Somogyi Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-28 / 278. szám

2011. NOVEMBER 28., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 5 Siófok: nyári fővároshoz méltó új főtér tovább építkeznek Elővárosi, HÉV-szerű vonatjárat és új Sió-híd, tehermentesítő úttal (Folytatás az 1. oldalról) Balázs Árpád siófoki pol­gármester az új könyvtár kap­csán azt mondta: a túlélés sike­ressége attól függ, lélekben mennyire vagyunk felkészülve a nehéz idők történéseire. Ezért is tartottuk fontosnak ezt a be­ruházást. Nem baj, ha a kultú­ra megy elöl és a gazdaság kö­veti, mert akkor tudható, hogy jó az irány. A polgármester szerint aho­gyan az év végi adventi időszak végül az ünneplésé lehetett, úgy szeptember végére a turizmus számai is „kiegyenesedtek”: si­került felülmúlni a vendégéj­szakák számában az elmúlt évi szezont.- Büszkén mondhatjuk azt is, hogy Siófok valóban kezd té­li-nyári üdülőhellyé válni, hi­szen ma már januárban és feb­ruárban is összejön húszezer vendégéjszaka, míg évtizede ez a szám még a nullához közelí­tett. Konferencia-turizmusunk­nak is híre ment, amit az is mu­tat, hogy nemrég dőlt el: a jövő nyáron Siófok adhat otthont a Finnugor Világkongresszus­nak, ahová eljön az orosz, a finn és az észt elnök is. Hosszú évti­zedek építkezése révén pedig odáig jutott mára a város, hogy nemcsak a turizmusa, hanem már a gazdasága, az ipara is húzza egész Somogy megyét. Ma Siófokon egy átlagos polgár több mint négyszer annyi nem­zeti összterméket (GDP-t) állít elő, mint egy átlagos magyar. Itt tartunk. Nem verjük a mellün­ket, mert eddig is abból éltünk, hogy dolgoztunk. De az elké­szült beruházások erőt adnak, hogy ne ijedjünk meg a követke­ző évek nehézségeitől se. Balázs Árpád arról is beszélt: az új főtér is újabb megoldandó problémákat vet fel, kijelöli a tervezés útját. Autómentessé tételével a város közlekedési nehézségein is segíteni kell. Ezzel kapcsolatban két friss és jó hírről is beszámolt: a MÁV saját beruházásban, uniós for­rásból modernizálná a déli vas­utat. Siófokot ez úgy érintené, hogy két vasúti pálya futna párhuzamosan, lehetővé téve egy HÉV-szerű elővárosi közle­kedés megvalósítását Szépiák­tól Sóstóig. A mostani sínpályát is kicserélnék hangelnyelősre, Forog a kilátó: szombaton sokan álltak sorba, hogy kipróbálhassák sorok a víztorony előtt, bebo­csátásra várók a pláza ajtajá­ban - szombati pillanatkép Siófok megújult főteréről. A fel­újított, idén 99 esztendős vízto­rony aljában pénteken este még csak a „Főtér anno” fotóki­állítás világító képeit lehetett megtekinteni, másnap azon­ban már bárki fölmehetett a két panorámalifttel a glóbusz­ba A plázához hasonlóan a városnap alkalmából kinyitot­ták a víztornyot is a nagyközön­ség előtt.