Somogyi Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-23 / 274. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2011. NOVEMBER 23., SZERDA 3 MEGYEI KÖRKÉP Harmincmilliárd kártyázásból somogy Kilenc év alatt ötezer vállalkozó jutott a Széchenyi Kártyához Kedden jelképesen átad­ták a százötvenezredik Széchenyi Kártyát Kapos­váron. Harsányi Miklós Somogybán eddig közel ötezer vállalkozó jutott a kártyához, me­gyénkbe csaknem 30 milliárd fo­rint forrás áramlott. Kilenc éve adták át az első Széchenyi Kár­tyát. Szakemberek az elmúlt 20 év egyik legeredményesebb vál­lalkozás-fejlesztési programjának tekintik, s idén indult el az Agrár Széchenyi Kártya is.- Jelentős hatást gyakorolt a kis- és középvállalkozói szektor­ra a Széchenyi Kártya bevezeté­se - hangoztatta Varga József, a SKIK elnöke. - Egyértelműen si­kertörténetről beszélhetünk. Or­szágosan csaknem ezer milliárd forint hitelt helyeztek ki. Parragh László, a MKIK elnö­ke rámutatott: az utóbbi évek­ben krízissorozatról lehet be­szélni. A világot sújtó válságon túl létezik külön európai, s Ma­gyarországon is számos problé­ma létezik. Aláhúzta: a technoló­giai fejlesztésen kívül iparszer­kezeti váltásra volna szükség. Kérdés: mi várható jövőre? A vál­lalati visszajelzések szerint rom­lott a cégek üzleti várakozása. Sok vállalkozó szerint csökken a megrendelés, s nem bővül úgy az export, ahogy korábban. S mivel a belföldi piacon sem re­mélnek fogyasztásnövekedést, _ ezért élesebbé válik a verseny. I Az ünnepség résztvevőit Gélén- ? csér Attila, a közgyűlés elnöke J és Tóth István, Kaposvár alpol- I gármestere köszöntötte. Kártyáztak. Somogybán csaknem ötezren kapcsolódtak a programhoz Hitel és válság: visszafogott fejlesztések A KÖNNYŰ HITELSZERZÉS KORA lejárt, jövőre várhatóan még nehezebben lehet kölcsönhöz jutni - kongatták meg a vészharangot a somogyi vál­lalkozók. HALLATLANUL NAGY NYOMÁS alatt állnak a kisvállalkozá­sok - mondta Daxner Gábor, a Vállalkozók Országos Szövet­ségének megyei elnöke. - Alig van munka, komolyabb fej­lesztésre nem lehet gondolni: ezek a problémák az építő­iparra duplán érvényesek. Az ágazatunkban legfeljebb cse­pegtetik a hitelt. RÉGEBBEN gyakran megterhel­ték a házat vagy az értéke­sebb ingatlant, amit a bankok fedezetként elfogadtak. Daxner - konkrét eseteket em­lítve - kiemelte: a bizalmat­lanság egyre extrémebb esete­ket eredményez. KIFOGÁSTALAN ÜZLETI TERV és veszteség nélküli gazdálkodás: ezt mindenképp teljesíteni kell a hitelért folyamodó vállalko­zónak - mondta. - Miért nem az adott cég előéletét figyelik? Könnyen előfordulhat, hogy az egyik évben minimális mí­nuszt termel a hitelért folya­modó kisvállalkozás, ám a kő­vetkező évben nyereséges. Oly­kor lehetetlen esetek bőszítik fel az embert. Az egyik pénzin­tézet helyi fiókja támogatásra érdemesnek ítélt egy céget, mi­vel tudták, hogy az illető jó adós. A fővárosi központ azonban csak a tényadatokra összpontosított, s emiatt a vál­lalkozó bukta a hitelt. Nos, az ilyen esetek miatt menekülnek a bankoktól az ügyfelek. VAGY LEGALÁBBIS MÉRSÉKLIK a hitelfelvételt. Csiszárné Kis- Pap Erika, a közel 200 millió forint forgalmú somogyszili Szili Kalász Kft. ügyvezetője úgy fogalmazott: lehetőség sze­rint „kikoptatják” a meglévő hiteleket. A jelenlegi helyzet­ben visszafogják a fejlesztést, s nem akarják újra adósság­ba verni magukat. A raiffeisen Üzlettárs Klub kedden Kaposváron tartott pézügyi konferenciát. Magos