Somogyi Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-24 / 301. szám
4 megyei körkép 2011. DECEMBER 24., SZOMBAT Segesdf köszönetek Szűz Máriának hálatábla Ezrek zarándokolnak a somogyi kegyhelyre, csodatevőnek tartják a Szentkút vizét Emberek, sorsok, sóhajok és imák. Apró márványtáblákon formálódik a köszönet Segesden: Hálából a Szűzanyának. Varga Andrea „Az emberélet útjának felén egy nagy, sötétlő erdőbe jutottam, mivel az Igaz utat nem lelém” - írta Dante az Isteni színjátékban. Ma sem írhatna mást, noha többszáz év telt el azóta. A gondolkodó ember téblábol, elvéti, vagy éppen megtalálja helyét, ha a kereszteződéshez ér. A hitetlent mi fordítja a hit felé? Gyakran a baj. Amikor a kézzelfoghatóban már nem talál kapaszkodót, amikor a mindenek felett álló hatalomtól remélhet csak megoldást. „Hálából”, „Hálából Szűzanyának”, „Köszönöm” - megannyi márványtábla a segesdi kegykápolna falán, s mindegyik mögött egy történet. Borza Miklós plébános azt mondta: kérni fogja a híveket, akik táblát helyeznek el, hogy írják le a maguk kis csodáját, a történetet, amiért hálatelt szívvel mondanak köszönetét a Szűzanyának. Míg a protestáns vallás Szűz Máriára „csupán” Jézus anyjaként tekint, a katolikus vallásban szentként tisztelik, hazánkban kultusza van. Utóbbi onnan eredeztethető, hogy a hagyomány szerint Szent István király Mária-Boldogasszonynak ajánlotta fel az országot. Később is sokszor kérték közbenjárását; országunk úrnője és patrónája - írta róla IV. Béla király írnoka a tatárjárás után. A török veszedelemben a magyar katonák Szűz Mária képével lelkesítve harcoltak, s XI. Ince pápa is a Boldog- ságos Szűzanya segítségét kérte Buda visszavételénél 1686-ban. II. Rákóczi Ferenc zászlóit Mária képe díszítette, és a Millennium esztendejében Magyarország ezeréves létét is neki köszönték. A Mária-kegyhelyek a Mária- tisztelet kiváltságos helyei. A segesdi Mária-kegyhelyre még napjainkban is ezrek zarándokolnak. Már a település, első templomát is a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelték, a búcsújáró kápolna pedig a református Alsósegesd és katolikus Felsősegesd határán magasodik. A felsősegesdi Szentkútat hétköznapokon nem igen látogatják, de búcsúkor százak merítenek vizéből. A csodatévő forráskút legendáját úgy mesélik: egy szegény és beteg pásztornak látomása volt: a Boldogasszony látogatta meg, útmutatására ivott a vízből, orcáját is megmosta benne, mire elmúlt a láza, és felgyógyult. Állítólag a forrásnál már a török időkben is sokan visszanyerték egészségüket, és Mária közbenjárására sok imaMessze földön híres a segesdi templom, amely a falu fölé magasodik meghallgatás történt. Az eseteket a ferences rendházban az atyák lejegyezték, de az iratok, valószínűleg a II. .világháború idején, megsemmisültek. A forrás fölé Gróf Széchenyi Antal tábornok építtetett kápolnát, ahol a sasvári pálos templom híres Pietájának másolatát helyezte el. Kapitány Orsolya néprajzkutató gyűjtéséből tudjuk: a gróf odafigyelt a birtokán élők vallásgyakorlására. 1742-ben tanúkat hallgattatott ki, amikor Balogh György 40 éves katolikus, felsősegesdi lakos az alábbiakat mondta: „fekélyesbetegségben volt ő is, de mások is tapasztalták a hasznát, és amikor ő három újhold vasárnapján megmosdott, megtért egészsége. Tudja azt is kitsinységétől fogva, hogy mindétig újhold vasárnapján sokféle nyavalyákban lévő személyek gyakorlottak ezen kúthozvaló járásokra, mellyek jelenségekre rongyokat is felakasztottak”. A víznek a 21. század elején is csodatévő hatást tulajdonítanak. Megisszák, vagy mossák vele fájó, beteg testrészüket az emberek. A gyógyító erejébe vetett hit, ahogy a segesdi Szűzanyába vetett bizalom is, töretlep. Néhány hete hunyt el az a férfi, aki kis súllyal született leánya miatt kérte a Szűz segítségét. Hálából a kegyhely Mária-búcsúján minden évben egyhavi fizetését ajánlotta fel, mintegy fél évszázadon keresztül. Mások megnyugvást remélve sietnek ide, ahogy az az idős asszony is, aki autóbalesetben elvesztette a fiát. Csodák ezek, apróbbak, vagy éppen nagyobbak. A falu eközben éli átlagos mindennapjait. Pénzszűkében „csodaként" remélnek forrást a szennyvízberuházáshoz, s az égre tekintenek, remélve a munkanélküliség enyhülését. Péntek László polgármester szerint az önkormányzat „csodája”, ha megtarthatják általános iskolájukat, és működőképesek maradnak az intézményeik. A lakosság életében az egymásra jobban figyelés, a törődés csodája kellene, de nemcsak itt, másutt is.