Somogyi Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-04 / 258. szám
6 GAZDASÁG 2011. NOVEMBER 4., PÉNTEK Hosszú távra tervez itthon a Sodexo csoport Uj gazdasági modellre van szükség éghajlatváltozás Radikális szemléletváltozás kell idehaza és a világban Kerekes Sándor: Az olcsó nyersanyagok és energiaforrások korának egyszer és mindenkorra vége szolgáltatás A Sodexo motivációs rendszerek üzletága hosz- szú távra tervez Magyarországon: ezt bizonyítja, hogy idén ó'sszel több új szolgáltatást vezetett be, ezek között elektronikus, kártyaalapú megoldásokat is kínál - áll a cégcsoport lapunkhoz eljuttatott közleményében. A logisztikai és gyártóközpont felújítása mellett egy újabb csúcstechnológiájú lézer- nyomtatóval bővítette gépparkját a Sodexo, amely így évente több százmillió darab papíralapú utalványt képes legyártani. Az itthon gyártott utalványok hazánkon kívül idén szeptembertől már három európai ország - Ausztria, Németország és Lengyelország - számára készülnek. A papíralapú utalványok gyártásfejlesztése mellett a vállalat az elektronikus, kártya típusú étkezési utalvány fejlesztésére, valamint a teljes béren kívüli juttatási rendszer kialakítását támogató szolgáltatáscsomag és cafeteria- szoftver kialakítására az elmúlt két évben több mint fél- milliárd forint beruházást eszközölt. A papíralapú étkezési utalványok külföldön cseppet sem vesztettek népszerűségükből az elmúlt években. Az osztrák, német és lengyel igényeket kielégítve az Ikarus Parkban lévő Sodexo logisztikai és gyártóközpontban gyártott utalványok száma immár eléri az évi közel 300 millió darabot. Az utalványpapír hologramozása Diósgyőrben történik, ahol a magyar papírpénzé is készül. Az utalványborítékokat különböző hazai kis- és közép- vállalatok szállítják, míg a biztonsági papírra készülő al- nyomatokat a szintén magyar tulajdonú Állami Nyomdától rendeli a Sodexo, egymilliárd forintos szerződés keretében. Az elfogadóhelyektől való visszaérkezésüket követően az utalványokat megsemmisítik, azonban a papíralapanyag szintén különböző hazai feldolgozókhoz kerül további fel- használásra, újrahasznosításra. Az utalványok kiszállítását döntő többségben magyarországi vállalkozások végzik. ■ VG A Budapesti Corvinus Egyetem rektorhelyettese, Kerekes Sándor szerint több erőforrást élünk fel, mint amennyi „járna”. Németh I. Gergely- Mennyire tekinthető fenntarthatónak jelenlegi világunk működése, a gazdasági fejlődésünk, illetve fogyasztásunk trendje?- Áz ökológiai túllövés napja azt a napot jelzi, amikor az emberiség egy adott évben feléli a teljes évre rendelkezésre álló ökológiai erőforrások és szolgáltatások „keretét”. Az idén ez a nap szeptember 27-ére esett, ez azt mutatja, hogy alig kilenc hónap alatt feléltük a 12 hónapra rendelkezésre álló erőforrásokat, s az év utolsó hónapjaiban gyakorlatilag hitelből, a jövő generációk erőforrásainak elfogyasztásából tartjuk fenn magunkat Ráadásul az ökológiai túllövés napja évről évre egyre jobban közeledik a nyárhoz, azaz egyre pusztítóbb ütemben éljük fel tartalékainkat. Ezt a trendet paradox módon csak a 2008 végén kitört gazdasági világválság törte meg, amelynek hatására a fogyasztás vüágszerte mérséklődött. Ugyanakkor a gazdasági előrejelzések azt a vágyat fogalmazzák meg, hogy a válság lecsengését követően a növekedés folytatódik, s 2050-re már megduplázódik a jólét az akkor már közel 9 milliárd lakosú Földön. Csakhogy ezek a prognózisok nem számolnak azzal, hogy a bolygónkon egyszerűen nincs annyi erőforrás, amely ennek elérését lehetővé tenné: az olcsó nyersanyagok és energiaforrások korának egyszer és mindenkorra vége, s ezzel előbb-utóbb az egész emberiségnek szembesülnie kell.