Somogyi Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-12 / 290. szám
6 GAZDASÁG 2011. DECEMBER 12., HÉTFŐ Eszközkezelő: januárban már mehetnek az első értesítések Keserű a csoki a magyar gyárnak chepsadő A különsarc miatt versenyhátrányba kerül az utolsó nagy hazai gyártó A budapesti gyár 1,8 millió eurós beruházási tervét fel kellett függeszteni Külföldön készülő magyar édességek JANUÁR 15. UTÁN kaphatnak az első ügyfelek bankjuktól értesítést arról, hogy ingaüanjukat kényszerértékesítésre jelölték ki, és jogosultak lehetnek a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) programjára - közölte Csillag Tamás, a NET vezérigazgatója. A hitelező pénzintézeteknek január 15-éig kell nyüatkozniuk arról, hogy 2012 első negyedévére vonatkozóan mely ingatlanokat jelölik ki a kényszerértékesítési kvótába. Ezután vizsgálhatja a bank, hogy az adott ingatlan megfelel-e a törvényben szabályozott feltételeknek. Az ügyfeleknek 30 napjuk lesz a szükséges igazolások beszerzésére és a szándéknyilatkozat aláírására arról, hogy ingaüanjukat értékesíteni kívánják. Az ügymenet a szándéknyilatkozat aláírásától számítva két hónap lehet. Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára elmondta: a NET program az Otthonvédelmi Akcióterv keretein belül a leginkább rászorult adósoknak kíván segíteni. „A Magyar Bankszövetség üdvözli, hogy a kormány korábbi programjának, és a május 30- án a bankszövetséggel kötött 5 pontos megállapodásának megfelelően létrehozta a Nemzeti Eszközkezelő Társaságot” - közölte a szervezet. A szövetség szerint az első tapasztalatokat elemezni, összegezni kell, hogy a szükséges korrekciókkal kialakulhasson majd egy optimális működés. ■ H. B. A héten a dízelesek járhatnak jól A héten megint a dízelesek örülhetnek: pár forinttal csökkenhet a gázolaj ára. A benziné talán nem változik, legalábbis a portfolio.hu szerint, mely a világgazdaság jegyzésáraira hivatkozik. A világgazdaság növekedése lassul, ami az olajár csökkenéséhez vezetne, azonban az iráni atomprogram miatti geopolitikai feszültség továbbra sem engedi az olajár csökkenését. A benzin dollárban számított ára 1,4 százalékkal emelkedett, míg a gázolajé 0,8%-kal csökkent. ■ Nem vette át az elnyert 150 millió forintos állami támogatást a Bonbonetti, mert a népegészségügyi termékadó (neta), a chipsadó lehetetlenné teszi a tervezett beruházásokat. Demeter Kálmán „Megértjük a költségvetés nehéz helyzetét, és készek is vagyunk arányosan hozzájárulni a közös teherviseléshez, de az édességekre a tervezett teljes netabevétel közel kétharmadát vetették ki” - mondta Sánta Sándor, a Bonbonetti csoport vezérigazgatója hozzáfűzve, hogy az áüagos napi kalóriabevitel kevesebb mint 5 százaléka az édesség a chip- sekkel együtt. Ennek ellenére a teljes chipsadó kétharmadát erre a kategóriára terhelték, tehát ez aránytalanul súlyos csapás az ágazatra nézve. A szakember szerint az indo- kolaüan és aránytalan adóteher miatt - amely az általa vezetett csoportnak a jövő évben 800 mil- Mó forintos újabb adót jelent - a szakmabeli cégeknek alapjaiban át kell gondolniuk a teljes stratégiát, és ez elbocsátásokkal járhat az egész szektorban. Az utolsó nagy magyarországi csokoládégyártó, a három telephelyen 710 saját dolgozót foglalkoztató Bonbonetti csoport, melynek központja a Bonbonetti Cho- co Édesipari Kft., az egykori Budapest Csokoládégyár. A csoport a közelmúltban 62 dolgozó elbocsátására kényszerült és lemondott arról, hogy - a 150 milliós állami támogatással együtt 450 millió forintért - új desszertgyártó kapacitást építsen 90 fős nagy- kanizsai gyárában. Emellett a 430 embernek munkát adó budapesti gyár 1,8 millió eurós beruházási tervét is felfüggesztették - pedig a fejlesztések J révén talán az exporthányad is £ nőhetett volna. A csoport árbevételének