Somogyi Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-26 / 277. szám

2011. NOVEMBER 26., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP 5 Roma remény egy jobb éle kivándorlás A barcsi kistérségből ötven család költözött külföldre (Folytatás az 1. oldalról)- Látja - mutatja a leláncolt kert­kaput és a lehúzott redőnyöket a barcsi Segesvári utca egyik épü­letén Hámori Józsefhé -, innen is kimentek a Csonkáék. Kanadá­ba utaztak, néha küldenek SMS- t, s azt írják, jól vannak, szereztek munkát, s jól élnek. Hamarost kiderül, a Hámori­család sem teljes hosszú hóna­pok óta, ugyanis a családfő Belgi­umban dolgozik, s bizony csak ritkán tud hazalátogatni.- Hentes a férjem - mondja Há­mori Józsefhé -, korábban Kapos­váron dolgozott a húskombinát­ban havi nyolcvanezerért. Most majdnem ötször ennyit keres, igaz, nem nyolc, hanem tizenkét- tizenhat órát kell dolgoznia. Vi­szont ha úgy nézem, hogy a ka­posvári ingázással anno elment napi négy-öt órája, már nem is tűnik olyan soknak. Nem véletlen, hogy a legidő­sebb fiú is követni akarta apját, ki is ment utána, ám mivel kétéves gyermeke nagyon hiányolta, in­kább hazajött.- Csak itt az utcában van vagy fél tucat család, akik kimentek - állítja néhány házzal odébb Or­mos Ferenc. - Fenyvesiék eladó­sodtak, hát felkerekedtek, s irány Kanadába, Toronto mellé. Inter­neten levelezünk, az asszony ta­karítónő, a férfi villanyszerelő, de most vizsgázik angolból, s végzi a buszsofőrt tanfolyamot is, a gye­rekek pedig már beszélnek ango­lul. Amint lehet, én is megyek vissza, itt nincs munka. A vissza esetében Olaszorszá­got jelenti, a korábban az erdé­szetnél dolgozó férfi egyszer már próbálkozott Itáliában, ám akkor nem járt sikerrel. De nem adta fel, ismerőseitől kapott is tippe­ket, hová érdemes kimenni.- Kanada messze van, onnan nem tudnék havonta hazajárni - magyarázza az országválasztást - Meg aztán a romából köny- nyebb megtanulni az olaszt mint az angolt vagy a németet Három beteg gyerekem van, ha egészsé­gesek lennének, vinném a csalá­dot is, de így nem merek velük út­nak indulni az ismeretlenbe. Mások viszont bevállalósab- bak, az Arany János utcából töb­ben Angliába vándoroltak ki, a Dankóban Kanada volt a sláger, Toronto környékén több barcsi ci­gány család is új életet kezdett.- Más a nívó - bólogat egy szin­te fekete arcú férfi Lakócsán. - Persze ott sem tolnak mindent az ember feneke alá, de már a se­gélyből jobban meg lehet élni, mintha az ember itthon elmegy minimálbérért dolgozni. Persze nem ez a cél. Viszont vigyázni kell, mert ki is használhatják az embert: egy ismerősöm Német­országba, Hamburgba ment ki az építőiparba dolgozni, ezerkétszáz eurót ígértek neki egy hónapra, végül a fele sem lett belőle, az al­bérletét alig tudta kifizetni.- A környező országokban rossz a híre a magyaroknak, ahol lehet, kihasználnak bennünket - állítja immár Vízváron Orsós Já­nos. - Régebben elég volt átmen­ni Horvátországba, most viszont egyre messzebb kell mennünk. A többség szerint a „kell”-en van a hangsúly. Ha lenne munka a kistérségben, eszébe nem jutna senkinek belevágni a nagy ka­landba. Ezért is választják többen a családmegosztást: az apa, az idősebb fiúk próbálnak szeren­csét, a többiek itthon maradnak.- Van egy srác a szomszédban - meséli Ormos Ferenc -, küldi haza a dollárt Kanadából, de nem volt itthon több mint egy éve. Mindenki visszajönne, csak ép­pen a telep házainak kilencven százaléka árverés előtt áll. Kalányos Ferencné azon keve­sek közé tartozik, akinek nincs hátraléka, ám azt mondja: ha csak tíz évvel fiatalabb lenne, bi­zony menne külföldre.- A családból a fiatalok terve­zik is - teszi hozzá -, s bizony csak biztatni tudom őket. Itthon esélyük sincs egy jobb életre.