Somogyi Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-20 / 297. szám
2011. DECEMBER 20., KEDD 5 MEGYEI KÖRKÉP Berta kántor törökkoppányi öröksége egy elfeledett fotó Balogh Rudolf 1936-ban fotózta a helyi Gyöngyösbokréta csoportot Komoly arcú, árvalányha- jas kalapot viselő legények, szépen öltözött lányok pörögnek-forognak a képen: Balogh Rudolf, a 20. század első felének talán legnagyobb fotográfusa 1936-ban Törökkoppányban fényképezte le a Gyöngyösbokréta Mozgalom helyi tagjait. Vas András A Trianon utáni kultúrpolitika nagy hangsúlyt fektetett az országimázsra, így kapóra jött Balogh Rudolf ötlete: fotókon keresztül megismertetni az országgal a vidéki létet, emellett egy kedvező képet festeni Magyarországról a határokon túl. Megegyezett a Klebelsberg Kuno vezette vallás- és közoktatásügyi minisztériummal, hogy a magyar népviseletet, tájakat, műemlékeket bemutató képek kerüljenek ki az iskolák falára - a tablókat az Atheneum nyomda gyártotta le -, illetve a vasúti kocsik falaira. És persze maga is élen járt a képek elkészítésében, járta az országot, fotózta a falusi élet mindennapját, így jutott el 1936-ban Törökkop- pányba.- Ez itt elöl talán a Pintér Ma- tild - vélekedik Vida Irénke, miközben az általunk mutatott, kissé megfakult képet vizslatja. - A feje tartásáról gondolom - teszi hozzá. - Én még ekkor nem éltem, a nővérem viszont már táncolt a Gyöngyösbokrétában. Németh Vince bácsival, a feleségével, Császár Rózsival, Varga Arankával, Németh Gyuszi bácsival, Tobak Rózsival és Fogarasiné Kátai Katival egyetemben. Egyre több név ugrik be Vida Irénkének, Sümegi Györgyné, azaz Iboly néni segít neki, de beleszól Gyenis Ferencné Piri néni is. Egyikük sem élt, amikor a Gyöngyösbokréta a harmincas évek első felében megalakult a faluban, ám mindegyiküknek táncolt valamelyik rokona a Berta Gyula kántor és felesége által szervezett együttesben. így aztán személyesen nem emlékeznek Balogh Gyulára és az ő masinájára, emlegetik viszont Bállá Pétert és Gonda Bélát, akik szinKoppányi Ki kicsoda? Vida Irénke (balról) és Sümegi Györgyné megpróbálta beazonosítani a hetvenöt esztendős fotón szereplőket Balogh Rudolf, a magyaros stílus megteremtője A FOTÓMŰVÉSZ 1879-ben született Budapesten, Győrben egy amatőr fotográfus rajztanárnál tanult alapvető fényképezési ismereteket, de kortársai szerint a bécsi Lehr- und Versuchsanstaltban is okosodott. A Vasárnapi Újságnál 1903-ban kezdett dolgozni - főként szociofotókat készített -, majd az 1. világháború előestéjén megindította a Fotóművészet című szaklapot. A háborúban haditudósítóként dolgozott, később az Est-lapok munkatársa lett, majd vezető szerepet kapott a Pesti Napló Képes Mellékleténél. A harmincas években a Magyar Film Iroda laboratóriumának vezetője lett, ott működött élete végéig. TÉMÁIT FŐKÉNT A FALU Világából vette, már-már idealizált népéletet mutatott be. Kiemelkedő szerepet töltött be Magyarország bemutatásában is' Balogh Rudolf, a vidék fotósa iskolai szemléltetőeszközök, vasúti kocsikban elhelyezett fotográfiák, idegenforgalmi kiadványok révén. AII. világháborúban házát bombatalálat érte, s nem sokkal később, 1944. októberében elhunyt. A nevét viselő, 1992-ben alapított Balogh Rudolf-díj a magyar fotográfia