Somogyi Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-07 / 260. szám

2011. NOVEMBER 7., HÉTFŐ 6 Ül N iMí GAZDASÁG Csak a látvány marad a sportban fejlesztések Stadionokat építtetne a kormány, a sporteredmények támogatására alig jut pénz ígéret új stadionokra, il­letve új sporttörvényre, s az adószabályozás módo­sításán túl csak apró kéz­zelfogható konkrétumok - ez a kormány eddigi másfél évének mérlege a sportfinanszírozás terén. Igazán sokat a látványbe­ruházásokra költhet az ál­lam, de kérdés, mikor. Sztojcsev Iván - Rovó Attila Épül-e új Puskás stadion, vagy sem? Jellemző a magyar sport állami támogatásának jelenlegi helyzetére, hogy ez lehet napja­ink egyik legjelentősebb kérdése, miközben alig több mint 250 nap maradt felkészülni a londoni olimpiára, a stadionfejlesztésre szánt kerethez képest jóval kisebb összegből. A látványberuházások­ra több tízmilliárd forintos összér­tékű ígéretek hangzottak már el, a legfrissebb közülük a múlt hé­ten, amikor a kormány arról dön­tött: megindul a legnagyobb ma­gyar stadion újjáépítése. Persze a Puskás stadion felújí­tásának terve nem új keletű. A kormány ezt már tavaly meg­ígérte, sőt, már le is játszották a búcsúmeccset. Ezután jelentet­te be Fürjes Balázs, a budapesti nagyberuházásokért felelős, frissen kinevezett kormánybiz­tos, hogy a túlzott költségek mi­A Puskás stadion felújítását már tavaly megígérte a kormány, a jelenlegi tervek szerint 35 milliárd forintból valósulhat meg a projekt Az idén öt-nyolc milliárd forintot hozhat a kiemelt csapatsportágaknak a céges adókedvezmény A KÜLÖNBÖZŐ direkt beruházá­sok és támogatások mellett a kormányzat más típusú dönté­sekkel is segíti a sportot: nyá­ron módosították a vonatkozó törvényeket úgy, hogy az össze­sen 160 ezer igazolt sportolót foglalkoztató látványcsapat- sportágaknak - labdarúgás, kézilabda, vízilabda, kosárlab­da, jégkorong - adott céges tá­mogatások költségként elszá­molhatók és leírhatók a vállal­kozás adójából is. Ez azt jelen­ti, hogy a ráfordításnál több adómegtakarítást hoz a támo­gatás. A kabinet arra számít, hogy ezzel az idén 5-8, utána évente körülbelül 20 milliárd forint jut az említett szakágak­nak, a szabályok miatt főként beruházásokra és az utánpótlás-nevelésnek. Az ezekre eddig adott állami tá­mogatást a tervek szerint vala­mennyivel csökkenthetik majd, a felszabaduló pénzt pedig a többi sportágnak adják. Az ille­tékes államtitkárság és az öt látványsportág szövetsége no­vember közepéig vizsgálja meg a beérkezett pályázatokat, s el­döntik, mely támogatási fel­ajánlások felelnek meg a kitű­zött szakmai céloknak és a sza­bályoknak, utána érkezhetnek a számlákra az összegek A ka­binet az idén már két-három- ezer kérelemre számít, várhat& an ezek kétharmadát tudják elfogadni. Az adatokból egyéb­ként könnyen kiszámítható, hogy két-hárommilliós átlagos támogatással kalkuláltak A húszmilliárdos éves összeg vi­szonylag nagynak mondható: az állam az idén 31 milliárd forintot ad a sportnak, a piaci szféra hozzájárulása 7-11 mil­liárd közé tehető. A kormány­zat korábbi lépései között ille­tékmentessé tette a sporttele­pek s az ilyen célra átalakítan­dó ingatlanok vásárlását, lehe­tővé tette az ekhós adózást a sportolóknak és edzőknek att nem épülne új aréna, helyet­te Debrecen és a Ferencváros kapna egy-egy, a Puskásnál ki­sebb, magyar szinten mégis nagynak számító stadiont. Ezt követte a kormány döntése, amely