- Bizony, lassan csak ez az egy esélye marad a dél-somogyi cigá­nyoknak - szól közbe Németh Istvánná. - Itthon mindennap döntenünk kell, a számlákat fi­zessük, fát vegyünk, vagy enni « adjunk a gyerekeknek. Kint vi- i szont egyszerre mindegyik meg- | oldható. Csoda, hogy mindenki J erre vágyik? ■ Vas András 5 Kiürülnek a romák lakta utcák: a boldogulásért sokan indulnak az ismeretlenbe Évente 3000 magyar cigány megy Kanadába bár A dél-somogyi cigányok el­mondása alapján úgy tűnhet, azért a romák legfőbb célpont­jának számító Kanadában sem egyszerű érvényesülni Egyálta­lán nem mindegy például, hogy menekültjogot kér a próbálkozó vagy csak dolgozni akar. A me­nekültkérelmek jelentős részét ugyanis a kanadai hatóságok elutasítják, viszont a procedúra hosszadalmas, akár több évig is eltarthat: kanadai statiszti­kák szerint évente átlagosan 3000 kérelmet nyújtanak be magyar romák. Az eljárás alatt viszont az esetlegesen csalódott romák nem térhetnek haza, ott­létük idejére pedig havi ötszáz dollárt - jelenlegi árfolyamon nagyjából 110 ezer forint - kap­hatnak. A romáknak a mene­kültjoghoz rendőrségi és orvosi jelentésekkel kell bizonyítani­uk, hogy Magyarországon sze­mélyükben érte támadás őket, s hogy hiába kerestek, nem kap­tak munkát idehaza. A munkavállalók esetében per­sze jobb a helyzet, ám csak olya­nok reménykedhetnek normáli­san fizető állásban, akik beszél­nek angolul, ha nem is tökélete­sen, igaz, erre a szintre viszony­lag könnyű eljutni, ugyanis a szociális rendszerbe kerülés alapfeltétele, hogy az illető nyelviskolába járjon. A többiek számára marad a takarítás, a konyhai segédmunka és az épí­tőipar. Ahol azonban egyes kint dolgozók szerint évente akár né hány millió forintnyi összeget is félre lehet tenni. A jövő év vízválasztó lehet Csurgó életében- Recseg-ropog az unió - mondta Füstös János polgármester a csur­gói közmeghallgatáson. Ez rá­nyomja bélyegét hazánk, és a csurgói kistérség helyzetére is. Elhangzott: mivel számos jogsza­bályváltozás várható, sok a kérdő­jel, de 2012 félév tájékán látható, hogy ezekből Csurgó tud-e profi­tálni, így vízválasztó lehet a követ­kező év. A város készül a járás­központ szerepére. A koncepcióból kiderül: 303 milliós működési hiánnyal fo­gadták el a 2011-es költségve­tést. Megtakarítási intézkedés- csomaggal és önhiki-támogatás- sal 188 millióra csökkent a hi­ány. A folyószámlahitelt 180-ról 305 millió forintra emelte a bank, emellett havonta lehívha­tó 25 millió forintos munkabér hitelkeretet is fenntartanak. Az önhiki első fordulójában a pályá­zott pénz alig harmadát - 85 mil­liót - kapta a város, a második­ban 146 milliót pályázott, 35 milliót nyert A fizetésképtelen­ség az elmúlt tíz hónapban szin­te folyamatosan fennállt, 200 milliós szállítói tartozása van az önkormányzatnak.- A pályázatokat szeretnénk tovább vinni - mondta a polgár- mester. A városközpont-rehabili­tációt, belvízelvezetést, szenny­vízprogramot, oktatásiintéz- mény-felújítást, a horvát-magyar IPA pályázatot Más fejlesztési célok is megfogalmazódtak. Hirka Mónika csurgói lakos felvetette: helyben alapszintű a kulturális élet, nem érti miért tervezik a gimnázium öreg­könyvtárának átköltöztetését a múzeumba, és miért akarnak ott belépőt szedni. A polgármes­ter úgy reagált: ezek csak ter­vek, de szeretnék egy helyen tudni az értékeket, a belépő meg csak jelképes, eddig nem volt. ■ Varga Andrea Balatonszabadi ünnep az ötvenéves óvodában Ötvenéves a balatonszabadi óvo­da. Az ünnepséget a falu száz­ezer forinttal támogatta, segítet­ték anyagiakkal helybéliek is.- A gyerekek énekeltek, tán­coltak, elültettük a jövő generáci­ónak a diófánkat, s 50 lufit eresz­tettünk a levegőbe. Az „Ilyen az én óvodám” rajzkiállításra a ki­csik és az alsó tagozatosok is ké­szítettek alkotásokat Vendége­inknek alma-kitűzőt ajándékoz­tunk - mondta Pintér Anett óvo­davezető. Balatonszabadi és Siójut képviselő-testülete is em­léktáblával ajándékozta meg az óvodát, majd ünnepi testületi ülésen Balatonszabadiért kitün­tető címet kapott Fehér László- né, Jakab Jánosné, Kutas János- né, Hozleiter Imre és Dobos Ist­ván. ■ F. I. HIRDETÉS Harcok W W A MEDIÁBAN TAMOP 5.5.4/B-G9/1-2009-0003 SZÉCHÉNYI TERV A roma fiatalok közül nagyon kevesen szereznek diplomát. A Kaposvári Egyetemen például 4000 hallgatóból mindössze 100 cigány származású. A Napkerék Egyesület célja, hogy a politi­kusokkal közösen találjanak megoldásokat a fiatal roma értel­miségiek gondjaira. Bogdán Imre utazó romológussal, a Napkerék Egyesület elnökével beszélgettem az egyesület tevékenységéről és a roma fiatalok felzárkóztatásában való részvételéről.- Mikor és milyen céllal jött létre a Napkerék Egyesület?