Zsolt Tihamér regionális igaz­gató kénlésünkre elismerte: ki­zárólag ingatlanfedezetre már valóban kevés pénzintézet ad kölcsönt anélkül, hogy ne fi­gyelné, mi lesz a hitel célja és a visszafizetés fonása. A nő vekvő kockázatok miatt igen óvatos a banki szektor. A felve­tésre, miszerint melyik ágazat­ban kapnak legnehezebben Magyarországon hitelt a vállal­kozások, jelezte: nem lehet ál­talánosítani Léteznek ugyan bizonyos szektorok - például az építőipar - ahol a vállalko­zások helyzete nehezebb, ám ezen belül is akadnak jól pros­peráló cégek. S ha ezek teljesí­tik a követelményeket, akkor forráshoz juthamak. MINDEN JEL ARRA MUTAT, hogy a helyzet jövőre sem lesz köny- nyebb - utalt a gazdasági elő rejelzésekre Magos. Devizahitel miatt költözik a boronkai család kilakoltatás Ha végül a fellebbezésnek helyt ad a bíróság, visszaköltözhetnek a lakásukba Kétgyermekes családanyát lakol- tattak ki Marcali-Boronkán. A de­vizahitel csapdájába esett asz- szony több jogi fórumot is meg­járt, de eddig nem kapott segít­séget. A boronkai családi házhoz ér­kező végrehajtó elsőként arra hívta fel a sajtó figyelmét, hogy semmilyen kép és hangfelvétel­hez, fotóhoz, s nevének közlésé­hez sem járul hozzá. Bíró Gábor, a Somogy Megyei Rendőr-főka­pitányság szóvivője azt mondta: a Fonyódi Rendőrkapitányság munkatársai működnek közre a bírósági végrehajtási eljárásban. Bereczk Krisztina, a kilakoltatás előtt álló családanya, még nem volt ott, mint utóbb kiderült a megyei bíróságról tartott hazafe­lé. Megérkezett azonban Vajda Attila, a Magyar Polgári Jogvédő Mozgalom elnöke, aki elmondta: Bereczk Krisztina november 16- án kereste meg telefonon. Két­ségbe volt esve, mivel több jogi fórumot is megjárt, de minden­hol zárt ajtókba ütközött. Min­denki csak elodázta a problé­mát, de senki nem segített neki.- Másnap személyesen lejöt­tem Budapestről a családanyá­hoz és azonnal beadtunk egy végrehajtási kifogást - tette hoz­zá Vajda Attila. - November 18- án végzéssel már el is utasítot­ták a kérelmünket Újra bead­tuk, hogy az elsőfokú végzést he­lyezze hatályon kívül a megyei bíróság. A lavina akkor indult el, mikor az adós hölgy svájcifrank alapú hitelt vett fel, aminek a megnövekedett törlesztőrész­letét nem tudta fizetni. Ennek következményeként azonnali végrehajtási záradék lépett ér­vénybe, bírósági eljáráson kívül a végrehajtás foganatosíthatóvá vált. Februárban árverésen meg is vették a házat. Jelenleg a vég­rehajtás ellen, illetve a bankkal szemben szerződés érvénytele­nítési per is folyamatban van a fővárosi bíróságon. Amint megérkezett, Bereczk Krisztina elsőként a végrehajtó­val ült asztalhoz. Ez idő alatt is az utcán, mivel az érintetteken kívül senki nem mehetett be a házba, továbbra is izzottak a te­lefonok, a Jogvédő Mozgalom el­nöke az utolsó pillanatokig moz­gatta a köveket, hogy elkerülje a család a kilakoltatását. Ám még­is begördült az udvarba a teher­autó, s elkezdődött a pakolás. Bereczk Krisztina kérdésünk­re elmondta: a húga segítségé­vel bérelt lakásba költöznek. Vajda Attila történetét azzal egészítette ki: a férjével együtt építették a házat, amire nyolc­millió forintot vettek fel devizá­ban. Kettőjük fizetésére kalku­lálták ki a havi 43 ezer forintos törlesztést.