- Az igazi csoda, bár pozitív hatással van földi életünkre, boldogulásunkra, de ezen túlmutat, mert Istenre, az ő jóságára, és az örök boldogságra kell, hogy irányítsa figyelmünket - vélekedik Segesd plébánosa. - A csoda nem feltétlenül eredményez hiteti Jézus egyik fontos csodatétele - barátja, a több napja halott Lázár feltámasztása - után sokan hittek Jézusban, de voltak olyanok is, akik akkor határozták el, hogy megölik őt. A csoda tehát abban segíti az embert, hogy a mögötte álló gondviselő szeretetet egyre jobban megismerje, és végül a Szentháromság dicsőítésére, imádására könynyebben eljusson. A könyvtáros hálát ad az Úrnak minden reggel, amikor kinyitja a szemeit A plébános nem a számára hasznosat keresi, hanem ami mások javát szolgálja „A CSODA MINDIG VELÜNK VAN, együtt lépkedünk, kísér bennünket. Van, aki annak is örül, hogy újra felébredt, felkelt, nem fáj a feje, emlékszik dolgokra, könyvet vehet a kezébe, imádkozhat mindennapi kenyerünkért, ha elesik újra felkel, s együtt örül, ünnepel az ismerőseivel, barátaival, rácsodálkozhat az égi madarak szárnycsapásaira, a nyiladozó természetre, érzékelheti és értékelheti mások alkotását, munkáját, s örömmel, csendben teszi a dolgát" - vallja ezt a segesdi könyvtáros, Ivelics Jánosné, áld jelentős kutatómunkája által gyarapította, gyarapítja a települést. Tíz éve költöztek Segesdre, Bozsoki László vései római katolikus elemi iskola igazgatójának a házába. Leányától ajándék példányt kaptak P. Bozsóky Pál Gerő Segesdi krónikájából.- tíz éve használom és sok ismeretet sajátítottam el belőle, amelyet a betérő látogatókkal megosztok a Szent Margit múzeum és könyvtárban, a ferences emlékszobában, a plébániai és az iskolai könyvtárban - mondta Ivelicsné. Tíz éve haladok apró lépésekben hol előre, hol hátra. Tíz éve a kertben virágot ültettem, kiállítást rendeztem, segítettem, hogy a nagyatádi kolostorból származó használt ruhák megfelelő helyre jussanak. Kilenc éve nyitottabbá vált a kolostor, és megtanultam - csodával határos módon- a számítógépet kezelni. Nyolc éve kolostort takarítottam, tábort, kiállítást, íróolvasó találkozót, konferenciát szemeztem, körülnéztem a templomtoronyból a festőművészekkel. Hét éve Szent Ferenc fiai elhagyták a kolostort...- az egyház mindennapjai, liturgia, a népi vallásosság, az értékek felkutatása, a szellemi és tárgyi kultúra egymás mellettiségé- nek felfedezése, a hittel, örömmel és lelkesedéssel végzett tevékenykedés határozza meg napjaimat. Hálái adok az Úrnak minden reggel, amikor ki- nyitomia szememet, és este, amikor pihenni térek. mosolygós Jószívű, határozott, gyermekszerető, kedves, közösségépítő...- hangzik a jellemzése. Születéstől a haláláig végigkíséri hívei életét, emellett rengeteg dologra jut ideje: versenyre viszi hit- tanosa- it, ifjúsági találkozót, nyári tábort és kirándulást szervez, adó Borza Miklóst a mai Segesd egyik csodájának tartják mányokat gyűjt erdélyi rászorulóknak, segítőkkel könyvtárat, ferences emlékszobát alakít ki, emléktáblát avat és harangot, hegyi búcsút tart, keze nyomán kápolna és kereszt szépül, kiadvány jelenik meg, régi fotók kapnak méltó helyet. Támogatásával készül szolgálatára Balogh Péter, az ország egyetlen cigány kispapja. Márai Sándor kapcsán kiderítette, hogy az író Segesden nemcsak esküdött a feleségével, de az asszonyt itt is keresztelték meg. Plébániája nyitott kapu, vonzza a fiatalo kát. Nem papnak készült, szakácsként végzett, de megérezte az Úr hívását Balás Béla megyés püspök 2001-ben a kaposvári