több mint egyharmadát adja az export, mely az elmúlt évben meghaladta a 3,236 milliárd forintot. A Bonbonetti csoport tulajdonosa a CEE Priváté Equity Fund. Pénzügyi befektető lévén azonban már nem hisz úgy a magyar piacban, mint korábban, és nyár vége óta az a kérdés, mi legyen a legnagyobb magyar csokigyárral, GENERÁCIÓK NŐTTEK FÖL ö B(> ci csokin, a Piros mogyoróson, a Sport szeleten, valamint a Tibi csokoládén. Mára ezek közül csupán az utolsó, a Tibi készül Magyarországon. A Tibi család az elmúlt évtizedben egyebek között egész mogyorós, marcipános, gyümölcsös termékekkel gazdagodott, miközben a g}‘ár a csokoládé minőségét is jelentősen javította. A Bonbonetti csoport* 2009 2010 Árbevétel ___ 12 286,5 11461,4 EB ITDA _ 790,0 ~ 902,3 EBIT__________________466,5 586,9 Mérleg sz. er. -265,7 404,5 Saját tőke 3 585,4 3 987,6 Mérlegfőősszeg 6 410,7 7 853,9 •MILLIÓ FORINT FORRÁS: CÉGKÖZLÉS A Bonbonetti főbb exportpiacai* Hollandia__________________________530,4 Le ngyelország 465,5 Csehország__________________________+ Sz lovákia 423,8 Mongólia__________________________188,2 Né metország______________________172,6 Be lgium __________________________156,0 US A_____________________________147,6 *2 010, MILLIÓ FORINT FORRÁS: CÉGKÖZLÉS SÁNTA SÁNDOR, A BONBONETTI CSOPORT VEZÉRIGAZGATÓJA I Megvásárlásunk esetén szélesedhetne a cégcsoport termékkínálata. melynek még a terjeszkedésre is lehetősége nyüna. Vannak ugyanis olyan kisebb cégek, gyárak, amelyek felszámolás alatt vannak, és Sánta Sándor szerint megvásárlásuk révén növelhetnék mérethatékonyságukat, illetve szélesedhetne a cégcsoport termékkínálata. Csak az a baj, hogy az új adó miatt elbizonytalanodott tulajdonos nem szán rá pénzt, így a felvásárolható gyártók is külföldi - lengyel vagy román - kézbe kerülhetnek, mivel likvid magyar tőke nemigen van a piacon. Ami az édességeket illeti, brutális a verseny, hiszen Magyarországon a világ legnagyobb cégei - a Kraft, Mars, Nestlé, Ferrero, Storck - értékesítik termékeiket. Ennek ellenére az étcsokoládék közt a Bonbonetti Tibi csokija, az alkoholos desszertek versenyében pedig a Chery Ctueen (leánykori nevén: konyakmeggy) a piacvezető. Más kérdés, hogy noha mindenhol a hazai vállalkozások támogatásának szükségességéről hallani, a chipsadó leginkább a magyar gyártókat sújtja. Mert a már említett világcégek büdzséjében szinte láthatatlan tétel ez az adó, melyet akár piacvásárlásra fordított összegnek is tarthatnak, mert ha kiesik egy versenytárs, már be is jön a pénz. Ha az volt a törvényalkotók célja, hogy csökkenjen az édességfogyasztás, akkor sikerrel jártak. Az év első felében még növekedett a magyar tábláscsoki-piac, a szeptember elseje óta hatályos chipsadó miatt azonban 15-20 százalékos fogyasztóiár-emelke- dés következett be, amely meg is látszik a forgalom alakulásán. Egy tízdekás táblás csoki után 13 forintot fizet a gyártó adóként, ám ez áfaalapképző, ráadásul az így kijött összegre a kereskedelem is ráteszi az árrést, ezért a polcokon már 26 forint árnövekedést okozott az adónem bevezetése. így tehát az adó mellett - második csapásként - a fogyasztás visszaesése is komolyan sújtja a Bonbonettit, mely szeptemberben módosította a recepteket: tejporral, kakaóval helyettesítették a cukrot, hogy egészségesebbé váljon a termék. Ezt persze jelezni kellett a csomagoláson is, ami pluszköltséget jelentett. És akkor jött a harmadik csapás. A szeptember elsején hatályba lépett törvény még csak a 100 grammonként 40 grammnál több cukrot tartalmazó termékekre vonatkozott. Az októberben végrehajtott módosítás viszont a kilogrammonkénti 100 forintos adót 130 forintra emelte, ugyanakkor azóta már a termék teljescukortartalma számít, tehát a tejpor tejcukor tartalma is. Nem is meglepő, hogy ezek után a CEE Priváté Equity