Somogyi Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-21 / 298. szám
14 WM. wmmm& 2011. DECEMBER 21., SZERDA KORKÉP karácsonyfavásár Húszezer tűlevelű talál gazdára Kaposváron. Még mindig a lucfenyő a sláger és érdemes alkudozni, de sokan az utolsó pillanatig kivárnak a beszerzéssel TAVALYI ÁRON IDEI FENYŐ Vásárlókra várva. Kaposvárnak szinte bármely pontján fenyőárusba botlanak a városlakók, akik így könnyen beszerezhetik a karácsonyfának valót (Folytatás az 1. oldalról) Utcai árusoknál, parkolókban, benzinkutakon, virágárusoknál, garázsokban, de még autókereskedésekben is: Kaposvárnak vélhetően kevés olyan belvárosi szeglete akad, ahol az ember ne botlana fenyőárusba, azaz a megyeszékhely lakói különösebb utánjárás nélkül beszerezhetik a maguk csaknem húszezer .fáját.- Még mindig a luc a legkeresettebb - állítja Kapitány Ferenc őstermelő, aki családjával immáron négy évtizede termel fenyőt a város szélén de nagy a keletje a jegenyefenyőnek, vagy ismertebb nevén a nordman- nak is. Utóbbi puha levelei miatt könnyen díszíthető, emellett - a douglashoz és az ezüstfenyőhöz hasonlóan - nem hullik, hanem az ágakon száradnak el a „tüskék”. A narancsillatú douglas iránt az elmúlt évekkel ellentétben most kisebb az érdeklődés, az ezüst viszont hosszú évek óta stabil tagja a piacnak.- Még akkor is, ha nehéz díszíteni, mivel nagyon szúrós - mondja Garai Róbert, aki a belvárosban évek óta ugyanott árusít. - Kisgyerekes családoknak sem ajánlott, mert könnyen pórul járhat a lurkó, ha véletlenül közelebbi kapcsolatba kerül a fával. Persze ezek a fák tartósságuk miatt drágábbak, mint a luc, ami a klasszikus fenyőillat miatt is népszerű. Ha már nem telik nagy ajándékokra, legalább a lakás illata legyen karácsonyi... A válság ugyanis érezhetően megviselte a fenyőpiacot is: a kereskedők számának növekedése is erre vezethető vissza, sokan próbálnak meg így szerezni némi pénzt az ünnepek előtt, másfelől ma már nincs vevő, aki ne próbálna meg alkudni. Feléért-kétharmadáért akarják elvinni a kinézett fát - folytatja Garai Róbert -, s persze az ember hajlik a kompromisszumra, de más a józan kérés, és megint más a pofátlanság. Utóbbira könnyen ráfázhat a vevő, ugyanis úgy járhat, mint néhány éve egy mindent fitymáló, tudálékos vásárló, akire egy szinte teljesen ághiányos példányt sóztak rá méregdrágán azzal, hogy igazi ritkaságot talált: galapagosi sárkányfenyőt. Az idén az ilyen kuncsaftoknak a kínai kopaszfenyőt ajánlja a társaság...- A többség persze a „panelfenyőt” keresi - magyarázza Garai Róbert -, a 180-200 centis lucot. Amiért három-, három és fél ezer forintot kell leszurkolni jelenleg, persze ez még az árusítás eleje, az ünnepek közeledtével némiképp mérséklődhetnek az árak - a nagy alkudozást poénokkal próbálják megelőzni az árusok: azzal érvelnek, tavalyi áron idei fát adnak... • Földlabdás fát csak legalább hetven-nyolcvan centi átmérőjű gyökérrel érdemes megvenni. • A gyökeres fa kiültetésével meg kell várni, míg a hőmérséklet stabilan öt-tíz fok közé emelkedik, a fagyos földbe ültetett fa bizonyosan elpusztul. • A hiedelmekkel ellentétben, a fa vágási felületéről nem lehet megállapítani, mikor termelték Igaz, akadnak most is olcsó helyek, ám ezeknél az ár egyenes arányban áll az értékkel: de egy nyolcszáz forintos majd' kétméteres fától - mely úgy került a piacra, hogy a termelőtől már kiválogatták a legszebb fáit, s ezután megtisztította a földjét az új telepítés előtt - nem is illik csodát várni.