- A ÚJ SZÉCHENYI TERV 300 mil­lió forinttal támogatta a 420 milliós beruházást - tájékozta­tott szombaton Balázs Árpád polgármester. - A torony aljába költöző Tourinform iroda külön támogatást nyert régi-új szék­helyük 65 millió forintba kerü­lő berendezéséhez Birtokba vették az új könyvtárt is A víztorony évtizedek óta már csupán jelképe Siófoknak, ere­deti funkcióját elveszítette, s még a lebontása is felmerült, hiszen egyre romlott az állaga. Az önkormányzat azonban a felújítása mellett döntött, s a- hogy Balázs Árpád mondta, tel­jesen logikus volta kilátó funk­ció, hiszen ilyen magas épít­ményt ma már sem a helyi sza­bályzat, sem a Balaton-törvény nem engedne. A bérlővel kötött szerződés szerint május elsején nyit a kávézó a tetején, mely­nek legfölső, kilátó szintjének egy része lassú tempóban fo­rog. Technikai világújdonság kap majd helyet odafönt: tizen­két terminálos interaktív szá­mítógépes üzenőhely. A siófoki polgármester a toronyavatón azt is hangsúlyozta: a város jel­képe talán szilárdabban áll a lábán mint valaha, hiszen fe­lülvizsgálták és megerősítették a szerkezetét, rácáfolva a ko rábbi a mendemondára, misze­rintdőlne, vagy süllyedne. A márciusban nyitó plázában lapunk fotóriporterének, Gáti Koméinak a Sió áruház bontá­sát végigkísérő képeit is megte kinthették az érdeklődők. „barátokköztlaci ”, azaz Ti­hanyi Tóth Csaba is tett cseppnyi szeretetet jelképező díszt a DRV Zrt. karácsony­fájára a péntek esti adventi gyertyagyújtást követő per­cekben, a siófoki főtéren. A Dunántúli Regionális Víz­mű Zrt. is csatlakozott ugyanis a Magyar Reformá­tus Szeretetszolgálat adventi kampányához; az összegyű­lő adományok a mozgáskor­látozottak siófoki egyesüle­tét gyarapítják majd. A víz­mű ehhez ezer darab csepp alakú dísz vásárlásával já­rult hozzá; az adományozók ezeket vihették, vihetik ha­za. Az ország több városára kiterjedő akció központi cél­ja a hátrányos helyzetű gyermekek oktatásának a támogatása. megszüntetve a zakatolást, kat­togást. A képviselő-testület örül ennek a fejlesztésnek, de per­sze csak többszintű közút-vas­út csomópontok építése esetén járul hozzá. Pályázati támoga­tást nyertek továbbá egy új Sió- híd és a hozzá kapcsolódó te­hermentesítő út építésének ter­vezésére, előkészületeire is. Ez a beruházás állami lesz, leg­alább hárommilliárd forint ér­tékű, s az benne a csodálatos, hogy egyetlen fillér önkor­mányzati forrást sem kell hoz­zátenni. ■ Fónai Imre Mindörökké Töreki: Válitól Matzonig MINDÖRÖKKÉ TÖREKI - Vallják ű töreki művésztelepre visszajáró alkotók, és ezzel a címmel nyílt kiállítás az elmúlt években ott készült képekből a Kálmán Im­re Kulturális Központban. - A 2009-es nemzetközi szimpóziu­mon is jelentős művek szület­tek - emlékeztetett Pogány Gá­bor művészettörténész, majd arról beszélt: Töreki kikapcso­lódás is és együttlét a tájjal, de ez nem jelenti azt, hogy ne szü­lethettek volna expresszionista, vagy geometrikus avantgárd alkotások is. Korunk Töreki­ben járt művészeit pedig hosz- szan lehetne sorolni Váli De­zsőtől, Matzon Ákostól Sze- madám Györgyön át Haraszty Istvánig, Schéner Mihályig.- A lélekerő képes meggyógyí­tani a beteg testet is, mert a lé­lek erősebb, mint a test - mondta Simon Kornél pro­fesszor, a siófoki kórház osz­tályvezetője, akit a művésztele­pet létrehozó Barna Sándor kért fel néhány keresetlen szó­ra. A magát alkalmi műélvez& nek tituláló egyetemi magánta­nár úgy folytatta: - Egyre töb­bet tudunk, de egyre keveseb­bet érzünk. Nincs a helyén a művészet, mert nem a lelki, ha­nem az anyagi értékekre figye­lünk. A művészet a lélek intel­ligenciája. A városért dolgoztak: elismeréseket kaptak