legrangosabb szakmai díja. A Gyöngyösbokréta Mozgalom A törökkoppányi Gyöngyösbokréta Balogh Rudolf 1936-os fotóján AII. VILÁGHÁBORÚT megelőző évtizedben minden év augusztus 20. táján rendezték meg Budapesten a parasztcsoportok tánc-, ének- és játékbemutatóját, a GyöngyösbokrétáL A csoportokból 1935-ben Bokréta Szövetség, később Magyar Bokréta Szövetség néven társadalmi egyesület alakult több mint 100 helyi szervezettel és körülbelül négyezer taggal A Gyöngyösbokréta megszervezése, elnevezése, a bemutatók rendezése Paulini Béla újság író nevéhez fűződik, aki a mozgalom fenntartásához elnyerte a kormányzat támogatását A bokrétások alkalmanként 75-80 tánc több mint 200 változatát, 3540játékot, jelenetet és szokást adtak elő. tén akkortájt jártak Koppány- ban, s fotózták gőzerővel a helyi népviseletet Sümegi Györgynek viszont rémlik egy fotós, nagy felhajtást csaptak körülötte, de már nem emlékszik a nevére érthető, alig nyolcéves fiúcskaként sertepertélt a felnőttek között. Felvetődik, bizonyosan Törökkoppányban készült-e a kép, ám az asszonyok állítják, könnyű megismerni a helyi viseletét, melyet leggyakrabban a kardiakéval szoktak összekeverni a laikusok.- A férfiak gatyája tényleg nagyon hasonlított - magyarázza Irénke néni -, ám a koppányi fe- hérhímzéses minta összetéveszthetetlen. Még akkor is, ha a maiak közül már kevesen ismerik, hiszen a második világháború után lassan elhagyták az asszonyok.- Ötvenben még sokan jártak népviseletben a faluban - teszi hozzá Sümegi Györgyné -, főként vasárnap a templomba, ám a Rá- kosi-korban ezt nem nézték jó szemmel. Én vetettem le utolsóként 1951-ben... A hagyományokkal azonban nem szakított - persze jól is nézett volna ki, amikor férje nagyanyjától, Sümegi Jánosnétól vették fel fonográfra a Rákóczi-bal- ladát -, ő volt Koppányban Együd Árpád egyik adatközlője, oszlopos tagja a később újjáéledt Gyöngyösbokrétának, majd az asszonykórusnak.- A ruháinkat felvitték Pestre a színházaknak - bólogat Gyenis Ferencné -, úgy kellett újat varratni, amikor ismét megalakult a tánccsoport. Mely a helyi üveges-, kanász- és lakodalmas tánccal írta be magát a magyar néptánc történetébe. A második Gyöngyösbokréta egyik alapműsorának a libbenős lakodalmas számított, a menyasszony szerepét Vida Irénke táncolta benne.- Az elsőben pedig a nővérem, Varga Rózsa - büszkélkedik Irénke néni. - Az 1938-as eucharisztikus világkongresz- szuson is ő és Tobák Gizi vitték Somogy koszorúját. Fehér organtin ruhában... A lakodalmasban amúgy eltáncoltunk egy egész esküvőt, voltam fátyolos menyasszony, aztán kipörgettek, végül új menyecske. Sebestyén Jóska bácsi és Rádi Feri bácsi tanították be a táncokat, ők is táncoltak az első Gyöngyösbokrétában. Azaz vélhetően rajta vannak valahol a képen, csak hát, ugye, a fotó is megfakult már, és az asszonyok szeme sem a régi. Piri néni és Irénke néni a vál- lukat vonogatják, mint ahogyan a koppányi tánc jövőjével kapcsolatban is tanácstalanok.