- A havazás sem tett jót - állítja Kapitány Ferenc nem látszanak annyira a fák, meg aztán ki szeret egy vizes fenyőt betenni a kocsijába? ki, ugyanis akár egy centis utánvágással is friss felületet lehet mutatni. • Másfél-két héttel tovább megtartja leveleit a lucfenyő, ha a szobát nem 22, hanem csak 18-20 fokra fűtik fel. • Szintén tovább szép marad a fa, ha a szobában párásabb a levegő, esetleg a csonkját vízbe állítják. Az őstermelőnek még így is jobb, mint az alkalmi árusoknak, hiszen a kertjében maradnak, s legfeljebb tovább nőnek a felesleges fák, a kereskedők maradéka viszont megy kom- posztnak vagy tüzelőnek, mint ahogyan a Vízkereszt környékén leszedett-kidobott, funkciójukat betöltő társaik. Akik nem szívesen nézik a fapusztulást, gyökeres fenyőket keresnek, melyekből értelemszerűen jóval kisebb a felhozatal, s az érdeklődés sem veri az eget: egy év alatt talán, ha tíz százalékkal nőtt a kereslet.- Sokszor önbecsapás az egész - mondja Garai Róbert -, olyan kis földlabdával adják ugyanis a cserepes fenyőket, hogy hiába ültetik ki később, elpusztulnak. Erős tápoldato- zás, folyamatos locsolás és nagy adag szerencse kell, hogy megeredjen egy ilyen fa. Persze léleknyugtatásnak kiváló, s ez sem lebecsülendő ebben az ünnepi hangulatban. ■ Vas András FENYOARAK KAPOSVÁRON Szerb luc 2500-3000 Ft/méter Douglas 2800-4500 Ft/méter Ezüst 2800-6000 Ft/méter Nordmann 3500-5000 Ft/méter ADUNK NÉHÁNY TIPPET! Minél tovább szép maradjon a fenyőfánk Pokrócot az égő fára, műfenyőből lángállót! dobjunk pokrócot az égő karácsonyfára! Se gyertyát, se csillagszórót ne gyújtsunk a fa ágain! Műfenyőből a lángállót válasszuk! nem riogatnak, hanem figyelmeztetnek a tűzoltók - nem árt elhinni nekik, hogy akadnak bőven rossz tapasztalataik. Szipola Éva, a siófoki tűzoltóság századosa amondó: körültekintéssel, óvatossággal számos „szokásos karácsonykörüli tűzeset” elkerülhető volna. - Ha nincs lehetőségünk gyökeres fenyőt vásárolni, a vágott fát vizes tartóba tegyük, hogy ne száradjon ki - így a százados. - A meleg szobában még inkább kiszárad és köny- nyebben felgyulladhat láng hatására. Műfenyőből pedig a lángállót válasszuk! a karácsonyfa legalább egy méter távolságra legyen a hőforrástól, folytatja a tűzoltó és fontosnak tartja azt is, hogy minőségi bizonyítvánnyal rendelkező izzósort válasszunk, legyen feltűnő, ha túlságosan olcsó áron kínálják és azt semmiképpen se vegyük meg.- A szabadban kizárólag kültéri égősort szabad elhelyezni, mivel a beltéri fényfüzér nincs ellátva nedvesség elleni védelemmel, és zárlatot, egyúttal tragikus balesetet okozhat - sorolja tovább a jó tanácsokat Szipola Éva. A FÁRA GYERTYÁT, CSillagSZÓWt csak díszítésként helyezzünk el, azon ne gyújtsuk meg egyiket sem, mert a kiszáradt fa szikra hatására könnyen meggyulladhat. Ha pedig kigyullad a karácsonyfa, ne fúj- káljuk, legyezgessük, azzal csak szítjuk a lángokat! Ilyenkor azonnal borítsuk le és dobjunk rá egy vagy két szétnyitott pokrócot! A pokróc elfojtja a lángokat, és ezután már olthatjuk tűzoltó készülékkel vagy vízzel, de rendkívül fontos az izzósor áramta- lanítása. s egy adalék még, továbbra sem riogatásként, csak a tényszerűség kedvéért: a fogyasztó- védelmi hatóság által minap átvizsgált huszonhat