Somogyi Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-23 / 300. szám

2011. DECEMBER 23., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP 5 Az éden elvesztése és megtalálása illyés oratóriuma Stamler Imre iskolaigazgató ötlete országos hírnevet hozott Somogyjádnak A somogyjádiak felkérésé­re írt verses oratóriumot 1967-ben Illyés Gyula, me­lyet a helyi irodalmi szín­pad az ország több pont­ján is bemutatott. A kora­beli országos szenzációra manapság jórészt már csak a negyven felettiek emlékeznek a faluban. Vas András- Passz - feleli egy nyolcadikos lány, amikor arról faggatjuk, mi­ért Illyés Gyula nevét viseli a já- di iskola. Tanácstalanul néz a mellette ülőkre, ám ők sem tud­nak segíteni neki. Mint ahogyan a szemközti pádon röhigcsélő fi­úk sem.- írt egy verset a falunak - bö­ki ki bátortalanul Kovács Enikő a folyosó másik végén. - Vala­mikor 1950-es vagy nyolcvanas években.- Az éden titkát - szól közbe Horváth Titanilla Bianka, azaz nála már közelebb járunk a megoldáshoz: Illyés Gyula 1967-ben Az éden elvesztése című verses oratóriummal tel­jesítette a helyiek kérését, az iskola pedig 1992-ben vette fel az író nevét az emléke előtt tisztelegve. „Kedves ülyés Elvtárs! Különös kéréssel fordulunk magához. Községünknek 10-25 fiatalból álló irodalmi színpada van. Mű­sorunkon ma élő magyar és kül­földi költők versei szerepelnek A fiatalság, az élnivágyás, a forra- dalmiság, az uj szeretete az, amit ki akartunk a múltban és ki aka­runk a jövőben is fejezni. (...) Most is egy új és merész elgondo­lásunk van. Szeretnénk, ha az idén irodalmi műsorunk az atomról szólna. Szeretnénk kife­jezni, hatásosan megérteni, meg­éreztetni mindazt, ami az atom­ból, korunk meghatározójából, az élet nagy lehetőségéből, vagy a halál fagyosságát hordozó hata­lomból az emberiségre várhat...”- olvasható a levélben, melyet 1966. augusztus 26-án jegyzett Stamler Imre iskolaigazgató és Tokaji Lajos tanító, a kulturális otthon igazgatója.- Három évvel korábban ke­rültem Jádra - emlékszik visz- sza Tokaji Lajos -, s hamar rám bízták a kultúrház vezetését. így kerültem kapcsolatba az irodal­mi színpaddal, mellyel különbö­ző kulturális seregszemléken léptünk fel. A hatvanhatos után hazafelé buszozva jutott eszébe Stamler Imrének, kérjük meg Illyést, írjon nekünk valamit. A témaötletet a nem sokkal koráb­bi kubai rakétaválság és a hi­degháború generálta. Igazából nem hittünk benne, hogy vála­szolni fog, ám szeptember vé­gén az egyik órámra beviharzott az igazgató, s lobogtatta a leve­let: Képzeld, jön Illyés, írja a da­rabunkat! Egy hónappal később már meg is kapták a kéziratot, s elol­vasása után bizony összeszaladt néhány szemöldök. Az éden el­vesztése ugyanis mélyértelmű, filozofikus mű, eltartott egy ide­ig, mire az irodalmi színpado­sok megértették.- Gyula bácsi meg is ígérte, lejön, segít, hogy átbeszéljük - folytatta Tokaji Lajos. Az író tartotta a szavát, decemberben, rövid időre megszakítva hévízi A diákok egy része nem tudta, miért éppen Illyés Gyula a somogyjádi iskola névadója, mások viszont a darab címére és keletkezéstörténetére is emlékeztek Az országos lapoknak hónapokig témát adott a somogyjádiak előadása „A somogyjádi irodalmi szín­pad meghívója szűkszavúan csak a legfontosabbakat közli (...) Akárcsak az antik színház idején, Somogyjádon is csak a csoport, az együttes teljesítmé­nye a fontos. (...) Mégis, amit csináltak, az egész emberiség ügyévé vált " (Élet és Irodalom, 1967. február 25.) „illyés gyulát a New York-i PEN kongresszusról hazatérve levél várta SomogyjádróL A helybéli Irodalmi Színpad részt­vevői drámai oratóriumot kér­pihenését, valóban megérke­zett Somogyjádra. A látogatás­ból később kisebb botrány ke­rekedett a faluban, a tanács végrehajtó bizottságát ugyanis zavarták a vizitről szóló írói rá­dióinterjúban elhangzott állítá­sok. Illyés ugyanis meglehető­sen realistán írta le a helyi kö­rülményeket, ám ezzel éppen az ötlet nagyszerűségére cél­zott: még az Isten háta mögött is komoly kulturális élet zajlik az országban. A tanácstagok ebből csak az Isten háta mögöt- tet értették... A somogyi falu kísérlete ter­mészetesen a korabeli sajtó egyik kedvenc témájává vált. Igaz, az alapsztori véletlen látott napvilágot, Bajor Nagy Ernő­nek, a Szabad Föld újságírójá­Xedvti illyós Elvtársi tek a költőtől az atomhalál elle­ni tiltakozásuk kifejezésére. És