székesegyházban szentelte pappá. „Nem azt keresem, ami nekem hasznos, hanem ami másoknak van javára, hogy üdvözöljenek. "Ez a Pál apostoli gondolat azóta is átszövi mindennapjait. A nagykanizsai káplánév után Somogyszobra került plébánosnak, és 2004-től - amikor elmentek a ferences atyák - Segesdet is megkapta, de Bolhás, valamint Kaszá és Darvaspuszta is hozzá tartozik. Borza Miklós a mai Segesd egyik „csodája”. elmesélte: amikor megtudta, hogy az egyházközség egy idős tagja bekerült a kórházba, és élet-halál között lebeg, azonnal autóba pattant. Nem tudott a beteggel kommunikálni, de feladta neki a betegek kenetét és hosszasan imádkozott érte. A férfi felgyógyult, hogy aztán töretlen lendülettel járjon újra misére... PÁL JUDIT IRASA Körforgás Karácsonyhoz illik ekkora fehérség, fordul meg a fejemben, hogy szinte észre sem veszem, miközben látszólag magabiztos léptekkel egyensúlyozni igyekszem a hólepte járdán. Egész éjszaka esett, esik most is, de a fehér karácsony naptárban is, gondolatban is távoli még. Megyek a kórházba. A kórházba megyek. Milyen egyszerű mondatok, de akárhogy helyezem is a szavakat, sehogy sem tudom megszokni őket. Pedig lett volna rá alkalmam; mióta a testem úgy döntött, több figyelmet követel magának, és műtétek, kontrollok, bizonyságot továbbra sem adó vizsgálatok ritmikus ismétlődése jelezte az idő múlását, akár barátokká is lehettünk volna, a kórház meg én. Nem lettünk. Páni félelmen és dermedt bénultságon kívül mindössze két kérdést tudott kiváltani belőlem, minden alkalommal. Oda- és visszautamat, sokszor a várakozás óráit is ezekkel a megválaszolhatatlan és teljesen felesleges kérdésekkel töltöttem, talán öntudatlanul is így hárítva minden egyéb kérdést, amit viszont igenis tisztáznom kellene. A testemmel. Magammal. Ez a havas járdán átsuhanó kósza gondolat nem illett a forgatókönyvbe. Nekem most azon kellene gondolkodnom, sok kórházban, legfőképp a felújítottakban miért éppen a terhesgondozó és a pszichiátria van még mindig olyan állapotban, hogy két perc alatt a legéletvidámabb ember is becsavarodik tőle. Meg hogy miért olyan borzasztó nehéz emberként viselkedni az ott dolgozóknak, ha egy mosoly vagy odafordított arc hiányát nem foghatjuk a pénzhiányra. De csak a hó, meg a fehérség. Fejem szokás szerint lehajtva, nem csak a csúszós talaj miatt. Most emelni kezdem, magam sem tudom, miért. Előttem két alak, kézen fogva. Egy még kicsi, és egy már kicsi. Nagymama lehet, unokájával. Talán dédmama, ha jobban meggondolom. Élére vasalt nadrág, fekete kabát, horgolt sapka. Nyolcvanéves elegancia. A kicsi a négyévesek lendületével szelné a havat. De soha sem jut néhány centinél tovább, felnéz, vagy fel sem néz a nénire, automatikusan lassít, lépteit a korhoz igazítja. Beszélgetnek, bandukolnak. Fogják egymás kezét. Lélekből fakadó mozdulatok. Lendület, lassítás, aprózás. Lendület, lassítás, aprózás. Láttam nagymamákat, kissé görnyedten, unokáik kezét fogni, tipegni mellettük, amikor azok első lépéseiket teszik. Húszévesen magam is naponta tipegtem a tengerparton egy kilencvenéves mellett, néniszitterkénti De ez a jelenet ismeretlen. Elfelejtem saját testemet, a kórházat, minden kérdést. Nem fontos. Amíg ez a láthatatlan köldökzsinór néha láthatóvá válik, nem fontos, a négyéves vagy a nyolcvanéves test-e az enyém. Sokáig rajtuk marad a szemem. Nézem őket. Szépek. \ A siófoki Tóth-Baranyi Antal képeslapokat gyűjt Tőié kaptuk ezt a több mint százéves üdvözletét. Az első karácsonyi üdvözlő kártyát Angliában 1794-ben egy Dobson nevű művész készítette barátja számára. Később, kőnyomatos lapot, majd nyomdában előállított üdvözlőlapokat készítettek, amelyekből 1843 karácsonyán mintegy ezret adtak el egy shillingért. Ezt a lapot Horsley adta ki magán kiadásban. Az első sorozatban gyártott képeslap elsőségét nehéz megállapítani, többen magukénak érzik. A szak- irodalom 1870-re teszi az első német, illetve francia lap megszületését. Magyarországon a millennium évében indult el a képeslevelezőlap-kiadás