féle, kereskedelemben, piacon árusított fényfüzérből mindössze három bizonyult minden szempontból szabályosnak, főni i. harmincöt évvel ezelőtt Böhönyére költöztünk feleségemmel, két gyermekünkkel lelkipásztori szolgálatra - idézte föl a kaposvári Jóföldi Gábor. - Elődöm a következő szavakkal adta át a stafétabotot: „Ha nem ültetsz fenyőt vagy nem méhészkedsz, nem fogják meghallani azt, amit a szószékről mondasz. Egyikből sem lehet meggazdagodni, de megélni szerényen igen. ” A méhek szúrásáról voltak elriasztó gyermekkori tapasztalataim, így a fenyőültetést választottam. A szolgálati lakás nagy kertjét beültettem saját magam által nevelt fenyőcsemetékkel. a negyedik év tavaszán egy hirdetést adott föl a Reformátusok Lapja című újságban a következő szöveggel: „Templomkertek parkosítására oszlop- tuját és lucfenyőt küldenék. Minden tizediket ingyen adom”. A következő héten a postás elsőnek egy pénzesutalványt hozott, a hátoldalára ez volt írva: „A tizedik fenyők árára. K. Zoltán. ” az összeg pontosan az összesen eladott fácskák árának tizede volt. Gondviselésként vettük Gazdánk pontos számítását és a bizonyosságot, hogy számon tartja életünket, szükségeinket és számít ránk. a hatodik évben vittem először fenyőt eladni - emlékezett vissza. - Addig „csak" kapálni kellett. Az első évben nyolcszor volt rá szükség. A község lakóinak legalább a fele fenyőfát is termelt más növények mellett Az első két évben két fenyő közé valamit vetettek, hogy érdemes legyen kapálni és hozzon valami hasznot is. - Kaposvárra költöztünk nyolc év után - tette hozzá - Itt már „színt” vittem az ültetésbe. Nyolc fajta fenyőt ültettem: luc, fekete, szerb fenyőt, ezüst, jegenye, douglasz, concolor és pinsapo fajtákat, épp hogy Fenyősors JófökJi Gábor jól ismeri a fenyőfák sorsát csak fehér nincsen. Csodálatos látvány volt, amikor már méter körüliek voltak, természetesen egyik gyorsabban nőtt, a másik nagyon lassan. A luc és a fekete volt a legfürgébb. Ezek kerültek először kivágásra. A szélesebb fajtaválasztékkal keresett őstermelő lettem a Bosnyák téri fenyőpiacon. Nem sok fát vittem Pestre, hanem szépeket. Vevőim közül többen azt kérdezték: nem sajnálja kivágni őket? Ettől kezdve gyökeresen vittem, sőt még a visszaváltást is kipróbáltam. Azzal nyugtattam az embereket, hogy ezeket a fákat direkt erre ültettük, hogy karácsonyfa legyen. Sokfélét ültet a parasztember a földjébe, hogy megéljen belőle a családjával. A fenyő ráadásul nem egy nyáron nő meg, hanem 6-7 év alatt. otthon már nem ad EL; hetvenéves elmúlt, mint elárulta, nincs már felesleges ideje. A felesége elől is eldugja a kertkapu kulcsát, mert a minap is jöttek érdeklődők, egy órát töltött el velük, de végül nem vettek meg egy fát sem. Meg a szomszédokkal sem akar összeveszni, akik szintén próbálnak fenyőt eladni. Mindenki foglalkozik fenyőneveléssel feléjük; bár az utcának van becsületes neve, mindenki csak Fenyő utcának hívja. a fenyőfák sorsa sokféle lehet, mint az embereké is - bölcselkedett Jóföldi Gábor. - Az ára nem az őstermelőket gazdagítja, hanem legtöbbször a kereskedőket. Legalább megkétszereződnek az árak. Ne irigyeljék hát annyira az őstermelőket. Ültessenek el néhány tízcentiméteres csemetét és 7-8 év múltán megértőbbek lesznek ezekkel a „megszállott” emberekkel. Talán még szeretettel is gondolnak rájuk, legalább így, karácsony előtt. CZENE ATTILA