A SIÓFOKI KÉPVISELŐ-TESTÜLET 1999 után először adományo­zott díszpolgári címet, ez is mutatja a 2011-es esztendő je­lentőségét a város életében. Ahogyan szombati számunk­ban megírtuk, Holl Ferenc és Zachemski Ferenc részesült ezen elismerésben. A városna­pi ünnepségen ezen kívül Sió­fok barátja kitüntetést kapott Somogyi Csaba, a pláza beru­házó cégének vezetője. Siófo­kért emlékérmet vehetett át Ju­hász György nyugalmazott röntgen-főorvos, Torondy Már­ta kistérségi tiszti főorvos, va­lamint Zsuga János, azFGSZ Zrt. elnök-vezérigazgatója., Hatvankétmillió forint a kultúrára böhönye Integrált közösségi szolgáltató térré bővült a művelődési ház Befogják az esővizet és a napot Szárszón Oktatás, egészségügy, kultúra. Több mint másfélmilliárd forin­tot költött e három terület fejlesz­tésére Böhönye. Bár a beruházá­sok pályázati támogatással való­sultak meg, ekkora összegnél az önerő is jelentős volt Az önkormányzat szigorú gazdálkodása azonban stabilan tartja a mérleget: Böhönyének nincs kifizetetlen tartozása. Er­ről is beszélt Szíjártó Henrik böhönyei polgármester az In­tegrált Közösségi Szolgáltató Tér avatóján. Kitért arra is: a sort, a maga 1,2 milliárd forin­tos összköltségével a mikro- térségi oktatási központ átadá­sa nyitotta, amit a mintegy 270 millió forintból épített egész­ségügyi és szolgáltató központ követett, s a 62 millió forintból átalakított kultúrház zárta. A kultúra fellegváraként emlege­tett közösségi ház teljes korsze­rűsítése kiterjedt a hőtech­nikára, energetikára, számítás- technikára is. Az épület a prog­ramok mellett helyet ad a civil szerveződéseknek, falugaz­dásznak, de helybe hozott ügy­védi szolgáltatásnak is. A megfogalmazott célokról Savanyó Józsefné intézményve­zető beszélt, majd a vendégek Bartha Attila református lel­kész áldása, s az avatószalag át­vágása után, az épületet bejárva meg is ismerkedhettek az újítá­sokkal. ■ Vigmond Erika Mintaprojekt a balatonszárszói Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthon, amióta energia- takarékos épületgépészeti rend­szereket alakítottak ki. Pellet- tüzelésű kazánok, napkollekto- ros és napelemes rendszer, szürkevíz- ■ Minta] hasznosítás mellett balato felülethűtő rend- szói e\ szer is működik az kus ha intézményben. A fejlesztések kapcsán az in­tézmény egyben bemutatóház­zá és információs központtá is alakult, amelynek az a felada­ta, hogy minél szélesebb kör­ben adjon tájékoztatást a fenn­tartható, megújuló energiafor­rások használatáról. Ennek jegyében a minap pél­dául szakmai konferencián ad­tak ízelítőt a hozzáértők Bala­tonszárszón a jövő épületgépé­szeti technológiáiról és a hely­színen ki-ki megtekinthette, hogyan is működik ojekt a ez az evangélikus szár- missziói otthon ngéli- mindennapjai so­rán. Előadás hang­zott el többek köztött a hűtés- és fűtéskorsze­rűsítésről, a napkollektoros melegvízkészítésről, a bio­massza-tüzelésről és az esővíz­tárolásról. Természetesen az sem elhanyagolható, hogy ezek a rendszerek gazdaságosan üzemeltethetők. ■ F. I. ■ Mintaprojekt a balatonszár­szói evangéli­kus ház. Cseppnyi szeretet Hatvankétmillió forintból teremtették meg a kultúra fellegvárát Böhönyén

Next

/
Thumbnails
Contents