szerint mégis felépül a nemzeti aréna. Az aktuális tervek szerint te­hát mintegy 60-70 milliárd fo­rintot költhet az állam a három stadion teljes újjáépítésére. Per­sze ebből jóval kevesebb az, amelyre már kötelezettséget is vállaltak, ám az összeg így is tíz- milliárdos nagyságrendű. A deb­receni stadionra 12,5 milliárdot már az idei költségvetésben el is különítettek. A Puskás újjáépíté­se kormányszóvivői ígéret szint­jén tart, ez a becslések szerint mintegy 35 milliárdból jöhet ki. A Ferencváros új pályája pedig 10-12 milliárdba kerülhet, csak előbb vissza kell vásárolni a te­rületet a mostani tulajdonosától, valószínűleg szintén több milli­árdért. A látványberuházásokon túl azonban kevés fejlesztés zajlik a sportban állami támogatással. Rövid távon a leglátványosabb eredményeket egy sikeres olim­piai szerepléssel lehetne elérni jövőre - ehhez képest a költség- vetés tervezetében 2472 millió forintot különítettek el az olim­piai felkészülésre és 570 müliót a kiutazásra, vagyis az összeg még csökken is az idei támoga­táshoz képest. Személyre szabott bankszámlák szolgáltatás Komoly megtakarítás a megfelelő konstrukcióval A lakossági folyószámla néhány éve még az egyik legegyszerűbb banki konstrukciónak számí­tott, amely hozzásegítette az ügyfeleket pénzforgalmuk egy­szerűbb, és nem utolsósorban biztonságosabb bonyolításához. Mára viszont a korábbinál jóval összetettebbé vált a helyzet a kí­nálatban: a piaci szereplők sor­ban jelentek meg az egyes ügy­félrétegek igényeit szem előtt tartó, speciális konstrukciókkal, amelyek egyrészt az érintettek nagyobb kényelmét, másrészt az olcsóbb számlavezetést hiva­tottak elősegíteni. Mindezek eredményeként, ha ma azzal megyünk be egy bank­fiókba, hogy lakossági folyó­számlát szeretnénk nyitni, elő­fordulhat, hogy öt-hat, speciális igényekhez igazított konstruk­cióval is találkozunk, sőt olyan szereplő is akad, amely stan­dard folyószámlát már nem is tart a kínálatában, csak számla- csomagokat. A kedvezmények köre igen szerteágazó a lakossági folyó­számláknál is. A legkézenfek­vőbb a havi számlavezetési díj csökkentése, illetve elengedése, amelyet bizonyos feltételek tel­jesüléséhez kötnek a szolgálta­tók. A leggyakoribb feltétel ter­mészetesen az, hogy az ügyfél havi jövedelme a számlára ér­kezzen, de kérhetik a bankok bizonyos számú tranzakció, vagy állandó megbízás teljesí­tését is. A havi számlavezetési díj kedvezményén kívül egy sor olyan szolgáltatási elem létezik, ahol árengedményekre nyílik lehetőség: ilyen lehet az átutalá­si megbízások díja, a készpénz- felvételi tranzakciók költsége, vagy a kapcsolódó szolgáltatá­sok díjai. Ahhoz viszont, hogy a ked­vezményeket hatékonyan igénybe is tudjuk venni, tisztá­ban kell lennünk a saját szám­lahasználati szokásainkkal, így például azzal, hogy a fize­tési tranzakcióinkat készpénz­ben szeretjük bonyolítani, vagy ahol csak lehetséges, már kár­tyával fizetünk. Nem mellékes az sem, hogy a számlán mek­kora az átutalási forgalom, vagy hogy havonta hány alkalom­mal járulunk egy bankjegyki­adó automatához készpénz fel­vétele céljából. Ha mindezen szempontokat gondosan mér­legeljük, akkor már jóval na­gyobb az esélye, hogy valóban olyan bankszámla-vezetési szolgáltatást fogunk választa­ni, amely egyrészt kényelmes, másrészt költséghatékony megoldást jelent pénzügyeink intézéséhez. ■ Barát Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents