutatni, hogy a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék folyamatos sárga fényjelzésének időtartama alatt volt lehetőség a járműnek a megállás helye előtti biztonságos megállítására. Erre akkor van lehetőség, ha a jármű a sárga jelzés megjelenésekor a megállás helyétől távolabb volt, mint a reakcióidő és a fékkésedelmi idő alatt a megengedett legnagyobb sebességgel történő haladással megtehető távolság hossza, plusz a tekintett járműkategória esetében elvárt lassulással számított fékút hossza. Az egyes járműkategóriák tekintetében elvárt lassulások mértékét a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM-ren- delet 8. és 9. számú melléklete tünteti fel. Fontos megjegyezni, hogy nem a sárga jelzés időtartama alatt kell meg állítani a járművet, hanem a megállás helye előtt kell megállni, ha a jármű a megállás helyétől a fentiek szerint számított (a biztonságos megálláshoz szükséges) távolságnál messzebb tartózkodott a sárga jelzés megjelenésekor. ” Bizonyító erejű a videofelvétel A végrehajtási rendelet a videofelvételt jelöli meg mint felhasználható bizonyítási eszközt, ennek megfelelően a bírságot kiszabó határozatokban is - interneten keresztül megtekinthető - fotókra hivatkozik a hatóság bizonyítékként, és ezzel bizonyítási tevékenysége be is fejeződött.- Ezek a képi bizonyítékok azonban önmagukban nem támasztják alá a KRESZ megszegését - állítja a siófoki jogász hölgy. - A felvételek valóban remekül bizonyítják a sárga lámpán való áthajtás tényét Ezt épeszű emberek általában nem is szokták vitatni. De ember legyen a talpán, aki nekem egy fotó alapján be tudja bizonyítani például, hogy mit látott a ve zető a visszapillantó tükörben, amikor beérkezett a ke reszteződés elé (lehet, hogy a mögötte közlekedő éppen bőszen telefonál, és egyáltalán nem is fékez?), vagy hogy a lámpa előtt hány méterre kapta a megbírságolt a sárga jelzést A vezető döntését be folyásoló körülményeket még hosszan sorolhatnánk, ami azért fontos, mert ugyanezen körülményeket a hatóságnak is mérlegelnie kellene a meg alapozott döntéshozáshoz. zubonyai Éva hozzáteszi: minden tisztelete és elismerése a munkáját szakszerűen és be csülettel végző minden egyes rendőrségi alkalmazottnak. Merthogy belőlük is van bőven, ezt egyre gyakrabban tapasztalja. Megcsorbult te kintélyüknek igencsak jót tenne, ha nem volnának a felettes szervek által vagy jogalkotói hiányosság miatt törvénytelen joggyakorlatra kényszerítve. ■I Ön mindig megáll, ha zöld után sárgára vált a lámpa? Szavazzon hjrportálunkon / ma 16 óráig: dili*’ S0NUNE.hu W A szavazás eredményét szerdai számunkban közöljük. jogszabály-értelmezésébe, mivel a bírságoló határozatokat rendre úgy hozza meg, hogy a tényállásnak kizárólag az első felét (azaz az áthajtás tényét) bizonyítja fotókkal dokumentáltan. A tényállás második kitételét (azaz hogy a megállás biztonságosan megvalósítható lett volna) elfelejtik bizonyítani. Számos jogszabály utal a KRESZ-re, egyetlen jogszabály sem ad azonban felhatalmazást a végrehajtó szervnek arra, hogy a KRESZ szóban forgó tényállását ilyen önkényesen értelmezze, és ennél fogva hiányosan bizonyítsa. Az eleve hiányzó bizonyíték nyilvánvalóan értékelhetetlen, márpedig ha a bizonyítékokat nem meg- • felelően értékelik, a döntés sem lesz megalapozott. Olvasónk szerint a hatóság a mérlegelés lehetőségét kizáró jogszabályt sem az eredeti törvényalkotói célnak megfelelően alkalmazza. - Ez a jogszabály kimondja, hogy a szabályszegés megtörténte esetén a hatóság nem mérlegelheti, hogy kiszabja-e a bírságot, vagy sem. Mérlegelési lehetőséget azonban csak olyan esetben zárhat ki a jogalkotó, ahol a jogszabály egzaktan, minden kétséget kizáróan fogalmaz. És mivel egyetlen jogszabály sem határozza meg a „biztonságos megállás” egzakt feltételeit, úgy logikus, hogy ezt csak úgymond józan paraszti ésszel, a közlekedési szituáció összes körülményeit mérlegelve a vezetőnek, illetve az eljáró hatóságnak kell megtennie. Tehát: az, hogy a szabályszegés megtörténte esetén a hatóság nem mérlegelheti, hogy kiszabja-e a bírságot, vagy sem, nem azt jelenti, hogy amint megtörtént a sárgán való áthajtás, a hatóságnak ki kell szabnia a bírságot. Hanem ezt jelenti: amennyiben megtörtént a sárgán való áthajtás, és a hatóság az eset összes körülményeit mérlegelve megállapítja, hogy biztonságosan meg lehetett volna állni, akkor és csakis akkor lehet alkalmazni a mérlegelés tilalmára vonatkozó jogszabályt, tehát a hatóságnak bírságolnia kell. Ez ennek a jogszabály- helynek a helyes értelmezése. ■ Fónai Imre Ezüstöt ér a segesdi kánkán Hévízen országos Gyógyszerrel a színpadon. Háromszor zúgott a taps a döntőben Nagyon büszke vagyok rájuk - mondta Baranyai Lajosné, a segesdi Derűs Alkony Nyugdíjas Egyesület elnöke. A rájuk azokat a táncos lábú tagokat jelenti, akik országos második helyre kánkánozták fel magukat egy olyan megmérettetésen, ahol nem csak nyugdíjasok versenyeztek, és a legtöbben szakember felkészítővel gyakoroltak. A vezető elmondta: több mint kétszáz csapatból választották ki azt a negyvenet, amelyek az elődöntőket követően az országos Népek Tánca, Népek Zenéje Ki mit tud?-ra mehettek Hévízre. Somogyból egyébként négy településről kerültek be.- Tizennégy éve alakult az egyesületünk, jelenleg 31 taggal működik - mondta Baranyainé. Fellépnek a falu rendezvényein, fesztiválokon, de szerepeltek már Erdélyben, a budapesti Margit-szige- ten is. Békéscsabáról az Év seni- or táncosa címmel tértek haza. Amúgy vidám csapat az övék, szeretnek együtt lenni, énekelni, táncolni és főzni. Hetente kétszer találkoznak, egyik alkalommal mindenki, hétfőn csak azok, akik fellépésre gyakorolnak. Széles a repertoár, 12-féle tánc - a ■ Vidám csapat. Szeretnek együtt lenni, énekelni. countrytól a szambán keresztül a néptáncig - szerepel a paléttá- jukon. Korábban volt segítőjük, most leginkább a vezető tanítja be a produkciót, miután otthon saját magát is betanította. Megtudtuk: a pénztelenség sok mindennek gátat szab, de nem akadálya annak, hogy megmutassák magukat másutt, és gondoljanak egymásra egy Mikulás-csokival vagy éppen karácsonyi vacsorával. S hogy milyen volt a döntő? Röviden: fantasztikus. A közönség háromszor tapsolta vissza a segesdi kánkánparódi- át, amerre mentek utána, mindenütt dicsérték őket. A legidősebb színpadra lépő 73 éves. Baranyainé elmesélte: az egyik táncosuk térdprotézist kap, éppen műtétre készül. Fellépés előtt fél órával bevette a gyógyszerét, aztán feledte a baját, ahogy valamennyien, ha megszólal a zene, és felhangzik a taps. ■ Varga Andrea