- Közben elváltunk, s ez a te­her rám hárult - mondta a csa­ládanya. - Nem is lett volna gond, ha nem emelkedik meg a részlet, ma már több mint száz­ezer forint lenne, ha tudtam vol­na fizetni, tulajdonképpen a ha­vi fizetésem ment volna rá. De Esély a visszaköltözésre VAJDA ATTILA Végül OZZül kÖSZÖnt el, hogy a megyei bíróságon foly­tatja. Későbbi telefonos érdeklő désünkre azt a tájékoztatást ad­ta: a november 18-i elutasítást követő fellebbezés beérkezett a megyei bíróságra, de ez időt vett igénybe és ezért nem tudtak azonnali hatállyal intézkedni. A mai napon az adós részéről egy másik kérelmet is beadtunk, méghozzá a marcali bíróság egyes dolgozói ellen esélyegyen­lőségből való kizárás miatt - vá­zolta, és előrevetítette a kapott válaszok alapján, hogy az eljá­rások nem befolyásolják a végre­hajtás teljes kimenetelét, de amennyiben a fellebbezésnek helyt adnak, a kérelmező vissza­költözhet a lakásába. akkor miből élünk? - kérdezte, s azzal folytatta: a nyolcmillió fo­rintos kölcsönből 15 millió lett, az árverésen valamivel több mint nyolcmillió forintért vették meg a házat. A gimnazista fiút és egyetemista lányát nevelő Bereczk Krisztina történetéhez hozzátette azt is: próbált a bank­kal megegyezni, bíróságokhoz is fordult, de folyamatosan el­utasították a kérelmeket. Azt azonban leszögezte: nem adja fel, bízik abban, hogy kiderül az igazság. ■ Vigmond Erika JEGYZET Felélő lények inkább le a lanttal, mint ta­karózni hanttal - a méltat­lanul mellőzött költő merő­ben groteszk, ámde találó sorai a huszonegyedik szá­zad betegre dolgozott mun­kavállalóinak még nem írt himnuszába kívánkoznak. APÁINK, NAGYAPÁINK még oly korban iperedtek, amikor egy meghűlést volt idő ágy­ban kihordani. Mára, ha nem is a fizetések szintjén, de mindenki csúcsvezető lett, ami az arisztokratikus kórságok legszebbikét, a menedzserbetegségeket ille­ti. Stressz és munka nyakló nélkül. Ám, amíg a csúcsve­zetőnek időlegesen megéri, addig a magyar válságme­nedzselést nyögő átlagos munkavállalónak kevésbé éri meg az önfeláldozás a munka oltárán. De általá­ban nincs választás. A sár­ga csekkek diktálnak. (Him­nuszkezdemény, refrén.) világméretekben szoktatta hozzá a betegeket az orvos­lás gyakorlata ahhoz a ké­nyelemhez - mindenkinek könnyebb volt ez így? -, hogy gyakran már az első tüsszentésre antibiotikum­ért kiáltsanak. Ennek a kö­vetkezményei beláthatatla- nok voltak sokáig. Mára be- láthatóak. A jövő riasztó: rö­videsen páncélzat nélkül maradhatunk, vagy lega­lábbis erőteljesen megcsap­panhat a védelmünk a lát­hatatlan ellenekkel szem­ben. Az antibiotikumokat kiismerték a furfangos bak­tériumok, dolguk felől ráér­tek mutálódni az elmúlt év­tizedekben, és egyre inkább a fülük botját sem mozgat­ják a kezelésre. ismerek kisnyugdíjast, aki­nek a vérnyomását a svájci frank árfolyamához fixálta a válság, és a kétkezi tőzs- derengetés. Tán ez a svéd 2 modell. Gyógyítása drága. Amint az a ma túlélése ér­dekében a holnap antibioti­kumának felélése is. Drogprevenció másképp, barcsi diákoknak Prevenciós programsorozatot szervezett az Egységes Peda­gógiai Szakszolgálat a barcsi gimnazistáknak. A keddi elő­adáson olyan szenvedélybete­gek, drogfüggő fiatalok beszél­tek a tapasztalataikról, akik több éve tiszták. Nuszplné Vágvölgyi Ágnes szociálpedagógus elmondta: sokkal hitelesebben tudnak a függőségükről beszélni, mint bárki más. Hozzátette: arra tö­rekedtek, hogy a gyerekeket felvilágosítsák a szenvedély­betegségekről, és eloszlassák a félreértéseket, félelmeket, ezzel segítve a betegséggel élők, hozzátartozóik és kör­nyezetük helyzetét. ■ Jeki G BALASSA TAMÁS

Next

/
Thumbnails
Contents