Illyés Gyula válaszolt Az a vá­lasz pedig, amelyet oratóriumá­ban megfogalmaz, nemcsak a somogyjádiaknak szói tiltako­zás a jövő nevében az egész emberiséghez. ” (Ország-Világ, 1967. március 15.) „ezúttal nem a költőről kívá­nunk szólni, hanem a népről; a somogyjádiakról, akik a három hónap előtti, falujukbeli bemu­tató után, most az Egyetemi Színpad pódiumáról tolmácsol­nak egy másik írásával - Ebéd a kastélyban - kapcsolatos inter­jújában mesélte el az író még 1966. szeptemberében - a So­mogyi Néplap csak öt hónappal később, az ősbemutató kapcsán harapott rá a témára. A mű első­ként áprilisban jelent meg az Új írásban, ugyanekkor adta ki a megyei tanács is. „A sajtó, a rádió, a folyóira­tok, a heti- és képeslapok hír­adásai és méltatásai nyomán - idehaza és külföldön is - na­gyon sokan szereztek tudomást a jádiak ünnepi kezdeményezé­séről. Azóta is falvak és iskolák egész sora jelentette be igényét a kéziratra, s még a messzi s köze­li külföld (Finnország és Cseh­szlovákia) is érdeklődött a hábo­rúellenes oratórium iránt” - írta ták a költeményt Pedagógusok, tanulók, munkások, tisztvise­lők, egy kétezer lakosú magyar faluból (...) A legutóbbi helység- névtár annyit mond Somogy­jádról, hogy Somogy megye ka­posvári járásában fekszik, 443 lakóházában 1756 emberéi Nem sok. Vagy sok? Ha azt vesszük, hogy az embert mi te­szi emberré - hát sok. Hiszen az embert éppen a minősége ; emeli minden fölé, amit a végte- f len világon ismerünk. ” S (Népszava, 1967. május 21.) í a tanácsi kiadvány utószavá-5 bán Kanyar József, a megyei5 levéltár igazgatója. Illyés Gyula maga is ki-« emelten foglalkozott a té-|: mával, korabeli naplóbe-§ jegyzésében részletesen elmagyarázta, milyen megfontolások vezették,; az írás során: „Mikor én .,. Somogyjádról megkap­tam ezt a kedves, először naivnak tetsző felszólítást, úgy éreztem, ez az a pillanat, ami­kor engedelmeskednem kell, és amúgy is már régebbi idevágó gondolataimat valami formába öntenek. Fölmerült az, hogy most népszerűén, az úgyneve­zettfalusi nívón? Ez megalázott volna engem is és őket is. ”- Borzalmasan nehéz volt megtanulni - mondja Szabó Ilonka, aki akkor nyolcadikos­ként egy kisebb szerepet ját­szott a darabban. - Stamler Im­re rendezőként rengeteget dol­gozott velünk, a bemutató előtti hetekben mindennap késő estig próbáltunk. Tokaji Lajos és Stamler Imre jegyezték az Illyés Gyulához írt levelet .... . . Tokaji Lajos ifjú tanítóként oroszlánrészt vállalt a szervezésből Déry Tibor reakciója AZ ÉDEN ELVESZTÉSE a ho­ni irodalmi elit érdeklődé­sét is felkeltette. Déry Ti­bor Szembenézni címmel válaszdarabot írt, melyben borúlátóbban ítélte meg az atomháborús fenyegetett­ségben élő emberiség jövő­jét, mint Illyés. Déry művét 1967. decemberében közölte az Új írás, míg a Somogy­jádi Irodalmi Színpad 1970. június 7-én mutatta be - az előadáson megje­lent az író is. Február 19-én aztán zsúfolá­sig megtelt a kultúrház nagy­terme, csaknem négyszázan zsúfolódtak össze, köztük ren­geteg pesti érdeklődő. Tokaji Lajosné és Stamler Imre narrá­torok mellett az Önhittek kóru­sában Farkas Imre, Tokaji La­jos, Németh Erzsébet és Bíró Márta lépett a nagyközönség elé, az Emberség kórusában Né­meth Gizella, Szabó Ilona, Szán­tó György, Szabó Ica, Gazda Sándor, Juhász Beáta, Kurucz Erzsébet és Németh Ibolya ka­pott szerepet.- Májusban aztán meghívtak bennünket az Egyetemi Szín­padra Pestre - mesél a darab utóéletéről Tokaji Lajos -, októ­berben pedig Debrecenben lép­tünk fel vele.- Már kirándulásnak is óriási élmény volt - teszi hozzá Szabó Ilonka. - Hát még a színpadi fel­lépés! Melyen természetesen részt vett Illyés Gyula is, aki az­tán meghívott bennünket a la­kására, s megvendégelt. Soha­sem fogom elfelejteni... Hasonlóképpen a többi sze­replőhöz, no minden jádihoz, akik látták a darabot - vagy annak felújítását generációval később -, részt vettek a szer­vezésben. Többségük már el­múlt negyven, a fiatalok kö­zött némiképp megkopott az országraszóló esemény híre- emléke.- Hát mert nem Petőfi... - rö­hög fel egy húszévesforma ifjú az egyik kocsmában, amikor neki is feltesszük a kérdést: miért Illyés Gyula az iskola névadója.- írt egy darabot a falunak, amit még Pesten is bemutattak az akkori irodalmi körösök - mondja csendesen a pult mö­gött álló Bogdán Melinda. Szerencsére nem múlt el a vi­lág dicsősége...

Next

/
Thumbnails
Contents