- Meg lehet-e állítani a negatív folyamatokat olyan gazdasági szabályozó eszközökkel, mint például a klímavédelmi törvény, amelynek tervezete immár másfél éve hever az Országgyűlés előtt?- A probléma az, hogy a klímaváltozás nem szokásos ex- ternália, amelyet közgazdasági eszközzel lehet szabályozni. A közgazdaságtan azokat az ex- ternáliákat tudja kezelni, amelyeknél a kibocsátások kismértékű növekedése viszonylag alacsony (arányos) károkat okoz. A Föld légkörében bekövetkező igen kis változás is igen jelentős hatásokkal járhat, amelyek természete nem jelezhető pontosan. Persze ha az „embernek vérzik az ütőere, akkor a sebet el kell kötni”, ám a tűzoltás önmagában nem elég. Az emberiség globális problémáinak megoldására egy teljesen új gazdasági-társadalmi modellt kellene felállítani, meg kellene változtatni a „haladás” irányát. A folytonos növekedés és a verseny helyett fontosabb szerephez kellene jutnia a gazdasági szereplők és a nemzetek közötti együttműködésnek, s ezen belül kiemelkedő fontosságú a regionális együttműködések rendszere. Sokkal kevesebb anyaggal, energiával és környezetterheléssel sokkal nagyobb jólétet lehetne elérni, a Föld pedig képes ellátni akár kilencmilliárd embert is. ha...! A „ha” azt jelképezi, hoöy nem csinálhatjuk dolgainkat úgy, ahogy eddig tettük. Meg kell változtatni a jólétről, a kényelemről, a fogyasztásról, a termelésről az elképzeléseinket, így a jövőben nem szabad a javakat birtokolnunk, meg kell elégedjünk az általuk nyújtott szolgáltatások igénybevételével. A fosszilis energiahordozók Egyes országok ökolábnyoma Arab Emírségek 10,68 Egyesült Államok 8,00 Németország 5,08 Franciaország 5,01 Olaszország 4,99 Nagy-Britannia 4,89 Japán 4,73 Lengyelország 4,35 MAGYARORSZÁG 2,99 Kína 2,21 FORRÁS: GLOBAL FOOTPRINT NETWORK olcsóságát és kényelmét pedig fel kell váltanunk a drágább és kisebb energiasűrűségben jelentkező megújuló energiaforrásokkal. Lehet, hogy az úgynevezett hidrogéngazdaság megoldja majd az energiaproblémákat, de a nyersanyagforrások akkor is korlátozottak lesznek, és az árak biztosan emelkedni fognak.- Milyen utat célszerű követni Magyarországnak? Nyer vagy veszít az ország azzal, ha „előreszalad” és élenjáró, eminens szerepet vállal fel a klímavédelem területén?- Magyarországnak meglehetősen jó adottságai vannak, így területe akár 15 millió ember fenntartható módon történő eltartására is alkalmas. Ám mindez csak akkor igaz, ha nem akarunk olyan életszínvonalon élni, mint például az Észak-Ame- rikában élő emberek. Valójában Karrier KEREKES SÁNDOR 1986 óta oktat - a mostani nevét 2004 óta viselő - Budapesti Corvinus Egyetemen. 1986 és 1989 között az ipari technológiai és áruismereti tanszék, majd 1989 és 2007 között a környe- zetgazdaságtani és technológiai tanszék vezetőjeként dolgozott. 2006 és 2009 között a Corvinus School of Management MBA akadémiai igazgatója, s 2000-ben nevezték ki a Környezettudományi Intézet igazgatójává. Emellett 2008 és 2010 között az egyetem tudományos és oktatási rektorhelyettese, 2010 óta pedig nemzetközi és tudományos rektorhelyettese. Munkásságának csak az egyik elismerése a 2011. október 24-én átadott Dr. Georg Winter-életműdíj, amelyet a környezetvédelem és a fenntarthatóság területén kiemelkedő eredményeket elérő személyeknek ítélnek oda. pedig már most nagyobb az ökológiai lábnyommik egynél, tehát több erőforrást élünk fel, mint amennyi nekünk „járna”. Radikális szemléletmódbeli váltásra van szükség tehát mind idehaza, mind az egész világban, s ennek megtételére legfeljebb már csak 30-40 évünk maradt hátra, utána a folyamatok könnyen visszafordíthatatlanokká válnak. Arra