- Amikor mi kiöregedtünk, mentünk a kórusba - magyarázzák egymás szavába vágva. - Sok lány pedig más faluba ment férjhez, így szép lassan megszűnt a tánc. Pedig továbbadnánk, amit tudunk, s lányok, fiatal asszonyok még akadnának is, ám a férfiemberek nem mutatnak semmiféle hajlandóságot, hogy esténként táncolni járjanak. Sőt, szomorú, de nagy csúfságnak tartják... Polgármestert választanak februárban Igáiban A helyi választási bizottság 2012. február 19-re írta ki az időközi polgármester-választást Igáiban. Az ajánlószelvényeket, kopogtatócédulákat január 2. és 5. között kézbesítik a választó- polgároknak. A polgármesteri székért harcba szállóknak 15 napon belül kell az önkormányzatnál az ajánlócédulákat leadni. A választáson az a jelölt indulhat, aki a választópolgárok számának három százalékát kitevő mintegy 33-35 kopogtatócédulát összegyűjti. Az időközi választásra azért kerül sor a városban, mert az előző polgármester, Varjú László lemondott. ■ F. Sz. Á. Akcióterv készítettek a rétisasokért irányelvek Somogy példát mutat más, európai országoknak is Strasbourgban mutatták be a Rétisasvédelmi Akciótervet, amelynek összeállításában a Du- na-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága is tevékenyen kivette részét Somogybán él ugyanis az országos állomány közel egynegyede, tehát a legnagyobb populáció, ötvenkét pár. A példamutató nemzetközi együttműködést tükröz az akcióterv: nyolc ország védett területeket érintő részeken fogott ösz- sze. Ez tulajdonképpen egy ajánlás, melyben Magyarország is követendő példát és segítséget nyújt abban, hogyan lehet elérni a nálunk már tapasztalható emelkedő tendenciát, a stabilizálódó rétisasállományt. Védett madár. Somogybán költ az ország legnagyobb rétisasáilománya A DanubeParks program során elvégzett kutatások eredményei szerint mintegy 550 fészkelő pár él a Duna mentén, ezek közül 192 pár a folyó közvetlen közelében. A legnagyobb állományt - 226 madárpár - Magyarországon találjuk, Horvátországban 150, Szerbiában 90 párt regisztráltak. Ezzel szemben Ausztriában például csupán 15- 20 pár ismert.- Az akcióterv a Duna menti országok rétisasállományának védelmi helyzetét elemzi, áttekinti a veszélyeztető tényezőket, és cselekvési tervet tartalmaz ezek kiküszöbölésére, illetve mérséklésére - mondta Horváth Zoltán, a Duna-Dráva Nemzeti Park tájegység-vezetője, a tanulmány egyik szakmai összeállítója. - A rétisas a védett területeken mindenütt költ, fokozottan védett madár; de a helyi problémák mindenhol másként jelennek meg, mint például a lelövés, fakitermelés, erdészeti tevékenység és ezekhez hasonlók. A madár észak-európai állománya rendkívül labilis, így a tervezet előírásokat, irányelveket és közös adatbázist is tartalmaz. A Berni Egyezmény Állandó Bizottsága decemberben kiadott záródokumentumában ajánlást is megfogalmazott a Duna-menti Rétisasvédelmi Akciótervben foglaltak végrehajtásáról. ■ Jeki Gabriella ÉVE ÍRTUK A MAGYAR SZOCIÁLDEMOKRATA párt országos választmánya sajnálattal vette tudomásul a Szocialista Internacio- nálé Santiago de Chile-i tanácsülésének az MSZDP felfüggesztésére vonatkozó határozatát - szögezte le az MSZDP választmánya állás- foglalásában. Nem értett egyet azzal, hogy a Szocialista Intemacionálé küldöttei szervezzék meg a párt kong resszusát A választmány új elnököt választott Siklósi János (Zala megye) személyében, és megerősítette tisztségében a párt elnökét, Petrasovits Annát tán az utóbbi volt a gond: jobban ismerték az elnökasszonyt, mint a tagság...