Fund elbizonytalanodott a jövőt illetően, pedig a Bonbonetti az elmúlt tíz év alatt egyebek között annak köszönhetően állhatott át a minőségi csokoládék gyártására, és hozhatott létre új termékeket, hogy a tulajdonos évente átlagosan egymillió eurót engedélyezett a beruházásokra. A csoport 50 országba exportál. A legkelendőbb a konyakmeggy, mely Belgiumban piacvezető. A másik kapós exporttermék a 40 fős szabadszállási üzemben készülő színes golyórágó. A cég arra is büszke, hogy szinte meghódította Mongóliát, ahová a konyakmeggyen kívül táblás csokit is szállít. Csak a jól keresők jártak jobban tavaly ksh Sokan próbálnak megélni havi nettó 30 ezerből - Területi egyenlőtlenségek Több repcét termel az EU: veszteségre kell számítani Az összes jövedelem 82 százalékát tette ki a nettó bér 2010-ben, és az elmúlt 10 évben ennél csak 2001-ben volt magasabb: 83,2 százalék - jelentette a KSH a Statisztikai tükör című kiadványban. Tavaly az egy főre jutó bruttó jövedelem 1.145.614 forint volt, a nettó pedig 939.396 forintot tett ki. Az elmúlt évben az adóváltozásoknak köszönhetően javult a bruttó és nettó bér közötti arány. A KSH közlése szerint: „bár az adózók zömének emelkedett a jövedelme az előző évihez képest, elsősorban a magasabb jövedelműek jártak jobban”. Az alsó jövedelmi tizedben élők jövedelmi helyzete romlott Növekvő sorok az ételosztásnál 2010-ben, a felsőbe tartozóké pedig „látványosan” javult. A KSH módszertani megjegyzéséből kitűnik: a lakosság egytize- dének éves egy főre jutó nettó jövedelme nem éri el a 392.595 forintot (durván 30 ezer fo- rint/hó). További egytized nettója efölött van, de nincs 521.184 forint. A legfelső, a tizedik tizedbe tartozó egytized népesség egy főre jutó nettó jövedelme 2010-ben már legalább 1.559.439 forint volt. Az alatta lévő kilencedik tized 1.073.413 forint és 1.559.439 forint közötti egy főre jutó nettó jövedelemmel rendelkezett. A két szélső, az első és a tizedik tizednek az egy főre jutó nettó jövedelme közötti különbség 2010-ben 7,2- szeres volt, magasabb az előző évinél. A KSH publikációja szerint jelentősek a területi egyenlőtlenségek: a munkanélküli-ellátás s az egyéb szociális jövedelmeken belül a rendszeres segély aránya még mindig az észak-alföldi és az észak-magyarországi régióban a legmagasabb, ahol a szegénység elsődleges oka továbbra is az alacsony foglalkoztatottság és a hozzá szorosan kapcsolódó alacsony iskolázottság. A gyermekes (25 év alatt eltartott) háztartások évi átlagos egy főre jutó nettó jövedelme 2010-ben 752 ezer forint volt: az országos átlag négyötöde. ■ az európai unió olajosmag-ter- melése 5,2 százalékkal növekedhet a 2012-2013-as üzleti évben - állítja a Copa-Cogeca felmérése, melyet a Bloomberg hírügynökség idézett. A cég szerint a 27 uniós tagállam 30,3 millió métertonna olajos magvat termelhet majd, a bevetett terület pedig 0,8 százalékkal, 11,6 millió hektárra nő. A repce ugyanakkor ennél is nagyobb, 7,7 százalékos növekedést produkálhat a Copa-Cogeca szerint, így a termés elérheti a 20,8 millió tonnát. „A kedvezőtlen időjárás ellenére növekedni fog az olajos magvak - így a repce - termése az EU-ban, ami a növekvő termőterület mellett az egyre fejlettebb technológiának köszönhető” - áll a felmérésben. Az idei szezon ugyanakkor nem alakul jól Magyarországon: a repcét vető gazdák a száraz időjárás miatt biztos veszteségre számíthatnak, hiszen eső hiányában a növény csak foltokban vagy egyáltalán nem kelt ki. A vidéki lapokban megjelent hírek szerint több gazda már kiszántotta a növényt, és helyére búzát vetett. A repce árfolyama mindenesetre nem alakult rosszul a múlt héten: a tonnánkénti kurzus 419 euróról csütörtökre 426- ra ugrott, igaz, a pénteken bekövetkező erős korrekció szinte teljes egészében eltüntette a heti növekményt. ■