ugyanis már rájöttünk, hogyan tudjuk elpusztítani a világunkat, de arra még nem, miként menthetnénk meg. Ha a politika nem az életkörülmények gyors javulását, az egyes ember egzisztenciális helyzetének azonnali jobbra fordulását ígérné, és rendelné alá ennek intézkedéseit, hanem egy szolidabb tempót, egy lassúbb felzárkózást tűzne ki célul, eközben pedig minőségében más útra állítaná az országot, az mindenképpen használna hazánknak és a világnak is. Biztosítás gyorshajtóknak, maximum 30 ezres bírságig L alakú a válság, hosszú kilábalás lesz a kereskedelem napja Ösztönözni a forgalom bővítését - Feketézés nélkül jobb ilyen sem volt még: a Közlekedési Biztosító Egyesület (Köbe) a gyorshajtási bírság kifizetésére fedezetet nyújtó biztosítást kínál személy- és teherautósoknak. Az egyesület saját ügyfeleinek nem egészen 3500, a többi biztosító kliensének pedig valamivel több mint 5100 forintért nyújtja azt a biztosítást, amely akár 30 ezer forintos bírság kifizetését is átvállalja az autóstól. A túlságosan agresszívan vezetők persze hiába remélik, hogy nem kell majd kifizetniük a büntetést, a biztosító ugyanis csak a legenyhébb kategóriába eső, maximum 30 000 forintos bírsággal járó eseA túl agresszív gyorshajtók azért ne reménykedjenek. tekben fizet. Ezeknél is csak akkor, ha az ügyfél határidőre befizette a büntetést, majd részt vett egy internetes közlekedésbiztonsági tanfolyamon, amelynek anyagából sikeres vizsgát tett. A Köbe a szerződési feltételekben hangsúlyozza: „Biztosításunk nem ösztönzi, nem motiválja a felelőtlen és meggondolatlan vezetést.” Ám mások szerint a büntetés átvállalása éppen a szabályok megszegésére ösztönözhet, a gyorshajtós balesetek pedig a konkurensek kárhányadát is növelhetik. A rendőrség is hamarosan állást foglal a gyorshajtás-biztosítás ügyében. ■ VG A kormányzat egy 5-10 évre szóló kereskedelmi koncepció kidolgozásához kér segítséget a szakma képviselőitől, ezt pusztán a minisztérium nem tudná megalkotni - jelentette be az Európai Kereskedelem Napja alkalmából rendezett díjátadón tegnap Budapesten Szatmáry Kristóf. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára hangsúlyozta: a látszat ellenére a kormányzat elkötelezett a kereskedelmi forgalom és a fogyasztás bővülése mellett, és komoly gazdaság- politikai eszközként tekint a kereskedelemre. Évente egyszer megérdemel egy kicsit nagyobb figyelmet az európai GDP 11 százalékát adó, Szatmáry Kristóf: Segítsen a szakma és Magyarországon 533 ezer embert foglalkoztató kereskedelem, ilyenkor a pult másik oldalát is meg kell nézni - mondta el felszólalásában Krisán László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) Kereskedelmi és Szolgáltató Szekciójának elnöke kifejtette: mindenlonek érdeke, hogy a magyar költségvetés egyensúlyi állapotba kerüljön, ám a mostani, a fogyasztásra kedvezőtlenül ható intézkedések helyett a feketekereskedelem visszaszorításával mindenki jobban járna. A válság L alakú lesz, minden területet érintő, hosszú kilábalásra kell számítani - jelentette ki Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kifejtette: bár jövőre nem várható a fogyasztás növekedése, a társadalom jelenleg egy tanulási folyamatot él meg, melynek során felértékelődik a teljesítmény, az emberek megértik az eladósodottság veszélyeit, és előtérbe kerülnek a magyar termékek. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára rámutatott: komoly fejtörést okoz a kereskedelemnek a 305 forint feletti euró, a 420 forintos gázolaj, és az, hogy a minimálbér emelkedése miatt 790 ezer dolgozó fizetését kell emelnie a munkáltatóknak úgy, hogy jövőre 0 százalékos gazdasági növekedés várható. ■ VG