- Kaposváron és kistérségeiben közel húszezren vagyunk cigányok, ebből kifolyólag hoztuk létre a Napkerék Egyesületet, mint szakmai szervezetet 2003-ban. Néhány szakemberrel - akik az oktatásban, egészségügyben, lakhatásban, gyermekjóléti ügyekben otthonosan mozognak - közösen alapítottuk, mivel úgy lgMM| láttuk, hogy Kaposváron nincs olyan szervezet, amely a .:^uáÍÉ cigányok érdekeit tartja szem előtt. '- Mit tesznek a cigányság kulturális értékeinek ' ápolása érdekében? f- Nagyon sok kulturális programot szervezünk, de van, hogy minket hívnak különböző rendezvényekre. Rendeztünk már „zenei ki mit tud?"-ot, melyet multikulturális elemekkel töltöttünk meg, hogy a cigányság főbb elemei, a népcsoport szokásai előtérbe kerüljenek. Szerveztünk a magyarság és a cigányság kultúrájáról szóló vetélkedőt, ének és tánczenei kulturális programokat, rajzversenyeket bonyolítottunk le, továbbá zenei, hangszertanulási kurzusokat is indítottunk a cigány fiatalok számára.- Úgy tudom, az egyesület adományokat is oszt a rászorulóknak.- Régebben rengeteg adományt kaptunk, amit elvittünk a szegény, rászoruló embereknek, de hangsúlyoznám, hogy nemcsak cigányoknak, hanem a magyaroknak is, hiszen közöttük is van nagyon sok elesett, sanyarú sorsú ember, aki segítségre szorul. Mostanában viszont sajnos kevés az adakozó.­- Őn szerint mi az oka annak, hogy a középiskolába bekerülő roma gyerekek nagy része lemorzsolódik? Mit lehet ez ellen tenni?- A szocíokulturális és a szülői minta nagyban meghatározza a gyermek világképét. De amit a tévében lát, az Is nagymértékben hozzájárul a gyerek viselkedési kultúrájához. Ezek együttes hatásának a követ­kezménye, hogy sokan lemorzsolódnak. Én úgy látom, hogy a szakképző Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136 Budapest, Balzac u. 21. www.humszolg.hu www.arcokamediaban.hu iskolákban a cigány diákok körülbelül tíz százaléka marad ki, a többiek befejezik tanulmányaikat.- Mit tesz az egyesület a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése érdekében?- Felzárkóztatunk, családlátogatásokat teszünk, kirándulni visszük a gyerekeket, hiszen ebben a pénzéhes, nincstelen világban egy ilyen szervezet, mint a Napkerék Egyesület egy zöld övezet lehet mind az intézményeknek, az önkormányzatoknak, az állami szerveknek, de leg­főképpen a diákoknak és a szülőknek. Azt tapasztaljuk, hogy örömmel jönnek el a diákok a programjainkra, Folyamatos teltház van az iro­dánkban, nagyon sokan járnak korrepetálás, felzárkóztatás, illetve tehet­séggondozás céljából.- Az egyesület milyen intézkedéseket tesz a roma diszkrimináció csökkenésének elősegítésében? cJÍBÖW* ~ Sokat nem tudunk tenni. Sajnos nincs olyan érdekkép- I viseleti szervünk, amely határozottan védené a cigányok ] jogait, érdekeit. Nagyon kevés - országos szinten is 10-15 '■111 ” oiyan eset van< aho1 az érdekvédelem valamilyen formá- ■HK 1 bán működne. Mi már jeleztük többször is - például amikor egy-egy cigányt megvertek a rendőrök vagy bárki más -, ■HBr 1 ■ de sajnos azt kell, mondjam, nem történt semmilyen lépés. WtF S Ez a legfájóbb pontunk, hogy antidiszkriminációs program VVBS keretén belül nem tudunk szinte semmit sem elérni. 1# ‘Hl - Az Önkormányzat támogatja az egyesületet? I - Az önkormányzattól kaptuk az irodánkat, melyet pályázati gL Hl pénzből újítottunk fel, hogy megteremthessük ezt a barát­ságos környezetet, a kis irodahelyiségünket, ahová a fia­talok is szívesen járnak. Az önkormányzat évi támogatása viszont nagyon csekély.- Kaposváron vannak olyan településrészek, melyek szegre- gátumoknak nevezhetők?- Láttam sajnos néhány településrészen olyan életkörülményeket, melyek kriminálisnak mondhatók. Többek szerint a szentjakabi terület­rész szegregátumnak nevezhető, de én nem nevezném annak. Ha az ott élő emberek foglalkoztatva lennének, tudnának nekik munkát biztosítani, semmiben sem különbözne az a környék Kaposvár bármely részétől. Sajnos a munkanélküliség óriási hatással van mindenre.- Mikor és milyen indíttatásból döntötte el, hogy a társadalom­ban élő roma kisebbség helyzetén szeretne segíteni?- A családi neveltetésem és a baráti köröm jelentős mértékben határozta meg ezt a fajta életpályát. H A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents